Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

1987. október 30. TOLNA _ 2 “ísfÉPÜJSAG A KISZ mb-ülése Fiatalok a mezőgazdaságban Mai kommentárunk A kuvaiti tét Kuvait a jelek szerint célpont lett. Politikailag talán eddig is az volt, a fegyverek célgömbjeibe azonban csak most került. Az elmúlt egy-két hétben többször is rob­banások rázták mega kuvaiti kikötőket: alig kétséges, hogy iráni rakéták csapódtak be, jelentős pusztítást okozva különböző létesítményekben. Először még véletlenül eltévedt rakétának nevezték Kuvaitban azt a lövedéket, amely egy sivatagi határte­rületen robbant. Nem sokkal később azonban már egy kuvaiti vizen tartózkodó ha­jót ért találat, amelyre jött az amerikaiak válasza: az iráni olajfúrótornyok elleni ak­ció. Ezt követték a kikötőkre irányzott rakéták. S ezekre már nem lehetett ráragasz­tani az „eltévedt" címkét. Igaz, egyik alkatommal sem vállalta, hogy hadserege lőtte ki a rakétákat Ám a szakértők megállapították, hogy a kuvaiti területeken rob­banó rakéták kínai gyártmányú Silkwormok, amelyek az öböl térségében köztudot­tan csak iráni kézben vannak. Teherán tehát imigyen látszik beváltani ígéretét, hogy megbünteti háborús ellen­fele, Irak támogatóit. Ugyanakkor egyfajta bosszúnak is tekinthetők a teheráni ak­ciók az amerikaiakkal szemben. Hiszen túl nagy kockázat lenne a nagyon erős ame­rikai flottát támadni, viszont mégiscsak az ígért megtorlás egy módja, az Egyesült Államok által védelmezett Kuvaitra enyhébb csapásokat mérni. Hangsúlyos itt az enyhébb szó. Hiszen Kuvait bevonása a háborúba nemcsak Washingtonnak nincs ínyére. Emlékezetes: a Szovjetunió éppen e hét elején tartot­ta szükségesnek nyilatkoztban figyelmeztetni mindenkit, hogy Moszkva óva int Ku­vait háborúba keveredésétől. Bizonyos, hogy ezt a nézetet is kifejti majd a napok­ban Teheránban a szovjet külügyminiszter-helyettes. Voroncov, aki rövid időn belül másodszőr jár közvetítő úton Irak és Irán között, először Badgagban tárgyal, s on­nan kuvait érintésével utazik Teheránba. Kuvait tétje tehát igen nagy lehet az iráni vezetés számára, hiszen még néhány ra­kéta, és az addigi legerősebb arab szövetséges is elállhat mellőle. Szíria ugyanis közölte a minap, hogy ha Kuvait háborúba sodródna bárkivel, akkor Damaszkusz minden eszközzel segíteni fogja az olajsejkséget. Elgondolkodtató jelzés ez Tehe­ránnak, amelyet mind több oldalról ér nyomás, hogy fogadja el a Biztonsági Tanács által szorgalmazott tűzszünetet. Talán éppen emiatt érkeznek békülékenyebb hangok az iráni fővárosból. Bár azt továbbra is hangoztatják, hogy a háború befejezéséhez nemzetközileg el kellene ítélni Irakot, mint agresszort, más régebbi követelések azonban most már nem hallatszanak, s ez reményt keltő lehet. Alighanem ezért is próbálkozik újra köz­vetítéssel a szovjet diplomácia, amely mindkét hadban álló féllel kiterjedt kapcsola- lókat tart lenn. Am Károly Lázár György Szabolcs-Szatmár megyében Ülést tartott tegnap a KISZ Tolna Me­gyei Bizottsága. Boros László, a KISZ mb-titkára a mezőgazdaságban működő KISZ-szervezetek tevékenységének ta­pasztalatairól számolt be. Mint megálla­pította, az utóbbi néhány évben a fiatalok körében a KISZ-munka vesztett vonzere­jéből. Ez a kedvezőtlen tendencia a me­zőgazdasági üzemekben is megfigyelhe­tő, egyre kevesebbet hallatnak magukról az itteni ifjúsági szervezetek. Mindennek több oka van: a mezőgazdaságban a munkák sajátosságaiból adódóan a sza­badidő korlátozott és szélsőségesen in­gadozó, s ez is jelentős mértékben nehe­zíti a fiatalok folyamatos, rendszeres mű­velődését és mozgalmi tevékenységét. A szabadidő hasznos eltöltésének le­hetőségei általában adottak, de a fiatalok többsége nem él ezekkel. Anyagi helyze­tük javítása érdekében szabadidejük ter­hére túlmunkát vállalnak. Ez nemcsak az önképzéstől, művelődéstől, sportolástól vonja el az időt, hanem a pihenéstől és a családtól is. A fiatalok a családalapítás­nál, az önálló életkezdésnél nem indul­nak egyenlő eséllyel és ez nem szorgal­mukon, tudásukon múlik. Szinte kivétel nélkül mindenki rászorul arra, hogy sza­Csütörtökön párt- és állami vezetők megtekintették a Bazalt ’87 harcászati gyakorlatot, amely a Magyar Néphadse­reg kijelölt alakulatainak és törzseinek részvételével hazánk dunántúli katonai gyakorlóterein folyik. A mintegy nyolc­ezer katonát megmozgató gyakorlat ne­gyedik napjának mozzanatait a helyszí­nen szemlélte meg Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Horváth István miniszterelnök-helyettes, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédéi­J. Afanaszjev a levéltárosokat képző főiskola igazgatója egy kissé - s talán akaratán kívül is - szimbólumává vált a Szovjetunióban végbeme­nő változásoknak. Egyike volt a legelsőknek, akik a gorbacsovi új gondolkodásmód alkalma­zására tettek kísérletet a szovjet történettudo­mányban. Cikkei, nyilatkozatai szenzációt jelen­tettek az ország határain túl is, és nemcsak a szakmai közvéleményben. Egyik-másik írását xerox-másolatban adták nálunk is kézről kézre az érdeklődő olvasók. Az általa szervezett, a tör­ténelem „kényes kérdéseit” vallató előadásso­rozatok társadalmi eseményekké váltak Moszk­vában. Megnyilatkozásai gyakran kavartak vi­hart, sajtópolémiákat, s - ami ezzel jár -, ellensé­geket is szereztek a jeles tudósnak. Ezért talán érthető, hogy nehezen szánta rá magát arra, hogy interjút adjon. Elsőként a történelem úgynevezett fe­hér foltjairól esett szó. Afanaszjev - utal­va az elmúlt évtizedek torzításaira - han­goztatta: a történész missziója, hogy min­dig igazat mondjon, s ennek az erkölcsi kötelességnek az értelmében először magának a tudománynak kell átalakul­nia, hogy átalakíthassa a társadalom tör­ténelmi tudatát. Ehhez bátorságra és be­csületességre van szükség. Meg kell is­merni és ábrázolni kell a múltat a maga valóságában, ahelyett, hogy változó pre­koncepciók alapján kialakítanák a „jó” és a „rossz” hagyományok rendszerét. A történelmi és politikai kritika előfeltétele a valóság megismerése. Ennek a követel­ménynek értelmében kell újrarajzolni - mondotta - olyan személyiségek portré­ját, mint Buharin, Kamenyev, Zinovjev és Trockij. Véget kell vetni a Hruscsov figu­ráját körülvevő elhallgatásnak, és való­ságos, a konjunkturális szempontokat mellőző képet kell rajzolni Sztálinról. E megállapításával arra utalt, hogy a maga részéről elhatárolja magát a kriti­kában dicsőítéstől épp úgy, mint az oly­kor divatos hiperkritikus Sztálin-pamfle- tektől. A peresztrojka történelmi előzményeit vizsgálva szó esett Lenin híres művéről, az Állam és forradalomról. E munka - mondotta - ma sem vesztett aktualitásá­ból, hisz jelenleg is hasonló kérdésekre keresünk választ. Arra, hogy milyen mó­bad idejében a „második gazdaságban” vállaljon munkát. A nemrégiben elfoga­dott, a kistermelést támogató új személyi jövedelemadó-rendszer valószínűleg még inkább arra készteti a fiatalokat, hogy jövedelmüket ezen a módon egé­szítsék ki. A fiatalok a környezetünkben jelentkező feszültségeket (pl. árak, bé­rek, életszínvonal, korrupció stb.) ma sokkal kritikusabban értékelik. Azt azon­ban kevesen érzik, hogy véleményüket nyílt fórumon, a KISZ berkein belül han­got tudnának adni. így politizálásuk álta­lában baráti illetve ismeretségi körükön belül marad. Ezért napjainkban különö­sen fontos a párt ifjúsági szervezetéhez való tartozás presztízsének visszaállítá­sa. A KISZ Tolna Megyei Bizottságának az MSZMP gazdasági-társadalmi kibon­takozási programjához kapcsolódó cse­lekvési programjavaslat megvitatása után Farkas Beáta, középiskolai felelős tartott tájékoztatót az 1987. évi építőtábo­rozás tapasztalatairól. Az építőtáborok népszerűsége csökkent, egyre keveseb­ben kívánnak részt venni ilyen jellegű foglalkoztatáson. Mindezek ellenére a tá­borozó diákok és a vezetők minőségi munkát végeztek. mi miniszter, valamint a Magyar Néphad­sereg több más, vezető beosztású tábor­noka és tisztje. Jelen volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Törzsének fő­nöke. A Honvédelmi Minisztérium meghí­vására a helyszínen követhették nyomon az eseményeket a sajtó képviselői is, aki­ket a kora reggeli órákban Szabó Egon vezérőrnagy, az MN agitációs és propa­ganda csoportfőnöke, a politikai főcso­portfőnök helyettese tájékoztatott a har­cászati gyakorlat céljairól, körülményei­ről. dón lehetne a leg­szélesebbtömege­ket bevonni az al­kotó tevékenység­be, a társadalom átalakításába, a szocializmus épí­tésébe. Lenin arról el­mélkedett, hogy miként lehet az állami formában megva­lósult forradalom a lehetőségig mentes a bürokráciától, hogyan tehető demokrati­kussá a szocializmus építésének folya­mata. Lenin gondolatait nemzedékünk, s a jövő nemzedékek számára is végaka­ratnak tekinthetjük, hisz megvalósításuk csak egy történelmi folyamat következ­ménye lehet. Ám az ezen az úton elért eredmények attól függnek majd, mennyi­re képes e folyamat demokratikus jelle­gét megőrizni, milyen mértékben élvezi a legszélesebb tömegek aktív támogatá­sát. A beszélgetés során, érintve a szocia­lista hatalom válságtűrő képességét, szó esett az ebben a vonatkozásban jelleg­zetes 1921. évi X. pártkongresszusról. Itt, mint ismeretes, többek közt olyan hatá­rozatot hoztak, amely ideiglenesen meg­tiltotta frakciók szerveződését. Ez az át­menetinek szánt intézkedés azonban ezután alaptörvénnyé vált a kommunista pártokban. Afanaszjev hangsúlyozta: a konkrét körülmények az adott helyzetben indo­kolták ezt a döntést, de Lenin életében mégis úgy alkalmazták ezt a határozatot, hogy elismerték: a pártélet normáihoz tartozik a különböző vélemények, állás­pontok létének elismerése. Csak később alakult ki az egységnek olyan felfogása, amely nem az eltérő nézetek szintézisén, hanem egy központilag deklarált akarat alapján jön létre. E felfogás tradíciók ala­kulásához vezessen. Amire szükség van, az a véleményszabadság, a különféle ál­láspontok nyílt harca, pártszerű keretek között. PANORÁMA BUDAPEST - Boldizsár Iván írót, országgyűlési képviselőt 75. szüle­tésnapja alkalmából az Országgyűlés nevében köszöntötte Sarlós István elnök. A megemlékezésen jelen volt Köpeczi Béla művelődési miniszter és Knopp András, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese. Szentágothai János akadémi­kust, az Elnöki Tanács tagját ugyancsak 75. születésnapján az Elnöki Tanács ne­vében Németh Károly, a testület elnöke köszöntötte. A köszöntésen jelen volt Trautmann Rezső az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. *- Készülőben van a külföldre utazásról és az útlevélről szóló új törvényerejű ren­delet, valamint az ehhez végrehajtási jog­szabályként kapcsolódó belügyminisz­teri rendelet. E jogszabályok tervezetét elemző vita során véleményezték a kép­viselők az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtö­kön, a Parlamentben tartott ülésén. Az új rendelkezéseket - amelyekkel a bizott­ság egyetértett - 1988. január 1-jétől kívánják bevezetni. SZOMBATHELY - Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos láto­gatást tett Vas megyében. A Központi Bi­zottság titkára elsőként az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának tagjaival, a városi és a városi jogú pártbizottságok első titkáraival és titkáraival, a megyei pártbizottság osztályvezetőivel és a me­gye tömegszervezeti vezetőivel találko­zott. Csütörtökön Óvári Miklós Celldö- mölköt kereste fel. Vas megyei látogatá­sa a kemenesaljai Úttörő Termelőszövet­kezetben fejeződött be. BAGDAD - Szaddam Husszein iraki elnök csütörtökön fogadta Julij Voronco- vot, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét, aki az iraki államfőnek átadta Mihail Gorbacsov üzenetét - kö­zölte az INA iraki hírügynöksége. Szad­dam Husszein és Julij Voroncov elsősor­ban a kétoldalú kapcsolatokról és az öböl menti helyzetről tárgyalt - tette hoz­zá az INA. Természetesen szóba került a Szovje­tunió történetének „sztálini korszaka”, amelynek nyitányát Afanaszjev a 20-as évek végében jelölte meg. Az itt jelentke­ző negatív jelenségek néhány év alatt normává: egy sajátságos adminisztratív, bürokratikus megtorló rendszerré váltak. A jeles történész ellenezte azt a közkeletű felfogást, hogy ami az építés során „jó” volt, az a szocializmus érdeme, s ami „rossz”, az egyetlen ember J. V. Sztálin „bűne” lett volna. Számára inkább az volt az érdekes, hogy milyen valóságos ten­denciák kifejezője volt a „rossz” képvise­lője. Ezzel kapcsolatban rámutatott: a párt jelentős része a Lenin által bevezetett új gazdasági politikát átmeneti szükséges rossznak tekintette, és soraiban változat­lanul igen erős volt a hadikommunizmus ideológiája. Sztálin nem tett mást, mint kifejezte ezt az ideológiát. Ez - úgy tűnt - megfelelt az ország elszigeteltségéből és elmaradott­ságából adódó rendkívüli feladatoknak, amelyekhez hozzárendelődtek a politikai élet ismert normái és intézményrendsze­re. A sztálini korszak fekete-fehér meg­ítélése és pusztán etikai kritikája haszon­talan és értelmetlen. A múlt történelmi kritikájától eljutottunk a jelen problémáihoz is. Afanaszjev hangsúlyozta: a peresztrojka az élet alapjainak átalakítása azzal a céllal, hogy a mindennapokban erősödjön a demok­rácia és valódi szocializmus valósuljon meg a társadalomban. Ehhez forradalmi jellegű erőfeszítésekre van szükség, mi­vel valamit átalakítani nehezebb, mint újat teremteni, másrészt az átalakítás fo­lyamatában léteznek, s itt vannak ugyan­azok az emberek, akik eddig is éltek. S mégis, nincs más választás, sőt az átala­kítás folyamatának nem is lehet vége. Időről időre kritikailag kell elemezni a megélt történelmet, és újra és újra napi­rendre kell tűzni a társadalom alapjainak, létfeltételeinek átalakítását. Ám ebben semmi különös nincs. A változás állan­dósága, ha komolyan vesszük a marxi dialektikát, természetes dolog, s az is természetes, hogy a változás a kritikai elemzéssel kezdődik, s az éppen nem ünneprontás, hanem nagyon is illő az ok­tóberi forradalom 70. évfordulójához. KENDE JÁNOS Lázár György, az MSZMP főtitkárhe­lyettese kétnapos látogatást tett Szabolcs- Szatmár megyében. Szerdán délután Nyír­egyházán, a megyei pártbizottság székhá­zában Varga Gyula első titkár és Bánóczi Gyula megyei tanácselnök fogadta és tájé­koztatta a megye életéről. Lázár György ezt követően a megyei párt-végrehajtóbizott- ság tagjaival, társadalmi és tömegszerve­zetek megyei vezetőivel a keleti országrész gazdasági és társadalompolitikai helyzeté­ről, a párttagságot és a lakosságot foglal­koztató kérdésekről, közöttük a térség sa­játos foglalkoztatási gondjairól és a megol­dásukkal kapcsolatos tervekről folytatott Tolna megye verseny- és szabadidős sportéletével ismerkedik öt napon ke­resztül az a szovjet sportdelegáció, ame­lyik testvérmegyénkből, Tambovból ér­kezett. A delegációt Valentyin Nyeharo- sev, a Tambov megyei tanács sportosz­tályának elnöke vezeti. A küldöttség tagja Vladimir Kocsetov, a Tambov megyei szakszervezeti sportosztály elnöke, Gen- nagyij Rokovszkij, Kotovszka város taná­csa sportbizottsági elnöke, továbbá Vla­dimir Bibik, a tambovi testnevelési főis­kola vezető tanára ée Viktor Saranov, Tambov város Október kerületének sportbizottsági elnöke. A szovjet sport vezetők tegnap délelőtt A két ország pénzügyminisztériumai­nak megállapodása értelmében a Len­gyelországba utazó magyar állampolgá­roknak november 1-jétől - ha tartózko­dási idejük nem haladja meg a négy na­pot - minimálisan 6500 zloty-t, négy na­eszmecserét. Csütörtökön a párt főtitkár- helyettese Fehérgyarmatra látogatott. A városi pártbizottságon László Béla első tit­kár és Széles Lajos tanácselnök, a körzet két országgyűlési képviselője számolt be a gazdaságilag elmaradott térségekhez tar­tozó vidék felzárkóztatására kidolgozott program helyi tapasztalatairól, a végrehaj­tásának további feladatairól. Az eszmecsere után Lázár György az Ipari Műszergyár fehérgyarmati üzemét látogatta meg. Szabolcs-Szatmár megyei látogatásá­nak befejezéseként a napkori Kossuth Termelőszövetkezetet kereste fel. a Tolna Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályán tanácskoztak a vendég­látó házigazdákkal, melyen részt vett Ist­ván József, a megyei tanács elnökhelyet­^030 j3 A délutánt Dombóvárott töltötték, ahol a városi tanács és a helyi sportegye­sületek vezetőivel folytattak szakmai konzultációt. Ma délelőtt a két paksi klub életével, eredményeivel ismerkednek, majd a Szekszárdi Dózsa SE-hez és a TÁEV SK-hoz látogatnak. A tambovi ven­dégek a hét végén megtekintik a Szek- szárd-Pécs NB l-es kosárlabda-, vala­mint a Szekszárd-Metripond SE NB ll-es labdarúgó-mérkőzést. pon túl minden további napra 1600 zloty- t kell vásárolniuk hivatalos itthoni bevál­tóhelyen. Azok a magyar állampolgárok, akik Lengyelország területén átutaznak, egy napra legalább 1600 zloty fizetőesz­közzel kell hogy rendelkezzenek. Grósz Károly a Bazalt *87 harcászati gyakorlaton A nagy október megújítói A történész Tambovi sportvezetők látogatása megyénkben A tambovi vendégek a megyei ifjúsági és sportosztályon Változás a Lengyelországba utazók valutabeváltásában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents