Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

1987. október 1. “Képújság 3 Hangsúly a helyi fórumokon Ifjúsági parlamentek rendezésére több, mint 15 éve van lehetőség. Megje­lenésükkel új színt hoztak a demokrati­kus fórumok rendszerében, a fiatalok számára lehetővé tették, hogy aktív ré­szesei legyenek az életükkel, munkájuk­kal összefüggő kérdések és konkrét teendők megvitatásának, meghatározá­sának. A feladatkör ma sem változott, de mint azt sokan tapasztalhatták a haté­konyság, a parlamentek döntéshozatala, eredményessége sok helyütt hagyott kí­vánni valót maga után. Nevezetesen sem a résztvevő ifjakat, sem a munkahelyi ve­zetőket - az iskolai irányítókra ez kevés­bé vonatkozik - nem aktivizálta kellően. Nem túlzás azt mondani, néhol a látszat­demokratizmust szolgálta. Ennek felszá­molására, a kormány által kiemelten ke­zelt ifjúságpolitikai teendők megújítására született többek között a Minisztertanács határozata az 1987/1988 évi ifjúsági par­lamentekről. Erről kérdeztük Hornyik La­jost, a megyei tanács ifjúsági és sport­osztályának helyettes vezetőjét, kitérve a helyi feladatokra, tennivalókra is.- A parlamentek funkciójában tovább­ra is változatlan, hogy az ifjúságpolitika végrehajtásával, az ilyen irányú pénzek felhasználásával foglalkoznak, intézke­déseket kezdeményezhetnek a felsőbb szerveknél. Mi az új akkor?- Az egyik legfontosabb új vonás a szabályozásban, hogy a munkahelyi, in­tézményi tanácskozásokat helyezi elő­térbe. Fontos, hogy az általános megfo­galmazások helyett konkrét ifjúságpoliti­kai programban gyakorolhatnak egyet­A mi zenénk,----------- z ember szeretete valami, A v agy valaki iránt nem naphoz kötött, hanem folyamatos, legfeljebb - különböző okok miatt - hőfoka változik, ami _______ csöppet sem a lefelé ívelést jele nti. Tehát bárkit, vagy bármit csupán egyetlen napon tisztelni, szeretni szerin­tem teljességgel lehetetlen. Bár egyetlen napot kiemelni a sok közül lehet és érde­mes is. Persze, nem azért, hogy a kötő­dés erejét mérjük, hanem hogy emlékez­zünk, összegezzünk, kapcsolatunk tisz­taságát, mélységét elemezzük. Ma, a zenei világnapon is valamiféle - meghatározatlan mértékegység szerinti - vonzalom mérésére hivom az olvasó­kat, s ezzel magam is levoksoltam az ün­neplés napjaiban hívők táborához. Le­het, hogy hétköznapi ünneplésünk akkor lenne igazi, ha néhány káprázatos, lírai szépségű zenei emlékkel is adóznánk e hasábokon, ha beleszőnének azt, hogy a mezopotámiak úgy hitték, hogy a zenei hangközök a világegyetem harmóniáját tükrözik, hogy a görögöknél a zene és a test művelése volt a nevelés fő ága, avagy azt a tételt, melyet nemrégiben Matuz István fuvolaművész lapunkban is fejtegetett, miszerint a zene egyéb kulcs­tárgyakkal összefonódó általános és sa­játos nevelő hatása vitathatatlan. S itt te­gyük hozzá, hogy századunkban a gyer­mekek zenei nevelésének legnagyobb vívmányai Németországban, Magyar- országon és Japánban születtek, Carl Orff, Kodály Zoltán és a hegedűs Sinicsi Szuzuki munkássága nyomán. Mielőtt rátérnék a „mi zenénkre”, a „mi dalunkra”, idézek Kodály Zoltán ama fej­tegetéséből, amely azzal „vezetődik föl”, hogy a gazdag országokban az emberek tehetik, hogy valamilyen hangszert vásá­roljanak maguknak, s azt hiszik, hogy a zene a hangszerrel kezdődik. „Mi már csak azért is éneklésre