Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
2 NÉPÚJSÁG 1987. október 20. Megnyílt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka A jövő évi terv és költségvetés a szovjet parlament napirendjén A napirend és a munkarend elfogadásával Moszkvában, a Kreml Nagy Palotájában hétfőn megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A tanácskozáson részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők. A szovjet parlament első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. A második napirendi pont a Szovjetunió 1988. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési tervének elfogadása és az 1987. évi terv teljesítésének megvitatása. Harmadik napirendi pontként az 1988. évi költésgvetésről döntenek a küldöttek, s áttekintik az 1987. évi költségvetés teljesítését. Ezt követően - negyedik napirendi pontként - a szovjet parlament megvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyeket a küldöttek az előző ülésszakon elfogadott egyik törvény kapcsán terjesztettek elő. A vezető beosztású személyek jogsértő cselekedetei elleni bírósági fellebbezést szabályozó törvényhez fűzött észrevételek, módosítások összefoglalásával külön bizottság foglalkozott. Az ülésszak ötödik napirendi pontja az Elnökség által a két ülésszak között hozott rendeletek, határozatok megvitatása és elfogadása. A jövő évi terv előirányzatai 1988-ban gyorsabb ütemben kell növekednie a termelésnek, mint az ötéves tervidőszak első két évében - hangsúlyozta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakán elhangzott beszámolójában Nyikolaj Talizin. - A tervelőirányzat értelmében a nemzeti jövedelemnek 4,3 százalékkal, az ipari termelésnek 4,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelésnek 3,4 százalékkal, a munka termelékenységének pedig 4,2 százalékkal többnek kell lennie, mint 1987-ben. A terv feladatul szabja, hogy az egységnyi termék előállításához felhasznált fém mennyisége a népgazdaság átlagában 6,9 százalékkal, a felhasznált energia mennyisége 5,3 százalékkal csökkenjen. Az 1987. évi terv végrehajtását értékelve az Állami Tervbizottság elnöke rámutatott, hogy az ország gazdasága a legfontosabb mutatókat tekintve a tervek szerint fejlődik. Várható, hogy az ötéves tervidőszak első két évének előirányzatait összességükben teljesíteni fogják. Egyes ágazatokban - elsősorban a gépgyártásban és a könnyűiparban - mindazonáltal nem sikerült elérni a kitűzött célokat. A következő évben ezért 9,2 százalékban meg kell újítani a gépipari ágazatok termékeit, a termelés mennyiségének pedig 7,1 százalékkal kell emelkednie. A mezőgazdaságban a megtermelt termények tárolására fordítják a fő figyelmet, s a feldolgozási, raktározási és szállítási feladatok végrehajtására költik az ágazatban előirányzott beruházási ösz- szegek jelentős részét. Külön figyelmet fordítanak a szociális programok megvalósítására. intézkedéseket hoznak a köz- fogyasztási cikkek gyártásának bővítésére, a kiskereskedelmi forgalom növelésére. Az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás, a nyugdíjkifizetések, az ösztöndíjak, a különféle juttatások és kedvezmények finanszírozására fordított társadalmi-fogyasztási alapokból a következő évben 3,5 milliárd rubellel többet fizetnek ki, mint azt az ötéves terv 1988- ra előirányozta. A terv értelmében gyorsított ütemben fejlődik a lakásépítés: 1988-ban mintegy 11,5 millió ember lakáskörülményeinek javítása válik lehetővé - mutatott rá az előadó. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szólva Nyikolaj Talizin közölte, hogy 1988-ban bővül és elmélyül a KGST tagországaival folytatott szocialista gazdasági integráció. Az árucsere-forgalom növekedése mellett jelentősen szélesedik a közös tudományos-műszaki tevékenység. Új rendszerű költségvetés- A Szovjetunió 1988. évi költségvetését az elvileg új pénzügyi politika alapján dolgozták ki - mondta a Legfelsőbb Tanács ülésszakán Borisz Gosztyev. A szovjet pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervét előterjesztve kifejtette, hogy a tervezetet az állami vállalatokról szóló törvény előírásaival összhangban alakították ki, megteremtve a szükséges feltételeket a teljes önelszámolás rendszerének széles körű bevezetéséhez. Gyökeres változások történnek a költségvetési bevételek terén - mondta a miniszter. Az új gazdálkodási körülmények között a bevételek újraelosztása a vállalatok javára történik. Az előirányzat szerint jövőre több mint 100 milliárd rubelt fordítanak az önelszámoló termelésre és a szociális fejlesztésre. Jövőre erőteljesebb lesz a szovjet költségvetésben a szociális szféra szerepe. Minden forrást egybevetve, jövőre 402 milliárd rubelt fordítanak a különböző lakossági igények kielégítésére - lakásépítésre, fogyasztási cikkek előállítására, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésére -, s ez 22 milliárddal több a folyó évinél. Tíz és fél milliárd rubelra nő a környezetvédelemre fordított összegek mértéke. A katonai kiadásokról szólva a szovjet pénzügyminiszter a következőket mondta: a szovjet fegyveres erők személyi állományának eltartására, nyugdíjak fizetésére, katonai építkezésekre és egyebekre fordított összegek az ez évi, azaz 20,2 milliárd rubeles szinten maradnak. Az előterjesztések vitája A szovjet népről való gondoskodás - amely tükröződik a Legfelsőbb Tanács ülésszakán előterjesztett jövő évi nép- gazdasági és költségvetési tervekben -, a peresztrojka ismertetőjele, az SZKP és a szovjet állam erőteljes szociálpolitikájának jellegzetessége - mondta Sztye- pan Salajev. Törökország Szavazás, bizonytalansággal Meglehet, a turistaszezon csúcsán már messze túljárunk, ám az isztambuli bazár forgatagában ez alig tűnik fel. Itt ugyanakkora most is a nyüzsgés, éppoly sűrű csoportokban járnak-kelnek a külföldiek az árujukat egymással vetélkedve kínáló, nemegyszer hangerőben is egymással versenyre kelő kereskedők aprócska boltjai között, mint akármelyik nyári hónapban. Hiába, a jóféle szőrme, a csillogó ékszer, a bundák és bőráruk évszaktól függetlenül kelendőek. Mostanában azonban, ha kilép az idegen a híres-neves fedett bazár árkádai alól, gyakorta kint is legalább akkorra hangzavar fogadja. A sokmilliós nagyváros forgalma mellett e hetekben tetőzik ugyanis a november 1-re kiírt általános választások kampánya, s egymást érik a különböző pártok nagygyűlései, a szépszámmal induló jelöltek kortestalálkozói. A tét kétségtelenül nem kicsi: megör- zi-e posztját az ország kormányrúdjánál négy éve álló Turgut Özal, vagy át kell hogy adja helyét valamelyik vetélytásá- nak, s - bár ennek a megfigyelők kevesebb esélyt adnak -, hogyan változna ebben az esetben a fontos stratégiai helyen fekvő Törökország kül- és belpolitikája, sor kerülne-e érezhetőbb irányváltásra Ankarában. Özal erőfeszítései A találgatások és komolyabb politikai elemzések egyaránt az évtized kezdetéig nyúlnak vissza általában e fogas kérdés megválaszolásához. Ekkor, pontosabban 1980-ban következett be ugyanis az a katonai hatalomátvétel, amely a belső - káoszig és véres utcai erőszkhullámig fokozódó - pártkonfliktusok időszakát lezárta. A tábornokok három év elteltével adták csak át az ügyek intézését ismét polgári politikusoknak, ám előbb külön tilalommal tiltották el a közszerepléstől az előző kormányzati gárdák többszáz neves személyiségét, őket hibáztatva elsősorban a feszültség kiéleződéséért. A legismertebb két exkormányfő, Szulej- man Demirel és Bülent Ecevit azóta - legalábbis elvileg - nem foglakozhatott (volna) közvetlenül politikai ügyekkel, de az is nyílt-titok, hogy e rendeletet mindketten rendszeresen áthágták. Érthető figyelmet keltett tehát az a múlt havi népszavazás, amelyen épp e tilalom fenntartásáról vagy megszüntetéséről kellett dönteni az urnákhoz járuló 23 millió szavazónak. A végeredmény (ha roppant kis különbséggel is) a rendelkezés eltörlését hozta, így - mivel Özal egyfajta bizalmi kérdésnek tekintette a szavazást -, nem maradt más választás, mint idő előtt, csaknem egy évvel hamarabb, mintázta •jelenlegi kormány mandátuma diktálná, kiírni a parlamenti választásokat. S ez az a pont, ahol a szakértők jóslata rendszerint elbizonytalanodik. Korántsem világos ugyanis, hogy a Demirel és Ecevit melletti voksok egyben egy általános választáson is hasonló szavazatmegoszlást vetítenek-e előre. Elvégre Özal teljesítménye az elmúlt években -, ha gazdasági és társadalmi gondoktól természetsen Törökország sem mentes - sok szempontból elismerést érdemel. Nemcsak a gazdasági fejlődés terén tud felmutatni sok szempontból biztató javulást, hanem a demokratizálás kényes területén is határozott erőfeszítéseket tett. Feltűnik a csador Igaz, erre ösztönözte a kormányfőt a belső szempontok mellett Ankara közös piaci érdekeltsége is. Törökország ugyanis az idén hivatalosan is beterjesztette csatlakozási kérelmét az EGK illetékeseinek, ám valószínű, hogy még jó ideig lesz kénytelen a kapu előtt várakozni. Am minden olyan lépés - vélik -, amely a politikai korlátozások enyhítésére utal (mint jelen esetben Demirelék „amnesztiája”) csak jó pontot jelenthet Brüsszelben. Akadnak persze más bizonytalansági tényezők is szép számmal. Ilyen például, hogyan alakulnak az erőviszonyok a „két nagy túlélő” aktivizálódása után. Demirelt a közelmúltban máris visszahelyezték az Igazság Párt élére, Ecevit pedig szintén átvette a Demokratikus Baloldal Pártja irányítását. Az is világos, hogy a hadase- reg vezetői élénk figyelemmel kísérik az eseményeket, mint ahogy az sem kétséges, hogy az Atalanti Szövetség szempontjából sem mellékes a legkeletibb NATO-tagállam belső helyzetének alakulása. Legtöbbször mégis a vallási tényezők szerepét emlegetik mostanában a török színtér elemzői. Az utóbbi években ugyanis -, ha némileg enyhébb formában is, de - Törökhonban is érezhetően megerősödött a radikalista iszlám csoportok befolyása. Az utcákon mind gyakrabban tűnik fel az Iránból jól ismert csador, a nők e hagyományos fekete leple, és sokan sürgetik a muzulmán törvényMai kommentárunk Hammer missziója Armand Hammer neve eddig is ismerősen csengett az újságolvasók, a nemzetközi hírek iránt érdeklődők fülében. Az amerikai nagyiparos évtizedek óta aktív szerepet vállal a kelet-nyugati gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok javításáért, az együttműködés bővítéséért. Legalább ilyen hírnévre tett ugyanakkor szert a művészet világában, műgyűjteménye a föld bármelyik országában valódi szenzációt kelt. Az a körút azonban, amelyet a sokszoros milliomos a napokban lebonyolít, nem kötődik közvetlenül sem a gazdaság, sem a művészet tárgyköréhez: Hammer, az Occidental Petroleum vállalat gigász elnöke ezúttal diplomáciai feladatot vállalt. Nem csekély nemzetközi érdeklődést ébresztve kabuü, moszkvai, majd a mostani hét végén lebonyolított pakisztáni tárgyalásaival az afganisztáni válság rendezésének meggyorsításában kíván szerepet vállalni. Hammer missziója természetesen csupán egyetlen, bár újdonságával kétségtelenül szembeötlő fejlemény az évek óta húzódó tragikus afgán krízissel kapcsolatban. Akadnak emellett más, némi jelentőségében talán ezen is túltevő események, amelyek némi reményt kelthetnek a véres konfliktus békés lezárására, az olyannyira kívánatos politikai rendezés közelebb hozatalára. Ilyen volt mindenekelőtt az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt szintén e hét végén rendezett országos konferenciája, ahol Nadzsib pártfőtitkár igen reális, higgadt hangvételű beszédében elemezte a közép-keleti állam helyzetét, a kibontakozás esélyeit és feltételeit. Az ANDP vezetése ismét hitet tett az egyetlen szóba jöhető kiút, a nemzeti megbékélés politikájának folytatása mellett. „Az új politika sokkal nehezebbnek bizonyul, mint azt korábban gondoltuk, a nemzeti megbékélés még nem visszafordíthatatlan jellegű” - mutatott rá a főtitkár, de azt is világossá tette, hogy minden katonai nehézség csak a konfrontáció leküzdése, a különböző pártokkal és törzsekkel folytatott párbeszéd fenntartása, a koalíciós kormányzat kereteinek kiépítése, a menekültek hazatelepülése jelenthet előrelépést. Ehhez persze nem elegendők a Kabulból rendre elhangzó sürgetések és kezdeményezések, hiszen a szomszédos Pakisztán és Irán magatartása éppúgy befolyásolja a fejleményeket, mint az Egyesült Államok esetleges (eddig sajnos kevéssé megnyilvánuló) kompromisszumkészsége. Remélhetőleg Hammer diplomáciai körútja is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Hin- dukus lejtőin folyó harc zaja elcsitulhasson. A lényeg ezúttal is az, hogy a szemben álló felek így, közvetítők és tárgyalások révén, nem