Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-21 / 248. szám
1987. október 21. KÉPÚJSÁG 3 Rába Kínának Eredményesebb élelmiszeripari kutatás Az élelmiszeripari kutatásban hatékonyabbá vált az anyagi erőforrások felhasználása, mivel a fontosabb témák megoldására központi pályázatokat Írnak ki, és ezzel jórészt elejét veszik a korábban eléggé gyakori párhuzamos kutatásoknak. A kutatások szervezettebbé tételére két évvel ezelőtt - első alkalommal - középtávú programot dolgoztak ki, ebben kiemelve a fejlesztés fontosabb területeit. A kutatásokra a korábbiaknál kevesebb központi forrás áll rendelkezésre, ezért a pályázati rendszerrel igyekeznek bevonni a vállalati tőkét. 1986-90. között mintegy másfél milliárd forintot terveznek elkölteni tudományos munkákra, ennek az összegnek a kétharmada termelő vállalatoktól származik. A vállalati anyagi erő bevonása egyúttal azt is jelenti, hogy a kutatóhelyek és a termelő üzemek kapcsolata szorosabbá válik, mivel erősödik a közös érdekeltség. így a fejlesztési eredmények is gyorsabban születhetnek meg, válhatnak valóra. Nem szorulnak háttérbe az úgynevezett alapkutatások sem, ezeket többnyire a központi forrásokból finanszírozzák. Változás viszont, hogy az ilyen kutatások eredményességét a MÉM élelmiszeripari kutatási programtanácsa rendszeres időközönként értékeli. A tanács csak a tényleges kutatási munkák elvégzéséért járó összegek kifizetését hagyja jóvá, így csak a valóban érett munkák után jár fizetség. A kutatási program 126 témájában félszáz intézmény és vállalat szakemberei keresik az új megoldásokat. A vetéssel egy időben értékelés az aratásról Az őszi árpa és búza termesztésének 1986-87. évi tapasztalatai Javában poroznak a határban a talajelőkészítő gépek, a gazdaságok magtáraiban ott a kiválasztott mag, s már csak az a dolog, hogy feltöltsék a vetőgépeket, s a jövő évi kenyérnekvalót a földbe juttassák. Amint a heti jelentéseinkből tudják, a Tolna megyei gazdaságokban már javában folyik az őszi kalászosok elvetése. Az időjárás alkalmas e fontos munkához, hiszen a kukoricaföldeken javában folyhat a betakarítás, a talaj-előkészitést nem akadályozza eső. Miután jó előre, a múlt évben felkészültek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok az idei őszi szezonra, érthető, ha most azt vizsgáljuk, ugyancsak a termelési tapasztalatok alapján, hogy mit, milyen fajtát, FAO-szá- mu növényt volt érdemes köztermesztésbe venni. A Tolna megyei tanács mezőgazdasági osztálya elkészítette az 1986/87. évi őszi árpa és búza termesztését összegző tartalmas könyvet. Ez a könyv ugyan számokkal van tele, összehasonlító adatokat ad közre, de aki ismerős a szakmában, gyorsan eligazodik a tapasztalatok alapján. Négy tonna felett az árpa megyei átlagtermése Tolna megye nem elsődlegesen árpatermelő terület. A gazdaságok, főleg az állattartók, elsősorban saját célra, de árunak is termesztik. A megyében összesen 7922 hektáron vetettek árpát. A termésátlag 4,49 tonna volt hektáronként. Ez jobb mint a múlt évi átlag, ám az 1985- ös szintet nem éri el. Az állami gazdaságokban, kombinátokban 4,7 tonnát, a termelőszövetkezetek 4,4-et, egyéb területen pedig 4,1 tonnát arattak hektáronként. Érdemes megvizsgálni a gazdaságokból származó operatív adatok alapján, hogy hol is futott be igazán jól az árpa. A Tamási Állami Gazdaság vezeti a sort: 5,3 tonnás átlagterméssel. Az állami szektor gazdaságai közül a legkisebb termés- eredményt a Paksi ÁG-ban értek el: 3,2 tonnát. A termelőszövetkezetek között igen nagy a szóródás. Ám nemcsak a terület nagyságát illetően, hanem abban a tekintetben is, hogy egymáshoz közel lévő egységek igen eltérő termést értek el, annak ellenére, hogy a mikroklíma és az időjárás, csapadék, eső, hó, szél, stb. azonos