Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

MA FIATALOK (5. oldal) 1987. OKTÓBER 6. KEDD XXXVII. évfolyam, 235. szám ÁRA: 1,80 R A Zrínyi Ilona szocialista brigád három éve dolgozik együtt Közvetlenül a piacra A tisztítóüzemhez kapcsoló­dóan külön konfekciórészleget hoztak létre a PATEXTolnai Gyá­rában. A 18 nőt, köztük kisma­mákat is foglalkoztató - a gyár össztermelésének 10 százalé­kát előállító - részlegben a meó- zott frottírtermékeket szabják, varrják, címkézik, kötegelik, cso­magolják és közvetlenül expor­tálják is. A 40x60 centiméteres­től a nagy fürdőlepedőkig külön­böző méretben készülő törülkö­zőket belföldi piacra is szállítják, de a rendszeres vásárlók közé tartozik az USA és Svédország is. Fotó: Gottvald Károly Kádár János Kínába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. (MTI) Mihail Gorbacsov fogadta Mauno Koivistót Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság el­nöke a szovjet vezetés meghívására hét­főn hivatalos látogatásra Moszvkába ér­kezett. Az államfőt útjára elkísérte felesé­ge is. A finn vendéget a repülőtéren And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, valamint Nyikolaj Talizin, a Politikai Bi­zottság póttagja, a kormány első elnök- helyettese köszöntötte több más hivata­los személyiség társaságában. A repülőtérről Koivisto elnök és kísére­te a Kremlbe hajtatott, ahol a György-te- remben ünnepélyes külsőségek között fogadta a vendéget Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Szakszervezeti aktíva Salgótarjánban A közelmúltban tartott szakszervezeti országos aktíva után ezekben a hetek­ben több megyében tartanak aktívaülést. Hétfőn a Nógrád megyei szakszervezeti napok alkalmából Salgótarjánban, a SZOT Oktatási központjában Nagy Sán­dor, a SZOT titkára tartott előadást „A tár­sadalmi-gazdasági kibontakozás és a szakszervezetek” címmel. Felvázolta a gazdasági nehézségek okait, szólt a Központi Bizottság júliusi határozatának, valamint a Parlament őszi ülésszakán elfogadott intézkedések szükségszerűségéről. Utalva a két új adóforma bevezetésének hatására, való­színűnek tartotta, hogy a vállalati jövedel­mek erőteljesen átrendeződnek. A kiszá­míthatatlan hatásoknak nem szabad ki­tenni a bérek alakulását, ezért jövőre erősen központosított keresetszabályo­zás várható. Ezzel párhuzamosan azon­ban tervezik egy úgynevezett bérklub megalakítását. Ebbe azok a vállalatok kerülhetnek be, amelyek a többi között nem részesülnek költségvetési támoga­tásban, a vállalati nyereséget nem ár­emeléssel érik el, hanem a termelés hatékonyságának, minőségének javítá­sával, teljesítik állami adókötelezettsé­geiket, jelentős és jövedelmező export­tevékenységet fejtenek ki. Ezekre a válla­latokra nem lesz érvényes a központi ke­resetszabályozás, módjuk lesz saját bér­politika kialakítására. A kísérlet sikere bizonysága lehet an­nak, hogy a bérek idővel visszaváltozhat­nak valóságos termelési költséggé, s a központi keresetszabályozást felválthat­ja a klasszikus vállalati-szakszervezeti bérmegállapodás - hangoztatta Nagy Sándor. Szükséges a bérpolitika teljes újragondolása, új alapokra helyezése. A szakszervezetek már dolgoznak egy önálló koncepció kialakításán. A SZOT titkára érintette a várható fog­lalkoztatási gondokat is, hiszen a reform több eleme ösztönzi majd a vállalatokat a létszám csökkentésére, s ezekből ki­alakulhatnak átmeneti foglalkoztatási fe­szültségek. A munkanélküliséget azonban el kell kerülni. Az állam által létrehozott 1,2 milliárdos országos foglalkoztatási alap - amelyet elsősorban új munkahelyek teremtésére lehet majd felhasználni -, enyhíthet a helyileg fellépő feszültségen; emellett azonban mindenütt meg kell teremteni a foglalkoztatási gondok regio­nális megoldásának lehetőségeit - mondotta. Szovjet-argentin közös közlemény A Szovjetunió és Argentína igen elége­dett Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter argentínai látogatásának eredményeivel - tartalmazza a Buenos Airesben hétfőn kiadott közös közle­mény. A két kormány elhatározta, hogy a jö­vőben új formákban is együttműködik: termelési kooperációkat keres, közös és vegyes vállalatokat alakit. A szovjet-ar­gentin gazdasági vegyes bizottság kü­szöbönálló buenos airesi tanácskozá­sán kidolgozzák a technológiai együtt­működés módozatait, különös tekintettel a csúcstechnológiai eljárásokra. Mind­ketten állást foglaltak egy olyan új nem­zetközi gazdasági rend kialakítása mel­lett, mely szavatolná az államok gazda­sági biztonságát. Egyetértettek abban, hogy a fejlődő országok adósságai után fizetendő kamatok akkora terhet rónak az érintett országokra, hogy megakadá­lyozzák fejlődésüket. A fejlődő országok exportlehetőségeinek korlátozásával pedig lehetetlenné teszik adósságaik visszafizetését. Argentina és a Szovjetunió véleménye megegyezik a nemzetközi politikának egy sor kulcskérdésében: a leszerelés­ben, az atom- és más tömegpusztító fegyverek felszámolásában. A Szovjetunió és Argentína szerint a Malvin-kérdésre az Angliával folytatandó és az ENSZ közgyűlésének határozatain alapuló tárgyalásokon kell igazságos és végleges választ találni. Mindketten tá­mogatják a dél-atlanti térség béke- és együttműködési övezetté nyilvánítását. Példaként állítják az emberiség elé az Antarktiszon folyó együttműködést. Az Antarktisz a világ első demilitarizált és ökológiailag tiszta térsége a történelem­ben - írják. Sevardnadze kormányának támoga­tásáról biztosította a közép-amerikai vál­ság megoldását célzó Arias tervet. Szük­ségesnek tartják egy közel-keleti nem­zetközi konferencia összehívását. Elítél­ték a dél-afrikai fajüldöző rendszert. Nemzeti és nemzetközi eszközökkel folytatandó határozott fellépést hirdettek a kábítószer-kereskedelemmel és -fo­gyasztással, és más hasonlóan veszé­lyes társadalmi devianciákkal szemben. — Felvásárlási láz Amitől a pénzügyi és kereskedelmi szakemberek tartot­tak, bekövetkezett. A nyár derekától de legfőképpen augusztusban és szeptemberben olyan roham indult a tar­tós fogyasztási cikkekért, amelyre rég nem volt példa. Ugyancsak jelentősen megnőtt a telkek iránti kereslet, má­sok ékszerbe fektetik megtakarított pénzüket. A takarékpénztárakba elhelyezett tartós betétek forintjait olyan beruházásokra fordítja a magyar átlagpolgár, amely­ben nagyobb garanciát lát az inflációs folyamat kivédésére. Manapság már mindenki tisztában van azzal, hogy a be­vezetendő adóreform árreformmal, pontosabban áremelé­sekkel is párosul. Az előzetes becslések szerint, az általá­nos forgalmi adó bevezetésével legalább háromszázezer cikk ára változik meg, és a fogyasztói árspirál emelkedése várhatóan kettős számjegyű lesz. Mint említettük, a keres­kedők számoltak a forgalom igen jelentős megugrásával, némely áruból a kereslet több száz százalékkal haladta meg a bázis időszakot. Az üzletek előjegyzési könyveiben ugrás­szerűen megnőtt a regisztrált sorban állók tömege, akik reménykednek, hogy a jövő évi áremelés előtt hozzájutnak a várva várt hűtőszekrényhez, fagyasztóládához, fekete-fehér vagy színes televízióhoz, bojlerhez, hőtárolós kandallóhoz, energiatakarékos mosógéphez, vagy elemes bútorhoz, il­letve kárpitos garnitúrához. S ekkor még nem szóltunk az .‘'építkezők gondjairól, akik nehezen megtakarított forintjai­kért nem jutnak hozzá a téglához, cseréphez, szarufához és tetőléchez: s egyelőre semmi biztosítékot nem látnak az új otthont emelni vágyó tízezrek abban, hogy honnan teremtik elő az esetleges áremelést ellensúlyozandó hiányzó pénz­összeget... A példákat még sorolhatnánk, de úgy érzem, nem szük­séges. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ismét be­bizonyosodott: a magyar ipar jelenlegi kapacitása nem tud­ja biztosítani a robbanásszerűen jelentkező igények kielégí­tését. Mindez Tolna megyében is érzékelhető. A Titán forgalma például egy hónap alatt ötvenmillió forinttal növekedett, amely azt eredményezte, hogy ma egy- harmaddal kisebb a raktárkészletük. A Népboltnál is jelen­tősen emelkedett a tartós fogyasztási cikkek eladása, amely 20 százalékkal haladja meg a tavaly szeptemberi forgalmat. Televízióból például 50 százalékkal ugrott meg a kereslet. A fent említetteket igazolta a Tüzép is, ahol a telepekre betérő vevőt csak széttárt karokkal fogadhatják az eladók, mert az építési anyag július óta csak álom. A nemrég alakult tárcaközi bizottság ugyan segédkezet nyújthat abban, hogy a különböző árucikkek belföldi átcso­portosításával valamelyest enyhíti a hiányt, netán nagyobb résnyire nyújtják az import csatornákat. Ám mindez várha­tóan kevés lesz ahhoz, hogy a negyedik negyedévben a ke­resletnek megfelelő legyen az árualap, hacsak a hazai ipar nem hajol le a vásárlók által odadobott kesztyűért... S. GY. Klein Ferencné nyersárumeós

Next

/
Thumbnails
Contents