Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
8 rtÉPÜJSÁG 1987. október 17. ★ HORIZOm^l Átalakítás és a lakáskérdés mgS39£B9 a XXI. századi munkás? A Don menti Rosztov egyik szakmunkásképzőjének display osztálya A lakásprobléma megoldását az elsőrendű teendők közé sorolta az SZKP 1987. júniusi központi bizottsági ülése. A megoldási lehetőségek között nagy figyelmet fordítottak arra, hogy pótlólagos pénzügyi, anyagi-műszaki és munkaerő-tartalékokat vonjanak be vállalati forrásokból. Megállapították, hogy sok kollektíva a lehetőségeit mérlegelve minden családnak önálló otthont akar teremteni, mégpedig 5 évvel korábban, mint azt az állami gazdasági és szociális fejlesztési program 2000-ig előirányozza. A kezdeményezéshez egész városok, járások, megyék csatlakoztak. Az ukrán fővárosban, a 2 és félmilliós Xijevben nagyok a lakásgondok. Több mint 200 ezer család vár lakáshelyzetének javítására. így a város nem tudja megelőzni az időt, bár a vállalati eszközökkel folyó lakásépítéssel itt is ügyesen élnek. így beszélt erről Valentyin Zgurszkij, a városi tanács elnöke.- Kiszámítottuk, hogy ötévenként legalább 7 millió négyzetméter szoba-alap- területü lakást kell építeni ahhoz, hogy az ezredfordulóra minden családnak önálló lakása legyen. Ez igen nagy feladat, mivel ma évente 6,2 millió négyzet- méter épül. Honnan teremtsünk elő még 800 ezer négyzetmétert? A városi vállalatok igazgatóihoz fordultunk nem anynyira tanácsért, mint segítségért, pénzért, pótlólagos építőipari kapacitásért, az építkezések anyagi-műszaki ellátásáért. Nem is Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából nyitották meg a Tudomány és termelés a nép szolgálatában című kiállítást. Az expón 1300 tárgy, gép, minőségi fogyasztási cikk reprezentálja az NDK iparát. A mikroelektronika fejlődésének és alkalmazásának bemutatását állították a kiállítás fókuszába. Láthatók a legmagasabb fokon integrált mikroelektronikus áramkörök előállítására szolgáló berendezések és a jénai Zeiss Művek új készüléke, amely mikrostruktúrák fotoli- tográfiai átvitelét teszi lehetővé félvezető lemezekre. Szakemberek szerint ezzel csalódtunk, mindent megkaptunk, amit kértünk. A vállalatok a városi lakásépítést segítve természetesen saját céljukat is követik. Korábban ők maguk igyekeztek lakást építeni dolgozóiknak annyi pénzből, amennyit erre a pénzügyi terv előírt. Most, az önelszámolás és önfinanszírozás közepette annyit költhetnek ilyen célra, amit a nyereségük megenged, illetve összegyűjthetnek pénzt nagy szociális célra, mint a lakásépítés. Az a legfontosabb, hogy a vállalatok önállóan dönthetnek. Ez tette lehetővé, hogy egymással és a várossal kooperálva segítsenek 2000-re önálló lakáshoz juttatni minden családot. Az ukrán főváros Moszkvai kerületében, ahol az állami építőipari vállalatok kapacitása le van kötve, a vállalatok saját építőipari bázis létrehozásáról döntöttek és példájukat követték más kerületek is. így Kijevben öt további építőipari bázis alakult ki, ezek látják el mindennel, ami szükséges az építkezéseket. A vállalatok ezen kívül elvégzik a városi téglagyárak rekonstrukcióját, így ezek teljesítménye másfél-kétszeresére növekszik. A munkaerőigényt úgy elégítik ki, hogy a gyárak több tucat, sőt néhol több száz dolgozójukat küldték a terven felüli lakásépítésre dolgozni, elsősorban azokat, akiknek lakáshelyzetét javítani kell. Munkatársaik pedig vállalták, hogy jobb munkával elvégzik az ő termelési feladataikat is. alapozható meg a jövő 1 -4 megabites - milliónyi jelet tároló - memóriaegységeinek termelése. A számítógépek alkalmazásáról is számot ad a kiállítás. így tájékoztat arról, hogy az NDK Tudományos Akadémiája mintegy 100 kombináttal 740 szerződést kötött a számítógépes technika fejlesztésére. A biotechnológia, a környezetkímélő ipartelepítés szép példáit is bemutatják. Megtekinthető az új észak-berlini víztisztító berendezés modellje is, amely biotechnológiai eljárással, baktériumok segítségével tisztítja meg a szennyvizet. Milyen lesz Erre a kérdésre ma kell felelni, hiszen a szovjet munkásosztály jövő nemzedéke ma már a szakmunkásképzőkben tanul. Űj követelmények szerint kell tehát oktatni őket. A Szovjetunióban három éve folyik a szakmunkásképzés reformja. Maga a folyamat bonyolult és a reform egyre radikálisabbá válik. Gyakorlatilag változik minden fő funkció, elsősorban a szakképzés tervezése. Korábban „föntről” központilag szabták ezt meg, most viszont a vállalatok konkrét szakmai igénye szerint az iskola készíti el a felvételi terveket, így minden szakmunkás el tud helyezkedni. Tavaly kötöttek először szerződést a szakmunkásképzők gyárakkal, kolhozokkal, szovhozokkal. Ezekben megjelölték hány szakmunkást és milyen szakmára oktatnak. Azt is szerződésbe foglalják, hogy milyen segítséget adnak a vállalatok a tanműhelyek és laboratóriumok felszereléséhez, bővítéséhez, milyen nyersanyagokat, részegységeket bocsátanak rendelkezésükre, mit tesznek az iskola szociális-kulturális létesítményeinek fejlesztéséért. Az is újdonság, hogy létrejönnek a nagy szakmunkásképző központok, amelyekben a különböző iparágakkal kötött szerződések alapján együtt készítik fel több ágazat leendő szakmunkásait. Ilyen nagy iskolák már működnek a Tatár autonóm köztársaságban, Belorussziában, Ukrajnában. Ez az új módszer lehetővé teszi, hogy egy intézményben sok drága berendezést, kiválóan felkészült pedagógusokat összpontosítsanak. S ami a fő - kizárja azt, hogy egy-egy körzetben, városban, megyében több iskolában ugyanazt a szakmát oktassák. Lényegbevágóan változik a munkás szakma értelmezése is. Korábban például az építőiparnak vakolókat, festő- mázolókat, csempézőket képeztek. Ha ezeket egyetlen szakipari munkás fogalomba egyesítik. Ez a több szakmás képzés kísérletként már folyik Moszkva, Riga, Kisinyov néhány intézményében, mégpedig jó eredménnyel. Hasonló változások mennek végbe például a vasas szakmákban, ahol az ott végzők sikerrel dolgozhatnak mint lakatosok, esztergályosok, csiszolók vagy fúró szakmunkások. A szovjet szakmunkásképzőkben nem is olyan régen még mintegy 1700.» szakmát oktattak, ez a szám ma jóval kisebb, mert úgynevezett szakmai csoportok váltották fel őket. Ezek egy fő és több mellékszakmát foglalnak magukba. A legkedvezőbb, ha néhányszáz ilyan szakmacsoport alakul ki és aki itt végez valóban univerzális szakember lesz. A szakmunkásképzés és a Tudományos Akadémia, a felsőoktatás és az ágazati tudományos intézmények együttműködéséhez vezetett az a törekvés, hogy ne maradjanak el a mai élet ütemét meghatározó tudományos-műszaki fejlődéstől. Segítségükkel lehet valóban korszerűen felkészíteni a jövő munkásait. A tudósok, egyetemi tanárok és diákok nemcsak segítik a szakmunkásképzést, hanem ők maguk is jelentős segítséget kapnak. A szakmunkás iskolák tanulói tanáraik irányításával szerszámgépeket és műszereket készítenek a tudósok megrendelésére, kipróbálnak új tudományos műszereket, a tangazdaságokban alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket és intenzív technológiákat. Számítógépes programokat készítenek, mert sok helyütt alakultak komputerklubok, ahol az informatikát tanulmányozó szakmunkás tanulók különböző vállalatok és szervezetek megrendeléseit teljesítik. A Dagesztáni Egyetem és a pedagógiai főiskola partneri kapcsolatot alakított ki Haszavjurta város egyik szakmunkásképző iskolájával. Előadásokat tartanak, megismertetik a gyerekeket a tudomány legújabb vívmányaival, segítenek ellátni korszerű technikával az iskolát, szervezik a pedagógusok és szakoktatók továbbképzését és az iskola tanáraival együtt vezetik a szakköröket. A szakmunkásképzés átformálása természetesen nem egyszerű feladat. A legnehezebb áttörni a lélektani gátakat a pedagógusoknál, akik megszokták a szakmunkásképzés régi módszerét. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban sok időt és energiát fordítanak a tanárok továbbképzésére. A szakmunkásképzés irányításába ma bekapcsolódnak a mérnökök, közgazdászok, modern gondolkodású pedagógusok. A szakmunkásképzésben is megindult a vezetők választása. Moldáviában nemrég választottak meg több igazgatót és ez idővel általánossá válik. Végül hangsúlyozni szeretném, hogy a peresztrojka a szakmunkásképzésben még csak az út elején tart. NDK A korszerű technika tárháza Románia A DELTA-PROGRAM A jó öreg Duna torkolatát joggal nevezik földrészünk egyik látnivalókban leggazdagabb, legcsodálatosabb természetvédelmi területének. Valóban igazi növény- és állatparadicsom. Gazdasági szempontból azonban ez a páratlan természeti kincs nincs kellőképpen kihasználva. A legfelsőbb román párt- és állami szervek ezért a nyolcvanas évek elején nagyszabású és hosszú távú tervet fogadtak el, amelynek célja radikálisan változtatni a jelenlegi helyzeten és a vidéket hatékonyan bekapcsolni az ország gazdaságának vérkeringésébe. A Duna-delta területe a folyam három legfontosabb ágán kívül tavakból, mocsarakból, legelőkből, erdőkből és szántóföldekből áll. Gazdasági szempontból eddig csupán a haltenyésztés és a nádkitermelés volt jelentős. Ezen akar változtatni a delta-program. Megvalósítására az 1986-1990-es időszakban az állami költségvetésből 1,5 milliárd lejt irányoztak elő. Az összterület mintegy harmadát, pontosabban 144 000 hektárt, mező- gazdasági célokra akarják felhasználni. A mezőgazdasági terület jelenleg mindössze 60 500 hektár. A hiányzó 83 500 hektárt elsősorban a mocsarak vizének lecsapolásával és más talajjavító munkákkal kell megszervezni. Az igényes és nehéz feladatot, szakemberek közreműködésével a helyi szövetkezet és állami gazdaságok oldják meg. A Május Elseje Szövetkezetben például már több millió köbméter földet mozgattak meg, így a kisebb-nagyobb csatornák együttes hossza eléri a 800 kilométert. A gyakorlati eredmény: 26 000 hektár megművelhető mezőgazdasági földterület. E területeken főként gabonát, kukoricát, szőlőt és számos zöldségfajtát fognak termeszteni. Sikeres kísérletek folynak a rizstermesztés meghonosításával is. A tervszerű haltenyésztés és halászat a delta emberei számára továbbra is az alapvető tevékenység. Mintegy 160 halfajta él itt, a román édesvizekben lehalászott mennyiség majdnem fele innen származik. A halászoknak ma 40 halászhajójuk és 13 fagyasztóberendezésekkel ellátott hajójuk van, amelynek száma a mostani ötéves tervidőszak végéig 26-tal, illetve hárommal gyarapodik. Ha minden jól megy, akkor az évi átlagos halkitermelés a deltában eléri a 130-150 ezer tonnát, ami a maihoz képest mintegy 40 százalékos növekedést jelent. A halakat Tulceában, Brailában és Galacon épült' modern konzervgyárakban dolgozzák fel. A Duna torkolatának kincsei a nád és az erdő. A nádat a téli hónapokban vágják és hajókon a közeli Brailába szállítják. Az ottani modern papír- és cellulózgyárban évente 40 ezer tonnát dolgoznak fel belőle. Ezen kívül több ezer tonnát vesz meg Romániától évente az NSZK, Hollandia és más nyugati államok is. A delta lakossága maga a nádat építőanyagként használja. A helybeli házak többsége ma is nádfedelű, másrészt pedig hőszigetelő táblákat gyártanak belőle. A delta erdőségeiben évente 38-40 ezer köbméter fát termelnek ki gazdasági célokra. Európának ezt a romantikus sarkát évente átlagban 150-200 ezer turista keresi fel. A román hatóságok szeretnék felélénkíteni a delta turistaforgalmát. Szállodák, kempingek, halásztanyák kiépítésével és a vízitúrák jobb megszervezésével főleg a pihenni vágyó, természetet kedvelő külföldieket próbálják idecsalogatni, s növelni a szűkös valutabevételeket. Kereskedelmi szempontból a delta nem jelentős. A vidék gazdasági központja Tulcea kikötőjének forgalma jóval kisebb, mint a körzeten kívül eső, a Duna torkolatától 80 kilométerre fekvő Gala- cé. A Duna deltájában, közvetlenül a Fekete-tenger partján fekszik a vidék második legnagyobb városa, a 20 ezer lakosú Sulina. A hetvenes évek végén a román hatóságok ebben a városban megnyitották az ország első szabad kikötőjét. A hozzá fűzött nagyszabású, ám a reális helyzettel nem számoló tervek ez idáig nem váltak be, a szabad kikötő forgalma minimális. A Duna-delta nagyobb gazdasági kihasználását célzó tervek számolnak a vidék páratlan értékű növény- és állatviA deltavidék madártávlatból. A csatornák hossza eléri a 800 km-t lágának fokozott védelmével is. A mai védett területek mellett újabb öt, kisebb kiterjedésű, természeti rezerváció kialakítása már el is kezdődött.
