Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
1987. október 28. Képújság 3 Csökkennek a raktározási gondok a hőgyészi VISZ-nél Ufo-mintas torulkozok exportra Készül az új raktár Nyolcszáz négyzetméter alapterületű új raktárbázist épít a hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet központi telephelyén. Az épület alapozását augusztusban kezdték el, a műszaki átadás az elmúlt héten megtörtént. A raktárt a jövő év első felében már használatba is vehetik. Az épületet a bátaszéki acél- és vasszerelő gmk építi. Az építkezéssel - mondta Temesvári Ferenc, a szövetkezet elnöke - raktározási gondjaikat igyekszünk csökkenteni. Jelenleg, többek között ötezer darab ufo-mintás törülközőt gyártanak a VISZ- nél külkereskedelmi megrendelésre. A törülközők negyvenszer hetven centiméteres nagyságban, tőkés exportra készülnek. A tétel december ötödikéig elkészül. Tanácskoztak a Zöldért fiataljai A fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti szervek között, a Zöldért Vállalat tartotta meg elsőként idei ifjúsági parlamentjét. Dávid Bálint KISZ-titkár üdvözlő szavai után Kláb József igazgató számolt be az elmúlt három évben végzett munkáról. Beszédében szólt az ifjúsági parlamentek jelentőségéről, az ifjúsági törvény vállalati végrehajtására készült 1984. évi intézkedési tervben foglaltak megvalósításáról. Az igazgató elemezte a Zöldért fiatal dolgozóinak helyzetét és számot adott az előző ifjúsági parlamenten felvetett javaslatok, észrevételek sorsáról. Megállapította, hogy azok döntően megvalósultak. Tájékoztatta a hallgatókat a vállalat gazdálkodásának helyzetéről is. Elmondta, hogy az utóbbi években a Tolna Megyei Zöldség-Gyümölcske- reskedelmi Szövetkezeti Vállalat folyamatosan javuló eredményeket ért el, tennivaló azonban van bőven. Erősíteni kell a munkafegyelmet, törekedni kell a módszerek gazdaságosabb felhasználására, az anyag- és energiatakarékosságra. Fontos, hogy szüntelen gyarapodjon a vállalati vagyon és fokozottabban óvják azt a fiatal dolgozók is. Kellően fel kell készülni az adó- és árreform bevezetésével összefüggő átállásra, a gazdálkodás pozícióinak erősítésére. Mindebben sokat segíthetnek a dolgozók 35,5 százalékát kitevő fiatalok. Az alapos, részletes elemzést adó szóbeli előterjesztést vita követte. Számos értékes javaslat, észrevétel hangzott el. A hozzászólók megfogalmazták, hogy szükségesnek tartják növelni a vezetői képesítéssel rendelkező fiatalok arányát. Kérték, hogy kapjanak nagyobb bizalmat az önálló munkakörben dolgozó pályakezdők. Indítványozták, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy javuljon e korosztály szervezettsége, nagyobb arányban váljanak a KISZ, a szakszervezet tagjaivá. Megfogalmazták azon óhajukat, hogy a vállalat fokozottabban támogassa a továbbtanulni vágyók törekvéseit. Jelenleg a 30 éven aluli fiatalok 10,6 százaléka vesz részt a különböző oktatási formákban. Javasolták, a jövőben legyen lehetőség arra, hogy az egyes vidéki munkahelyeken dolgozó fiatalokat küldöttek képviselhessék az ifjúsági parlamenteken. A hozzászólásokat válaszadás követte, majd a parlament egyhangúlag elfogadta a beszámolót, az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzeszközök felhasználásának tervét, állást foglalt a felmerült javaslatok sorsáról és egyetértett az intézkedési tervben foglaltakkal. LEMLE ZOLTÁN ............