Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

1987. október 29. 4 NÉPÚJSÁG Variációk blúzra, szoknyára Ősz táján, amikor a kánikulaholmikat elraktározzuk a szekrényben, a mele­gebb holmik kerülnek elő. Vizsgálgatjuk, mi az, amit érdemes és lehet viselni, mi az, amit jó lenne felújítani, átalakítani. Rajzaink ehhez nyújtanak néhány ötletet: 1. Két szoknyából vagy maradék anya­gokból ötletes szabással készülhet eny­hén bővülő szoknya. Vékonyabb alakúak sötét anyagból szabják a középső beté­tet, világosból a két oldalrészt. Teltek ép­pen fordítva, mert úgy optikailag kar­csúbbnak mutatja az alakot. 2. Az ingblúz alsó része, gallérja és ké­zelője elütő, de színben harmonizáló mintás anyaggal kombináljuk az egyszí­nű felsőrészt és az ujját. 3. A bubigalléros, szép pasztellszínű puplinblúzt egyszerűen felújíthatjuk: el­ütő színű gépselyemmel sűrű disztűzést gépelünk a kézelőre s a vállrész alá. 4. Jó lehetőség vászonanyagok kom­binálására ez a modell, de más kelmék - szövetek, kordbársony, jersey stb. - va­riációja is megoldható. Teltkarcsúak, molettek részére a színkombináció fordí­tottját javasoljuk. 5. Érdekes szabású sottis szoknya elöl szemberánccal, elütő paszpólozással dí­szítve. Megoldható kockás és egyszínű anyag kombinálásával is. A tű pettyes romantikus selyemblúz igy is újjávarázsolható, csipkeszövetből víz­szintes sávokat és az ujjára fodros kéze­lőt varrunk rá. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Betű pótlás írjátok be az üres mezőkbe az alább felsorolt betűket úgy, hogy Tompa Mihály A madár fiaihoz című versének első sorát kapjátok ered­ményül. Hogy szól az idézet? A, A, A, G, J, K, L, N, Ö, R, Z, Z. |B>)>jefE PieBneij uoBe zejezg :se}fej6eiA| Háztartási balesetek babonái Amint az a több évet felölelő baleseti statisztikákból kitűnik, az otthonokban bekövetkező sérülések többségét forró folyadék kiömlése, forró zsiradék kifröcs- csenése vagy közvetlen tűz okozza. Az erős és hirtelen fájdalomtól fejvesztetten többnyire az ilyen esetekre szóló ősi ba­bonás javaslatok jutnak eszébe a szen­vedőnek. Mik ezek? Talán sorolni sem kellene: „ha ujjad égeted meg, gyorsan fogd meg a fülcimpádat!”, „tégy az égés­re vajat vagy egyéb zsiradékot!”, „tégy rá tojásfehérjét”, de van, aki a nyers paradi­csomra, más a hagymára esküszik, mint leghatásosabb elsősegélyre. A háztartási égési sérülések, forrázá­sok, gőzkicsapódások nagy része sze­rencsére nem igényel orvosi ellátást, de az orvosilag bevált tanácsot érdemes megszívlelni, és legalább annyira az agyunkba vésni, mint az ősidőkben ke­letkezett hiedelmeket. Ez pedig a mentőorvos szerint a sérü­lés hidegvizes hűtése. A sérült testrészt tartsuk csap alá, folyassuk rá a vizet. Ha nincs vezetékes víz, akkor a kannából lassan csurgatott artézi víz is megteszi. Ügyelve arra, hogy az ivásra alkalmatlan vizet erre a célra sem szabad használni, mert a sésülés elfertőződhet. Az azonnali hidegvizes hűtés megőrzi a bőrfelület életképességét, s ez lehetővé teszi a seb begyógyulását. A hidegvizes hűtés a fáj­dalmat is csillapítja. A hidegvizes kezelés legalább 20 percig tartson. Ha azonban a forrázás vagy égés olyan nagy területre terjed, amely ily módon kezelhetetlen, akkor ajánlatos minél előbb megmutatni orvosnak, hogy az a maga eszközeivel vegye kezelésbe az égett vagy leforrázott testrészt, esetleg orvossággal vegye ele­jét az elfertőződésnek. Hatásosak az égési, forrázási sérülé­sek gyors gyógyulását elősegítő perme­tek is. Minél hamarabb kerülnek a meg­égett felületre, annál inkább segítenek. Azt azonban tudni kell, hogy fájdalom- csillapításuk nem ér föl a hideg vízével. Sokan úgy akarnak ezen segíteni, hogy előbb befújják e szerrel - például -, a kézfejüket, majd