Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
1987. október 20. ^íépüjság 3 Világgazdaság Mikor lesz átváltható a KGST pénze? Nem kizárt, hogy már a kilencvenes években létrejön a KGST-tagországok között az átváltható pénz, vagyis valóban transzferálhatóvá válik a tagországok elszámolás egysége. Mindennek persze feltétele az, hogy végbemenjenek azok a gazdaságirányítási változások, amelyek bevezetéséről több szocialista ország határozott. A szocialista áruforgalomban a konvertibilis, vagyis szabadon átváltható pénz megteremtéséről mostanában számos elemzés lát napvilágot. Nem véletlen ez, hiszen a pénz a betöltött feladataiban mindig is átfogóan tükrözte azokat a gazdasági viszonyokat, amelyek között működött, vagy inkább, amelyek között korlátozott szerepre volt kárhoztatva. így van ez a gazdasági mechanizmusok korszerűsítésének időszakában is. Vjacseszlav Dasicsev szovjet professzor arra emlékeztetett, hogy a KGST eddigi együttműködésében az áruforgalom extenzív jellege dominál, márpedig ez nélkülözte a pénz valóságos - értékmérő, tartalékképző, forgalmi eszközfunkcióinak kiteljesedését. Szétfeszítik a vállalatok Ha az országok csupán csak a kereskedelemre koncentrálnak, nem veszik figyelembe a nemzetközi munkamegosztás korszerű formáit, ez egyben tükrözi a gazdasági mechanizmus elmaradását is. Ma egyre szaporodnak a világban a közvetlen vállalati kapcsolatok, egyre több a kooperációs kapcsolat, a különböző nemzethez tartozó, vagy eltérő tulajdonformában működő vállalatok, egyesülések. Ahhoz, hogy az ilyen mikroökonómiai szintű érdekösszefonódások létrejöjjönek, szükség van hatékony áru- és pénzviszonyokra és ezen belül a közös valuta közvetítői szerepére. Mindezt a szocialista világrendszer kérdéseit tanulmányozó moszkvai kutatóintézet közgazdásza fogalmazta meg, egyben vázolva azokat a legfőbb okokat is, amiért mindeddig nem valósultak meg a szocialista pénz átválthatóságára vonatkozó elképzelések. Már a hetvenes évek terveiben is szerepelt a valóban transzferábilis rubel létrehozása, de a célkitűzések megfogalmazásánál tovább nem jutottak a tagországok. „Senki nem vette a bátorságot ahhoz, hogy következetesen végiggondolja a pénz konvertibilitásához vezető intézkedéseket" - fogalmazta meg a szovjet professzor. Mára alapvetően megváltozott a helyzet e tekintetben. Az elemzések általánosítható megállapítása, hogy a negyvenes, ötvenes években kialakított gazdasági mechanizmus, ami némi módosításokkal a mai napig is fennmaradt, a legfőbb oka volt a valutáris rendszer elmaradásának. Ennek a mechanizmusnak a jellemzője röviden a merev centralizmus, a gazdaság szereplői között kialakult egyoldalú, és vertikális irányú kapcsolatrendszer volt, továbbá az, hogy ilyen helyzetben meghatározóvá az irányítás adminisztratív eszközei váltak. Konkrétabban: melyek azok a feltételek, amelyeken változtatni kellene? Világpiaci árakon A szakértők szerint a KGST fő tevékenysége az eddigiekben kimerült a tervkoordinációban, a közös nagy horderejű integrációs tervek realizálásában. A KGST-tagországok legfelső szintű tanácskozásain ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy fejleszteni kell a kapcsolatok többoldalú jellegét. Ehhez viszont stabil kooperációs, vállalatközi kapcsolatok kellenek, amelyeket be kell illeszteni a tervezés rendszerébe és az áru- és a pénzviszonyok fejlesztésének kereteibe - írja az egyik csehszlovák gazdasági hetilap. Jelenleg ugyanis a KGST-országok közti külkereskedelmi műveletekben gyakran eltérő ugyanazon termék ára, vagyis a tervkoordinációs szerződések szerint nemegyszer aránytalanul magas árat kell fizetni a vásárlónak, függetlenül az adott termék minőségétől, műszaki színvonaltól. Hasonló helyzetben van az eladó is, vagyis mindkettőjük érdekeltsége hiányzik a forgalom dinamizálásában, abban, hogy például többletszállítások révén pénzkövetelésre tegyenek szert és ezt máshova konvertáljk, vagyis más országból történő vásárlásokra fordítsák. A transzferábilis rubel elszámolások esetében több ezer eltérő devizaszorzót alkalmaznak, mint ahogyan mondani szokták: majd minden terméknek saját devizaszorzója van. Az árakat a megelőző öt év világpiaci árai alapján, a gyakorlatban viszont az országok közti kétoldalú megállapodásokban állapítják meg. Vagyis a szerződéses árak fejlődése elszakadt a világpiaci árakétól, továbbá azok nem voltak egységesek sem, eltérő eljárásokkal kalkulálták őket a kétoldalú forgalomban. Jelentős gondok forrása az is, hogy a tagországok külső árai rendszerint elszakadtak az egyes országok termelőit orientáló belső áraktól - eltérő fokú érdekeltséget teremtve ezzel a vállalatok körében a áruforgalmi, vagy a kooperációs kapcsolatok iránt. Feltétel: a reform A szakértők megfogalmazták azt a követelményt is, hogy a szocialista együttműködés mechanizmusa csak úgy fejlődhet, ha ezt alátámasztja a nemzeti gazdaságirányítási rendszerek átalakulása. A transzferábilis rubel konvertibilitásának feltétele ugyanis az, hogy árfolyama reális legyen, és ezt a reális, piaci árfolyamot az önálló gazdasági egységeknek is érzékelniük kell. Mindez egyben kedvezően visszahathat a gazdaság- szerkezeti változásokra is, befolyásolhatja azt, hogy visszaszoruljon a piacon nehezen leadható, gazdaságtalan termékek gyártása, hogy korlátozódjék az úgynevezett „puha” áruk kínálata. Nem az együttműködés konstrukciójával van elsősorban gond - emlékeztet a már idézett szovjet közgazdász a Volgái Autógyár példájára, amely számos partner- vállalattal épített ki alkatrész-beszállítási kapcsolatot. A gond az, hogy a gyár nem készpénzzel, hanem Lada szállításával törleszt és ez kevés teret hagy a manőverezésnek, a kooperációs kapcsolatok kiszélesítésének. Jelenleg a költségeket, az eredményt nemzeti árakon számítják ki, majd a nemzeti valutákon kapott adatokat bonyolult kalkulációk után fejezik ki transzferábilis rubelben. Az ár- és a valuta eltérései következtében nincs tisztánlátás, márpedig erre, a magasabb szintű együttműködési formák - a rendkívül kooperációigényes gépipari, elektronikai fejlesztések, a biotechnológiai, a számítástechnikai kooperáció - elterjesztésének idején nagy szükség van. MARTON JÁNOS Vegyes vállalat tetőablakok gyártására Termékszerkezetének megújítására készül a Fertődi Építőipari Szövetkezet. Jövőre az eddiginek felére csökkenti hagyományos faipari tevékenységét; első lépésként már megszüntették a korábbi nagy tételű ablakgyártást, mivel üzemük alacsony technikai színvonala miatt nem tudtak az új hőtechnikai szabványnak megfelelő ablakokat készíteni. A felszabaduló munkaerőt a tetőtéri ablakok gyártásában foglalkoztatják. E termék hazai gyártására vegyes vállalatot alapított a szövetkezet és a dán V. Kann Rasmussen Industri szerkezet- gyártó cég. A vegyes vállalat megvásárolta a dán partner leányvállalatától, a Velux Interna- cional ablakgyártó cégtől a velux-rend- szerü tetőtéri ablakok gyártási engedélyét és technológiáját. A tetőtéri ablakokat készítő fertődi üzem gyártócsarnoka már áll, s rövidesen megkezdik az NSZK-ból érkezett gépek, berendezések szerelését. A munkákat úgy ütemezik, hogy jövő év első hónapjaiban megkezdődhessék a próbatermelés. A gyár évente több tízezer hőszigetelt, korszerű tetőtéri ablakot állít majd elő, amelyből a hazai igények kielégítésén túl exportra is jut. Kukorica-betakarítás Du naszentgyörgyön Vágja a kukoricát és pótkocsiba üríti a szemet az E-516-os Szeptember végén indultak el a kom- bájnok-vontatók-teherautók a duna- szentgyörgyi Ezüstkalász Tsz D/1-es, 240 hektáros kukoricatábláján. A gyenge minőségű talajon - futóhomokon, - a kukorica 7,201 tonnás átlagtermést hozott. Most az A/8-as és az A/9-es táblán vágják a kukoricát, pillanatnyilag az összterület 39 százalékánál tartanak, a hozam eddig - természetesen 15% nedvesség- tartalmú, májusi morzsoltban számítva - 7,513 tonna hektáronként. Sólya Imre növénytermesztési ágazat- vezető megjegyzi: Ilyen jó kukoricatermésünk még nem volt... Csak szentgyörgyi viszonylatban számít rekordnak a hét és fél tonna. Messze vannak attól, hogy beléphessenek a tíztonnások „klubjába” sőt, az itt elérhetetlennek tűnik, lévén a talaj 22 aranykoronás minőségű. Ehhez képest azonban jónak mondható a hozam. A titka: a termesztési technológia pontos betartása, a jó talaj-előkészítés, a talajmintavétel és - vizsgálat alapján kiszámított és adagolt talajerő-utánpótlás, a vegyszeres gyomFolyamatosan szállítják a vontatók a termést a szárítóba Benedek János és Sólya Imre elégedett nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is irtás - még véletlenül sem találni gyomot - és a gondos betakarítás. Nem voltak nagyok a remények a tavaszi hetekben - mondja Benedek János termelési főmérnök. - Máskor már május elején a földben volt a vetőmag, most a késői kitavaszodás miatt csak május végén tudtunk vetni. Hűvös és esős volt a június, végül is a bevetett 913 hektárból csak 830 maradt, a többit elvitte a talajvíz. Júliusban jött a kánikula, ám az auguztus helyrehozta a növényt. Elkészítettük a kampánytervet, szeptember 28-án tudtunk indulni. Szerencsénkre jól összeszokott társaság ez a tizenhat ember, akik a kombájnokon, a vontatókon, teherautókon és a szárítóberendezésen dolgoznak. Együtt voltak a búzánál, együtt vannak itt is. Évek óta ők vágják, szállítják, tisztítják, szárítják a terményt. Az öt NDK gyártmányú E-516-os kombájnunkból kettő dolgozik a kukoricában a harmadik tartalék. Azért nem „vethettük be” mind az ötöt, mert a betakarítás ütemének meghatározója a Bábolna 1-15-ös száritó. Mindegyik kombájnos egyben szerelő szakmunkás is, maga gondoskodik arról, hogy a betakarítás Debreczeni Sándor feldolgozóüzem-vezető a nedvességtartalmat méri Délelőtt még lábon állt a kukorica, most tóba. Irány Paks, már a szárított szemet töltik a teherau- a GMV magtára. idejére biztonságos, üzemképes legyen a gépe. Nem is volt fennakadás egy óra sem, a tartalékgépet sem kellett bevetni... Mint mondják, november 10-ére tervezik a munka befejezését. Induláskor harminc százalék között volt a nedvesség- tartalom, most 25 körül mozog a kampány végére 22% várható. Ezt kell a szárítónak 13%-ra leszorítani. Tizenöt százalék a szabvány, ám a biztonságos tároláshoz jobb a tizenhárom. Tavaly hektáronként 6,8 tonnát hozott a kukorica, ez évre hét tonnát terveztek, így a várható termés - ezt most már ki lehet számítani - meghaladja a hatszáz vagont. Kétszáz kell saját felhasználásra a szövetkezet állatállományának, négyszáz vagon lesz a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalaté. Háromszázra szól a szerződés, a vártnál jobb termés teszi lehetővé ennek száz vagonnal való „meg- fejelését”. J. J.