pedig a fegyveres erőszak fokozásával igyekezzenek pontot tenni a regionális, ám a tágabb ázsiai térségre is kisugárzó krízis végére. SZEGŐ GÁBOR A 23-ak újabb találkozója A VSZ országai további „kompromisz- szumkészséget mutatnak, míg a NATO ragaszkodik eredeti elgondolásaihoz. Ezt a képet tükrözte a két katonai szövetség képvsielőinek hétfői tanácskozása. A VSZ és a NATO - az európai utótalálkozóval párhuzamosan - február óta tárgyal Bécsben az összeurópai haderőcsökkentés új fórumának megteremtéséről. A két fél között többek között abban van ellentét, hogy bevonják-e a tervezett tárgyalások körébe a harcászati nukleáris fegyvereket. Turgut Özal miniszterelnök kezés, a saria előírásainak átvételét is. Egy ilyen lépés azonban gyökeres ellentétben állna Kemal Atatürk örökségével: hiszen a köztársaság-alapító államférfi egyik fő hagyatéka éppen az állam és az egyház szétválasztása, a modern, Európához kötődő Törökország megteremtése volt. Taktikai húzás Jó néhány társadalmi és gazdasági kérdés függ tehát attól, ki győzedelmeskedik a küszöbönálló választásokon. Özal dolga legutóbb, 1982-ben jóval könnyebb volt, mivel kevesebb politikai ellenféllel kellett szembenéznie. Kérdés, el tud-e hasonló eredményt érni a „Haza Pártja” élén, vagy visszaeséssel kell szembenéznie. A voksolás ügyes időzítése mindenesetre taktikai érzékét dicséri; a kampány tudatosan rövidre szabásával nyilvánvalóan igyekezett mind kevesebb időt adni a politikai színtérre legálisan csak most visszatérő ellenfeleinek az erőgyűjtésére. A legtöbben - persze nem elsősorban ezért a taktikai húzás miatt - úgy vélik, neki van a legnagyobb esélye, s számítani lehet mandátumának újabb ötesztendős meghosszabbítására. SZEGŐ GÁBOR PANORÁMA BUDAPEST - Somogyi Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának titkára hétfőn a Tanzániai Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására, pártküldöttség élén Tanzániába utazott, ahol részt vesz a Tanzániai Forradalmi Párt III. kongresszusán. *- Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökének vezetésével héttőn hazaérkezett az Egyesült Államokból az a magyar küldöttség, amely Houston-ban részt vett az Amerikai Utazási Ügynökségek Szervezete (ASTA) 57. világkongresz- szusán. A miniszter az ASTA elnökével a magyar kormány megbízásából megállapodást írt alá, s ennek értelmében 1988 októberében Budapesten rendezik meg a szervezet 58. világkongresszusát. Erre első ízben kerül sor szocialista országban. MOSZKVA - Irán elleni fegyveres agressziónak és a harccselekmények ki- terjesztésének minősítette hétfőn a TASZSZ a két iráni olajfúrótorony ellen intézett amerikai támadást. A szovjet kommentár vitatja azt az amerikai álláspontot, amely szerint a fegyveres megtorlások a hajózás szabadságának védelmét szolgálják. NEW YORK - A kambodzsai kérdés ENSZ közgyűlési vitájában felszólalt Esztergályos Ferenc nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Kifejtette, hogy a kambodzsai kérdés politikai úton való rendezése a térség békéjének és stabilitásának erősítését szolgálná. Támogatta a Kambodzsai Népköztársaság október 8-i nyilatkozatában foglalt nagy jelentőségű javaslatokat. BONN - Hétfőn négynapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Francois Mitterrand, francia köztársasági elnök. A vendéget Richard von Weizsäcker elnök fogadta. TOKIÓ - Takesita Noboru, a Japánban kormányon lévő konzervatív Liberális Demokrata Párt 63 éves főtitkára lép Nakaszone Jaszuhiro pártelnök október 30-án megüresedő helyére. Az LDP az október 31-re összehívott közgyűlésén erősíti meg Takesitát a pártelnöki poszton. Hétfőn éjfélkor Nakaszone Jaszuhiro jelentette be, hogy a párt jelenlegi, 63 éves főtitkárát jelöli utódjául. ÚJ-DELHI - Az indiai csapatok már Jaffna belterületein lövik az elszántan védekező tamil „tigrisek” állásait. Katonai közlemények szerint az indiai erők több helyütt is áttörték a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szervezet külső védelmi vonalait. Hétfőn három irányból egyesülve, a város szívében elfoglalták a központi autóbusz-pályaudvart, a kórházat, a posta- és távíróhivatalt, a tanácsházát és a televíziós adót. A főváros, Ankara látképe