pár perc múlva, türel­metlenségükben a víz alá tartják. Aztán csodálkoznak, hogy egyik kezelésnek sincs meg a várt hatása. Nem is lehet, mert a szert a víz lemossa, de a befúvás folytán a víz már nem a friss sebet éri. A vízzel kezelt sebet semmilyen krém­mel nem kell, nem is szabad bekenni, mert ez - ha mégolyán finom is - fertőz­het. Ha a bőrön hólyag nem keletkezett, akkor ajánlatos a bekötést is mellőzni, mert a levegőztetés gyorsítja a gyógyu­lást. Ha viszont a bőr hólyagossá vált, és van otthon felbontatlan steril sebkötöző, akkor ajánlatos az égett felületet abba begöngyölni. Miután az égési, forrázási balesetek többségét az elővigyázatlanság, szóra­kozottság vagy üzemeltetési előírások be nem tartása okozza, többségük meg­előzhető volna. Az orvosi tapasztalatok szerint a há­ziasszonyok gyakran akarnak a kuktánál okosabbak lenni. Jobban megtöltik, mint az kívánatos. Forráskor azonban nem­csak a gőz -, ami önmagában is okozhat sérülést -, hanem a benne fortyogó lé is kiáramlik. Ez kicsapódhat akkor is, ha hirtelen lehűtés után emelik le a főzőfa­zék fedelét. Nem ritka, hogy a háziasz- szony az égő gázrózsa fölött nyúl a hát­rébb lévő edény után, és a műszálas ru­haujj azonnal lángot kap. - Nyílt láng fö­lött nem szabad nyúlkálni. Forró lével teli edényt csak olyan helyre szabad állítani, ahol nem borulhat fel, a lé nem dőlhet ki belőle. Ny. Á. Meteorobiológia Ma már általánosan ismert, és tudo­mányosan is bizonyított, hogy az időjárás és annak - főleg hirtelen - változása je­lentős hatással van az emberek közérze­tére. Az időjárás akkor változik, ha a felet­tünk lévő légkör fizikai tulajdonságai (a hőmérséklet, a légnyomás, a nedvesség- tartalom, a sugárzás stb.) és kémiai ösz- szetétele rövid idő alatt megváltozik. Ez többnyire úgy történik, hogy a különböző földrajzi területek fölött nagy levegőtö­megek, ún. légtestek alakulnak ki. Az ilyen eltérő fizikai és kémiai tulajdonságú légtesteket elválasztó határfelületeket frontnak nevezik. Az egyes légtestek között kialakuló légnyomáskülönbség hatására megin­dul a levegő áramlása az egyik helyről a másikra. Ennek következtében a felet­tünk levő levegőtömeg helyére más tulaj­donságú levegőtest kerül. Amikor az új levegőtömeget a régitől elválasztó front átvonul felettünk, bekövetkezik az időjá­rás változása. A meteorológiai frontoknak több fajtája van; közülük legfontosabb a felsiklási vagy melegfront és a betörési vagy hi­degfront. Melegfront esetében a felet­tünk levő hidegebb levegő helyére mele­gebb áramlik. Ez a meleg légtest maga előtt tolja a hidegebbet, és mivel fajsúlya kisebb, felsiklik annak felső határára. A hidegfront úgy jön létre, hogy a me­leg levegő helyére hideg áramlik. Mivel ez is maga előtt tolja a másik (tehát a me­Bent a szobában Ha kint már hideg szelek fújnak, akkor sem szabad abbahagyni a játékot. A szo­bai játék is izgalmas lehet, ha olyanokat talá­lunk ki, amelyeket eddig nem ismertünk. Az alábbiakban ilyenekkel ismerkedhettek meg. Naptárosdi Bármennyien játszhatjátok. Az a lényeg, hogy mindenki előtt legyen naptár (például: zsebnaptár, falinaptár, úttörő-zsebkönyv nap­tára és így tovább) és egy üres füzetlap tollal vagy ceruzával. Máris kezdődhet a játék. Mégpedig az­zal a megállapodással, hogy mondjuk novem­ber hónap névnapjai hány hires embert juttat­nak az eszetekbe. Ilyen nevek kerülhetnek a füzetlapra; Bólyai Farkas, Madách Imre, Bilicsi Tivadar, Szent-Györgyi Albert, Szilágyi Erzsébet, Mi­kes Kelemen, Taksony fejedelem, Sütő And­rás. Akinek a legtöbb név jut az eszébe, az lesz a győztes. Nehezebbé válhat a játék azátal, ha ne­gyedév, vagy félév keresztnevei nyomán írjá­tok fel a híres embereket. Akkor válhat igazán érdekessé, ha