Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

TOLNA\ _ 2 IrsíÉPÜJSAG 1987. október 21. Vendégek Karl-Marx-Stadtból Kedves vendégeket üdvözölt tegnap dr. Murzsa András a Tolna Megyei Lap­kiadó Vállalat igazgatója. Egyhetes láto­gatásra megyénkbe érkezett Eberhard Weber, a Karl-Marx-Stadt megyei lap­kiadó vállalat igazgatója, a Freie Presse szerkesztő bizottságának tagja és Gerda Halke a vállalat főkönyvelője. A vendégek itt-tartózkodásuk alatt megismerkednek a Tolna megyei sajtó­terjesztés helyzetével, ellátogatnak a Szekszárdi Nyomdába, ahol a Tolna Me­gyei Népújság fényszedéssel történő előállítását tanulmányozzák. A lapterjesztés helyi sajátosságaival pedig a megyei postahivatalban, va­lamint a megye több városának postáján ismerkednek. Sárközi látogatásuk során a decsi termelőszövetkezetben az üzemi lap szerkesztéséről tájékozódnak, vé­gezetül a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat vezetőivel a testvérmegyei, -vállalati együttműködés kérdéseit tárgyalják meg. Környezetvédelem Az ENSZ-közgyűlés vitája Savas esők, elsivatagosodás, erdöir- tás, a légkör felmelegedése és a tenger­szint megemelkedése - ezekre a veszé­lyekre figyelmeztették a világot az ENSZ- közgyűlés hétfőn megnyílt rendkívüli vi­tájában. A vita a környezetvédelem és a fejlődés összefüggéseit kutató Brundt- land-bizottság „Közös jövőnk” elnevezé­sű jelentése alapján folyik. A vitát Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár felszólalása vezette be. Gro Harlem Brundtland asszony, norvég miniszte­relnök a jelentést beterjesztve rámutatott a szegénység és a környezet pusztulá­sának összefüggéseire. A szegénységet kell megszüntetni, és ez csak a gazdasá­gi növekedés segítségével történhet - mondotta. — A fejlődő országok gazdasági növeke­dését akadályozó tényezőkkel, a protek­cionizmussal, a cserearányok romlásá­val foglalkozott felszólalásában Radzsiv Gandhi. Robert Mugabe zimbabwei miniszter- elnök egyebek közt az elsivatagosodás veszélyére figyelmeztetett, míg Thomas McMillan kanadai környezetvédelmi mi­niszter javasolta: a tengerjogi konvenció mintájára dolgozzanak ki egy „légkörjo­gi” megállapodást is. Indítványozta to­vábbá, hogy 1992-ben Kanadában tart­sanak újabb nemzetközi tanácskozást a környezetvédelem és a fejlődés össze­függéseiről. Mai kommentárunk Fekete napok a tőzsdén Az 1929-es tőzsdekrach réme elevenedett fel most a hét eleién a vezető tőkés országok fővárosaiban. A hírügynökségek sorozatban jelentették, hogy New York­ban, Londonban, Párizsban és Brüsszelben egyaránt az emlékezetes „fekete pén­tek” ismétlődött meg az értéktőzsdéken. A korszerű elektronika kétszeresen is lu­das volt a pánikkeltésben. Meglepetésre nem tudta időben követni az új jegyzése­ket, s ugyanakkor utasítás nélkül dobta piacra az értékét veszítő részvényeket. Hétfőn mindenütt megdőltek a kétes értékű rekordok, New Yorkban, ahonnan a múlt héten már kiindult az árfolyamesés, a vezető részvények mutatója az úgyneve­zett Dow Jones-index néhány óra alatt akkorát esett, hogy elmosta az idei év egész értékemelkedését. Az átgyűrűző hatás következtében Londonban is csak­nem 12 százalékos volt az árfolyamveszteség, amelyre 1929 óta nem volt példa. A tőzsde a tőkespekuláció színhelye, ilyen értelemben a játékszabályokban ben­ne foglaltatik az öngerjesztő folyamat hatása. Ugyanakkor tükröződik az árfolyam­alakulásokban a valós gazdasági helyzet is. A szakértők eme kettős hatás ismereté­ben most értetlenül állnak a hétfői fekete nappal szemben. Abban mindenki egyetért, hogy New Yorkban az utóbbi egy-másfél évben a tőzs­de hőfoka, az árfolyamemelkedés, a spekuláció irreálisan magas részvényértéke­ket alakított