Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1987. október 19. Nagy-Brítannia elszigetelődött nemzetközösségétől Mai kommentárunk Stratégiai szövetség Nyugodt lélekkel állíthatjuk, évszázadok óta nem volt olyan felhőtlen a francia-német viszony, mint amilyenek most Párizs és Bonn kapcsolatai. Annyi háborúban álltak ellen­félként szemben a két ország katonái, annyi rivalizálás, heves vita zajlott már a politiku­sok között, hogy most szinte furcsának hat a váratlan nagy egyetértés. Pedig egyáltalán nem új keletű és véletlen, netán rövid távra szóló, taktikai lépésekről van szó: Franciaor­szág és az NSZK közeledése egyfajta stratégiai szövetség kezdete is lehet előbb a két ország között, majd pedig Nyugat-Európa számára - immár a korábbinál csekélyebb amerikai befolyással. Francois Mitterrand francia elnök hétfőn kezdődő bonni tárgyalásai nem számítanak szenzációnak. Kohl és Mitterrand olyan gyakran találkoznak két- és sokoldalú megbe­széléseken, hogy lassan jobban ismerik egymást, mint egynémely rokonukat A szoká­sos egynapos villámlátogatásokkal szemben azonban ezúttal négynapos program vár­ja a párizsi vendéget az NSZK-ban. Ennyi idő már lehetőséget ad egy-egy konkrét prob­léma vizsgálatán túl a távlati koncepciók egyeztetésére, a közös tervek kidolgozására. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Nyugat-Európa csak akkor tudja megőrizni eddigi helyéta világ politikai és gazdasági életében, ha egyre szorosabb szövetségre lép az Egyesült Államok és Japán konkurenciájával szemben. A nyugat-európai integráció két leghar­cosabb híve és magja pedig éppen az NSZK és Franciaország. A természetes ellenfe­lekből így lettek természetes szövetségesekké, félretéve a mélyen gyökerező ellentéte-, két és ellenszenvet A NA TO-n és a Közös Piacon belül a két ország egyre gyakrabban képvisel közös álláspontot, erősítve ezzel Nyugat-Európa tárgyalási pozícióit a többi szövetségessel szemben. Ennek a szövetségnek van még egy aspektusa. A „szemtelen veréb" fedőnevű had­gyakorlaton idén nyáron első ízben gyakorolta a két ország hadserege a kétoldalú együttműködés minőségileg új formáit egy esetleges ellenséges támadás elhárításá­ban. A közös dandár felállításának tervével együtt ez már egy olyan katonai kapcsolat kialakulását jelzi, amely túlmegy a NATO keretein - hiszen Franciaország nem tagja az atlanti szövetség katonai szervezetének. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szövetség ki ellen irányul, ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy a nyugat-európai integráció hosszú tá­von feltételezi az Egyesült Államoktól való nagyobb függetlenséget és a földrész más országaival kialakítandó szorosabb együttműködést is. Mitterrand mostani bonni tárgyalásain sok kérdésre születik majd válasz, s nyilván újabbak vetődnek majd föl. Hosszabb időnek kell még eltelnie, hogy pontosan értékelni tudjuk ezt az új fejleményt Európa életében. A mostani helyzet alapján a francia-nyugat­német kapcsolatok használhatnak is, árthatnak is földrészünk általános viszonyainak. Reménykedjünk az előzőben, de ne feledkezzünk meg az utóbbiról sem. HORVÁTH GÁBOR Kambodzsai üzenet az ENSZ-főtitkárnak Keserűség és dühödt vádaskodások jegyében fejeződik be a csúcsértekezlet - jelentette szombaton reggel a BBC rá­dió az idén Vancouverben tartott két­évenkénti kormányfői találkozóról, ame­lyen Nagy-Britannia teljesen elszigetelő­dött a 49 országot tömörítő nemzetkö­zösség