kényszerültünk, mert csak kivételes esetben vásárolhat­tunk magunknak hangszert... Minden ember a torkában hordja a legszebb hangszert. Azon felül semmibe sem kerül neki, csak a kiképzésbe. Ez persze mun­kával jár, de ez a munka sokkal inkább megnyitja előtte a zenéhez vezető utat, mintha zongorán kalimpálna...” Egyebek között azért is fontos és figye­lemre méltó, hogy megyénk majd vala­mennyi általános és középiskolájának van jól működő kórusa, hogy az éneklő if­júság mozgalom napjainkra kiteljesedett, Az őszi mezőgazdasági munkákról értési jogot a fiatalok, amely tartalmazza, azt, hogy milyen szerepet szán, mit vár a vállalat, az intézmény a fiataloktól, milyen feladatok megoldásában számít rájuk. A másik oldalon viszont megfogalmazza azt is, hogy az állami vezetés mit kíván tenni az elkövetkező időszakban a fiata­lokat érintő kérdésekben.- Nem közömbös ugyanakkor, hogy milyen formai, szervezési megkötöttsé­gekkel szerveződhet mindez...- A parlamentek megrendezésének formai előírásai is sokkal rugalmasabbak a korábbiaknál. Nem határozzák meg részletekbe menően az előkészítés, ösz- szehivás, lebonyolítás szabályait, ebben a parlamentek, illetve a rendező szervek maguk dönthetnek.- Az összehívásról is helyben határoz­hatnak, azaz kötelező érvényű-e a parla­mentek rendezése?- Ifjúsági parlamentet kell rendezni va­lamennyi közép- és felsőfokú nevelési­oktatási intézményben, és azoknál az állami szerveknél és gazdálkodó egysé­geknél, ahol legalább tíz fiatal dolgozik.- Az állami szabályozásnál ki számít fiatalnak, érvényes-e a KISZ felfogása, miszerint nincsen korhatár az ifjúsági mozgalomban, természetesen a felvétel­től eltekintve.- A munkaviszonyban álló fiatalok 30. életévük betöltéséig vehetnek részt a parlamenteken, ettől két évvel el lehet térni a helyi szabályozás szerint.- Milyen lehetőség van arra, hogy dön­téseiket, annak végrehajtását ellenőriz­zék, elősegítsék a parlamentek?- Új elem, hogy a végrehajtás ellenőr­zésére munkabizottságokat kérhetnek fel, ifjúsági közösségeket bízhatnak meg. Az új szabályok ugyanakkor megkönnyí­tik az úgynevezett tematikus parlamen­tek rendezését, ami annyit jelent, hogy a résztvevők tudják előre, milyen téma lesz napirenden, ennek megfelelően felké­szültebben vehetnek részt a fórumon. így a hozott döntések is megalapozottabbak, kézzelfoghatóbbak lesznek. Tematikus parlament összehívható egyébként bár­mely aktuális, sokakat érintő probléma megtárgyalásakor, például az egyeteme­ken a diákönkormányzat fejlesztésében, vagy vállalatoknál mondjuk a teljesít­mény szerinti bérezési rendszer megvi­tatására.- Milyen kapcsolatban vannak, egyál­talán vannak-e jogaik a KISZ-nek, szak- szervezeteknek, illetve szövetkezeti ér­dekképviseleti szerveknek az ifjúsági parlamenteken?- Kiemelném itt az egyetértési jogot, és a kezdeményezési jogot. Ez utóbbinál különösen fontos a parlamentek elé ke­rülő dokumentumok véleményezési joga, illetve az intézkedések kezdeményezé­se, hiányosságok jelzése, tájékoztatás kérése az állásfoglalásokkal, határoza­tokkal kapcsolatban.- Van-e határidő?- A soron következő ifjúsági parla­mentek meghirdetéséig, legkésőbb 1987. október 15-ig mindenütt el kell ké­szíteni az ifjúsági parlamentek új rendel­kezés szerinti munkahelyi, intézményi szabályozását. Takács Zs. Országszerte megkezdődött az őszi mezőgazdasági munkák csúcszezonja, erről tájékoztatta az újságírókat Kovács István főosztályvezető szerdán a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban. A többi között elmondta: a szántóföl­dekről 20-22 millió tonna terményt és to­vábbi 3-3,5 millió tonna mellékterméket kell betakarítani, elszállítani, téli tárolásra előkészíteni. A zöldségtermesztők egy­millió tonna körüli terméssel számolnak, a gyümölcsöskertekből csaknem 1,3 millió tonna termést szüretelnek le, a leg­többet az almából, hozzávetőleg egymil­lió tonnát. A szőlőskertek alaposan meg­sínylették a téli fagyokat, a remélt ter­mésnek csak mintegy kétharmadát ad­ják. A betakarítás mindenütt jó ütemben halad. A napraforgónak mintegy 75 szá­zalékát törték le. A munka folyamatos volt, bár az elmúlt napokban az esőzések miatt vissza kellett fogni a tempót. A kukoricának tíz százalékát takarították be: a korábbi szárazság ellenére még mindig magas a csövek és a szem ned­vességtartalma. Annak ellenére így van ez, hogy látszólag a növény már szépen elszinezödött, és szinte kínálja magát a betakarításra. Ezért egyelőre a tervezett- *- nél kisebb területeken dolgoznak a kom­bájnok. Tolna megyei helyzetkép A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától kapott infor­mációk szerint elmondhatjuk, hogy a vár­va várt és átlagosan 20 milliméteres csa­padék levegővételhez juttatta az üzeme­ket, ahol nem is annyira a pihenés hiány­zott, mint az, hogy könnyebben hajthas­sák végre a betakarítás kampánymun­káit. A talajelőkészítés munkája optimá­lissá vált, mert elegendő csapadék hul­lott a jó minőségben és jó ütemben vég­rehajtható vetési munkákhoz. A talajelőkészítés készültségi foka a megyében hatvanszázalékos. A talaj táp­anyag-utánpótlása rendezett, az őszi bú- „.za vetőmagtételeinek kiszállítása jó ütemű. Gyakorlatilag befejeződött megyénk­ben a napraforgó betakarítása, ám jóval a várt alatti terméseredmények születtek. Az utóbbi tíz esztendő leggyengébb ter­mése átlagosan a 2 tonna alatt maradt. A szemes kukorica betakarítása meg­közelítően tízszázalékos. Az időjárás sür­get, illetve sürget a meglévő takarmány­készlet is. A betakarított kukorica nedvességtar­talma még magas. A cukorrépa betakarítási munkáit még nem kezdték meg, ez a cukorgyári üte­mezés függvénye is. A burgonyát gyakorlatilag minden kis­termelő már felszedte a földekről, a mö- zsi Új Élet Tsz, ahol nagyüzemi területről kell a termést betakarítani, közel 90 szá­zaléknál tart. A mennyiség itt is kevesebb a vártnál. A zölségféléknél kétféle ár alakult ki, ami a Zöldért felvásárlási árait, illetve a piaci kínálatot is jellemzi egyben. Az akciós árak a bolti áraknál szoli- dabbak. A konzervgyárban a gyümölcs átvétele befejeződött, a gyökeres zöldségek és a káposzta beérkezése még hátravan. A műtrágyahelyzet a már szinte meg­szokott „szokásos képet" mutatja, tehát él a nitrogén- és kálihiány és a gyári szuszpenziókkal és komplex műtrágya­ellátással is gond van. A cukorrépa betakarításánál gépbér­letekre várhatóan sor fog kerülni. a mi dalunk hogy az országos zsűri jelzései a taná­csokon kívül elismerést hordoznak, hogy van olyan gyermekkórusunk, mely - szintén a zsűri javaslatára - benevez a rangos nemzetközi fesztiválra. Öröm, hogy a szekszárdi Garay János gimná­ziumban - nyilván az igények követelé­sére - ének-zene tagozatot indítottak eb­ben a tanévben, hogy a tanító- és óvónő­képző főiskolán korszerű keretek között folyik a pedagógusok zenei nevelése, ami néhány esztendő múltán szintén ka­matozik. Bűn lenne nem említeni megyénk fel­nőtt kórusát e hasábokon, s minden erő­szakolt kőnnycsalogatás szándéka nél­kül tényként leszögezni: a kórusok - ugyanez voantkozik a zenekarokra és kamaraegyüttesekre is - a dal és a zene szerelmesei is ugyanúgy dolgoznak - végül is amatőrökről van szó -, mint bárki más, de hetenként egy, néha két alka­lommal is próbára sietnek esténként, s nem számít, hogy az elmaradt otthoni teendőt másnapra halasztják, hogy rendre átszervezik családjuk napirend­jét, hogy pluszt vállalnak - nemcsak a maguk, hanem mindannyionk örömére. Ezen a napon nem szeretnék zene és dal ügyben ünneprontó lenni, de bizo­nyos, fontos tényeket nem hallgathatok el. Szomorú, hogy zenekaraink, együtte­seink tehetséggel megáldott tagjai azt panaszolják, hogy kapacitásukból bi­zony még futná több fellépésre, de azzal nincs arányban a hívó szó. Pedig jól tud­juk, micsoda éltető erőt jelent a szerep­lés, fellépés, megjelenés... most vessünk egy pillantást egy szekszárdi plakátra. Estére a Művészetek Házába invitálnak bennünket a Szek­szárdi Szövetkezeti Madri­gálkórus és Geoffrey Tozer ausztráliai zongoraművész hangverse­nyére. Ez által az ünnep még szebb lesz, annyi bizonyos, s a nagy tehetségű mű­vésszel együtt szerepelni rang. Ahogyan az is, hogy a Szekszárdi Kamarazenekar műsorával is számol az Országos Filhar­mónia hangversenysorozatában. Mindezek fontos lépések. S hogy tehetséges együtteseink veszik ezeket a lépéseket? Akik hallották már őket, bizonyára nem csodálkoznak. V. HORVÁTH MÁRIA Festmény a XVIII. század első feléből A díszes bronztrónuson ülő Concordiának, a béke és egyetértés istennőjének szobra szinte bejárta a világot, s tegyük hozzá, hogy Pannó­niában ez a legnagyobb és legtökéletesebb „kisbronz". Concordia alakjában és arcvoná­saiban Vespasianus feleségének, Domitilla császárnőnek vonásait fedezhetjük fel, így a szobor készítése az i. sz. I. századra tehető.-hm-cz­Concordia, az „utazó nagykövet(nö)' A neobarokk szoba Ifjúsági parlamentek — új formában Múzeumaink Az elmúlt esztendőben több, mint negyvenegyezer látogatója volt a szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeumnak. E szám önmaga helyett beszél, s így érthető is, hogy csupán címszavakkal utalunk a múzeum létre­jöttére. Wosinszky Mór - a múzeum első igazgatója - és Apponyi Sándor gróf, a reformkor múzeumalapítási gondolatát a századforduló környé­kén újból felvetették - felajánlva be­cses régészeti és műtárgygyűjtemé­nyüket. A neoreneszánsz épület 1902-ben készült el, maradandó mu­zeális értékei azóta is gyarapodnak, miközben nemzetközileg is jelentős tudományos műhellyé vált az intéz­mény, ugyanakkor nyitottá egyebek között a tanító múzeum révén. Összeállításunkban a felbecsülhetetlen érté kű képtár anyagából mutatjuk be a XVIII. százat első felében készült Jelenet a római históriábó című alkotást, mely egy észak-itáliai festő mun kaja. Perczel József bonyhádi kastélyából szár mazó bútorokból neobarokk szobát rendezteI be, mely kései romantika, barokk, rokokó ét gótikus elemeket vegyít a bútorművességben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents