Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

8 rtÉPÜJSÁG 1987. október 17. ★ HORIZOm^l Átalakítás és a lakáskérdés mgS39£B9 a XXI. századi munkás? A Don menti Rosztov egyik szakmunkásképzőjének display osztálya A lakásprobléma megoldását az első­rendű teendők közé sorolta az SZKP 1987. júniusi központi bizottsági ülése. A megoldási lehetőségek között nagy fi­gyelmet fordítottak arra, hogy pótlóla­gos pénzügyi, anyagi-műszaki és mun­kaerő-tartalékokat vonjanak be vállalati forrásokból. Megállapították, hogy sok kollektíva a lehetőségeit mérlegelve minden családnak önálló otthont akar teremteni, mégpedig 5 évvel korábban, mint azt az állami gazdasági és szociális fejlesztési program 2000-ig előirányoz­za. A kezdeményezéshez egész váro­sok, járások, megyék csatlakoztak. Az ukrán fővárosban, a 2 és félmilliós Xijevben nagyok a lakásgondok. Több mint 200 ezer család vár lakáshelyzeté­nek javítására. így a város nem tudja megelőzni az időt, bár a vállalati eszkö­zökkel folyó lakásépítéssel itt is ügyesen élnek. így beszélt erről Valentyin Zgurszkij, a városi tanács elnöke.- Kiszámítottuk, hogy ötévenként leg­alább 7 millió négyzetméter szoba-alap- területü lakást kell építeni ahhoz, hogy az ezredfordulóra minden családnak önálló lakása legyen. Ez igen nagy fela­dat, mivel ma évente 6,2 millió négyzet- méter épül. Honnan teremtsünk elő még 800 ezer négyzetmétert? A városi vállalatok igaz­gatóihoz fordultunk nem anynyira taná­csért, mint segítségért, pénzért, pótlóla­gos építőipari kapacitásért, az építkezé­sek anyagi-műszaki ellátásáért. Nem is Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából nyitották meg a Tudomány és termelés a nép szolgálatában című kiállítást. Az expón 1300 tárgy, gép, mi­nőségi fogyasztási cikk reprezentálja az NDK iparát. A mikroelektronika fejlődésének és alkalmazásának bemutatását állították a kiállítás fókuszába. Láthatók a legmaga­sabb fokon integrált mikroelektronikus áramkörök előállítására szolgáló beren­dezések és a jénai Zeiss Művek új ké­szüléke, amely mikrostruktúrák fotoli- tográfiai átvitelét teszi lehetővé félvezető lemezekre. Szakemberek szerint ezzel csalódtunk, mindent megkaptunk, amit kértünk. A vállalatok a városi lakásépítést se­gítve természetesen saját céljukat is kö­vetik. Korábban ők maguk igyekeztek lakást építeni dolgozóiknak annyi pénz­ből, amennyit erre a pénzügyi terv előírt. Most, az önelszámolás és önfinanszíro­zás közepette annyit költhetnek ilyen célra, amit a nyereségük megenged, il­letve összegyűjthetnek pénzt nagy szo­ciális célra, mint a lakásépítés. Az a leg­fontosabb, hogy a vállalatok önállóan dönthetnek. Ez tette lehetővé, hogy egy­mással és a várossal kooperálva segít­senek 2000-re önálló lakáshoz juttatni minden családot. Az ukrán főváros Moszkvai kerületé­ben, ahol az állami építőipari vállalatok kapacitása le van kötve, a vállalatok saját építőipari bázis létrehozásáról döntöttek és példájukat követték más kerületek is. így Kijevben öt további épí­tőipari bázis alakult ki, ezek látják el min­dennel, ami szükséges az építkezése­ket. A vállalatok ezen kívül elvégzik a vá­rosi téglagyárak rekonstrukcióját, így ezek teljesítménye másfél-kétszeresére növekszik. A munkaerőigényt úgy elégí­tik ki, hogy a gyárak több tucat, sőt néhol több száz dolgozójukat küldték a terven felüli lakásépítésre dolgozni, elsősor­ban azokat, akiknek lakáshelyzetét javí­tani kell. Munkatársaik pedig vállalták, hogy jobb munkával elvégzik az ő ter­melési feladataikat is. alapozható meg a jövő 1 -4 megabites - milliónyi jelet tároló - memóriaegysé­geinek termelése. A számítógépek alkalmazásáról is számot ad a kiállítás. így tájékoztat arról, hogy az NDK Tudományos Akadémiája mintegy 100 kombináttal 740 szerző­dést kötött a számítógépes technika fej­lesztésére. A biotechnológia, a környezetkímélő ipartelepítés szép példáit is bemutatják. Megtekinthető az új észak-berlini víz­tisztító berendezés modellje is, amely biotechnológiai eljárással, baktériumok segítségével tisztítja meg a szennyvizet. Milyen lesz Erre a kérdésre ma kell felelni, hiszen a szovjet munkásosztály jövő nemzedé­ke ma már a szakmunkásképzőkben tanul. Űj követelmények szerint kell tehát oktatni őket. A Szovjetunióban három éve folyik a szakmunkásképzés reformja. Maga a folyamat bonyolult és a reform egyre ra­dikálisabbá válik. Gyakorlatilag változik minden fő funkció, elsősorban a szak­képzés tervezése. Korábban „föntről” központilag szabták ezt meg, most vi­szont a vállalatok konkrét szakmai igé­nye szerint az iskola készíti el a felvételi terveket, így minden szakmunkás el tud helyezkedni. Tavaly kötöttek először szerződést a szakmunkásképzők gyárakkal, kolho­zokkal, szovhozokkal. Ezekben megje­lölték hány szakmunkást és milyen szakmára oktatnak. Azt is szerződésbe foglalják, hogy mi­lyen segítséget adnak a vállalatok a tan­műhelyek és laboratóriumok felszerelé­séhez, bővítéséhez, milyen nyersanya­gokat, részegységeket bocsátanak ren­delkezésükre, mit tesznek az iskola szo­ciális-kulturális létesítményeinek fej­lesztéséért. Az is újdonság, hogy létrejönnek a nagy szakmunkásképző központok, amelyekben a különböző iparágakkal kötött szerződések alapján együtt készí­tik fel több ágazat leendő szakmunká­sait. Ilyen nagy iskolák már működnek a Tatár autonóm köztársaságban, Belo­russziában, Ukrajnában. Ez az új módszer lehetővé teszi, hogy egy intézményben sok drága berende­zést, kiválóan felkészült pedagógusokat összpontosítsanak. S ami a fő - kizárja azt, hogy egy-egy körzetben, városban, megyében több iskolában ugyanazt a szakmát oktassák. Lényegbevágóan változik a munkás szakma értelmezése is. Korábban pél­dául az építőiparnak vakolókat, festő- mázolókat, csempézőket képeztek. Ha ezeket egyetlen szakipari munkás foga­lomba egyesítik. Ez a több szakmás képzés kísérlet­ként már folyik Moszkva, Riga, Kisinyov néhány intézményében, mégpedig jó eredménnyel. Hasonló változások mennek végbe például a vasas szakmákban, ahol az ott végzők sikerrel dolgozhatnak mint laka­tosok, esztergályosok, csiszolók vagy fúró szakmunkások. A szovjet szakmunkásképzőkben nem is olyan régen még mintegy 1700.» szakmát oktattak, ez a szám ma jóval ki­sebb, mert úgynevezett szakmai cso­portok váltották fel őket. Ezek egy fő és több mellékszakmát foglalnak maguk­ba. A legkedvezőbb, ha néhányszáz ilyan szakmacsoport alakul ki és aki itt végez valóban univerzális szakember lesz. A szakmunkásképzés és a Tudomá­nyos Akadémia, a felsőoktatás és az ágazati tudományos intézmények együttműködéséhez vezetett az a törek­vés, hogy ne maradjanak el a mai élet ütemét meghatározó tudományos-mű­szaki fejlődéstől. Segítségükkel lehet valóban korszerűen felkészíteni a jövő munkásait. A tudósok, egyetemi tanárok és diákok nemcsak segítik a szakmun­kásképzést, hanem ők maguk is jelentős segítséget kapnak. A szakmunkás isko­lák tanulói tanáraik irányításával szer­számgépeket és műszereket készítenek a tudósok megrendelésére, kipróbálnak új tudományos műszereket, a tangazda­ságokban alkalmazzák az új agrotech­nikai módszereket és intenzív technoló­giákat. Számítógépes programokat készíte­nek, mert sok helyütt alakultak kompu­terklubok, ahol az informatikát tanulmá­nyozó szakmunkás tanulók különböző vállalatok és szervezetek megrendelé­seit teljesítik. A Dagesztáni Egyetem és a pedagógiai főiskola partneri kapcsola­tot alakított ki Haszavjurta város egyik szakmunkásképző iskolájával. Előadásokat tartanak, megismertetik a gyerekeket a tudomány legújabb vív­mányaival, segítenek ellátni korszerű technikával az iskolát, szervezik a peda­gógusok és szakoktatók továbbképzé­sét és az iskola tanáraival együtt vezetik a szakköröket. A szakmunkásképzés átformálása természetesen nem egyszerű feladat. A legnehezebb áttörni a lélektani gátakat a pedagógusoknál, akik megszokták a szakmunkásképzés régi módszerét. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban sok időt és energiát fordítanak a tanárok továbbképzésére. A szakmunkásképzés irányításába ma bekapcsolódnak a mérnökök, köz­gazdászok, modern gondolkodású pe­dagógusok. A szakmunkásképzésben is megin­dult a vezetők választása. Moldáviában nemrég választottak meg több igazgatót és ez idővel általánossá válik. Végül hangsúlyozni szeretném, hogy a peresztrojka a szakmunkásképzés­ben még csak az út elején tart. NDK A korszerű technika tárháza Románia A DELTA-PROGRAM A jó öreg Duna torkolatát joggal neve­zik földrészünk egyik látnivalókban leg­gazdagabb, legcsodálatosabb termé­szetvédelmi területének. Valóban igazi növény- és állatparadicsom. Gazdasági szempontból azonban ez a páratlan ter­mészeti kincs nincs kellőképpen ki­használva. A legfelsőbb román párt- és állami szervek ezért a nyolcvanas évek elején nagyszabású és hosszú távú ter­vet fogadtak el, amelynek célja radikáli­san változtatni a jelenlegi helyzeten és a vidéket hatékonyan bekapcsolni az or­szág gazdaságának vérkeringésébe. A Duna-delta területe a folyam három legfontosabb ágán kívül tavakból, mo­csarakból, legelőkből, erdőkből és szántóföldekből áll. Gazdasági szempontból eddig csu­pán a haltenyésztés és a nádkitermelés volt jelentős. Ezen akar változtatni a del­ta-program. Megvalósítására az 1986-1990-es időszakban az állami költségvetésből 1,5 milliárd lejt irányoz­tak elő. Az összterület mintegy harmadát, pontosabban 144 000 hektárt, mező- gazdasági célokra akarják felhasználni. A mezőgazdasági terület jelenleg mind­össze 60 500 hektár. A hiányzó 83 500 hektárt elsősorban a mocsarak vizének lecsapolásával és más talajjavító munkákkal kell megszer­vezni. Az igényes és nehéz feladatot, szakemberek közreműködésével a helyi szövetkezet és állami gazdaságok old­ják meg. A Május Elseje Szövetkezetben például már több millió köbméter földet mozgattak meg, így a kisebb-nagyobb csatornák együttes hossza eléri a 800 kilométert. A gyakorlati eredmény: 26 000 hektár megművelhető mezőgaz­dasági földterület. E területeken főként gabonát, kukoricát, szőlőt és számos zöldségfajtát fognak termeszteni. Sike­res kísérletek folynak a rizstermesztés meghonosításával is. A tervszerű haltenyésztés és halászat a delta emberei számára továbbra is az alapvető tevékenység. Mintegy 160 hal­fajta él itt, a román édesvizekben lehalá­szott mennyiség majdnem fele innen származik. A halászoknak ma 40 halászhajójuk és 13 fagyasztóberendezésekkel ellá­tott hajójuk van, amelynek száma a mos­tani ötéves tervidőszak végéig 26-tal, il­letve hárommal gyarapodik. Ha minden jól megy, akkor az évi átlagos halkiter­melés a deltában eléri a 130-150 ezer tonnát, ami a maihoz képest mintegy 40 százalékos növekedést jelent. A halakat Tulceában, Brailában és Galacon épült' modern konzervgyárakban dolgozzák fel. A Duna torkolatának kincsei a nád és az erdő. A nádat a téli hónapokban vágják és hajókon a közeli Brailába szál­lítják. Az ottani modern papír- és cellu­lózgyárban évente 40 ezer tonnát dol­goznak fel belőle. Ezen kívül több ezer tonnát vesz meg Romániától évente az NSZK, Hollandia és más nyugati álla­mok is. A delta lakossága maga a nádat építőanyagként használja. A helybeli házak többsége ma is nádfedelű, más­részt pedig hőszigetelő táblákat gyárta­nak belőle. A delta erdőségeiben évente 38-40 ezer köbméter fát termelnek ki gazdasági célokra. Európának ezt a romantikus sarkát évente átlagban 150-200 ezer turista keresi fel. A román hatóságok szeretnék felélénkíteni a delta turistaforgalmát. Szállodák, kempingek, halásztanyák kiépítésével és a vízitúrák jobb meg­szervezésével főleg a pihenni vágyó, természetet kedvelő külföldieket pró­bálják idecsalogatni, s növelni a szűkös valutabevételeket. Kereskedelmi szempontból a delta nem jelentős. A vidék gazdasági köz­pontja Tulcea kikötőjének forgalma jóval kisebb, mint a körzeten kívül eső, a Duna torkolatától 80 kilométerre fekvő Gala- cé. A Duna deltájában, közvetlenül a Fe­kete-tenger partján fekszik a vidék má­sodik legnagyobb városa, a 20 ezer la­kosú Sulina. A hetvenes évek végén a román ható­ságok ebben a városban megnyitották az ország első szabad kikötőjét. A hozzá fűzött nagyszabású, ám a reális helyzet­tel nem számoló tervek ez idáig nem vál­tak be, a szabad kikötő forgalma mini­mális. A Duna-delta nagyobb gazdasági ki­használását célzó tervek számolnak a vidék páratlan értékű növény- és állatvi­A deltavidék madártávlatból. A csatornák hossza eléri a 800 km-t lágának fokozott védelmével is. A mai védett területek mellett újabb öt, kisebb kiterjedésű, természeti rezerváció kiala­kítása már el is kezdődött.

Next

/
Thumbnails
Contents