többi tagállamától. Londoni megfigyelők a maga nemé­ben példátlannak minősítik a csúcstalál­kozó szombatra virradóra közzétett nyi­latkozatát, amely meghatározta a Nem­zetközösség magatartását a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel szemben. Szakítva a „közmegegyezést” kifejező állásfoglalá­sok hagyományával, ezúttal olyan záró­közlemény született, amelynek négy leg­fontosabb passzusa így kezdődik: Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök nyitotta meg szomba­ton a XIII. Bukaresti Nemzetközi Vásárt. A termelők és külkereskedők hagyomá­nyos őszi bukaresti seregszemléjén ezúttal a vendéglátó Románián kívül 36 ország - köztük Magyarország - 500 cé­ge képviselteti magát. Az október 25-ig nyitva tartó Bukaresti Nemzetközi Vásá­ron több mint 700 hazai vállalat vesz részt. Az ünnepélyes megnyitó után Nicolae Ceausescu több más román vezető tár­saságában megtekintette a vásárt. A ma­gyar pavilonban Hodicska Tibor ideigle­nes ügyvivő és Györfi Károly kereskedel­mi tanácsos üdvözölte a vendégeket. A Dél-Korea: Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök szom­baton hivatalosan is bejelentette: októ­ber 27-én népszavazást tartanak az or­szág nemrégiben kidolgozott alkotmány- tervezetéről. Az alkotmánytervezet legfontosabb eleme, hogy a jövőben közvetlenül - s nem elektorok útján - választják az or­szág elnökét, s korlátozzák a parlament „Nagy-Britannia kivételével úgy véljük...” Nagy-Britannia magára maradása saját alkotásé nemzetközösségében telje­sebb már nem is lehetne - állapították meg szombaton brit megfigyelők. Robert Mugabe zimbabwei államfő a BBC rádiónak adott nyilatkozatában „tel­jesen kiábrándítónak és felháborítónak” minősítette Thatcher asszony magatartá­sát a dél-afrikai kérdésben. „Úgy gondo­lom, hogy a Vaslady alighanem tudato­san helyezkedik ebben a kérdésben alapvetően helytelen álláspontra, mert ily módon kap szavazatokat választóitól odahaza. Ámde ezen az alapon semmi­képpen nem kaphat szavazatokat a nem­zetközösség többi országában” - han­goztatta Mugabe. látogatás végén Nicolae Ceausescu kije­lentette: a látottak alapján úgy véljük, hogy további lehetőségek kínálkoznak a román-magyar gazdasági együttmű­ködés fejlesztésére. A Bukaresti Nemzetközi Vásáron a Hungexpo szervezésében 16 magyar vállalat csaknem 645 négyzetméteres nemzeti kiállítással vesz részt. A ma­gyar-román áruforgalom értéke tavaly 540 millió rubel volt, 1987-re 636 millió rubeles, jövőre pedig 650 millió rubeles forgalmat irányoztak elő. Várhatóan a vá­sár idején írják alá az 1988. évi magyar­román árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A bukaresti vásárvárosban október 22-én tartják meg a magyar napot. referendum felosztására, a rendkívüli állapot kihirde­tésére vonatkozó jogait. Új elem az alkot­mánytervezetben, hogy a katonák a jövő­ben nem folytathatnak politikai tevékeny­séget. A dolgozók lehetőséget kapnak szakszervezetek alakítására. Amennyiben a választópolgároknak több mint a fele igennel szavaz, az alkot­mány életbe lép. PANORÁMA BUDAPEST - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására szombaton hazánkba érkezett Hvan Dzang Jop, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának titkára. A Ferihegyi re­pülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára fogadta. JeJen volt An Min Szu, a KNDK budapesti nagykövete. BONN - Az NSZK lakosságának 91 százaléka azt kívánja, hogy országa az ed­diginél szorosabb kapcsolatokat ápoljon a Szovjetunióval. Az Egyesült Államok vonat­kozásában a nyugatnémet állampolgárok­nak 86 százaléka óhajt szorosabb kapcso­latokat. Atekintélyes EMNID Közvélemény­vizsgáló Intézet vasárnap közölt felmérése szerint az ilyen kutatások 18 éves történe­tében először fordul elő, hogy a Szovjet­unió került az első helyre. MOSZKVA - Szombaton az SZKP Központi Bizottságának székházában ta­nácskozáson tekintették át-a párt- és gaz­dasági szervek feladatait az agráripari komplexum feldolgozó ágazata fejlődésé­nek meggyorsításában. (Ezzel kapcsolat­ban moszkvai megfigyelők arra emlékez­tetnek, hogy az SZKP KB még az idén napi­rendre tűzi ülésén a mezőgazdasági ter­melés problémáit.) A tanácskozást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. Gorbacsov a napirend fontosságát hangoztatva emlékeztetett azokra a hala­déktalanul megoldandó feladatokra, ame­lyek elsőbbségére a párt júniusi plénuma hívta fel a figyelmet. OUAGADOUGOU - A Burkinai Köz­társaságban pénteken szabadon bocsá­tották a politikai foglyokat, s elrendelték az elbocsátott közalkalmazottak, illetve az 1984-es sztrájk után menesztett tanárok visszavételét állásukba. Az országban pén­teken nyugalom uralkodott, de a lezárt ha­tárokat nem nyitották meg és az éjszakai ki­járási tilalom is érvényben maradt. Egybe­hangzó jelentések szerint a csütörtöki puccs legalább száz emberéletet követelt. Szemtanúk szerint pénteken már el is te­mették Thomas Sankara volt elnököt és 12 Közeli tanácsadóját. PÁRIZS - Francois Mitterrand francia elnök szombaton másfél órás munkareg­gelin tanácskozott Mario Soares portugál elnökkel, aki háromnapos magánlátogatá­son tartózkodik Párizsban. A megbeszélé­sen elsősorban a Közös Piac kérdései ke­rültek szóba. Áttekintettek leszerelési kér­déseket is, különös tekintettel arra, hogy Soares hamarosan Moszkvába látogat. Hun Sen kambodzsai rrtiniszterelnök üzenetben tájékoztatta az ENSZ főtitká­rát a nemzeti megbékélést célzó új kam­bodzsai kormánykezdeményezésekről, és kérte a világszervezetet, hogy ne a népirtó polpotistákat ismerje el Kambo­dzsa képviselőiként. A Javier Pérez de Cuellarnak küldött üzenet emlékeztet arra: a phnompeni kormány elégedetten fogadta Norodom Szihanuk javaslatát, és kész találkozni a fegyveres ellenállást folytató ellenzék ve­zetőivel, hogy létrehozzák a semleges, szabad, független és el nem kötelezett Kambodzsát. Hun Sen ezúttal is megerő­síti, hogy a kambodzsai kormány tovább­ra sem ül tárgyalóasztalhoz a népirtás­ban bűnös Pol Póttal és legközelebbi cin­kosaival. Az üzenet megerősíti, hogy mi­helyt megszűnnek a phnompeni kor­mány elleni fegyveres provokációk, azon nyomban kivonják a vietnami erőket Kambodzsából, s általános választásokat tartanak, majd koalíciós kormányt alakíta­nak a jelenlegi ellenzék részvételével. Az üzenet végül annak a reménynek ad hangot, hogy az ENSZ támogatását adja a Kambodzsai Népköztársaság bé­kés kezdeményezéseihez, elismeri a phnompeni kormányt Kambodzsa képvi­selőjeként, és megfosztja mandátumától a polpotista emigráns kormányt. Bukaresti Nemzetközi Vásár Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Számos fontos esemény közül kell kiválasztani a legérdekesebbeket - igen mozgalmas ősze van a nemzetközi diplomáciai életnek. A hét közepén Moszkvára irányul majd a világ figyelme: ha Shultz tárgyalásain sikerül megegyezni a szovjet vezetőkkel, elérhető közelségbe kerül egy újabb csúcstalálkozó. A