ki. Már csak azért is, mert közben az észak-amerikai gazdaság súlyos gondokkal, hatalmas külkereskedelmi mérleghiánnyal, s egyben deficites költség- vetéssel küszködik. Az árfolyamesést tehát, ha nem is a hétfői mértékben, de azért egészségesnek is nevezhetnénk, mert visszatérést jelentene a valós gazdasági helyzetnek megfelelő szintre. Itt kapcsolódik be azonban a spekuláció, illetve a továbbgyűrűző pánik hatása. Csupán egy nap alatta New York-i tőzsdén majd 500 millió részvény cserélt gazdát, s az értékpapírok között olyan vállalatoké is jelentősen meggyengültek, amelyek pedig jó gazdasági eredményt mutatnak fel. Ma még korai azt elemezni, hogy lélek­tanilag mennyiben befolyásolta a kedélyeket az Egyesült Államok katonai akciója az iráni olajfúrótornyok ellen, de az kétségtelennek látszik, hogy a feszült légkör ugyancsak éreztette hatását a tőzsdén. Hétfőn sok millió részvényes szegényebb lett. A tőzsdei pánik csillapodása vár­hatóan utólag részben majd kárpótlást nyújt, ha nem is nekik, de az új tulajdonosok­nak feltétlenül. A dollár azonban nyilvánvalóan - az észak-amerikai gazdaság érde­keinek megfelelően - tovább esik majd, s az új valutaárfolyam további feszültsége­ket gerjeszthet a tőkés partnerek között. ORTUTAY L. GYULA Vajdasági konventek Befejeződött az afgán pártértekezlet Kabulban kedden befejeződött az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt má­sodik országos konferenciája. A küldöttek a nemzeti megbékélés meggyorsításának és a pártegység erő­sítésének kérdéseit vitatták meg, új szer­vezeti szabályzatot és pártprogramot fo­gadtak el, és határozatot hoztak arról, A hetedik plénum Pekingben A KKP Központi Bizottságának kedden megtartott tanácskozása a vasárnap nyí­ló 13. pártkongresszus előkészítésének utolsó, legfontosabb aktusa volt, mivel a résztvevők elfogadták a kongresszusi dokumentumokat, igy a KB beszámolóját és a szervezeti szabályzat egyes pontjai­nak módosítására vonatkozó tervezetet. Az 1982. szeptemberében megtartott 12. pártkongresszuson megválasztott testü­let e - sorrendben hetedik - plénuma azonban más okból is figyelmet érdemel: nemcsak előkészítette a párt életének egy új, fontos állomását, de egyben le is zárta az idén januárban megnyílt sza­kaszt. Figyelemre méltó, hogy a 7. plénum most megerősítette az 1. plénumon, köz­vetlenül a 12. kongresszus után általa megválasztott főtitkár lemondásának el­fogadását, amiről korábban a kibővített PB határozott. Hasonlóképpen fontos az a közlés, hogy a mostani tanácskozáson a PB ÁB minden tagja elnökölt - sorrend­ben Csao Ce-jang, aki a két legfontosabb párt- és állami posztot jelenleg betölti, Teng Hsziao-ping, a párt legtekintélye­sebb vezetője, Li Hszien-nien államfő, Csen Jün és mellettük Hu Jao-pang is. Ezzel a januári döntésnek azt a részét is aláhúzták, hogy Hu megőrizte ÁB-tagsá- gát. Figyelmet érdemel az is, hogy folytató­dott a politikai reformról régóta tartó esz­mecsere. « Ezt mutatja, hogy míg „a demokrácia, az egység és az élénkség légkörében” lezajlott plénumon a központi bizottság beszámolóját és a szervezeti szabályzat módosításáról szóló tervezetet „megvi­tatták és elfogadták”, addig a politikai struktúra reformjának általános irányel­veit tartalmazó*dokumentumról másként döntöttek. Ezt megvitatták, majd „elvileg” hagyták jóvá, és úgy döntöttek, hogy „főbb pont­jait” építik be a központi bizottság kong­resszusi beszámolójába. hogy jövőre tartják meg az ANDPII. kong­resszusát. Mohammad Nadzsibullah, az ANDP KB főtitkára zárszavában megálla­pította, hogy a pártfórum választ adott a legfontosabb időszerű kérdésekre, és „a béke, az egység és az alkotás konferen­ciájaként" vonul be az afgán párt és for­radalom történelmébe. Korunk „hétéves háborúja” nemrég lendült át nyolcadik esztendejébe anél­kül, hogy a végét látnánk. E tekintetben nem hozott lényeges változást az ENSZ főtitkárának, Pérez de Cuellarnak a két hadviselő fél fővárosában, Teheránban és Bagdadban tett minapi látogatása sem. A főtitkár nem kapott egyértelmű választ a Biztonsági Tanács július 20-án hozot tűzszüneti felhívására. Mi több, nem valósult meg a BT-nek az az óhaja sem, hogy a főtitkár békemissziója alatt a felek tartózkodjanak a katonai cselek­ményektől. A Perzsa-(Arab)-öbölben folytatódtak a hajók elleni támadások, s a frontvonal szárazföldi szakaszán is dúl­tak a harcok. Irak elvben elfogadta a BT említett, 598-as számú határozatát, de az iráni ve­zetés változatlanul ragaszkodik ama kö­veteléséhez, hogy a testület előbb ítélje el Irakot, mint agresszort. Ez persze kizárja a kompromisszumot, mert nem valószí­nű, hogy a BT mind az öt állandó tagja ebben a kérdésben egyetértésre jutna. Meglepetést okozott az is, hogy a tűzszü­neti felhívást egyik állandó tag sem vé­tózta meg. Fontos nemzetközi problémák tárgyalásakor korábban ez nemigen for­dult elő a BT gyakorlatában. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy ki az agresszor és ki az áldozat ebben az ál­datlan háborúban, elég bajos egyértel­műen válaszolni rá. Már csak azért is, mert az 1979 őszén kitört háború kezde­tét a két fél különböző dátumhoz köti. Eddig 11 vajdaságban hozták létre az úgynevezett vajdasági konventeket, a lengyel Államtanács mellett működő Konzultatív Tanács vajdasági megfele­lőit. A Konzultatív Tanács a legkülönfé­lébb politikai nézeteket valló, nem egy esetben ellenzéki beállítottságú vagy Bagdad szerint szeptember 4-én vette kezdetét, amikor az iráni tüzérség el­kezdte lőni a határmenti iraki városokat. Teherán viszont azt állítja, hogy a háború szeptember 22-én kezdődött, amikoris iraki csapatok nyomultak be iráni terület­re. Az Iránban akkor győzött - siita ágú - iszlám forradalom nem rejtette véka alá, hogy önmaga exportját tekinti céljának. A világi Baath-párt uralta iraki rendszer - számolván azzal, hogy lakossága fele a siita szektához tartozik - fenyegetve érezte magát, s ez vezetett a fegyveres konfliktushoz. Kezdetben Irak gyors ka­tonai sikereket ért el, s többszáz négyzet­kilométernyi iránti területet szállt meg. 1981 őszétől kezdve azonban a soroza­tos iráni ellentámadások nyomán az iraki csapatok kiszorultak az elfoglalt terüle­tekről, s azóta a frontvonal nagyjából a két ország határán állapodott meg. Idővel Bagdad felismerte, hogy 14 mil­lió lakosú országa katonailag nem kere­kedhet felül a 40 milliós Iránnal szemben, s ezért többször békét javasolt ellenfelé­nek. Ám Teherán nem hajlandó kompro­misszumra: a békéért cserébe Irak meg­bélyegzését, a bagdadi kormányzat megdöntését, és hatalmas összegű há­borús jóvátételt követel. Irak 1984-től ellenfele gazdasági kimerítésére töreke­dett, s légierejével támadni kezdte az irá­ni kőolajlétesítményeket és az olajat szállító hajókat, tekintet nélkül lobogó­múltú, gyakran a lengyel katolikus egy­házhoz közel álló személyeket tömörít. Mint a lengyel kormány szóvivője, Jerzy Urban keddi varsói sajtóértekezle­tén elmondta a konventek szervezése to­vább folyik. Az ország 49 vajdaságából várhatóan legfeljebb csak négy-ötben nem alakul majd ilyen testület. jukra. Ezt a módszert Irán is átvette, s cél­ba vette az Irakot támogató szomszédos Kuvait hajóit is. Ekkor lépett a színre az Egyesült Álla­mok, amely a hajózás szabadsága és Kuvait védelme címén hatalmas hadiflot­tát vezényelt az Öbölbe és környékére, lassacskán öt NATO-ország hadihajói csatlakoztak az amerikai flottához. Az Egyesült Államok saját lobogója alatt közlekedteti a kuvaiti tartályhajókat, és hadihajóival biztosítja be- és kijutásukat az Öbölbe. Eddig - az iráni fél tartózko­dása következtében - nem került sor na­gyobb incidensre, közvetlen iráni-ame­rikai katonai összecsapásra, de ennek veszélye nőttön nő. Ez a regionálisnak indult háború a kül­földi intervenció nyomán nemzetközivé válhat. Az amerikai zászló alá vett kuvaiti tankhajóra pénteken kilőtt iráni rakéta, majd hétfőn megtorlásként két iráni olaj­fúró platform lerombolása amerikai hadi­hajók által éppen ezt a veszélyt hordozza magában. A Szovjetunió abban érdekelt, hogy déli határainak szomszédságában béke legyen, ezért kezdettől fogva az iraki-irá­ni konfliktustárgyalások útján történő rendezéséért szállt síkra. Ennek jegyé­ben javasolta nemrég, hogy valamennyi külföldi hadihajó tartsa magát távol az Öböltől és amennyiben ez szükséges, akkor inkább ENSZ-erőket küldjenek oda békefenntartó céllal. P. V. Sosincsvége háború PANORÁMA BUDAPEST - A Budapest Kongresz- szusi Központban kedden megkezdte munkáját a KGST-tagországok és Ju­goszlávia belkereskedelmi kamaráinak 27. elnöki értekezlete. A háromnapos ta­nácskozáson megvitatják, hogy a keres­kedelmi kamarák miként segíthetik elő a szocialista országok műszaki-tudomá­nyos fejlődésének gyorsítását, a kül­kereskedelmi kapcsolatok szélesítését. WASHINGTON - Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke küldöttség élén október 4-ike és 20- ika között Arthur Schneier főrabbinak, „A Lelkiismeret Felhívása” alapítvány elnö­kének meghívására látogatást tett az Egyesült Államokban. Tárgyalópartnerek és a nemzetközi szervezetek vezetői elis­meréssel szóltak a magyarországi egy­házak és államunk kapcsolatairól és ar­ról, hogy a lelkiismereti és a vallássza­badság elvei Magyarországon a helsinki záróokmány szellemében valósulnak meg. PHENJAN - Kim Csang Dzsu minisz­terelnök-helyettes, mezőgazdasági mi­niszter fogadta a KNDK-ban tartózkodó Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert. MOSZKVA - Elfogadták a jövő évi gazdasági és szociális fejlesztési tervet, valamint az 1988-ra érvényes állami költ­ségvetésre vonatkozó tervezetet a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának tegnap befejeződött ülésén. A küldöttek Tastan- bek Akmatovot, a Kirgiz SZSZK Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökhelyettesévé választották meg. MANAGUA - A nicaraguai kormány által meghirdetett amnesztiával élve az Egyesült Államokból hazatért Edgar Chamorro ezredes, a sandinista vezetés ellen harcoló egyik ellenforradalmi cso­port volt vezetője. PHNOMPEN - Hun Sen kambodzsai miniszterelnök kész találkozni Norodom Szihanukkal. A megbeszéléseket a kö­zelmúltban a herceg javasolta. A kam­bodzsai kormányfő jelezte, hogy a két fél között megkezdődtek az egyeztető meg­beszélések a tárgyalások helyszínének és időpontjának kijelölésére. BONN - Helmut Kohl, az NSZK kan­cellárja és Francois Mitterrand francié köztársasági elnök keddi tárgyalásukor elsősorban az európai biztonság, vala­mint a leszerelés és a fegyverzetkorláto­zás kérdéseit tekintették át. LONDON - Shultz amerikai külügy­miniszter, aki hétfőn érkezett közel-kelet körútjáról a brit fővárosba, Howe külügy miniszterrel tárgyalt. Megbeszélésükön értesülések szerint, az iráni olajlétesít­mények elleni amerikai támadásról vol szó. Shultz tárgyalásai végeztével Hel sinkibe utazott. A vendégek és vendéglátóik a Sajtóház előtt Sevardnadze szovjet külügyminiszter kuvaiti kollégájával tárgyalt Moszkvában Amerikai hadihajók és helikopterek kuvaiti tartályhajókat kísérnek az Öbölben

Next

/
Thumbnails
Contents