\ K ÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE A megye állatállománya 1987. szeptember 30-án Megnevezés Ezer darab Az 1986. szeptember 30-i százalékában Szarvasmarha összesen 82,8 97,9 Ebből: tehén 27,8 97,6 Sertés összesen 547,7 97,4 Ebből: anyakoca 40,8 96,0 Húsipari kombinátok felszálló ágban A magyar húsipari vállalatoknak 1987- ben, önállóságuk első évében, az iparág történetének egyik legsúlyosabb válságciklusából kell megtalálniok a kivezető utat. 1982 és 1986 között negyvenszázalékos exportárveszteség érte a húsipart, amit a vállalatok nagyrészt saját gazdálkodásukban is érzékeltek. A tröszti „védőernyő” ugyan tompította valamelyest a negatív hatásokat, de a vállalati reagálókészséget is korlátozta, vagy- ami ezzel egyet jelent - nem kényszerí- tette ki a veszteségek belső forrásainak feltárásátrfelszámolását. Ezt mutatja a Kaposvári Húskombinát példája is. Az iparág reprezentáns vállalata 1979 és 1982 között kiváló export- eredményeket ért el; a konjunktúra utolsó évében megközelítőleg harmincezer tonna hústerméket - nagyobb részt dobozolt sonkát - értékesített a konvertibilis elszámolású piacokon, s több mint negyvenhárommillió dollárral növelte a népgazdaság devizabevételeit. Az ez után bekövetkező árzuhanásra a termelés erőteljes növelésével reagált, de például 1984-ben hétezer tonna többlet ellenére kilencmillió dollárral csökkent a bevétel, s a termelő berendezések felgyorsult elhasználódása tovább növelte a veszteségeket. Jellemző, hogy az 1979-ben elkészült exportüzem termelési szintjének fenntartása tavaly már 170 millió forintos karbantartási költséggel terhelte a vállalat gazdálkodását. A Kaposvári Húskombinát vezetői ilyen előzmények után is találtak olyan tartalékokat, amelyek már az idén reálissá tették a veszteséges gazdálkodás felszámolását. Cselekvési programjukban erre az évre még szerény mértékű - egymásfél százalékos, harminchét-negyvenmillió forintos - tiszta nyereséget tűztek ki célként, ezt azonban már az első kilenc hónapban sikerült túlteljesíteni: a háromnegyed éves gyorsmérleg hozzávetőlegesen hatvanmillió forint vállalati nyereséget mutat. Ennek egyik alapvető forrása ugyan, hogy megállt az exportárak csökkenése- az 1986-ban már kilencszáz dollár alá csökkent tonnánkénti ár az idén ezer dollár fölé emelkedett -, ám ez nem a piac általános javulásának, hanem a termékszerkezet módosításának az eredménye. A vállalat a magas termelési költségekkel előállított dobozolt sonka rovására növelte a pillanatnyilag jobb áron értékesíthető fóliás sonka és a darabolt húsok arányát. A húsipar külkereskedelmének átszervezése a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtett az árak, s általában a piaci viszonyok változásainak érzékeléséhez és a gyorsabb igazodáshoz. A költség- és eredményérzékenység növelése céljából tervbe vették a belső vállalkozási formák létrehozását, meghatározó szerepet szánnak az önelszámoló üzemegységeknek és az ezeken működő autonóm munkacsoportoknak. A minőséget jobban kifejező felvásárlási árakkal a kistermelőket is érdekeltebbé akarják tenni a közös végeredményben. A Gyulai Húskombinátban az idei tervek összeállításakor elsősorban arra koncentráltak, hogy a gazdaságosan értékesíthető készítmények arányát növeljék. A lehető legkisebbre csökkentették tehát a veszteséggel előállítható árufélék mennyiségét, ugyanakkor fokozott figyelmet fordítottak a nyereséggel előállítható és értékesíthető készítmények gyártására. így alakult ki az a kedvezőnek tekinthető helyzet, hogy bár mennyiségében nem növekedett a kombinát termelése, nőtt viszont az előállított áru értéke. Ennek eredménye, hogy az évvégéig a tavalyihoz képest mintegy nyolcvanmillió forinttal tudják növelni a vállalati nyereséget, ami így az idén eléri a 200 milliót. A termékszerkezet folyamatos és rugalmas alakítására törekedve növelték a nemes húsrészek kitermelését, s több magas feldolgozottsági fokú terméket állítottak elő. Főként ennek köszönhető, hogy a kombinát megtartotta fontos nyugat-európai piacait. A kiváló minőségű sonkafélékből például háromezer tonnányit szállítanak az idén Franciaországba, Olaszországba és az NSZK-ba. A kombinát gyártmányfejlesztésének sikere, hogy az Egyesült Államok igen szigorú technológiai szabványainak is megfelelő főtt termékekkel megjelentek az amerikai piacon, és minden feltétele megvan annak, hogy ott meg is erősítsék pozícióikat. A legújabb kereskedelmi tárgyalások eredményeként jó eredményeket ígér a Szovjetunióba irányuló export; a szomszédos országokban különben eddig is népszerűek voltak a gyulai áruk. ; A kombinát a külpiacok megtartásával, illetve lehetséges bővítésével azonos fontosságot tulajdonít a belföldi ellátásnak. A termelés megújulásában döntő szerepe lesz a közeljövőben kezdődő fejlesztésnek: világbanki hitelből és saját anyagi források segítségével - összesen mintegy 850 millió forintos beruházással - huszonhat hónap alatt szeretnék tető alá hozni új egységüket, amelyben hűtő- ház és darabolóüzem lesz, s ebből a pénzből korszerűsítik a gépesítést, javítják a vasúti szállítás feltételeit. A Szekszárdi Húsipari Vállalat, amelynek idei árbevétele mintegy négymilliárd forint, nyeresége pedig több mint százmillió forint lesz, termékei zömét az Egyesült Államokba és a Szovjetunióba exportálja. A vállalat folyamatban lévő és a következő években megvalósítandó fejlesztési programja elsősorban azt szolgálja, hogy a külföldi igényeknek még jobban eleget tudjon tenni. Mostanáig főként dobozolt sonkát és löncshúst szállítottak a tengeren túlra, de a dobozolt termékek iránt csökkent a kereslet, viszont jóval több fóliába csomagolt húsárut el lehet adni, ezért most Szekszárdon új fóliás üzem fölszerelésén dolgoznak. Svédországba és Kuvaitba előhűtött ser- tés-és marhahúst szállítanak a szekszárdiak. Úgynevezett kéregfagyasztó berendezést állítottak üzembe, amellyel a húsnak csak egy vékony, külső rétegét fagyasztják, és ez a többi részt is kiválóan hűti, tartósítja. A belföldi ellátáshoz évi hatezer tonna húskészítménnyel járulnak hozzá. A választékbővítést szolgáló fejlesztő munka eredményességét jelzi, hogy jelenleg 16 új szekszárdi termék vár minősítésre, elfogadásra. Ügyelnek arra, hogy az olcsóbb termékekből elegendő meny- nyiséget szállítsanak a kereskedelemnek, mégpedig praktikus csomagolásban, s igy a kistelepülések boltjait is jobban el tudják látni hússal, húskészítménnyel. A Szekszárdi Húsipari Vállalat tevékenységének gazdaságosságát számottevően növeli majd az a küszöbön álló beruházás, amelynek megvalósításához éppen a napokban írták alá a szerződést az Országos Kereskedelmi és Hitelbankkal. A szekszárdi húsüzem mellett kétezertonna befogadóképességű hűtőházat építenek, hogy ne legyen szükség raktárak bérbevételére, költséges plusz fuvarokra. (MTI) A FŐÉV szekszárdi gyáregységénél A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi díszműgyáregysége évről évre mind nagyobb mennyiségben elégíti ki megrendelőit a bőrdíszműipar kellékeinek tömeg-felületkezelésével, nikkelezéssel, eloxálással, horganyzással. Termelésük 40 százaléka NDK-exportra kerül. Az 1988. évi megrendelésről most folynak a tárgyalások. A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat díszműgyáregységénél új tevékenység a nemesfém ékszerek mérethű viaszmintáinak elkészítése. A Technoimpexen keresztül bekapcsolódtak a tőkés exportba is, különböző serlegek, kegytárgyak készítése révén. Termékeik 80 százaléka fémcsiszolást igényel. Képünkön: Hosnyászki István. Táskacsökeret nikkelezése Arany-, ezüstékszerek viaszformája
