Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
4 IníÉPÜJSÁG 1987. október 31. Egy kis helytörténet Akit érdekel a város múltja, a tájegység, netán mint a szülőföldjének szépsége, értékei, nevezetességei, helytörténész kalauznak válassza Deák Ist- vánnét, a 2. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettesét. A Dunántúl gazdag földrajzi, történelmi, népi-nemzetiségi adottságai és hagyománya Tamási és városkörnyékén is észlelhetők. Mégis inkább sajátosnak kell tekinteni, hiszen ez a táj a Dunántúl legjobban feldarabolt területe. Itt a legvastagabb a lösztakaró. A Kop- pány-völgyet tágas, 300-500 méter széles rétegekkel borított síkság veszi körül mindkét parton. E folyó mentén római pénzeket, kőből pattintott nyílhegyet, kőbaltákat találtak. Az Árpád-korban - hiteles adatokból ismert - jelentős átkelőhely volt a tamási rév. Itt ment keresztül a duna- földvári révtől Simontornyán, Tamásin, Szakoson át Szlavónia felé az egyik országos főút. A török időkben sokszor nyújtott menedéket a nádas a lakosságnak, majd a XVIII. században a nádtermelés jelentős jövedelemforrása volt az itt élőknek. Beszédes József tervei alapján 1830-ban általános vízrendezés kezdődött. Az utolsó folyamszabályozás 1926- ban volt. A kora tavaszi hóolvadás idején 1928,1941,1942 és 1963-ban árvíz is volt a városban. Az utolsónál órák alatt 170 centimétert emelkedett a vízszint. Védelemre szorult a malom, a fűrésztelep és több alacsonyan fekvő ház. A patakokat ipari célokra is használták. A gonozdi, szentmártoni és csergeháti patakokon vízimalmok őröltek. Ipartörténeti értéke miatt az utóbbit jó lenne megmenteni, múzeummá alakítani. Borkimérés? Ez év január 29-én megalakult Tamásiban is a városi alkoholizmus elleni bizottság. Feladata a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása. Legnagyobb gondnak az utógondozást tartják. Csak közös összefogással lehet e téren is eredményt elérni. Erre hívták fel a munkahelyek, társadalmi szervezetek figyelmét is. Javasolták, hogy létesítsenek alkoholmentes szórakozóhelyeket a fiatalok részére. Kérték a városi tanácsot, hogy határozattal tiltsa meg a közterületen történő alkoholfogyasztást. Fokozottan ellenőrzik a reggeli alkoholárusítást. A jogszabályokban előirt termelői borkimérési engedélyt az Alkoholizmus Elleni Bizottság véleményezi. Ha fáj a foga! Számokkal a városkörnyéken Tamási várost övező környékhez ösz- szesen 14 községi, nagyközségi tanács tartozik, amelyek 30 nagyközséget, kö' zséget fognak át. Érdemes felsorolni nevüket is. Felsőnyék, Fürgéd, Gyönk, Diósberény, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari, Varsád, Hőgyész, Dúzs, Kalaz- nó, Mucsi, Iregszemcse, Újireg, Ma- gyarkeszi, Nagykónyi, Értény, Kop- pányszántó, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Belecska, Keszőhidegkút, Nagyszékely, Regöly, Simontornya, Kisszékely, Szakály, Tolnanémedi. A megyei irányítású nagyközség Simontornya és társközsége Kisszékely. Ilyen adatait nem számolva is a városkörnyék összterülete Tolna megye egész területének 27 százaléka, amelyen 3 nagyközségi, 2 községi közös és 8 külön tanács működik 28 olyan községet átfogva, amelynek lélekszáma 36 ezer 483-ról - ez 1980-as adat - 33 ezer 178-ra csökkent. Ez utóbbi számot 1986-ban jelezték. Jó tudni, merre kell indulni, ha fáj a foga! Tamási város lakosságát három fogorvosi szolgálat látja el. Közülük kettő felnőtt-, egy iskolafogászati szakrendelést végez. A rendelési időket úgy határozták meg, hogy reggel 7 órától este 7 óráig mindig legyen fogorvos, akihez a beteg fordulhat. Dr. Marton György, dr. Ju- hász-Schlatter Bernadette és dr. Párkányi Krisztina akit a rendelőintézetben kereshet, ha fáj a foga. A zenéről A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amit minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni. Ez a Kodály-gon- dolat olvasható a Zeneiskola hivatali helyiségének falán. Az iskola vezetőjével, Királyné Békeffy Stefániával éppen arról beszélgetünk, hogy itt a városban miként lehetséges a zene közkinccsé tétele. A zeneiskola vezetője arról a hagyományról szól, ami itt elsősorban a kóruséneklésre jellemző. A megye-, de országhatárokon túl is jó hírt szerző Pro Cultura Humana vegyes kórus idén 20 éves. A zenei élet meghatározói ők. Rendszeres koncertjeik is ezt igazolják. Legutóbbi élményeik közül először egy NSZK-beli és egy olaszországi kórussal való barátság említendő. Olyan emberi kapcsolatok ezek, amelyek nemzetközi fesztiválok sikeres izgalmaiban születtek, kovácsolódtak. V Éppen napjainkban folynak tárgyalások azért, hogy a mindig népszerű úttörőfúvósok zenekarát újraélesszék. Ami eddig gondot jelentett, hogy fúvós karvezetőt nem tudtak alkalmazni, ez most megoldottnak látszik, éppen ezért a város vezetői azon fáradoznak, hogy a szükséges tárgyi feltételeket is megszerezzék, és mielőbb felhangozzék az úttörők indulója a csillogó hangszereken. A már említettek alapjai Tamási zenei életének. A kicsi, de annál lelkesebb koncertközönséget az úttörőhöz aulájában fogadják hangversenyek idején, akár a helybeli, akár más városból vagy megyéből érkezzenek az előadók. Kivétel az ugyancsak hagyományosnak számító szövetkezeti dalostalálkozó területi döntője, amit a 16-20 kórus taglétszáma miatt, a városi művelődési központban rendeztek eddig. Az I. Számú Általános Iskolához integrált zeneiskolában évente 130-140 diák tanul. A tárgyi feltételek ugyancsak szerénynek mondhatók, hiszen maga az iskola épülete is minden más funkcióra alkalmasabb, mint a zene oktatására, ám az nem akadálya a lelkiismeretes, tenni akaró zenepedagógusoknak, akik a jövőben is azon szorgoskodnak, hogy a zene a város falain belül, de kívül is közkinccsé legyen. Felügyelő közterületen A nevéből adódik a munkája a közterület-felügyelőnek: vigyázza a köz területét. Ez sok embernek szívügye itt Tamásiban, hiszen amikor a tanács meghirdette ezt az állást, öt férfi és egy nő jelentkezett. Munkáját különböző rendeletek, határozatok, szabályzatok és utasítások alapján egyenruhában végzi Schiszler Ádám. Hivatalos nyelven: a közterületek rendjét, tisztaságát, tartozékait védő jogszabályozás és egyéb rendelkezésekbe ütköző cselekményeket kell meggátolnia. Továbbá ellenőriznie kell a közterületeken folytatott, engedélyhez kötött tevékenységek szabályszerűségét, például az utcán ki, mit tárol, esetleg legeltet, területet használ. Ha valaki szabálytalanságot követ el, a felügyelő jogosult figyelmeztetni a rendbontót, sőt, helyszíni bírsággal is sújthatja, szabálysértési feljelentést is tehet. A közterület-felügyelők száma legfeljebb három lehet, ha a városkörnyéki tanácsok társulása is igényli munkájukat. Az oldalt Lippai Tamás grafikáinak felhasználásával Decsi Kiss János készítette A Taluxnál hallottuk Bérvisszatartás happy enddel Kalmár Istvánnal, a Talux elnökével arról beszélgetünk, ami gyorsan szárnyra kapott is a városban, hogy a szövetkezet olyan súlyos helyzetbe került, amit csak bérvisszatartással lehetett enyhíteni. Ismert a tevékenysége a Taluxnak: radiátorgyártás, a fénycsöves lámpacsaládok, kórházi világítási berendezések készítése, és kisebb volumenben, de jelentős foglalkoztatással működik a tekercselőüzem. Piacuk, csakúgy mint más szövetkezeteknél is, bel- és külföldi értékesítés. Éves szerződések szerint, kötött árakkal dolgoznak exportra. Ugyancsak rögzített árakkal szól az együttműködés a hazai nagykereskedelmi vállalatokkal. Ez különösebb gondot nem jelentett eddig, hiszen az 1986. évi nyereségük, a tudatos termékszerkezet-alakítások nyomán elérte a 41 millió forintot. Az eredmények „hozták” a jövő terveinek reményét, amikor az 1987. esztendőre 46 millió forintos nyereséget irányoztak elő. Igen ám, de az év elején jelentkező alapanyag-áremelkedések ezt meghiúsították. Az exportban természetesen nem lehet foganatosítani az áremelést, sőt, a belföldi viszonyok esetében is az anyag- és árhivatal engedélyével lehet az „árakattovább göngyölíteni”. A Talux vezetői ezért a hivatalhoz fordultak segítségért. Hónapokig húzódott az ügy, az idő mind sürgetőbbé tette a határoElsőként Regöly A Mozaik című tájékoztatóban, melyet a Tamási Város Tanácsa jelentet meg, sorozatot indítottak, ahol egy-egy települést mutatnak be a városkörnyékről. Elsőként Regöly állt az olvasók elé. Fehér Kálmán, a községi tanács elnöke az 1204-ig vezeti vissza a falu történetét. Ekkor említik az írások először Regöly község nevét. Koronkénti megjelenése igen változatos: 1703-ban mezőváros, 1718-ra szinte teljesen kipusztul, de 1730. május 22-től szintén város 1872-ig, majd nagyközség és az 1900-as évektől község. Az 1950-es években még 2300 körüli létszáma ma már alig haladja meg az 1500-at. Nagy gondot jelent a gyermekszaporulat alacsony volta, a helybeli foglalkoztatás hiánya. Azon fáradoznak] hogy egy fejlett falu sorvadását megállítsák, az elvándorlást megfordítsák, élénk helyi közéletet teremtsenek, a lakosság anyagi bázisával együtt, hogy Regölynek ne csupán múltja, jelene, de jövője is legyen. zott intézkedést, hogy a még nagyobb bajt elkerüljék. Mert ugye az nem jár egyedül: az anyagárakhoz jött még a szocialista export egyéb úton való drágítása, és mindez ahhoz vezetett, hogy a nyereségkiesés 26 millió forintot jelentett. Megoldást csak a bérvisszatartás hozott átmeneti jelleggel. Kínálkozott még más is, amit sok helyen alkalmaznak, a létszámcsökkentés. Erről azonban a Talux vezetői hallani sem akartak. Annak ellenére, hogy tisztában vannak a tényekkel, hogy van egy-egy veszteséges üzemrész, de a közeljövőben termékváltásra készülnek, ami gazdaságossá teszi az emberek tevékenységét. A szövetkezet dolgozóinak „becsületére legyen mondva”, két-három napos riadalom után folytatták a munkát, fegyelmezetten. Éppen ebben az időben járt a szövetkezetnél az árhivatal munkatársa, felülvizsgálni a kérelmet. Ennek nyomán, a gondok kivizsgálását követően, telefonon értesítették a szövetkezet vezetőit, hogy az anyagáremelkedésből adódó különbözet áthárítására megkapják az engedélyt. A közel 400 dolgozót érintő 15 százalékos bérvisszatartás egyszeri alkalommal történt, de az év végéig tervezték. Erre remélhetőleg nem kerül sor, hiszen pár napon belül meg kell érkezni az írásos engedélynek, igy végződik happy enddel a Talux története. Állati dolgok és orvosok A városban - a hozzá tartozó nagyüzemeket is beleértve - hat állatorvos dolgozik. Ma már nem csupán az állatok gyógyításával foglalkoznak. A betegség megelőzésén kívül élelmiszerhigiéniai feladatokat is végeznek. Küzdenek az állatról emberre - és fordítva - átragadó fertőző betegségek ellen is. Hatékonyan közreműködnek, hogy mind nagyobb tömegű, jó minőségű, megfelelő színvonalú állati termék kerüljön hazai és külföldi piacokra. Ellenőrizniük kell a feldolgozást addig, míg a húsfogyasztóhoz nem kerül. Ebben a munkában az igazgatási, hatósági eszközrendszer a támogatójuk. Valamennyien rendelkeznek magángyakorlati joggal, melynek területe meghatározott. Ezeken a területeken elvégzik a városrész élelmiszerhigiéniai munkáit, időszakosan ellenőrzik az előállító, forgalmazó egységeket. Tamásiban 4 vágóhíd és 2 húsfeldolgozó van. Ezeken kívül még az állatvásártér ad munkát, vásárok idején. Legújabban a gyepmesteri telep is felsorakozott az állati dolgok közé, ahol összegyűjthetők a kóbor ebek és az előirt időig megőrizhetők. A városért A városi tanács ez év május 28-i ülésén a városfejlesztés érdekében végzett társadal m i m u nkáért kitü ntetéseket adott át. A Minisztertanács által adományozott „Kiváló Társadalmi Munkáért” kitüntető jelvényt kapott: Bangó Ferenc, a Tolna Megyei Viz- és Csatornamű Vállalat tamási üzemmérnökségének karbantartó lakatosa. A Tolna Megyei Tanács által alapított Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt kapott Staudt István, a KM Pécsi Közúti Igazgatósága tamási üzemmérnökségének műhely- vezetője és Szalai János, a Vegyépszer Tamási Gyárának szakoktatója. Társadalmi Munkáért oklevelet kapott a KM Pécsi Közúti Igazgatóság tamási üzemmérnökségének Vásárhelyi Pál szocialista brigádja. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Bácsné Csepregi Mária, a városi tanács igazgatási csoportvezetője. I A tanácsház J