hírügynöksé­gek előrejelzéseiben azonban ez még csak kérdőjeles program, sok más, már biztosra vehető mellett. Hétfő: Gro Harlem Brundtland asszony, norvég miniszterelnök az ENSZ elé ter­jeszti a világszervezet környezetvédelmi és fejlesztési bizottsága jelentését. Az évek óta működő bizottság a környezetvédelem és a fejlődés összefüggéseit, perspektíváit vizsgálta és mostani beszámolóját nagy érdeklődés előzi meg nem­csak New Yorkban, de világszerte. Kedd: Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házban fogadja Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnököt. Az indiai politikus előző nap felszólal New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Az indiai-amerikai kapcsolatokban sok a vitatott pont, a két ország álláspontja számos világpolitikai és regionális kérdésben eltér egymástól. Ugyanakkor India növekvő befolyása a nemzetközi életben megfonto­lásra intheti a Fehér Házat. Szerda: Négynapos thaiföldi látogatást kezd Ziaul Hakk pakisztáni elnök. Bangkoki tárgyalásain elsősorban Ázsia problémáiról lesz szó, különös tekintettel a gazdasági együttműködés és a regionális konfliktusok kérdéseire. Csütörtök: Egynapos helsinki megálló után Moszkvában kezd tárgyalásokat George Shultz amerikai külügyminiszter. Megfigyelők arra számítanak, hogy sike­rül elhárítani a közepes és rövid hatótávolságú rakétákról szóló megállapodás út­jában álló utolsó akadályokat is és esetleg bejelentik a következő szovjet-ameri­kai csúcstalálkozó időpontját. Bármilyen más végkifejlet csalódást okozna világ­szerte. Péntek: A Contadora-csoport és a tevékenységét támogató latin-amerikai or­szágok külügyminiszterei Uruguayban kezdenek háromnapos tanácskozást a ' közép-amerikai béketervről. A nyolc politikus értékeli a Nobel-békedijat kapott Arias Costa Rica-i elnök által kidolgozott elképzelés megvalósítását, a guatemala- városi egyezményben foglaltak végrehajtását. Szombat: Argentínában kezd tárgyalásokat a jugoszláv államfő. Lazar Mojszov elsősorban a gazdasági együttműködés kérdéseiről és az el nem kötelezett or­szágok mozgalmáról folytat majd megbeszéléseket vendéglátójával, Alfonsin argentin elnökkel. . Vasárnap: Világszerte óriási érdeklődés előzi meg a Kínai Kommunista Párt Pe- kingben kezdődő XIII. kongresszusát. Az előzetes elemzések nagyarányú szemé­lyi változásokat, valóságos nemzedékváltást, ugyanakkor az eddigi politika megerősítését és folytatását várják a legnagyobb létszámú kommunista párt leg­felsőbb fórumának határozataitól. Kibontakozás - de- Te, ha a vasalót bekapcsolom már az is az adóról szól - mondja az utcán egy ismerősöm. - Nem unjá­tok még? Megőrjítitek az embereket. Adó. A vasaló is az adót mondja? És mégsem ért senki semmit. Szeret­nénk fillérre tudni, hogy 1988-ban mennyi adót fizetünk. Lassan már fejszámoló művészi tudományra te­szünk szert, de még mindig nem tud­juk, hogy mennyit adózunk. Szó van bruttósításról, meg a nyugdíjasok, a kisiparosoké a vállalkozók, a géem- kák, a csúszópénzek, a hálapénzek, meg a borravaló... adózásáról. A vita, az eszmecsere vég nélküli. A malom őröl, csak őröl. A molnár pedig hiába tartja a markát, a várva várt liszt nem akar megmutatkozni. Mert a malom a nagy semmit őrli. Az adózásról szóló viták is meddők. Fogalmunk sincs róla, hogy 1988- ban mennyi lesz a jövedelmünk, így nem tudhatjuk: az állam milyen mé­lyen nyúl a zsebünkbe. Adóznunk kell! Ez megmásíthatat­lan tény. Az Országgyűlés nem ke­vés vita árán elfogadta. A tényen ma már nem szabad vitatkozni, hisz ha csak ez marad a közvéleményben, akkor egyszercsak azon kaphatjuk megunkat, hogy nem lesz mi után adózni. Mert nem lesz munkánk és akkor jövedelmünk sem és meg­osszuk az adót is. Csak hát akkor mi­ből élünk? Azt mindannyian hallottuk már, hogy 1987-ben megközelítőleg 15 százalékos lesz az infláció. Vagyis ennyivel kevesebbet kapunk a pén­zünkért, ha... És a „ha” szócskán, a körötte lévő tartalmon van a hangsúly. Ha rosz- szabbul dolgozunk, akkor a 15 szá­zalék lehet a duplája is. Ha jobban, ez talán csökkenthető. És ez utóbbi­ról kellene vitatkoznunk is. Mit kell tennünk ahhoz, hogy 1988-ban - és később - jobban éljünk, az ország fejlődése felgyorsuljon, az állampol­gár jövedelme növekedjen? Most már arról is szót kellene ejte­nünk, hogy miként fogjunk a kibonta­kozás megvalósításához. A hogyan kérdésre" keresni a válaszokat. Csak hát ki adja meg a választ? A párt? A kormány? Az egyén?- Ha nem tévedek - mondja egy másik beszélgetőtárs - valami társa­dalmi-gazdasági kibontakozás is szóba került az idén. Vagy nem?- Gazdasági-társadalmi kibonta­kozás - mondom.- És mi a különbség a kettő között.- Addig nincs társadalmi előreha­ladás, míg a gazdaság rendbe nem jön.- És akkor miért nem arról beszé­lünk? Volt szerencsém a napokban több gazdasági vezetővel is eszmét cse­rélni. Panaszkodnak. Nincsenek még meg a szabályozók, a felvásár­lási árak... „akkor hogyan tervezzünk 1988-ra?” Igazuk van a gazdasági vezetőknek. De tervezni, készülni azért kell. Mert még mindig vannak olyan lehetőségek az üzemekben, gyárakban, téeszekben... -, melyek felszabadításával képesek - a hiá­nyos dokumentáció ellenére is - előbbre lépni. Van tennivaló. Van amiről még tényleg nem tudunk. De, a várakozás - a legnagyobb hiba. El­vesztegetett idő. Soha nem hozható hiányűr keletkezik. Nem azon kellene inkább elmél­kednünk, hogy miért kerül két kilo­gramm burgonya 31 forintba, most, hogyan ? amikor még tele vannak a raktá­rak? Mennyi lesz vajon az ára ta­vasszal, vagy a nyár elején? Ha vitatkozunk, akkor inkább az okról a húsbavágó kérdésekről be­széljünk, melyek joggal bosszanta­nak bennünket, s ha nem találunk megoldást, akkor nem lehetséges a kibontakozás. Hiába készítünk mun­katerveket, mondjuk a mondókán- kat, az csak pusztába kiáltott szó lesz. S az vagy visszhangzik, vagy se. Általában a pusztába kiáltott szó nem visszhangzik, ha nem történik csoda. De, azt már régtől tudjuk, hogy a csodák ideje lejárt, a csodál­kozás lehetséges, de az sem sokáig, mert megint csak hoppon maradunk. Miért nem beszélünk a bürokrá­ciáról, a felesleges adminisztráció­ról, a presztízsdöntésekről, a korrup­cióról... Kényes téma, kegyetlenül nehéz téma. Csak hát: a rendhez ez is hozzátartozna. A hümmögés még nem cselekvés. Ha csak a bajszunk alatt morgunk egy-egy rossz veze­tő - rosszul dolgozó beosztott - vi­selt dolgairól, az csak a koleszterin­szintünket emeli, és semmi más nem történik, csak előbb kapunk infark­tust, vagy vonulunk az idegosztályra. Sokkal nagyobb kell legyen a fele­lőssége mindannyiunknak, a szak- szervezeti bizalmitól kezdve a pártta­gig. Nem mehetünk el szó nélkül semmi mellett. Természetesen eh­hez az is hozzátartozik, hogy a mos­tani sértegetés kultúrálatlan vitát váltsuk fel a vitapartner véleményét is tisztelő eszmecserére. Ehhez azonban a vezetőknek is - a legki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents