Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
1987. október 31. riÉPÜJSÁG 3 November 2-ától huszonhatodszor Politikai könyvnapok Megyei megnyitó november 4-én Amióta az ember írástudó lett, minden könyv megjelenése egyúttal politikai esemény is. Minden társadalmi rendszer fontosnak tartotta és tartja napjainkban is a könyvkiadást. Fokozottan érvényes ez napjainkban, és különösen a politikai irodalomra. Korunk bonyolult elméleti, ideológiai és politikai kérdései között mind nehezebb az eligazodás, sőt még a tájékozódás is. A hónap elejétől szervezik meg az idén is a könyvnapokat, erre az időpontra Kossuth Kiadónak 25 kötete jelenik meg. „Forradalom, megújulás, politikai tudat- formálás”, ez az idei politikai könyvnapok hármas és mégis egységes gondolatköre. Tolna megyében a könyvnapok megnyitóját az idén Szekszárdon, szerdán négy órakor az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága oktatási igazgatósága nagytermében rendezik meg. Köszöntőt mond Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára. Az ünnepi műsort könyvkiállítás és helyszíni árusítás egészíti ki. A kiállítást november 13-ig lehet megtekinteni naponta 10-18 óráig. A kőnyvnapokra készülnek a párt- alapszervezetek is. Általában kiállítást, könyvvásárt rendeznek. Tavaly a mintegy ötszáz alapszervezet közül közel száz vett részt ebben az időben a politikai könyvek fokozott terjesztésében. Másodszor hirdette meg a megyei KISZ-bizottság és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége az Egy diák - egy könyv akciót. Ebben a pártszervezetek, ezen belül a könyvterjesztők és a KISZ- szervezetek figyelmét szeretnék felhívni a középfokú oktatási intézményekben arra, mennyire fontos a tanulók politikai ismereteinek, tájékozottságának a növelése. A kiadó részben a tananyaghoz kapcsolódva ajánló irodalomjegyzéket is bocsátott az iskolák rendelkezésére. Kádár János művei címmel a kiadó megkezdte az MSZMP főtitkára írásainak és beszédeinek közzétételét. A sorozat VÉLEMÉNYEK / VITÁK A marxizmus hazai helyzetéről FELNŐTTOKTATÁSI KISLEXIKON HERCZEGH GÉZA MAGYARORSZÁG KÜLPOI.rnKÁJA S% |>>|M első kötete az 1956. november 4. és 1958. november 19. közötti időszakot fogja át. Grósz Károlynak Szocializmus és korszerűség - nemzeti és történelmi felelősség címmel jelenik meg munkája. Az olvasóhoz kerül Mihail Gorbacsov az átalakításról szóló kötete is. A felsoroltak mellett még három könyvet ajánlunk az olvasók figyelmébe. Herczegh Géza: Magyarország külpolitikája 986-1919. Közhelyszámba megy, hogy hazánk a népek országútján - a Kárpát-medencében - talált helyet magának. E közhely tény: hazánkon átsöpörtek a különböző korok történelmi viharai. Az ország életét ennek ellenére sokáig hajlamosak voltunk úgy vizsgálni, mintha légmentesen el lett volna zárva Európától. Az igazság viszont az, hogy majd valamennyi belső esemény a kontinens erőviszonyaitól függött. Ezért nem beszélhetünk folyamatosságról sem, hisz az országnak sokszor évszázadokon át nem volt önálló külpolitikája. Nehezítette a szerző munkáját az is, hogy a régmúlt korokból kevés hiteles dokumentum áll rendelkezésünkre. A kötetből elénk táruló honfoglaláskép, a Mátyás király-ábrázolás, a Habsburgok szerepe a Duna-medencében várhatóan éles vitákat fog kiváltani. A nagy ívű tabló - egy kötetben - nem mentes általánosításoktól sem. Mindezek ellenére és mellett, izgalmas élményben lesz része annak, aki elolvassa Heczegh Géza könyvét. Felnőttoktatási kislexikon Mi tesz érdekessé egy lexikont? Az is, hogy Európában hazánkban jelenik meg először ilyen kötet. Az is, hogy a Felnőtt- oktatási kislexikon mintegy ezer címszava a dolgozók iskolái, a politikai és köz- művelődési tanfolyamok oktatási kérdéseit tartalmazza. Benne megtalálhatjuk röviden és tömören a vezetőképzés, a munkahelyi nevelés, a katonai oktatás és a büntetés-végrehajtás alapfogalmait is. A szerkesztés, a címszavak közérthetősége dicséri a szerzőket. A marxizmus hazai helyzetéről A Vélemények és viták sorozatban megjelenő kötet tanulmányai a marxizmus hazai helyzetéről rendezett viták anyagát öleli fel. Nem egészen tíz esztendő - az elmúlt évtized - legjellegzetesebb álláspontjait tartalmazza a könyv. A tanulmányok négy témakörre oszlanak: Az ifjúság és a marxizmus, A marxizmus oktatásának problémái, A marxizmus helye társadalmunkban, és végül: A marxizmus esélyei. Az Írások nem kinyilatkoztatás igényűek, vita hevében született és jegecesedett alkotások. A kötet talán legfőbb erénye: meg-megállásra, továbbgondolásra készteti az olvasót. HÉTRŐL | HÉTRE HÍRRŐL | HÍRRE Közeledik a tél, ezt bárki észreveheti az időjárás alakulásán, ennek megfelelően alakultak híreink is az újságban. A szezonhoz tartozik a hasznos - és nem hasznos - hulladékok összegyűjtése, az őszi nagytakarítás befejezése stb. Ennek jegyében foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, ki hogyan készül a télre. A témakör persze nincs lezárva, mert még nem mindenkinek sikerült beszereznie a téli tüzelőt, a gázbekötések is húzódnak. A hagyományosan őszi témák közé tartoznak a továbbképzések, a kiscsoportos foglalkozások megélénkülései a művelődési házakban. Ezekről is folyamatos a tájékoztatásunk éppúgy, mint az iskolaév alakulásáról, annál is inkább, mert megkezdődött a pályaválasztási szezon is. Most még van idejük az érettségizőknek éppúgy, mint a nyolcadikosoknak arra, hogy eldöntsék, merre tovább. Egy lehetőség Lehetőség a továbbtanulásra például a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, amelynek Jogi Karával a héten írtak alá együttműködési.szerződést. Arról már beszámoltúrik, hogy milyen tudományos kapcsolatok vannak a két megye között évtizedek óta. Az is nyilvánvaló, hogy a megye szakembereinek képzésében és továbbképzésében, valamint a pályairányításban milyen nagy szerepe lehet az egyetemnek, de arról még nem szóltunk, hogy milyen emberi kapcsolatok húzódnak meg egy ilyen együttműködési megállapodás mögött. Az esemény egyik érdekessége volt, hogy dr. Szotáczky Mihály, a Jogi Kar dékánja írta alá az első megállapodást a két intézmény között. Dr. Iváncsics Imre általános rektorhelyettes hozzászólásában is szólt annak jelentőségéről, hogy a tudományos és szakmai együttműködés mellett mennyire fontosak az emberi kapcsolatok. Végül is az ember társadalmát építjük, úgy is, hogy azok, akik valamilyen vonatkozásban együtt tudnak működni, jó emberi kontaktusban is legyenek egymással. Végül is nyilvánvaló, hogy jó, emberszabású, a másikkal is törődő légkörben sokkal könnyebb dolgozni. Ez már persze nemcsak a szerződő felekre vonatkozik, hanem minden munkahelyre. Általában az emberek közötti együttműködés lehetőségeire. Jó lenne, ha közös érdekeinket megtalálva humánus légkörben tudnánk egymással dolgozni valamennyien. Mit is kell csinálni? Folytatódott az elmúlt héten is a megyében a párt pogram- jának és a hozzá kapcsolódó kormányprogramnak a konkretizálása. Elfogadta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, a KISZ és a hazafias népfront megyei bizottsága is a kibontakozási programból adódó feladattervet. Mármint a saját programjukat. Természetes, hogy testületek ezt megteszik, fontos is, hogy legyen minden szervnek és szervezetnek, bizottságnak is terve arra, hogy mit is kell megvalósítani. Mégsem a terv a lényeg, hanem a tett. Ha egy munkahely vagy pártszervezet nem csinál tervet, mert úgy vélik, hogy erre most nincsen idő, inkább csinálni kezdik azt, ami náluk ott és akkor a legfontosabb, akkor már senki nem fogja hiányolni, hogy miért is nem írták le előre, mit tartanak a legfontosabb tennivalónak. Mindig újat? Gyakran hangsúlyozzuk, hogy mindig újat kell tennünk és alkalmazkodni kell a változó körülményekhez, ami még mindig csak közhely, ha valaki nem tudja pontosan, hogy mit is kellene tennie. Az új túlhangsúlyozásának se lenne értelme. Ha egy vállalat a régi jól bevált és piacon kelendő termékét éveken át jól tudja értékesíteni, akkor nem kell megváltoztatni a termékszerkezetet csak azért, mert most az a divat. A megújulás nem azt jelenti, hogy most aztán mindegy, mit csinálunk, csak más legyen, mint ami korábban volt. Az újnak jobbnak, használhatóbbnak kell lennie a réginél. Há nem az, akkor meg kell maradni a régi, jól bevált gyakorlatnál. Ha mindenki | I Gitártokok is készülnek Decsen A pécsi egyetem vezetőinek egy csoportja - középen a rektor általános helyettese - az együttműködési megállapodás aláírásakor mindent másként akar csinálni, mint eddig, abból még akár zűrzavar is születhet. Csak egy példát arra, hogy a régit az újjal miként lehet és szükséges összehangolni a gazdasági életben. A Decsi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nem úgy tud megújulni, hogy ezentúl nem gyárt sem népművészeti, sem pedig iparművészeti termékeket. Természetesen gyártanak, mint ahogy a húskombinátnak is húsfeldolgozással kell ezután is foglalkoznia. Ha nem elég piacképes egy termék, akkor át kell állni egy másikra. Ha csak a népművészetből, népi iparművészetből nem lehet megélni, akkor mellette lehet mást is gyártani. így is tesznek Decsen. Ha éppen van szabad kapacitás - hiszen emberek és gépek együtt vannak -, akkor olyan termékek gyártásával foglalkoznak, amelyek több nyereséget hoznak ahhoz, hogy csodálatosan szép népi termékeikkel is a piacon maradhassanak. Ezek közé tartozik pédlául a gitártok is. A műemlékvédelemmel és környezetünk kultúrájával is összefügg - hogy a képlet még bonyolultabb legyen -, az a tény, hogy a régi is lehet új. Az igényesebb építkezéseken, valamint a műemlékek felújításánál egyre több olyan szakemberre van szükség, akik a régi módon, a kézművesség szintjén is ismerik a szakmát. Ma vannak például cipőfelsörész-készitők, de sajnos, elképzelhető még jó szakmunkás is, aki egy egész cipőt csak nehezen tudna megcsinálni. A kőművesnek is meg kell tanulni több technológiával és sokféle anyaggal dolgozni. így függ össze múlt a jelennel és a jövővel is. . Amihez nem kell pénz Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy millió olyan dolgot lehet csinálni - függetlenül attól, hogy beszámítjuk-e magunknak a kibontakozási programba -, amihez nem kell pénz, csak egy kis figyelem, emberség, és máris jobb lesz a közérzetünk. A nehézségeknek is megvan a másik oldalúk. Most már az emberek a saját bőrükön is kezdik érezni, hogy valóban gond van az országban. így aztán a vezetők a maguk helyén, a szervezetek és talán az egyes emberek is lassan elhiszik, hogy meg kell találnunk a tartalékokat. Egyáltalán nincs bennem cinizmus, amikor azt mondom, hogy nem kell minden héten sertéspörköltet, csülkös bablevest enni tejföllel. Talán még az ésszerű táplálkozás irányába is sikerül elmozdulnunk. Ha a kiskertjét mindenki - akinek van - intenzíven művelni kezdi, talán még az infarktus is kevesebb lehet, főként, ha a dohányzásra és italra költött pénzből is lefaragunk. Visszatérve a kiindulási gondolathoz, ahhoz sem kell beruházás, hogy türelmesebbek, jobbak, udvariasabbak legyünk egymáshoz. A termelésben természetesen nem tudok tanácsot adni, de éppen reggel került a kezembe a régi zöld műanyag tojástartó, amiben csak galambtojásokat lehet szállítani, a tyúké ugyanis diszkrét roppanással törik össze, ha az ember lezárja. No, nem mind, csak körülbelül a fele. Ilyen és ehhez hasonló tárgyakat például pazarlás gyártani. Ez nem vicc! Ha újrakezdhetném, akkor viccszociológusnak mennék. Persze, rögtön az elején az első tudományos munkámat a magyar és a tűzföldi viccek összehasonlításával kezdeném. Biztosan izgalmas lenne, legalábbis a helyszíni tanulmányút. De, félre a tréfával, a hazai viccek elemzése sem minden tanulság nélkül való. Országunk vezetői évtizedeken át a viccek pozitív hősei voltak, különösen az első számú. A nyáron mégis megjelent egy olyan kis történet, amelyben a Parlament lépcsőjén az angyalka leült melléje és együtt sírtak, miután Gorbacsovot és Reagant sikerült megvigasztalniuk. Még későbbi poén volt az roszág sorsáról, hogy az „Árpád-háztól a szegényházig”. Most végre megjelent az első, ha még nem is optimista de mindenesetre a józan realitásokkal számoló vicc. íme: - Mi lesz január elseje után? A válasz: - Január másodika. Úgy, mint eddig mindig. Az élet megy tovább - ha sikerül jobban dolgoznunk akkor „lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér”. Ihárosi Ibolya Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem forgalma januártól szeptember végéig 449,8 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 10,6 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában, s 3,9 százalékkal haladja meg a tervezettet. Ösz- szehasonlítható áron számolva 3,7 százalékkal több áru kelt el a kilenc hónap alatt, mint tavaly ilyenkor, a tervezett 0,1 százalékos növekedéssel szemben. A nagykereskedelmi vállalatok árubeszerzése januártól szeptemberig 7,7 százalékkal, eladása ennél gyorsabb ütemben, 9,5 százalékkal emelkedett. Változatlanul a hazai eredetű árualapok bővültek nagyobb mértékben, az import tovább csökkent. A fogyasztásicikk-keres- kedelem készlete szeptember 30-án 91,7 milliárd forint volt, egy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az árukészletek forgási ideje egy év alatt 65 napról 63 napra csökkent. Szeptemberben a kiskereskedelem 57,6 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, folyó áron 15,4 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Különösen a vegyes iparcikkek iránt élénkült a kereslet: a forgalom bővülése meghaladta a 21 százalékot az elmúlt év szeptemberéhez képest. A dinamikus forgalmat nem követte a kereskedelem megfelelő ütemű beszerzése. A szeptemberi élelmiszer-kínálatról a jelentés megállapítja, hogy összességében kielégítő volt. Tőkehúsból és húskészítményekből, lisztből, cukorból, baromfiból, tojásból kellő mennyiség állt a vevők rendelkezésére. Változatlanul nem teljesen kielégítő az ellátás étolajból és margarinból, az utánpótlás több helyütt akadozó. A tej és tejtermékek mennyiségi kínálata elegendő, a vaj-és sajtfélék választéka azonban hiányos. Az ipar a korábbiaknál többféle alacsonyabb zsírtartalmú tejet és tejterméket szállít a kereskedelemnek, ezeket azonban a tapasztalatok szerint még nem kedvelték meg a vásárlók. Betakarították a kendert Hazánk kendertermö vidékein a learatott és kúpokba rakott termés utolját pénteken szállították be a feldolgozó üzemekbe. Az idén a szokásosnál 10 nappal korábban került az átvevőhelyekre a rostnövény. Az országos hatáskörű Szegedi Kendertermesztési Rendszer vezetője, Tár- kány Szűcs Sándor az MTI munkatársának elmondta: a száraz évjárat ellenére jó termést takarítottak be a gazdaságok. Ezt annak is köszönhetik, hogy most már a vetésterület harmadát foglalja el az időjárás viszontagságait jól tűrő kompolti hibrid kender. A hektáronkénti átlaghozam - becslések szerint - 8,6 tonna és a minőség minden eddigit felülmúl. Az első osztályú áru aránya eléri a 90 százalékot, ami a hazai kendertermelés történetében még nem fordult elő. Általában 80-82 százalékos ez az arány. Annyi már bizonyos, hogy megtermett és biztonságos helyen van a kenderipar nyersanyagszükségletét fedező mennyiség. A kendertermelési rendszer 32 partnergazdasága az idén 6 megyében ösz- szesen 6200 hektáron, a tavalyinál 15 százalékkal nagyobb területen vetett kendert. Ennek indoka, hogy az utóbbi években világszerte növekedett a természetes anyagok iránti érdeklődés.
