Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
A Hőgyészi Állami Gazdaság nagytormási kerületében A tehenészeti telep rekonstrukciója, bővítése Épül a szociális blokk, a tej- és fejőház L Reagan Jogos önvédelemről” beszél Hadihajók 1000 ágyúlövése két olajfúró platformra Idén tavasszal kezdték meg a Hőgyészi Állami Gazdaság nagytormási kerületében a tehenészeti telep rekonstrukcióját, bővítését. A beruházást az tette szükségessé, hogy a 450 férőhelyes telepen jelenleg már 480 állatot tartottak, továbbá a korszerűsítés igénye is ezt a döntést sürgette. Így közel 45 millió forint értékben négy új istállóval bővítik a tehenészeti telepet, ezek egyenként 128 tehén fogadására lesznek alkalmasak, valamint új fejöház is készül. A régi istállókból elletőt és 90 férőhelyes borjúnevelőt alakítanak ki, így a jövő év végére 650-re emelkedhet az állatállomány. Négy amerikai hadihajó hétfőn - közép-európai idő szerint délben - megsemmisített két iráni tengeri olajfúró platformot a Perzsa(Arab)-öbölben. Ezt Weinberger hadügyminiszter jelentette be Washingtonban, két órával az esemény után, a Pentagonban megtartott sajtókonferenciáján. Az amerikai támadás a miniszter szerint válasz volt arra a támadásra, amelyet Irán a múlt héten hajtott végre egy amerikai zászló alatt hajózó kuvaiti tartályhajó ellen. A hadügyminiszter szerint Washington az ügyet ezzel „lezártnak tekinti” és nem óhajt további fegyveres konfrontációt Iránnal; ám leszögezte, hogy „nem lehet büntetlenül támadni a békés polgári céllal közlekedő hajózást". Weinberger közölte: az akicóban négy romboló vett részt. A rádión leadott figyelmeztetés után mintegy húsz perccel tüzet nyitottak: körülbelül ezer lövést adtak le öt hüvelykes ágyúkból és megse- misítették a platformot. A hadügyminiszter azt mondotta, hogy a személyzet „legalább részben” elhagyta a tornyot a rádiófigyelmeztetés után. Reagan elnök hétfőn közzétett írásos nyilatkozatában „jogos önvédelemnek” minősítette az iráni platform megsemmisítését. A rövid nyilatkozat szerint az akció „mérsékelt, arányos és korlátozott” Ceausescu Törökországban Nicolae Ceausescu román köztársasági elnök hétfőn Kenan Evren török államfő meghívására Törökországba utazott. Nicolae Ceausescu és Kenan Evren tárgyalásain részletesen szó lesz a kölcsönös érdeklődésre számot tartó külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a balkáni országok két- és sokoldalú együttműködésének jövőjéről. A térség érintett államainak többsége támogatja aratom-és vegyifegyver-mentes Balkán gondolatát. Törökországnak különvéleménye van e kérdésben. Legutóbbi romániai sajtójelentések szerint azonban Törökország támogatja azt a javaslatot, hogy Bukarestben szervezzék meg a balkáni országok vezetőinek magas szintű konferenciáját, amelyen az európai béke, leszerelés és együttműködés problémáinak részeként megvitatnák a balkáni államok közötti bizalom megszilárdításával, a térség biztonságának és békéjének megerősítésével, az együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. volt és az Egyesült Államok „arra törekedett, hogy minimális mértékben okozzon veszteségeket”. Az elnöki nyilatkozat ismételten hangoztatja, hogy az Egyesült Államok „nem akar katonai konfliktusba keveredni Iránnal”, de Teheránnak „tisztában kell lennie azzal, hogy az Egyesült Államoknak megvan az elhatározása és a képessége is arra, hogy megvédje hajóit a ki nem provokált támadások ellen”. Az elnöki szóvivő hozzáfűzte, hogy Washington diplomáciai csatornákon több ízben is figyelmeztette erre az iráni kormányt. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága vasárnap tett közzé újabb elemzést a Perzsa(Arab)-öbölben kialakult helyzetről. A tanulmány még a pénteki incidens és a hétfői visszavágás előtt készült, s fő megállapítása, hogy az amerikai hadihajók által az átlobogózott kuvaiti hajóknak adott kiséret rendkívül kockázatos és veszélyes vállalkozás, amely köny- nyen eredményezhet széles körű konfliktust. A jelentés Irakot is hibáztatja, mert szerinte az iráni olajközpontok és hajók elleni iraki légitámadások elvezethetnek az amerikai hadihajók elleni iráni akciókhoz. A tanulmányt a bizottság munkatársai, nem maguk a szenátorok készítették el, de az a külügyi bizottság hivatalos dokumentuma. Szovjet szakosított kiállítás Pécsett A nyolcezer főt foglalkoztató Leningrádi Burevesztnyik Tudományos-Termelési Egyesülés a világ több mint 30 országába exportálja termékeit. Egyike azoknak a szovjet vállalatoknak, melyek önálló külkereskedelmi jogot nyertek a közelmúltban. A hazai vállalatok kö- züLkapcsolatot tartanak például a Metrimpex- szel, de szeretnének továbbiakat is bevonni a körbe. E cél érdekében az Európa számos országában már bemutatott folyton fejlődő alakuló vándorkiállításukat hozzánk is elhozták, és tegnaptól Pécsett mutatják be. Az egyesülés tevékenységének legfőbb területe a röntgentechnikai módszerek elemzési és ellenőrzési eszközök gyártása, folyamatos korszerűsítése. A berendezésekkel szemben a különböző népgazdasági ágakban illetve a kutatás egyes területein eltérők a követelmények, így azok széles skáláját kínálják. Kétféle változatban készül például a difrakció nélküli röntgen analizátor, de kínálnak színképelemzőt is. A készülékek gyakorlati haszna egyebek mellett, a fémszerkezetek hibakeresésében mutatkozik. Lehetőség van hegesztési varratok mennyiségi és minőségi elemzésére, és a kiállítás bemutatja az ugyancsak „R” sugárral működő szerkezetelemzőt, mely alkatrészek, fémszerelvények repedéseinek feltárására szolgál. Az egészségügy gyakorlatában használhatók a röntgendiagnosztikai műszerek, s látható két elektroakupunktúrás készülékük is. Az érdeklődők emellett megtekinthetik a fényor- gonavetítő-berendezést, melynek beszerzésére eddig csak Nyugat-Európából volt lehetőségünk. A külkereskedelmi vállalat a vándorkiállítás keretében első ízben mutatja be a Petrodvoreci Óragyár termékeit, a mechanikus és elektronikus karórákat, melyekből 4,5 millió készül évente. A bemutató másik résztvevője Techsnabex- port Külkereskedelmi Egyesülés, ők ezúttal atomfizikai műszereket hoztak. A cégről tudni kell, hogy a világ 50 országának 450 vállalatával kötött eddig üzleteket, s hogy tagja a nemzetközi nukleáris műszeripari egyesülésnek. A magyar szakembereket elsősorban a nagyérzékenységű, kisméretű és tömegű személyi dózismérő műszerek érdekelhetik, emellett kísérleti célokra ajánlják a neutronsugárzás jellemzőinek mérésére szolgáló egységet. A műszerek ma a gyakorlatban is bemutatkoznak, ugyanis tizenegy órától az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi Megyeri úti telepén láthatók. Sor kerül hegesztési varratok minőség- vizsgálatára, alkatrészek repedéseinek zárványainak feltárására. Emellett az orvosi rendelőben működés közben tekinthetők meg az elektroakupunktúrás készülékek. F. KONCZ I. A negyedik istálló alapjait „vetik meg” Készül a könnyűszerkezetes tetőzet Ölbe tett kézzel „Csak ül az íróasztala mellett, vendégeket fogad, reprezentál