volt. A mözsi termelőszövetkezetben 6,0 tonna volt a termésátlag. Kapos- pulán ugyancsak hatvan mázsa. De, Bo- gyiszlón 5,3 és Kaposszekcsőn 4,5 tonna. A termelőszövetkezetek közül a legkisebb eredményt Pusztahencse produkálta 2,4 tonnával, igaz csak 8 hektáron termeltek árpát. Legnagyobb területen a Kompolti korait vetették, az összesnek 79 százalékát tette ki, mig a Pan fajta - a legkevesebb - csak 12 hektárra jutott. Csaknem hatvanezer hektáron termett búza A kenyérnekvaló, a legfontosabb kalászos növényünk termesztése az utóbbi évtizedekben igen magas színvonalat ért »-el. Ez annak eredménye, hogy a mező- gazdasági ágazatot a kormányzat megfelelő pénzeszközökkel segítette, lehetőséget teremtettek a legkorszerűbb eszközök beszerzésére. így például a termelési rendszereken keresztül hozzájutottak világszínvonalú erő- és munkagépekhez, kombájnokhoz. Már „csak” az volt a tennivaló, a gépesítés színvonalának emelése után, hogy megfelelő biológiai értékű búza álljon a termelők rendelkezésére. Jótékonyan hatott e feladat megoldására az, hogy a hazai kutatóintézetek, Martonvásár és Szeged „felvette” a kesztyűt. S kirukkoltak olyan fajtákkal, amelyek vetekszenek, némely tulajdonságban jobbak a legjobb külföldinél. Mindezek után egy kis számolás. A megyében 59172 hektáron termeltek őszi búzát. A termésátlag 4,7 tonna, hektáronként kevesebb mint a múlt évben volt. Az állami szektor gazdaságai 10 088 hektárról, a termelőszövetkezetek 48 436 hektárról adtak kenyérnekvalót az országnak. Egyéb gazdaságban, kisgazdaság, üzem, speciális állami vállalatok - 648 hektáron termeltek búzát. Az állami üzemek közül ugyancsak Tamásiban érték el a legjobb eredményt. Úgy tűnik, hogy a tamási 5,59 tonnás át- ; lag arra figyelmeztető, hogy ott nemcsak ' az árpához értenek igen dicséretes módon. A paksi ÁG zárja a sort 4,3 tonnás eredményével. Mielőtt a termelőszövetkezetekről szólnánk mondjuk el azt is, hogy az állami szektor gazdaságai meglehetősen szétszórtan, sokszor harminc kilométernél nagyobb körzetben helyezkednek el, tehát ez esetben szomszédságról és eltérésről másként kell beszélni, mintha Kaposszekcső, vagy Kapospula kerülne összehasonlításra, vagy mintha Tolna és Bogyiszló. A búza termesztésében idén a Völgység népe „aratott” jól. Hiszen az üzemek rangsorába Aparhant 6059 tonnájával az első helyre került, mig Bonyhád 6055 tonnával a dobogó második fokára állhatott. Érdekes viszont, hogy Dombóvárott az eredmény 5,8 tonna volt, míg Dalman- don 5,0 tonna. A búzatermesztők sereghajtói: Varsád 3,6 tonnával. Bogyiszló pedig 3,5 tonnával. A fajták választéka az elmúlt évek folyamán a gazdaságok kívánsága szerint alakult. Volt mindig mód arra, hogy a legjobbnak ígérkezőbői több magot termelhessenek. így juthatott a Martonvásári 10-es 8448 hektáron a földbe, míg a jugoszláviai származású Baranjka 8355 hektárra. Mint utaltunk már rá, a fajtaválasztékjó. Hiszen a Gk-Ötthalom, háromezer hektárnyi területen, a GK Kincső is azonos területen és az MV-8-as is háromezer hektár körüli területre jutott, s takarítottak be szép termést. A kevesebb termést adó fajtákból keveset vetettek, például a GK-Csongorból csak 140 hektárt. Viszont feltűnő, hogy a korábbi években igen jónak ígérkezett Jubileum-50 nem érte el a négy tonnás átlagot, bár termésterülete, számítva a korábbi évek jó átlagára, 1184 hektár volt. Távirati stílusban futottunk át e fontos értékelőn, ám bízunk benne, érzékelhető, hogy milyen nagy munka folyik a mező- gazdasági üzemekben. Most, amikor már a kenyérnekvalót vetik a gazdaságokban, a múlt évi tapasztalatokat hasznosítják. Úgy is, hogy például már 1985-ben tudták, milyen fajtát mekkora területre vetnek, s most is az 1986. évi eredmények alapján határozzák meg a tennivalókat. PÁLKOVÁCS JENŐ Megkezdődött a Rába Vagon- és Gépgyárban azoknak a teherautóknak a gyártása, amelyek kínai piacra kerülnek. Ebben az évben 295 darab K-26-os billenő- teknős teherautót szállítanak. A képen: szerelőszalagon készülnek a teherautók. A Szekszárdi MG Kombinát kajmádi kerületében vetik a búzát Dunaföldvár nevét először egy 1199-ben kelt oklevél említi, majd a XIII—XIV. században különböző néven - Feldwar, Feuldwar - szerepelt. A várat a tudományos munkák csonkatoronynak, öregtoronynak, töröktoronynak nevezik, melyet 1964-1971 között tártak fel, s megállapították, hogy a toronyépületet a XVI. század elején emelték. A rekonstrukciót 1974-ben, Mendele Ferenc tervei alapján végezték. A vár 1529-ben török kézre került, majd 1703-ban Vak Bottyán, a legendás hírű kuruc vezér foglalta el. Később börtönnek is használták. Néhány a fegyverek közül ___ A börtönfolyosó Dunaföldvár - vár Uj acélok Dunaújvárosból Új, nagy szilárdságú, mikroötvözött acélok kifejlesztésével, illetve gyártásával segíti az ipar szerkezetváltását, versenyképesebb termékek előállítását a Dunai Vasmű. A kopásálló - főként munkagépek, valamint toló- és markolólapok előállítására alkalmas - acélfajtákat az ipar több területén jó eredménnyel ki is próbálták már. A szakemberek szerint használatukkal egyszerűsíthető lesz a feldolgozási technológia, s négy-ötszörösére is növekedhet a belőlük készült termékek tartóssága, élettartama; széles körű alkal- mazásuknák azonban egyelőre nem mindenütt vannak meg a technikai, technológiai feltételei. Jól vizsgáztak a felhasználó üzemekben a vasmű hidegen hengerelhető, valamint a légköri korróziónak ellenálló acélfajtái is, melyek alkalmazásával - miután vékonyabb lemezek állíthatók elő, s szükségtelenné válik a melegsajtolás - számottevő anyag- és energia takarítható meg. Eredményesen próbálkozik a vasmű a számjegyvezérlésű, hidegen hengerelt termékek anyagjellemzőinek javításával is; ezekből a gyártmányokból elsőként a háztartási készülékeket előállító üzemeknek szállított. Egy másik újdonság: a távvezetékoszlopok gyártásához kifejlesztett, növelt szilárdságú, hidegen hengerelt profil felhasználásával 15-20 százalékos anyagtakarékosság is elérhető lesz. Termékszerkezetének már korábban megkezdett, s most felgyorsított korszerűsítése érdekében több beruházás megvalósítását is tervezi a dunaújvárosi nagyüzem. Az acélgyártás gazdaságosságát és minőségét a konverteres acélgyártás arányának növelésével igyekszik javítani, s újabb Siemens-Martin kemence leállítására készül. Tervezi - az új acélfajták gazdaságos, jó minőségben és biztonságosan történő előállítása érdekében - az úgynevezett kombinált fú- vású acélgyártás bevezetését; az eljárás alkalmazásával alacsony karbontartalmú, nagy tisztaságú, mikroötvözött - karosszéria-lemezek készítésére is használható - acélok gyártásának a lehetőségét teremti meg. Az anyagtakarékosságot, a gazdaságosság javítását szolgálja a meleg- és hideghengermű rekonstrukciója. A meleg- hengerműben új előgyújtó, valamint elő- lemez-csévélő berendezést állítanak majd munkába. A berendezések révén lehetővé válik majd a hengerejt lemezek mérettűrésének szűkítése, a jelenleginél vékonyabb lemezek előállítása. A hideg- hengermű rekonstrukciójának tervezett megvalósításával a hidegen hengerelt lemezek mérettűrését tudják majd szűkíteni. A jövedelmezőség javítását szolgálja a másodtermékek gyártásának növelése is. A kohászati kombinát tavaly kezdte meg, s jövőre fejezi be radiátorüzemének a fejlesztését. A beruházás erd- ményeként évi 400 ezer négyzetméterre bővíti tagradiátor-gyártó teljesítményét, valamint megkezdi - évi 700-800 ezer négyzetméter mennyiségben - a panelradiátor előállítását.
