Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

A Hőgyészi Állami Gazdaság nagytormási kerületében A tehenészeti telep rekonstrukciója, bővítése Épül a szociális blokk, a tej- és fejőház L Reagan Jogos önvédelemről” beszél Hadihajók 1000 ágyúlövése két olajfúró platformra Idén tavasszal kezdték meg a Hőgyé­szi Állami Gazdaság nagytormási kerüle­tében a tehenészeti telep rekonstrukció­ját, bővítését. A beruházást az tette szük­ségessé, hogy a 450 férőhelyes telepen jelenleg már 480 állatot tartottak, továb­bá a korszerűsítés igénye is ezt a döntést sürgette. Így közel 45 millió forint érték­ben négy új istállóval bővítik a tehené­szeti telepet, ezek egyenként 128 tehén fogadására lesznek alkalmasak, valamint új fejöház is készül. A régi istállókból elletőt és 90 férőhelyes borjúnevelőt ala­kítanak ki, így a jövő év végére 650-re emelkedhet az állatállomány. Négy amerikai hadihajó hétfőn - kö­zép-európai idő szerint délben - meg­semmisített két iráni tengeri olajfúró plat­formot a Perzsa(Arab)-öbölben. Ezt Weinberger hadügyminiszter jelentette be Washingtonban, két órával az ese­mény után, a Pentagonban megtartott sajtókonferenciáján. Az amerikai támadás a miniszter sze­rint válasz volt arra a támadásra, amelyet Irán a múlt héten hajtott végre egy ameri­kai zászló alatt hajózó kuvaiti tartályhajó ellen. A hadügyminiszter szerint Washington az ügyet ezzel „lezártnak tekinti” és nem óhajt további fegyveres konfrontációt Iránnal; ám leszögezte, hogy „nem lehet büntetlenül támadni a békés polgári cél­lal közlekedő hajózást". Weinberger közölte: az akicóban négy romboló vett részt. A rádión leadott fi­gyelmeztetés után mintegy húsz perccel tüzet nyitottak: körülbelül ezer lövést ad­tak le öt hüvelykes ágyúkból és megse- misítették a platformot. A hadügyminisz­ter azt mondotta, hogy a személyzet „leg­alább részben” elhagyta a tornyot a rá­diófigyelmeztetés után. Reagan elnök hétfőn közzétett írásos nyilatkozatában „jogos önvédelemnek” minősítette az iráni platform megsemmi­sítését. A rövid nyilatkozat szerint az ak­ció „mérsékelt, arányos és korlátozott” Ceausescu Törökországban Nicolae Ceausescu román köztársa­sági elnök hétfőn Kenan Evren török ál­lamfő meghívására Törökországba uta­zott. Nicolae Ceausescu és Kenan Evren tárgyalásain részletesen szó lesz a köl­csönös érdeklődésre számot tartó kül­politikai kérdésekről, mindenekelőtt a balkáni országok két- és sokoldalú együttműködésének jövőjéről. A térség érintett államainak többsége támogatja aratom-és vegyifegyver-mentes Balkán gondolatát. Törökországnak különvéle­ménye van e kérdésben. Legutóbbi ro­mániai sajtójelentések szerint azonban Törökország támogatja azt a javaslatot, hogy Bukarestben szervezzék meg a balkáni országok vezetőinek magas szintű konferenciáját, amelyen az euró­pai béke, leszerelés és együttműködés problémáinak részeként megvitatnák a balkáni államok közötti bizalom megszi­lárdításával, a térség biztonságának és békéjének megerősítésével, az együtt­működés fejlesztésével kapcsolatos kér­déseket. volt és az Egyesült Államok „arra töreke­dett, hogy minimális mértékben okozzon veszteségeket”. Az elnöki nyilatkozat ismételten han­goztatja, hogy az Egyesült Államok „nem akar katonai konfliktusba keveredni Irán­nal”, de Teheránnak „tisztában kell len­nie azzal, hogy az Egyesült Államoknak megvan az elhatározása és a képessége is arra, hogy megvédje hajóit a ki nem provokált támadások ellen”. Az elnöki szóvivő hozzáfűzte, hogy Washington diplomáciai csatornákon több ízben is figyelmeztette erre az iráni kormányt. Az amerikai szenátus külügyi bizottsá­ga vasárnap tett közzé újabb elemzést a Perzsa(Arab)-öbölben kialakult helyzet­ről. A tanulmány még a pénteki incidens és a hétfői visszavágás előtt készült, s fő megállapítása, hogy az amerikai ha­dihajók által az átlobogózott kuvaiti ha­jóknak adott kiséret rendkívül kockáza­tos és veszélyes vállalkozás, amely köny- nyen eredményezhet széles körű konf­liktust. A jelentés Irakot is hibáztatja, mert szerinte az iráni olajközpontok és hajók elleni iraki légitámadások elvezethetnek az amerikai hadihajók elleni iráni ak­ciókhoz. A tanulmányt a bizottság mun­katársai, nem maguk a szenátorok készí­tették el, de az a külügyi bizottság hivata­los dokumentuma. Szovjet szakosított kiállítás Pécsett A nyolcezer főt foglalkoztató Leningrádi Burevesztnyik Tudományos-Termelési Egye­sülés a világ több mint 30 országába exportál­ja termékeit. Egyike azoknak a szovjet vállala­toknak, melyek önálló külkereskedelmi jogot nyertek a közelmúltban. A hazai vállalatok kö- züLkapcsolatot tartanak például a Metrimpex- szel, de szeretnének továbbiakat is bevonni a körbe. E cél érdekében az Európa szá­mos országában már bemutatott folyton fejlő­dő alakuló vándorkiállításukat hozzánk is el­hozták, és tegnaptól Pécsett mutatják be. Az egyesülés tevékenységének legfőbb te­rülete a röntgentechnikai módszerek elemzési és ellenőrzési eszközök gyártása, folyamatos korszerűsítése. A berendezésekkel szemben a különböző népgazdasági ágakban illetve a kutatás egyes területein eltérők a követelmé­nyek, így azok széles skáláját kínálják. Kétféle változatban készül például a difrakció nélküli röntgen analizátor, de kínálnak színképelem­zőt is. A készülékek gyakorlati haszna egye­bek mellett, a fémszerkezetek hibakeresésé­ben mutatkozik. Lehetőség van hegesztési varratok mennyiségi és minőségi elemzésére, és a kiállítás bemutatja az ugyancsak „R” su­gárral működő szerkezetelemzőt, mely alkat­részek, fémszerelvények repedéseinek feltá­rására szolgál. Az egészségügy gyakorlatában használha­tók a röntgendiagnosztikai műszerek, s látha­tó két elektroakupunktúrás készülékük is. Az érdeklődők emellett megtekinthetik a fényor- gonavetítő-berendezést, melynek beszerzé­sére eddig csak Nyugat-Európából volt lehe­tőségünk. A külkereskedelmi vállalat a ván­dorkiállítás keretében első ízben mutatja be a Petrodvoreci Óragyár termékeit, a mechani­kus és elektronikus karórákat, melyekből 4,5 millió készül évente. A bemutató másik résztvevője Techsnabex- port Külkereskedelmi Egyesülés, ők ezúttal atomfizikai műszereket hoztak. A cégről tudni kell, hogy a világ 50 országának 450 vállalatá­val kötött eddig üzleteket, s hogy tagja a nem­zetközi nukleáris műszeripari egyesülésnek. A magyar szakembereket elsősorban a nagy­érzékenységű, kisméretű és tömegű személyi dózismérő műszerek érdekelhetik, emellett kí­sérleti célokra ajánlják a neutronsugárzás jel­lemzőinek mérésére szolgáló egységet. A műszerek ma a gyakorlatban is bemutat­koznak, ugyanis tizenegy órától az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi Megyeri úti telepén lát­hatók. Sor kerül hegesztési varratok minőség- vizsgálatára, alkatrészek repedéseinek zárvá­nyainak feltárására. Emellett az orvosi rende­lőben működés közben tekinthetők meg az elektroakupunktúrás készülékek. F. KONCZ I. A negyedik istálló alapjait „vetik meg” Készül a könnyűszerkezetes tetőzet Ölbe tett kézzel „Csak ül az íróasztala mellett, vendégeket fogad, reprezentál meg gyűlésekre jár, s mindezért másfélszer (kétszer-háromszor) nagyobb fizetést kap, mint én, aki meg­szakadok a munkában.” Ilyen és ehhez hasonló megállapításokat hajlamosak va­gyunk tenni főnökünkről, akik csak egyszerű beosztottként dolgozunk, de még azok is, akik a hierarchiában nem a legalsó szinten foglalnak helyet. Ha tárgyilagosak tu­dunk lenni és egyéni, többnyire anyagi érdekeinktől egy pillanatra elvonatkoztatunk, akkor persze belátjuk: egy jó vezető - ha látszólag csak a fent emlegetett „semmitte­véssel” foglalkozik is - meghatározó egy adott szervezet eredményes működésében. Egy jó vezető. Hiánnyal terhelt korunkban legnagyobb hiány jó vezetőkben van. Ezt a megállapí­tást olyan szakember szájából hallottam, aki évtizedek óta mint tudománnyal foglal­kozik a vezetéssel. Hogy az elmélet ezúttal nem járhat messze a gyakorlattól, azt a jár- tomban-keltemben gyűjtött személyes tapasztalataim is alátámasztják. Szövetkezeti vezető panaszkodik, hogy az alaptevékenység sajnos nem sokat hoz a konyhára, de nem lát semmiben fanzátiát, amivel érdemes lenne foglalkozni. Vajon tényleg nem lehetne újítani, jövedelmezőbb munka után nézni? Bizonyára lehetne - jó példa szerencsére akad - csak hát kényelmesebb karunkat széttárva, rajtunk kívül álló körülményekre hivatkozva vegetálni tovább, főleg, ha tényleg nincs a fejünkben semmi használható ötlet. Egy másik szövetkezeti vezető boldogan tér haza külföldi partnereivel való tárgya­lásáról, jó üzletet sikerült kötnie. Kis termelőkapacitásuk miatt még a pár kilométerrel odébb székelő vállalatnak is jutna a megrendelésből, de az ottani vezető köszöni szé­pen, nem kér a jóból, hiszen akkor némileg módosítani kellene a technológiát, új alapanyag-szállító után kellene nézni. Mennyi többletmunka, mennyi utánajárás! Vállalati Vezető mondja, hogy az osztály- és csoportvezetők között vannak olyan önállótlanok, hogy a legkisebb döntésért sem vállalnák a felelősséget, tehát utasítás nélkül semmit nem csinálnak. Ötletük soha nincs, még használhatatlan sem. Illetve néha talán akad, de a „ha nem csinálok semmit, kárt sem csinálok” jelszóhoz mindig szigorúan kötik magukat. Megnőtt persze a lehetőség az ilyen emberektől - jelen esetben középvezetőktől - való megszabadulásra, de ez olyan konfliktusokkal jár, aminek vállalásához kevés vezetőben van megfelelő mentalitás. Egyik településünk fejlődik, javul a kereskedelmi ellátás, nő a kulturális színvonal, élénk a közélet. A hasonló adottságú szomszéd község - írhatnék várost is - jó, ha stagnál. Nem a vezetők rátermettsége illetve tehetetlensége a különség egyik oka? Korunkban hiánycikk a jó vezető. A gazdasági életben, az államigazgatásban és más területeken egyaránt. E téren való előrehaladás elengedhetetlen feltétele helyze­tünk javításának, ha úgy tetszik, a kibontakozásnak. Egy jó vezetőnek oroszlánrésze van ugyanis abban, ha az irányítása alá tartozó szervezet virágzik, egy gyenge vezető baklövéseit pedig a legrátermettebb kollektívának is elég helyrehozni. Talán a kivá­lasztásnál kellene valamit módosítani. Elérni azt, hogy csak olyan embereket nevez­zenek ki - illetve egyre több helyen: olyan embereket válasszon a kollektíva - vezető­nek, akinek megfelelő a szaktudása, aki képes döntéseket hozni és azokért felelős­séget vállalni, aki egyéni érdekeknél messzebb látva szükség esetén tud nemet is mondani és sorolhatnám. Ugyanúgy a másik oldalt is: véletlenül se kerülhessen vala­ki vezető pozícióba csak azért, mert valakinek „rokona, ismerőse”. -rí-

Next

/
Thumbnails
Contents