az egész évet végigböngészitek. Mégpedig úgy, hogy előbb a történelem hírességeit írjátok fel, az­után jöhetnek a színészek, focisták és így to­vább. Az a lényeg, hogy mindenki bizonyítani tudja - akár a lexikon segítségével is -, hogy valaha élt, vagy korunkban él az illető szemé­lyiség. Betűbegyűjtés Ennek a társasjátéknak lehetőleg a könyv­tár valamelyik kis szobája legyen a szintere. Itt ugyanis annyi Petőfi-, Arany-, Vörösmarty-, Ady-, József Attila-kötetet kaphattok kézhez, ahányan vagytok. Válasszatok játékvezetőt is magatok közül. Vegyük először is a Petőfi-könyvet. Keres­sétek meg benne az Anyám tyúkja című ver­set. Számoljátok meg, hogy hány kettős más­salhangzó (cs, gy, ny, stb.) van benne. A győztes az lesz, aki mindegyiket a leg­gyorsabban találja meg. A játékvezető ugyanis másodperces órával figyeli a betübegyűjtést. Ezután egy másik versből mondjuk az „e” betűt gyűjtsétek be hasonló módon. És így to­vább. Nehezebb a játék, ha a feladat ez: Arany Já­nos Családi kör című versének betűiből a fo­lyamatosságot tekintetbe véve, hányszor állít­hatjátok össze a költő nevét. (Az első két sza­kaszból egyszer és így tovább.) Természete­sen ennél a játéknál is számit a gyorsaság. Változatosabb a játék, ha például Ady End­re Fölszállott a páva című versében saját ne­vetek és lakóhelyetek nevének a betűit keresi­tek meg, József Attila A Dunánál című versé­ben pedig folyónevek betűit rakjátok össze. Füleki János legebb) légtestet, és mivel fajsúlya annál nagyobb, alája tör be, és a magasba emeli. Ezt viharos szél, zápor, nyáron zi­vatar szokta kísérni. A meteorobiológia - vagy más néven orvosi meteorológia - kimutatta, hogy a kétféle front eltérő, nagyrészt ellentétes hatást gyakorol az emberi szervezetre. Már 1 -2 órával a melegfront átvonulása előtt az emberek többsége ingerléke­nyebb, fáradékonyabb, figyelmét nem tudja kellően összpontosítani, teljesítő- képessége csökken. Gyakori tünet a fej­fájás, a rossz alvás is. Fokozódnak egyes krónikus betegségben szenvedők pana­szai, különösen az ideg-, a szív-, a pajzs­mirigy- és a cukorbetegségben szenve­dőké. Ezzel szemben a hidegfront betörése alkalmával részben ellentétes hatások észlelhetők. Az idegrendszer ingerlé­kenysége csökken, kábultság támadhat. Növekszik a szervezet görcskészsége, gyakrabban panaszkodnak epe-, gyo­mor-, bél- és érgörcsökre az emberek. Ugyancsak gyakoribb a hurutos megbe­tegedés a felső légutak területén. Téves volna azonban azt képzelnünk, hogy a frontátvonulások önmagukban idézik elő a panaszok fokozódását. Az időjárási tényezők ugyanis a vegetatív idegrendszer útján váltják ki a szervezet reakcióit. Nevezik ezt autonóm idegrend­szernek is, mivel működése akaratunktól független. A zsigereket, a mirigyeket, a szemet és az ereket idegzik be. A köz­Akár meleg vacsorával várjuk vendé­geinket, akár hidegtállal kápráztatjuk el őket, gyümölcsöt mindéképpen kínálni fogunk. Még az egyszerű gyümölcsöstál is sokkal ínycsiklandozóbb lehet, ha - egy kis időt rászánva - cifrázással fokoz­zuk a hatást. Ennek módját almán és citromon mutatjuk be a rajzok segítségé­vel. A kemény húsú,, piros almát megmos­suk, tiszta ruhával szárazra, fényesre töröljük. Éles, lehetőleg vékony pengéjű kis késsel az alma közepébe vágunk úgy, hogy a kést 45 fokos szögben elfordítjuk, és körülbelül egy cm hosszan, 1-2 mm mélyen vágunk az almába. Ezt a vágást az ellenkező irányban is elvégezzük, igy egy kis ék alakot (1) metszettünk ki az almából. Ezt azonban ne mozdítsuk el, mert a többit ehhez az elsőhöz kell igazí­tani. A fentiek szerint a már kivágott ék vo­nalát követve, körülbelül 2 cm hosszan, ám az előzőnél 1-2 mm-rel mélyebben vágunk be az almába a késsel, jobbról- balról. Most már két vékonyan kimetszett éket kapunk, amely egymás mögött pár­huzamosan helyezkedik el. A továbbiak­ban - figyelembe véve az alma nagysá­gát - még 2-6 éket vágunk, ügyelve, hogy az ékek nagysága egymáshoz mér­ten arányosan nőjön, éppen úgy, mint ennek megfelelően a bevágásuk mélysé­ge is. Végül az egymás mögött lévő ékeket legyezöszerűen felhúzzuk: a legkisebb ék emelkedik ki a legmagasabbra, s ezt követően arányosan takarva húzzuk szét a többit is. Ezt a műveletet akár az alma másik oldalán is elvégezhetjük. Megje­gyezzük: célszerű a vágatokat alaposan becitromozni, nehogy megfeketedjenek. A citromkosárkákhoz az ábrák szerinti módi módon vágunk ki két egyforma cik­ponti idegrendszerrel az agyi-gerincvelő idegek útján függnek össze, és a köz­ponti idegrendszerben vegetatív köz­pontok szabályozzák a működését. A vegetatív idegrendszer rostjai az ál­taluk beidegzett szerv működését ser­kenthetik vagy gátolhatják. Ezt a serken­tő, illetve gátló hatást a vegetativ ideg- rendszer két része látja el: ezt a két kü­lönböző funkciót szimpatikus, illetve pa­raszimpatikus idegrendszernek nevez­zük. Van, akinek a vegetatív idegrendszere a melegfrontra, és van, akinek a hideg­frontra érzékenyebb. Vannak viszont olyan emberek is, akik meg sem érzik a frontátvonulást. Mindezt tudományos vizsgálatok is alátámasztották. Mivel általában minden ember tudja magáról, hogy milyen időjárást visel el nehezbben, így mód van arra, hogy ezt életvitelénél figyelembe is vegye. Például a hidegfrontra érzékenyeknek fokozott gonddal kell közlekedniük ilyen esetben, akár gyalogosként, akár valamilyen jár­mű vezetőjeként, hiszen számítaniok kell arra, hogy reflexeik lassabban működ­nek, figyelmük is némileg csökken. Mindez a melegfrontra érzékeny embe­rekre is vonatkozik: ők azért kell, hogy a melegfront betörésekor a megszokottnál is óvatosabbak legyenek, mert teljesítő- képességük csökken, fáradékonyabbak és ingerlékenyebbek. A fokozott óvatosság sok balesetet előzhet meg! Dr. Kempler Kurt két a citromból, majd nagyon óvatosan a fül és a kosárka belsejéből is kiszedjük a húsát. A kosárka peremét cikkcakk irá­nyú vágással - éles késpengével - kicif­rázzuk. (Kisebb grapefruitból ugyanígy készülhet kosár.) Ezt a kis kosarat meg­tölthetjük szardíniával, halsalátával, de variálhatjuk úgy is, hogy gyümölcssalátát helyezünk bele. Nagyon mutatós, bizto­san sikert aratunk vele. Rajz és szöveg: Bányai Katalin ínycsiklandozó cifrázás Bélyeggyűjtőknek Innen — onnan... Az NDK postája folyamatosan bemu­tatja a nácizmus áldozatainak emlékhe­lyeit. Most 35 pf névértékű címlet a buda­pesti mártírok szobrát mutatja be. - Bé­lyegpár köszönti a technikai sportok szervezetének 35 éves jubileumát. Brazília sorozata az Arany Kupa győz­tes csapatait mutatja be. 1975 óta a nem­zeti labdarúgó-bajnokság első négy he­lyezettje küzd a díj elnyeréséért. A soro­zatot Rui de Oliviera grafikusművész ter­vezte, aki hat évig Budapesten végzett művészeti tanulmányokat. Vatikán állam bélyeg- és érmemúzeu­mának berendezése korszerű. A tárlók célszerű és áttekinthető elhelyezéséről bélyegpár tanúskodik. Négy címlet thaiföldi népszokásokat mutat be. A szép kivitelű bélyegeket Franciaországban nyomtatták. Dánia feláras bélyege az ország 65 ezer epilepsziás betegén szeretne segí­teni. - Saját, absztrakt művének 2,80 kr névértékű bélyegen való bemutatásával Ejler Bille festő és író munkásságára hív­ja fel a figyelmet. Négy címletet díszítenek Kína különle­ges viseletéi az elmúlt századokból. Két klasszikus festményt mutat be a norvég posta. 2,70 kr bélyegen C. Krogh: Vihar a tengeren, 5 kr címleten G. Minthe: Farm című alkotása látható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents