Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
8 NÉPÚJSÁG 1987. október 25. *HORIZOnT* Boston és Jaroszlavl barátsága Száll a barátság dala a Volga fölött KNDK Gondoskodás a legapróbbakról A bölcsődei ellátás megoldott a Koreai NDK-ban. Valamennyi bölcsődés korú gyermek számára jut hely ezekben az intézményekben, ahol három hónapostól négyéves korig nevelik a kicsiket. A képzett gondozónők az egészség- ügyi ismeretek mellett természetesen pedagógiai gyakorlattal is rendelkeznek. Egy bölcsődei nevelönö általában 7-8 gyereket gondoz. Négy korcsoportban foglalkoznak az apróságokkal. Ezek: csecsemők, elválasztott csecsemők csoportja, oktató és óvodai előkészítő csoport. A kicsiket hamar megtanítják napi teendőikre, a rendszeres tisztálkodásra és testedzésre, az öltözködésre. Később már énekelni, táncolni tanulnak, s mire az óvodai előkészítőbe kerülnek, mindegyikük 20 dalt, verset tud. Az ötvennél nagyobb létszámú bölcsődékben állandó orvost tartanak. Másutt a körzeti orvos látja el ezt a feladatot. A gyerekek orvosi ellenőrzését havonta vagy negyedévente végzik. A gyermek- élelmezés és a gyermekruházati ipar zökkenőmentesen és hiánytalanul látja el a bölcsődéket. Ilyen gondoskodás mellett évről évre csökken a gyermekhalandóság, és nem fenyegetnek már olyan súlyos járványos betegségek, mint a kanyaró és a gyermekbénulás. Vietnam A hála házai A hála házainak nevezik Vietnamban azokat az otthonokat, amelyeket - különböző adományok felhasználásával - a rokkant katonák és az ellenállási harcokban életüket vesztett harcosok, partizánok családjai részére építenek. Dél-Vietnam felszabadulásának tizedik évfordulóján, 1985-ben, másfél ezer új lakás épült a rokkantaknak és az elesettek családjainak. Az akció azóta szélesedik. Hanoi négy belső kerületében eddig kétezer lakást juttattak a városi közigazgatás pénzalapjainak fel- használásával a mártírok legközelebbi rokonainak és a háborús sebesülteknek. A gondok ellenére az idén is számos lakás készül részükre. Jugoszlávia Harmadik a Lloyd-listán A jugoszláv hajóépítő üzemek - Japán és a Koreai Köztársaság után - a harmadik helyen állnak a Lloyd-társa- ság hajózási regiszterében. A jugoszláv dokkok egészen 1990 közepéig tele lesznek. A megkötött szerződések alapján 1 millió 300 ezer tonna kapacitás erejéig vállaltak munkát a jugoszláv hajógyárak. A legutóbbi Lloyd-értékelés- ben Jugoszlávia még csak a hetedik helyet foglalta el a listán. Ez a mostani elő- rerukkolás igen jelentős, hiszen olyan országokat hagy maga mögött, mint Kína, Tajvan, Lengyelország és Olaszország. A nagyüzemek Pulában, Rijeká- ban, Splitben és Kraljevicában több mint másfél milliárd dolláros exportbevételre számítanak 1990-ig. A kölcsönös bizalom és érdeklődés láthatatlan hídját építették fel két város, az orosz Jaroszlavl és az amerikai Boston lakói. A bostoni, „Új dallal közösen” amatőr kórus és a jaroszlavli villanymozdony- gyár kultúrháza Junoszty filmstúdiója között a kapcsolatok három évvel ezelőtt kezdődtek, amikor az amerikaiak turis- taúton jártak a szovjet városokban. Találkozásuk akkor rövid volt, csak négy napot töltöttek Jaroszlavlban. De hosszú időre emlékezetes maradt hajókirándulásuk a Volgán, múzeumlátogatásaik, a hangversenyek, a találkozások, az ama- tőrfilm-vetítések. A bostoniak hazaérkezésük után levelezni kezdtek szovjet vendéglátóikkal. Két év múlva, amikor az amatőr kórus újra ellátogatott Jaroszlavlba, a vendégek, a házigazdák egyaránt úgy érezték, hogy ismét találkozniuk kell ahhoz, hogy minél többet megtudhassanak egymásról. Az újabb találkozót hosszasan készítették elő. Érkeztek a levelek az óceánon keresztül a két nagyvárosba. Ennek eredményeként Jaroszlavlban is alakult „Új dallal közösen" amatőr kórus, Bostonban pedig Junoszty filmstúdió. A kórusok sok dalt megtanultak mind oroszul, mind angolul, a filmesek pedig elhatározták, hogy koprodukciós filmet fognak forgatni. A közös film elkészítésére a közelmúltban lehetőség nyílt, amikor a bostoniak harmadszor jártak a volgai városban. A filmben fontos helyet kaptak a munkásklubokban, egyetemi előadótermekben folytatott beszélgetések, a hajókirándulás, a közös éneklés a tábortűznél, a teázás közbeni beszélgetés. Szovjetunió A szarmata sír titka Érintetlen szarmata sír került elő házépítés során a Don menti Rosztov külterületén. A régészek szerint ilyen zsákmányról álmodhatnak a sírrablók, ugyanis a sirban tömérdek aranytárgyat találtak. Ezek értéke milliós nagyság- rendű. A kincsek között volt például egy olyan tegez-védőburkolat, amelyet a görög hős, Achilles életéből vett jelenetek díszítik. A sok ezer lemezből álló borításon láthatók: griffmadarak, szfinxek és maga Artemisz istennő is. Tucatnyi finoman megmunkált ékszer - gyöngy, lánc, fejdísz - is előkerült. Amikor megtisztították a diadémot, meglepő felfedezést tettek: az arany között emberi ujjperceket leltek. Vlagyimir Gugujev vezető régész szerint valószínűsíthetően az ékszerész ujjairól van szó, aki - a barbár szokások szerint - ilyen kegyetlen árat fizetett nagy mesterségbeli tudásáért. Naponta hárommillió utas Taskentben, Üzbegisztán fővárosában kétmillió ember él, a város kiterjedése 250 négyzetkilométer, mégis, egy fél óra alatt bármilyen irányba eljuthatunk egyik végéből a másikba. Elmondhatjuk, hogy itt gyakorlatilag megoldották a tömegközlekedés problémáit. Az igényekhez igazodva egyetlen esztendő alatt 30 útvonalat, a közlekedési hálózat 15 százalékát változtatták meg. Naponta 3 millió ember utazik a különféle, összesen 1700 kilométer hosz- szúságú vonalakon. A közlekedési szakemberek rendszeresen megkérdezik a trolibuszok, villamosok, autóbuszok, taxik és iránytaxik, elővárosi vasutak, valamint a metró utasait. A közvélemény alapján tervezik a közlekedési hálózat további fejlesztését, figyelembevé- ve az ipari üzemek, az építkezések igényeit. A világhírű Ardenne-intézet Több mint három évtizede működik az 500 tudóst foglalkoztató drezdai Manfred von Ardenne Kutatóintézet. Alapítója és vezetője az immár 80 éves Ardenne professzor. A világhírű fizikus több mint 500 találmányát tette közzé. Korán felismerte a katódsugárcsövek jelentőségét a televíziós technikában. 1931 -ben Berlinben ő mutatta be az első elektronikus televíziós adást. 1945-ben - a szovjet kormány hívásának eleget téve - átvette egy szovjet ipari izotópelválasztással foglalkozó kutatóintézet vezetését. Része volt a Egyesült Államok fegyvermonopóliumánák megtörésében, abban, hogy a katonai erőegyensúly helyreállt. Végül 1955-ben visszatért hazájába és a nevét viselő drezdai intézetnek azóta is az igazgatója. Az Ardenne-kutatóintézet az ipar egyik legeredményesebb partnere. Az itt folyó munka fő irányai: a katódsugár- technológia kidolgozása, a félvezetőrétegek előállítása és a plazmatechnológia fejlesztése. Az eredményeket szinte azonnal átültetik a hazai ipari gyakorlatba, de szovjet, japán, nyugat-európai és amerikai államok is felhasználnak olyan technológiákat és műszaki felszereléseket, amelyek szellemi eredete itt gyökerezik. A drezdai kutatók például rájöttek, hogy a televíziós adásoknál felhasznált elektronsugár - gigantikus energiacsomóvá erősítve - jól alkalmazható a nagyvákuumos acélolvasztásban. Ezzel az eljárással a freitali acélműben különleges tisztaságú acélt képesek előállítani. Ilyen berendezés már más országokban is üzemel az NDK-eljárás alapján. Egy NDK üzem nemrég megkezdte az új módon készülő motordugattyúk sorozatgyártását. Elektronsugaras hegesztőkészülékkel dolgoznak és az a gyűrűs horony olyan kiváló megmunkálását eredményezi, hogy a dugattyúk élettartama a kétszeresére nő. A drezdai intézet munkatársai a plazma- és ionsugár-technikában is tudnak újat nyújtani. Például olyan plazmasugaras égőfejet fejlesztettek ki, amivel fémek autogén vágását végzik. Ezeket az égőket sikerrel hasznosítják a hazai és a japán autógyárak. Az intézetben kifejlesztett orvosi műszerek közül említést érdemel az új ultrahang-diagnosztikai műszer, a lenyelhető parányi adó, amely a bélbe jutva jeleket továbbit a bélrendszer elváltozásairól. Korszerű mérőműszereik, szív, tüdő gépeik országszerte elterjedtek az orvosi gyakorlatban. Egy szczecini kertészetben Biológiai növényvédelem Az egymillió elefánt országa Felgyorsult az idő Laoszban A szczecini Ketészeti Állami Gazdasági Kombinát 4,5 ezer hektáron gazdálkodik, ebből 4,3 ezer hektár a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Mintegy 26 hektár üveggel fedett, egy üvegházak láncolatából álló hatalmas komplexum, valóságos üvegházváros, amelyben az egymásra merőleges utakon elektromos szállító járművek közlekednek. A szczecini 26 hektáros üvegházi kertészetben összesen 800 millió zloty értékű virágot és zöldségféléket termesztenek. A termesztett virágok és zöldségfélék több mint egyharmadát külföldön értékesítik.- Termékeinket az NDK-ba, Svédországba, Nyugat-Berlinbe és Ausztriába exportáljuk - tájékoztat Piotr Ostrowski mérnök, a kombinát vezérigazgatója, de jut belőle a svájci és csehszlovákiai üzletekbe is. Elsősorban paradicsomot és uborkát, a virágokból pedig - a betlehemi csillagnak is nevezett ún. mikulásvirágot, aráliát, fikuszt, páfrányféléket és másokat exportálunk. A szczecini kombinát egyik üvegházában elszaporodtak a növényi kártevők. Ha nem vennék fel ellenük a küzdelmet, a nyár elejére az egész zöldség-és virágültetvényt elpusztítanák. Kiirthatók növényvédő vegyszerekkel is - ez gyors és sikeres módszer, de a kártevőket elpusztító vegyszerek az emberi egészséget is veszélyeztetnék. Ha csak egy mód van rá, kerülni kell az alkalmazásukat. Épp ezért a szczecini Kertészeti Állami Gazdasági Kombinátban két év óta széles körben alkalmazzák az ún. biológiai növényvédelmi módszert.- A természetben mindig találni olyan kártevőket, amely elpusztítja a másikat, s eközben nem okoz kárt a növényben - magyarázza a biológiai növényvédelem egyik szakértője, miközben megmutatja a kártevők által ellepett növényleveleket. - Ezek a fehér pontocskák a paradicsomon és uborkán élősködő Tria- leyrodes vasporariorum lárvái. Ezek a fekete pontocskák pedig az En- carsia formosa - az előbbi kártevő természetes ellensége és a mi szövetségesünk. Az Encarsia formosa a Trialeyrodes vasporariorum kárára fejlődik, s tojásait annak a lárváiba rakja le, az utódai azokból táplálkozva fejlődnek ki. Egy idő után az Encarsia teljesen felemészti a kártevőt. így védi az ültetvényt a kártevő pusztításával szemben. Ez az eljárás is bizonyítja, hogy csupán a természet saját erejével, a vegyszerek segítsége nélkül is meg lehet védeni a zöldségültetvényeket a kártevőktől. A biológiai növényvédelemnek köszönhetően a termesztett zöldségek sokkal egészségesebbek és nem kevésbé jól fejlettek. Az sem mellékes, hogy ez a módszer jóval olcsóbb, s az sem, hogy nem kell folyton aggódni a jelentős részben külföldről vásárolt növényvédő szerek hiánya miatt. Rafal Jesswein Nagyszabású feladatokat tűzött a mintegy három és fél millió lakosú ország elé tavaly novemberben a Laoszi Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa. A tanácskozáson felmérték azt az utat is, amelyet az indokínai ország tizenegy év alatt megtett (1975. december 2-án döntötték meg a haladó erők a feudális, Amerika-barát rezsimet, s kikiáltották a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot.) A IV. kongresszus a társadalom életének minden területére kiterjedő konkrét célokat vázolt fel. A párt reális, a lehetőségeket nem túlbecsülő programot dolgozott ki. Szegény gazdagok Mit örökölt a történelem viharaiban edződött új, forradalmi vezetés? Tíz évvel ezelőtt Laoszt az ENSZ-statisztikák a világ húsz legszegényebb országa között tartották számon. A lakosságnak több mint a kilencven százaléka írástudatlan volt. Iparról nem lehetett beszélni, hiszen a pár tucat malom, a javítóműhelyek igazán nem nevezhetők annak. A családok túlnyomó többsége naturális gazdálkodást folytatott; s az a tény, hogy az ötmillió hektárnyi művelhető földterületnek csak nagyon kis részét vetették be, mutatja, hogy milyen hatalmas tartalékok vannak a mezőgazdaság fellendítésére. Azóta impozáns volt a fejlődés: 1975 óta több mint hatvan százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, lényegében megszűnt az írástudatlanság, több mint hatezer a főiskolások és huszonötezer a középiskolások száma. S ami rendkívül figyelemre méltó, hogy az indokínai országok közül Laoszban a legma- ga- sabb az életszínvonal, az alapvető élelmiszerekből nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud. Reális célok Laoszban senki sem tartja ellentmondásosnak, hogy egy-egy nagy építkezésen egymás mellett dolgozik a legkorszerűbb tehergépkocsi a legősibb „erőgéppel", az elefánttal: a hagyományokra épülő jövő jelképe ez. Egyben azt mutatja, hogy felgyorsult az idő a lomha ormányosok országában. Ezt az LNFP IV. kongresszusán megfogalmazott célkitűzések érzékeltetik. A kétezerig szóló, hosszú fejlesztési program, valamint a második ötéves terv (1986-1990) kidolgozásakor abból indultak ki, hogy a kétségtelen eredmények mellett Laosz még elmaradott ország, jellemző a kisárutermelés és a naturális-önellátó gazdálkodás is. „A lakosság harmada nomád, erdőégetéses rizstermelést folytat. Évi háromszázezer hektár erdőt, értékes faanyagot égetnek fel azért, hogy négyszázezer tonna rizs teremhessen. Elmaradott az infrastruktúra, vasút nincs, a közutak kiépítése csak megkezdődött”. A központi bizottság kritikus hangvételű beszámolója a továbbiakban arra mutatott rá, hogy bár megkezdődött az elosztásra, szigorú központosításra épülő gazdaságirányítás átalakítása, a pénzügyi szabályozókra, a nyereségességre, a vállalati önállóságra alapuló új mechanizmus létrehozásához időre van szükség. A második ötéves terv szerint a jelenlegi 370 kilogrammról 1990-ig 450-500 kilogrammra kell növelni az egy főre jutó élelmiszertermelést. Vagyis a mostani másfél millióról 2-2,2 millió tonnára. Szintén kiemelt feladatként kezelik az ipari növények termelésének növelését, főként az export fokozása érdekében, s le akarják telepíteni a nomádokat, hogy véget vessenek az erdőégetésnek. Laosz külpolitikájának alapja továbbra is a két másik indokínai országai, Vietnammal és Kambodzsával, valamint a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával folytatott együttműködés fejlesztése. A laoszi főváros, Vientiane egyik forgalmas utcája