Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

1987. október 22. KÉPÚJSÁG 5 Ha nem erjed a must Várdomb határában Szőlőt telepítenek a bátaszékiek A harmadik teraszblokk kialakítása még folyamatban van Az erjedés bonyolult folyamat. Csak abban az esetben indul meg, és zajlik le akadálytalanul, ha az élesztők életműkö­désének feltételei megvannak. Ha valami zavarja, akadályozza ezt, nem indul meg a folyamat, az erjedés megáll. A leggyakoribb, hogy nincs meg az el­szaporodáshoz szükséges 15-18 C-fo- kos musthőmérséklet. Ilyenkor nem te­hetünk mást; vagy felmelegítjük a mustot a kedvező hőfokra, vagy hidegtűrő faj­élesztőt tészünk be, és ezzel újra megin­dítjuk az erjedést. A felmelegítésre kályhát (lehetőleg fa­tüzelésűt) használhatunk. De még egy­szerűbb, ha a mustot melegítjük fel. Le­hetőleg ne a teljes mustmennyiséget me­legítsük, mert elpusztítjuk benne az erje­déshez nélkülözhetetlen élesztőket. Csupán a must egy részét hevítsük 60 C- fokra, és ennek a hideg részbe való be­keverésével próbáljuk emelni a hőmér­sékletet. A hidegtürő fajélesztők általában 6-10 C-fokon erjesztenek. 100 liter musthoz 5 liter erjedő anyaélesztőt szükséges ada­golni. Az erjedés megindulását gátolhatja, ha a mustot túlkéneztük, vagyis mérés nél­kül, nagy adag borként kevertünk bele. Ekkor kénessavtűrő fajélesztő adagolá­sával segíthetünk. Gyakran átül nagy cu­kortartalom (szabálytalan javításakor) is akadályozza az erjedést. Ebben az eset­ben nagy cukortartalmat (26-28 mustfo­kot) tűrő fajélesztővel szükséges erjesz­teni. Gondot okozhat a magas alkoholtarta­lom is. Ennek előjele a must erjedésének leállása. Csak úgy segíhetünk, ha alko­holtűrő fajélesztővel oltjuk be a félig er­A zombai Egyesült Erővel Termelőszö­vetkezet az Agrárterv tervei alapján ez év áprilisában kezdte meg a szakosított ser­téstelepe rekonstrukciójának első üte­mét. Átépítik a koca- és kanszállást, valamint a battériás malacnevelőt. Kor­szerűsítik a fűtési rendszert, központi ka­zánházat építenek, amelybe két olajka­zán kerül. A kívánt hőmérsékletet távve­zetékes fűtéssel biztosítják. A munkákat a termelőszövetkezet építőbrigádja vég­zi. A rekonstrukció elkerülhetetlen volt, mert a szombathelyi FORFA panelből épített telep a másfél évtized alatt elhasz­nálódott. Az épület vázszerkezete és a berende­zések főképp az ammóniától korrodálód­tak, ezért az ólakba felszerelt rácsokat rozsdátlanítják, újrafestik: szükség sze­rint kicserélik. Az új mennyezetelemek beépítése lehetővé teszi a légtér növelé­jedt tételt. Amikor a túlkénezett must hi­deg pincébe kerül, csak kénessav és hi­degtűrő fajélesztő adagolásával segíhe­tünk. Növényvédőszer-maradvány is gátol­hatja az erjedést. Ezeket eredményesen el tudjuk távolítani a mustból bentonitos kezeléssel, de ezt erjedés előtt kell elvé­gezni. Erre a célra a Neoder IBS vagy De­rítőn készítményt használjuk. Előtte aján­latos kikérni borszakértő tanácsát. A növényvédőszer-maradvány ' úgy kerülhet a mustba, hogy nem tartottuk be az élelmezésegészségügyi várakozási időt. A fémionokat tartalmazó must sem szokott kierjedni. Ezek úgy kerülnek bele a mustba, ha nem megfelelő edénybe gyűjtjük, vagy tároljuk a szőlőt (vas, alu­mínium, cink és rézbevonatú edény). A must ugyanis ezekkel érintkezve egy idő múlva kioldja a fémeket, ezek pedig gátolják az élesztők működését. Az erjedő anyaélesztőt mindig a beol­tásra szánt must tetejére öntsük, ne ke­verjük el. Az erjedés megindulásáig az erjesztőedényt tartsuk nyitva, hogy az élesztők kellően el tudjanak szaporodni. Az erjedés vége felé érdemes kotyogót tenni a hordóra, mert ez megakadályoz­za, hogy az edénybe káros mikroorga­nizmusok jussanak. Abban az esetben, ha a must erjedése azért akad meg, mert az élesztők oxigén­hiányban szenvednek, a mustot leve­gőztetve fejtsük át, szellőztessük, vagy önmagára fejtsük. Ha nem sikerülne megállapítani az el­mondottak alapján a megakadt vagy meg sem indult erjedés okát, mindig sürgősen forduljunk szakemberhez, ne várjuk meg, amíg nagyobb baj lesz. sét. Sajnálatos viszont, hogy a munkála­tokat a szigetelő paplan, a pozdorja és az üveg hiánya lassítja. Ezzel kapcsolatban, Marsai János, a termelőszövetkezet elnöke elmondta: december 31-ig bármi áron, de befejez­zük a rekonstrukció első ütemét. Az ott dolgozó emberek érdeke is, hogy egészségesebb, jobb környezet­ben neveljék, tenyésszék az addigra ki­nevelt vírusmentes állományt. így to­vábbra is biztosította helyi munkalehető­ség. S az sem utolsó szempont, hogy a közös gazdaság árbevételénél jelentős tétel a sertéstartás. A második ütem részeként január el­sejétől a hizóférőhelyek és a takarmány­keverő rekonstrukcióját kezdik meg. Sa­ját keverésből kívánják megoldani a helyi és a háztáji takarmányellátást. Orsós Júlia A Várdomb határában emelkedő dom­bokon markológépek dolgoznak, a Szekszárd-Paksi Vizműtársulat emberei teraszblokkokat alakítanak ki. Tavaly kezdték a munkát, jelenleg már csak a befejező fázis van hátra. A bátaszéki Búzakalász Termelőszö­vetkezet telepít ide többfajta borszőlőt, A szobapáfrány gondozása Ha a virágüzletben szobapáfrányt, Nephrelepis exaltát vásárolunk, igyekez­zünk inkább egy kisebb növényt válasz­tani. A párás növényházi környezetből ki­kerülő fiatalabb növény jobban alkal­mazkodik szobánk viszonyaihoz, mint az idősebb, nagyobb növény. Ha megfelelő körülmények között tart­juk, tartós szobanövényünk lesz. Az sem mindegy, mikor vásárolunk szobapáf­rányt. A tél kellős közepén, amikor javá­ban fűtünk és a fényviszonyok is kedve­zőtlenek, vagy áprilisban, amikor a fűtés­nek vége és a nappalok is egyre hosz- szabbak lesznek, a fényviszonyok javul­nak, a levegő relatív páratartalma emel­kedik. A szobapáfrány nem igényel közvetlen napfényt, sőt az egyenesen káros szá­mára, de a sötétet sem kedveli. Ha a növényt egy sötét sarokba állítjuk, rövi­desen lehullatja a leveleit, elveszti díszítő értékét. Ha szobapáfrányunk bármilyen okból kezdi elveszteni eredeti szépségét, még megmenthetjük. Tartsuk a növényt az eddigieknél mintegy 5 fokkal alacso­nyabb hőmérsékleten és gaykorlatilag alig öntözzük. Szedjük le a régi leveleit, és hagyjuk így dísztelenül, nagyon mér­sékelten öntözve hat hétig, két hónapig, majd ültessük át. Öntözzük gyakrabban, és tegyük világos 18-20 fokos nappali szobába. (Aki megteheti, vigye néhány hétre növényházba, ahol párás viszo­nyok között, fényen és 19-22 fokon még hamarabb magához tér.) A szobapáfránynak a túlöntözés ép­púgy káros, mint a száraz talaj. Legjobb mérsékelten öntözni, ügyelve arra, hogy a föld az egész cserépben lehetőleg azo­nos nedvességű legyen. A meszes, ke­mény öntözővíz nem jó a szobapáfrány­nak. Lehetőleg lágy, forralt és kihűtött vízzel vagy esővízzel, illetve hólével ön­tözzük. Télen nem szükséges tápoldattal lo­csolni a növényt. Nyáron az öntözéssel egy időben az ajánlott lombtrágyatö- ménység felét, harmadát adhatjuk heten­te, naponta. Az újracserepezésnél arra vigyázzunk, hogy mészmentes legyen a földje. Jól be­vált az egy rész levélkomposzt, egy fe­nyőtűföld, 1 rész érett marhatrágya és egy rész perlit, vagy durva homok keve­réke. Nyáron a sarjak leválasztásával sza­poríthatjuk a legegyszerűbben. Sok szép változata van: az egyszerű levelű Maasii, a csavart levelű Rooseveltii, a széles le­velű Whitmanii, amelynek levelei nem­csak szélesek, de a 40 cm-es hosszúsá­got is elérik. amint arra alkalmas lesz a száz hektáros terület. Harminc hektárnyi területen Kékfrankost, húsz hektáron pedig kék Zweigeltet telepítenek, az oltványok még idén a földbe kerülnek. A fennmaradó ötven hektáron jövő ta­vasszal telepítenek fehér szőlőfajtákat (Olaszrizlinget, Zöldvertelinit, valamint Ir­Gyümölcsösökben a korábbi években álta­lánossá vált az a gyakorlat, hogy a szüret után megszűnik a kémiai növényvédelem. A külföl­di és hazai kutatási eredmények, valamint az elmúlt évek tapasztalatai azonban egyre hatá­rozottabban indokolják a gyümölcsösök bata- karitás utáni vegyszeres kezelését. Almástermésű gyümölcsösökben a varaso- dást okozó gomba a legtöbb évjáratban ve­szélyezteti a termést és nem kis gondot és többletköltséget, hanem esetenként igen ér­zékeny károkat is okoz. Példa erre az 1987. évi járványhelyzet is. Ennek a kórokozónak az életmódja indokolja elsősorban az őszi vegy­szeres kezeléseket, amelyekkel a tavaszi fer­tőzési veszély a minimálisra csökkenthető. Lé­nyegében arról van szó, hogy sokkal nagyobb hatékonyságot érünk el a kórokozó visszaszo­rításában, ha a kezeléseket nem a nyugalmi időszak végén, hanem annak elején végezzük el. Az első őszi kezelés ideje közvetlenül a lombhullást megelőző időszakra esik. Ekkora szisztematikus gombaölő szerek közül a be- nomil hatóanyagú Chinoin Fundazol 50 WP alkalmas a varasodás elleni védekezés haté­konyságának fokozására 0,1 százalékos tö­ménységben. A második kezelés elvégzésének optimális ideje a lombhullás utáni közvetlen időszak, és erre a Novenda alkalmas 2 százalékos tö­ménységben. Mindkét permetezés során töre­kedni kell, hogy még a fán lévő és később a már lehullott levelek is egyenletes bevonásra kerüljenek. A kezeléseket csapadékmentes napon végezzük el és száraz levelekre perme­tezzünk. Végül a lepermetezett lombozatot gyűjtsük össze, házikerti körülmények között égessük el, nagyobb területeken pedig mun­káljuk be a talajba. Utóbbi esetben fontos a lomb korhadásának elősegítése nitrogéntar­talmú műtrágyával. Erre a célra legalkalma­sabb a 46 százalékos N-tartalmú Karbamid. Az őszibarackosokban a csonthéjasok baktériumos, megbetegedésének kórokozója ősszel aktivizálódik, és a lombhullás utáni idő­sai Olivért). A hetven hektáros meliorá­ció, valamint a telepítés és az ötéves ápo­lás közel 80 millió forintos költséget je­lent a téesznek. A jövőben ezen a területen termő bor­szőlőt az Aliscavin bátaszéki pincészeté­ben dolgozzák fel, s a teljes mennyiség a szekszárdi Aliscavinhez kerül. szakban a fertőzés veszélye fokozódik. A sztigminás levélfoltosság kórokozójának szin­tén alacsony a hőigénye (0 Celsius-foktól 15 Celsius-fokig), ezért késő ősszel és enyhébb téli napokon is fertőzőképes. Őszibaracko­sokban gyakoriak a gally- és ágelhalások, amelyek végül a fák pusztulásához vezetnek. A betegség egyik jelentős kórokozója a Cytos- pora cincta nevű gomba, amely ágsérülése­ken, metszési sebeken keresztül fertőz, de ba­rackfákon a szüret utáni időszakban képes a visszamaradó gyümölcskocsányokon keresz­tül is behatolni és megtelepedni. A fertőzés létrejöttéhez az őszi és a téli sebzések a leg­kedvezőbbek. A baktériumos és gombás ágelhalás kórokozói tipikus sebparaziták, te­hát csak sebzéseken és sérüléseken keresz­tül képesek fertőzni. Barackosokban igen fon­tos ezért az őszi és téli időszakban a sebzések kerülése. Kerüljük tehát az őszi és majd a tél­végi metszést is, és ha lehetséges, csak tavasz - szal a rügyfakadáshoz közeli időszakban vé­gezzük el. A nagyobb sebzéseket, sebkezelő készítménnyel, például Cellcid vagy Vulneron Cs azonnal zárjuk le. A kórokozó elleni vegy­szeres kezelést ebben az évben a lombhullás után közvetlen réztartalmú készítménnyel vé­gezzük el. A réztartalmú készítmények közül (rézoxiklorid, bordóilé, bordói por, bordóilé- alapanyag) a baktériumos megbetegedés el­leni védekezésben a bordóilének van na­gyobb jelentősége. Meg kell itt még említeni, hogy a javasolt őszi lemosó permetezés réz­tartalmú készítménnyel a tafrinás levélfodro- sodás elleni védekezési technológiának is egyik fontos eleme. Kajszibarackosokban szintén fontos fel­adat az ágelhalást és fapusztulást okozó gom­ba, és baktérium elleni védekezés az ősziba­racknál leírtak szerint. Ezen túlmenően fon­tos még a gnomóniás levélfoltosság elleni vé­delemben a lehullott levelek elégetése, vagy vegyszeres kezelése a Novenda 2 százalékos oldatával. Beda Gyula Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Vírusmentes állomány Zombán Sertéstelepi rekonstrukció két ütemben Növényegészségügy Növényvédelem - szüret után Cytospórás ágelhalás és rákos seb őszibarack vázágon A téesz építöbrigádja a koca- és kanszállás rekonstrukcióját végzi

Next

/
Thumbnails
Contents