meg gyűlésekre jár, s mindezért másfélszer (kétszer-háromszor) nagyobb fizetést kap, mint én, aki megszakadok a munkában.” Ilyen és ehhez hasonló megállapításokat hajlamosak vagyunk tenni főnökünkről, akik csak egyszerű beosztottként dolgozunk, de még azok is, akik a hierarchiában nem a legalsó szinten foglalnak helyet. Ha tárgyilagosak tudunk lenni és egyéni, többnyire anyagi érdekeinktől egy pillanatra elvonatkoztatunk, akkor persze belátjuk: egy jó vezető - ha látszólag csak a fent emlegetett „semmittevéssel” foglalkozik is - meghatározó egy adott szervezet eredményes működésében. Egy jó vezető. Hiánnyal terhelt korunkban legnagyobb hiány jó vezetőkben van. Ezt a megállapítást olyan szakember szájából hallottam, aki évtizedek óta mint tudománnyal foglalkozik a vezetéssel. Hogy az elmélet ezúttal nem járhat messze a gyakorlattól, azt a jár- tomban-keltemben gyűjtött személyes tapasztalataim is alátámasztják. Szövetkezeti vezető panaszkodik, hogy az alaptevékenység sajnos nem sokat hoz a konyhára, de nem lát semmiben fanzátiát, amivel érdemes lenne foglalkozni. Vajon tényleg nem lehetne újítani, jövedelmezőbb munka után nézni? Bizonyára lehetne - jó példa szerencsére akad - csak hát kényelmesebb karunkat széttárva, rajtunk kívül álló körülményekre hivatkozva vegetálni tovább, főleg, ha tényleg nincs a fejünkben semmi használható ötlet. Egy másik szövetkezeti vezető boldogan tér haza külföldi partnereivel való tárgyalásáról, jó üzletet sikerült kötnie. Kis termelőkapacitásuk miatt még a pár kilométerrel odébb székelő vállalatnak is jutna a megrendelésből, de az ottani vezető köszöni szépen, nem kér a jóból, hiszen akkor némileg módosítani kellene a technológiát, új alapanyag-szállító után kellene nézni. Mennyi többletmunka, mennyi utánajárás! Vállalati Vezető mondja, hogy az osztály- és csoportvezetők között vannak olyan önállótlanok, hogy a legkisebb döntésért sem vállalnák a felelősséget, tehát utasítás nélkül semmit nem csinálnak. Ötletük soha nincs, még használhatatlan sem. Illetve néha talán akad, de a „ha nem csinálok semmit, kárt sem csinálok” jelszóhoz mindig szigorúan kötik magukat. Megnőtt persze a lehetőség az ilyen emberektől - jelen esetben középvezetőktől - való megszabadulásra, de ez olyan konfliktusokkal jár, aminek vállalásához kevés vezetőben van megfelelő mentalitás. Egyik településünk fejlődik, javul a kereskedelmi ellátás, nő a kulturális színvonal, élénk a közélet. A hasonló adottságú szomszéd község - írhatnék várost is - jó, ha stagnál. Nem a vezetők rátermettsége illetve tehetetlensége a különség egyik oka? Korunkban hiánycikk a jó vezető. A gazdasági életben, az államigazgatásban és más területeken egyaránt. E téren való előrehaladás elengedhetetlen feltétele helyzetünk javításának, ha úgy tetszik, a kibontakozásnak. Egy jó vezetőnek oroszlánrésze van ugyanis abban, ha az irányítása alá tartozó szervezet virágzik, egy gyenge vezető baklövéseit pedig a legrátermettebb kollektívának is elég helyrehozni. Talán a kiválasztásnál kellene valamit módosítani. Elérni azt, hogy csak olyan embereket nevezzenek ki - illetve egyre több helyen: olyan embereket válasszon a kollektíva - vezetőnek, akinek megfelelő a szaktudása, aki képes döntéseket hozni és azokért felelősséget vállalni, aki egyéni érdekeknél messzebb látva szükség esetén tud nemet is mondani és sorolhatnám. Ugyanúgy a másik oldalt is: véletlenül se kerülhessen valaki vezető pozícióba csak azért, mert valakinek „rokona, ismerőse”. -rí-