Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

1987. október 30. TOLNA \ _ "ivrÉPÜJSÁG 3 Megsértődni könnyebb Csak ámul az ember, ha a sportélet híreit olvassa az újságokban, hallgatja a rá­dióban, nézi a televízióban. A sportvezetők egyre-másra mondanak le, mert megsértődtek. Mindegyik arra hivatkozik, hogy nem tudják elviselni a sajtó bíráló megjegyzéseit. Elmennek, le­mondanak. Ugyanakkor a sportrovatok is tele vannak az „egyszerű" sportolók panaszaival, őket nem becsülik, nem fizetik, csak ülnek a kispadon, a pálya sarkában - kinek milyen sportág jutott - és búslakodnak, valamint panaszkodnak. A panaszkodás, a sértődöttség mint jelenség az élet más területén és me­gyénkben is előfordul. Sőt, egyre gyakoribb. Mondják, és biztosan igaz, hogy a csökkenő életszínvonal, a hajszoltság miatt érzékenyebbek az emberek. Ez a do­lognak egyik oldala. Végül is akit igazságtalanság, méltánytalanság ér, az tiltakoz­zon is. Ne tűrjük az igazságtalanságot! Viszont ott tiltakozzunk határozottan, ahol a hibát, sértést, méltánytalanságot elkövették, és ne másutt panaszkodjunk. Végképp ne sértődjünk meg, és ne mondjunk le - meg fel. Ha ez így megy tovább, akkor mindenki máshol fog panaszkodni, mint ahol kellene. Körbepanaszkodjuk egymást az egész országban. A tanácsi ügyeinket intézze a pártbizottság, a párttal kapcsolatos gondjainkat nem az alapszervezetben mondjuk el, hanem például a népfrontban. Ha nem tetszik vízvezeték-szerelő, a gázos, a postás, a ke­reskedő és az ő munkája, akkor beírunk az újságnak, a rádiónak, a főnökünket meg följelentjük a népi ellenőrzésnél. Kiindulási példánkra visszatérve, a sportvezetők azért sértődtek meg és mond­tak le, mert bírálat érte a munkájukat. Ahelyett, hogy megmagyarázták volna ho­zott döntéseiket, vállalva ennek minden következményét, inkább megsértődtek. Mert a jogos, és vélt sérelem nem tévesztendő össze egymással. A jogos sérelem ellen tiltakozni kell, a jogos bírálatot pedig megszívlelni. Mivel arra nincs mód, hogy körbepanaszkodjuk az országot, időnk meg nincsen várakozni, talán célszerűbb lenne, ha sértődés helyett megpróbálkoznánk a magyarázattal. Ma mindenki a más háza előtt söpör, ahelyett, hogy a saját munkáját próbálná meg jobban, pontosabban végezni, bizonyos funkciókkal pedig együtt jár a nyil­vánosság. Amennyire a termelőszövetkezeti vezetők tartoznak beszámolni a tag­ságnak, a választott tisztségviselők választóiknak, újabban a gazdasági vezetők a vállalati tanácsnak, azelőtt a termelési tanácskozásnak, ugyanúgy a pártvezetö- ségek a tagságnak tartoznak beszámolni. Meg kell szokni munkánk nyilvános kontrollját, elviselni a bírálatot, vagy ha kell, változtatni a munkánkon. Igaz, megsértődni könnyebb, mint a hibát kijavítani! IHÁROSI IBOLYA Madárritkaságok, ál latszépségverseny Természet- és állatbarát gyerekeket, felnőtteket várnak péntektől vasárnapig a bonyhádi művelődési központba. A Környezetünk ’87 című színes rendez­vénysorozat pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik, s az első nap programja dél­után növénybábkészítés lesz. Kiállítják ugyanakkor Szabó Gyuláné bábtervező legszebb alkotásait is. Szombaton mintegy ezer - külföldről érkezett - díszmadárban gyönyörköd­hetnek az értékes kis szárnyasok kedve­lői, délután pedig a szakemberek számá­ra tartanak előadást. Vasárnap Süni-nap lesz, azaz termé­szetvédelmi bemutatóval, fórummal, ve­télkedővel bemutatkozik a Süni című gyermeklap szerkesztősége. Azonkívül, hogy legkülönfélébb kérdéseikre választ kaphatnak itt az érdeklődő gyerekek, magukkal vihetik kedvenc állataikat, be­nevezhetnek velük a szépségversenyre, s ha az ő versenyzőjüket ítéli legszebb­nek a zsűri, még nyerhetnek is. Hogy mi lesz a jutalom, az egyelőre még titok, de hogy a bennünket körülvevő növény- és állatvilágról többet fog tudni minden látogató, az egészen biztos. -Csi­Összefogással épül a holnap Decsen Új utca alakul... Városiasodó falu ATolna Megye Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága ez évben végezte el a négyéves időszakot átfogó komplex felügyeleti vizsgálatát a Decsi Nagyközségi Közös Tanácsnál. A helyi tanács beszámolóval egészítette ki a vizsgálat megállapításait. Az eredmények igen szépek, amit a megyei tanács végrehajtó bizottsága ha­tározatában is kifejtett. Amikor e hosszú időszak munkájáról Szőke Istvánnéval, a helyi tanács vb-titkárával beszélgettünk, az elért sikerek „hogyanját” és a „hogyan tovább” kérdését feszegettük. Hogyan lett Decsen a sok földútból portalanított út, vagy csaknem teljes jár­dakiépítettség, miből lett a tavaly átadott faluház, hogyan sikerült a lakosságot társadalmi munkára serkenteni, mitől ilyen jó az együttműködés a gazdálkodó szervezetekkel? - tettük fel sorra a kér­déseinket. A válaszok összetettek. Tény, hogy Decsen és társközségében Sárpili­sen, a lakosság ad magára, így törődik a faluval is. íme egy beszédes szám: az egy főre jutó társadalmi munka az 1981. évi 1802 forinttal szemben 1986-ban 6265 forint volt. A „tehót” is megszavazta a lakosság döntő többsége, mert konkrét, hozzájuk közel álló célokat fogalmaztak meg, úgy­mint út- és járdaépítés, földgázprogram. De ezen túl is érdekeltté tették, szinte ver­senyeztették az egyes utcákat. Ott kezd­ték el először a munkákat, ahol az utca lakói a legtöbb önkéntes hozzájárulást fi­zették meg. A gázprogramnál pedig fi­gyelemmel voltak a nyugdíjasokra, a ke­vésbé tehetősekre is. A helyi takarékszö­vetkezet 3 százalékos kamattal hitelt adott a befizetendő hozzájárulás teljes összegére. Ahol így sem ment, ott 3000 forint ellenében a fővezetékről lecsatla- kozási pontot alakítottak ki, megteremtve egy későbbi bekötés lehetőségét. Önmagáért beszél az is, hogy a telepü­lésfejlesztési versenyben 1986-ban a nagyközség megyei első helyezést ért el és országos szinten is az elsők közé került. Megoldott az ivóvízellátás és a közvilágítás is, hogy csak néhány ered­ményt említsünk. Nőtt a lakosság építési kedve, 147 házhelyet alakítottak ki. Jelenleg még 45 vár beépítésre. Nagy szerepet játszott ebben a helyi tanácsi támogatás intéz­ménye. Átlagosan 60 ezer forint támoga­tást adtak az erre rászoruló és a feltéte­leknek megfelelő családoknak, lakásépí­téshez, -vásárláshoz. A további igények kielégítésének, úgy tűnik most már csak az építőanyag-hiány az oka. A tanács 13 együttműködési megálla­podást kötött gazdálkodó szervezetek­kel, intézményekkel. Kiemelkedően jó a munkakapcsolata - lakossági szolgál­tatásban sokat tett - helyi termelőszövet­kezettel. Mindezen eredmények eléréséhez kellett a közért tenni akaró lakosság, a velük szoros kapcsolatot tartó tanács­tagság. A jövő ma még pontosan meg nem ha­tározható tervei után érdeklődve - a gaz­dasági nehézségek ellenére - sem pesz- szimista a hangulat. Egyöntetű vélemény, hogy még több társadalmi munkára lesz szükség. A tanács mindenképpen sze­retné befejezni a belterületi úthálózat ki­építését és 1990-ig az intézményes sze­métszállítás bevezetését. Bíznak abban, hogy e feladatokhoz a pénzt is elő tudják teremteni. Nemcsak a tanácsnak, hanem a válla­latoknak, a szövetkezeteknek is keve­sebb lesz abból a pénzből, amit a telepü­lés fejlesztésére tudnak fordítani. Ered­ményes együttműködés jellemzi a Sár­közi Népi Iparművészeti Szövetkezettel való kapcsolatot. Ezért kerestük fel Zá- borszky Juditot, a szövetkezet elnökét - aki a helyi HNF elnöke is - a jövő útját tudakolva. Mondanivalójában a pesszimizmusnak nyoma sem volt. A te­lepülésfejlesztésért sokat vállalt és vállal a jövőben is a szövetkezet. Nem minden anyagi kérdés. Jó, ha sajátos külső arculata van Decsnek, a Sárköz fővárosának. De le­gyen meg ez a sajátosság az embe­rek életvitelében, gondolkodásmódjá­ban is - mondta az elnöknő. A szövetke­zet új termékkel rukkolt elő. Gyártanak hangszerdobozokat, kiegészítő eszkö­zöket. Főleg a nők jutnak új munkalehe­tőségekhez. így még az ingázók egy ré­szén is tudnak segíteni. Nem létszám- csökkentés, hanem létszámbővítés lesz. A szövetkezet tagságának jó a fogadó- készsége a változások iránt. Vállalják a többletmunkát, a túlórát, mert tisztában vannak azzal, hogy nekik is csak így jut több. A szövetkezet a jövőben is támo­gatja a település fejlesztését. Jóllehet még csak a gazdasági feltéte­lek körvonalai rajzolódtak ki, de a cselek­vőén gondolkodás már most záloga az eredményes jövőnek. SZABÓ GYŐZŐ Pénz! Pénz! Pénz! A „világ legszebb pénze” címet Főhercegi tallér a hódoltság korá­kiérdemelt Szent István ötpengős bői Árpád-házi királyunk, IV. Béla pénze Kossuth-bankó részlete Kossuth aláírásával Körülötte forog a világ. Körülötte forog a világ? Hagyjuk ezt. Inkább forgo­lódjunk egy kicsit mi a pénz körül, hiszen a pénz nem­csak az alkotás jutalma, bé­re, hanem a pénz maga is alkotás. Korok jegyeit - bankjegyeit - viselő alko­tás, mely esztétikai öröm szerzője önmagában is, és nem pont csak úgy, hogy vehetünk rajta festményt, szobrot vagy egyéb műal­kotást. Nézzük most így. -czakó­Háborús papírpengő

Next

/
Thumbnails
Contents