Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
1987. október 17. 1RÉPÜJSÁG 9 Kiskertet a városiaknak! ★ HORIZOflT^ Hét végi lakótelep Jakutiában Kína Fejlesztik az energiagazdaságot Vízi erőmű Goizhou-ban Az utóbbi két-három évben már hét millióra gyarapodott azoknak a családoknak a száma, amelyek kertbarát egyesületekbe tömörülve kedvtelésből foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Úgy tűnik, az illetékes helyi szervek is igyekeznek juttatni egy-egy darabka földet minden városinak, ha igényli. Tény, azonban, hogy még millióknak nincs lehetőségük a „zöld hobby”-ra. A szovjet emberek életében egyáltalán nem új dolog, hogy kertészkednek, zöldséget, virágot, gyümölcsöt termelnek. Csakhogy most, aki teheti, „lázasan” kertészkedik és ez felkeltette a társadalom érdeklődését. A múlt év alatt rekord született: a városok környékén 815 ezer kiskertet alakítottak ki. Ehhez még hozzá kell számítani, hogy a közepes- és kisvárosokban az emberek millióinak van kertje otthon, a saját portáján. Ugyanez a helyzet falun is. Statisztikai számítások szerint manapság szabad idejében a családok kétharamada foglalkozik zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Úgy, hogy a Szovjetuniót joggal nevezhetjük kertészkedők országának. Hogyan is jönnek létre az ilyen kertbarát egyesületek? Rendszerint vállalatok, intézmények a kezdeményezők. Földet a tanácsok jelölnek ki és ingyenes használatra adják, mivel köztudott, hogy a Szovjetunióban a föld nem lehet adásvétel tárgya. Minden család kap egy- egy telket, ami maximum 600 négyzet- méter lehet. Ezen a maga erejéből kertészkedhet, építhet hét végi házat, rendszerint valamilyen építőipari vállalat vagy környékbeli gazdasági építőipari részlegének segítségével. A legnehezebb munkákat (a víz bekötése, az utak kiépítése stb.) a kertbarát egyesület közös költségén csináltatja meg, rendszerint szakértő vízszerelők, kőművesek bevonásával. Az állam jelentős pénzügyi támogatást nyújt a kertészkedőknek: minden igénylő kaphat bankhitelt. Ennek összege legfeljebb 3 ezer rubel, a törlesztési idő 10 év, a kamat 0,5 százalék. Ez az összeg rendszerint elegendő a kis ház felépítésére és másra is, ami az „induláshoz” kell. A kertbarátok tevékenysége a társadalomnak hasznára válik, de javára válik az egyénnek is. A természeti környezet megszabadítja az embereket a stresszhatásoktól, egész nap együtt lehetnek a gyerekekkel, foglalkozhatnak velük, bevonhatják őket a kerti munkába. Sokan vannak, akik a szabadságukat végig a telken töltik, a nyugdíjasok az unokákkal együtt gyakran az egész nyarat. Most pedig nézzük a dolog gazdasági oldalát. Az ritkán fordul elő, hogy a kisA tudomány terén tett első sikeres lé- oések - ha idejében felkarolják, - egész életre szóló érdeklődéssé válhatnak. A Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) Harrachov-i sportközpontja ezért vált a nyári vakáció tíz napján át a 14-18 éves :iúk és lányok „fiatal tudósok nyári isko- ájává”. A diákok szaktevékenységi ve- élkedői céljára, a matematikai és fizikai jlimpiászok megyei és országos győz- esei számára szervezik a SZISZ mellett nüködő Ifjúsági Tudományos és Tech- íikai Központ munkatársai. Az érdekes lapok szakemberekkel folytatott beszélgetésekkel, vitákkal telnek el, ame- yeken a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkatársai, főiskolai taná- ok, iparvállalatok és intézmények szak- irtői vesznek részt. A résztvevő fiatalok érdeklődési köre valóban sokrétű: ma- ematika, fizika, biológia, kémia, a kör- iyezet kialakítása és védelme, elektro- lika, számítástechnika, automatizáció, obotizálás. Elsősorban a számítástechnika iránt kert komoly jövedelem forrása legyen, bár tiltó rendelkezés ezt nem korlátozza. Egyszerűen bonyolult dolog a telkekről bevinni az árut a piacra, a kertbarát egyesületek piaci közvetítő szerepe még nem alakult ki, így aztán a megtermelt zöldség, gyümölcs elsősorban a család éléstárát gyarapítja. Viszont ha országos méretekben számolunk, a gazdasági haszon nagyonis jelentős. A múlt évben például ezek a „hobby” körülbelül 700 ezer tonna különféle gyümölcsöt, 3,5 millió tonna krumplit és zöldséget termeltek. így tehát a „zöld hobby” tömegmozgalommá, milliók életmódjának fontos elemévé vált. Mit mondanak erről maguk a kertbarátok? Azt, hogy egészében jó, pontosabban, az utóbbi időben kicsit javult a helyzet. Különösen azóta, hogy 1986 nyarán a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott a kollektív kertészkedés és gyümölcstermesztés további fejlesztését célzó intézkedésekről. A határozat kimondja, hogy évenként 1-1,2 millió telket kell juttatni a lakosságnak és megbízza az Állami Agráripari Bizottságot, továbbá az illetékes minisztériumokat és főhatóságokat, hogy minden szükséges áruval és szolgáltatással lássák el a kertbarát egyesületeket. Az általános helyzetet mégsem ecsetelhetjük rózsás színekkel. A telekigényeket sok helyen nem elégítik ki, a parcellák kijelölését még sok bürokratikus akadékoskodás gátolja. M. Gorbacsov az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénumán ezzel kapcsolatban kijelentette, idejétmúlt arra hivatkozni, hogy nincs elég föld. Ez nem felel meg a valóságnak, föld van. De ott, ahol valóban van óriási érdeklődés, ez valóban hatalmas vonzerő. Vannak, akik éjjel-nappal képesek kitartani a számítógép mellett. Gyakran keresik a vezetőket apák azzal a kéréssel, nem vehetne-e részt a legközelebbi nyári iskolán fiatalabb fiúk is, mert az idősebb hazatérte óta teljesen csak az elektronikának él. Egyre a szak- irodalmat böngészi, szakértőkkel szeretne vitatkozni, s a szülők persze örülnek, hogy gyermekük ilyen céltudatos érdeklődési körre lelt -, s lehet, hogy egész életére. A nyári iskola területén úszómedence, tornaterem, különböző sportpályák is vannak, amelyek a szép hegyvidéki környezettel párosulva kiváló pihenőül szolgálnak. A programot kirándulások egészítik ki a környező vállalatokba és a Krkonose-i Nemzeti Parkba, s természetesen gondoskodnak a résztvevők étkeztetéséről is. A korábbi évfolyamok több résztvevője ma már valamelyik főiskolán tanul. Köztük van a Karlovy Va- ry-i Karin Kriebergsoková is, aki a körkevés megművelhető terület van, ott a kolhozokhoz, szovhozokhoz, vállalatokhoz tartozó földekből kell adni egy darabot. Kétségtelen, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik a dolgok tisztázását. A helyzet javulását segíti majd elő annak az augusztus 1 -jén kelt határozatnak a végrehajtása is, amely városi lakosoknak engedélyezi bérlet- vagy egyéb formában megüresedett falusi házak és házkörüli gazdaságok használatát, valamint ennek alapján kertész- és zöldségtermelő társulások megalakítását. De van még sok egyéb probléma is. A kertészkedők sok helyen tapasztalják a helyi közigazgatási szervek akadékoskodását. Nehézségek vannak a hét végi házakhoz szükséges építőanyagok beszerzésével, szállításával, az anyaghiány szinte krónikus betegség, nincs elegendő vetőmag, palánta, kerti szerszám, stb. Módosításra szorul az a sokféle, gyakran nehézkes, értelmetlen szabályzat is, amely korlátozza a különféle társulások és tagjainak tevékenységét. Miért van mindez? Meggyőződésem, hogy van elegendő mindenből, ami a kiskertek kialakításához, műveléséhez szükséges. A hiányosságok, a mulasztások, a sok huza-vona oka a bürokrácia, a nehézkes ügyintézés, egyes középvezetők magatartása, akik vagy nem tudják, vagy nem is akarják támogatni ezt az ügyet. A párt azonban elszánt harcot hirdetett az ilyesfajta „munka” ellen. Hiszen az átalakításnak éppen az az egyik legfontosabb követelménye, hogy a lakossági igények kerüljenek előtérbe és elsőbbséget élvezzen a szociális körülmények javítása. nyezet kialakításával és védelmével foglalkozó szakmunkában vett részt. A fiatal tudósok nyári iskolája a középiskolások szaktevékenységével együtt a csehszlovák fiatalok egységes szervezetének hozzájárulását jelenti a csehszlovák oktatási-nevelési rendszer továbbfejlesztéséhez, amely a nemzet- gazdaság követelményeivel összhangban a művelődési politechnizálódására törekszik. Célja, hogy támogassa és fejlessze a tanulóifjúság technika és a természettudományok iránti érdeklődését, alkotói gondolkodásra, produktív munkára vezesse őket, s arra, hogy a tudományos-technikai haladást társadalmipolitikai és gazdasági összefüggéseiben érzékeljék. Nem engedik elkallódni a tehetséget, s tudományos munkára nevelik őket. Ez akkor is érdemes, ha „csupán” annyit sikerül elérni, hogy felkelti a fiatalok érdeklődését a hasznos tevékenység, szabad idejük célszerű eltöltése iránt. VLADIMIRA VSECETKOVA Az elmúlt ötéves terv (1981-1986) során jelentősen fejlődött a kínai népgazdaság. A mezőgazdasági- és ipari termelés évi átlagban 10 százalékkal nőtt, a fogyasztás megduplázódott. Ez tette lehetővé, hogy a jelenlegi ötéves terv végén, 1990-ben az ipari és a mezőgazdaság termelése kétszeresére nő 1980- hoz képest. A Beijing Revue című újság szerint azonban mintegy 15 éve az akut energiahiány okozott nehézségeket. Kínai szakértők véleménye szerint az ország energiaellátása a népgazdaság szűk keresztmetszete, bár az utóbbi években erőfeszítések történtek ennek enyhítésére. Kína energiamérlegét jelenleg még mindig évi 45-50 milliárd kWh hiány jellemzi. Az ország óriási nyers- és fűtőanyag, energiahordozó készletekkel rendelkezik. Szénből 600 milliárd tonna, nyersolajból 10 milliárd tonna, földgázból pedig 6500 milliárd tonna a feltárt készlet. A kínai folyók 680 milliárd kWh vizierőt jelentenek. Mindez arról tanúskodik, hogy az energiaellátás nehézségeit nem az alapanyagok hiánya, hanem az okozza, hogy az energiagazdaság fejlesztése elmaradt a termelés növekedése mögött. Jellemzésként: olyan energiaigényes iparágakat, mint a fém- és vegyipar, erőteljesen fejlesztettek anélkül, Isztriái gránit Velence falaihoz Velence védőfalainak építéséhez, javításához mindig Isztriái gránitot használtak. Amikor legutóbb a velencei szenátus elhatározta, hogy restauráltatja a süllyedő falakat, ismét erre az építőanyagra gondolt a felújításnál. Ezért a pazini Kamen kőfejtő vállalattal szerződést kötött 1,1 milliárd líra értékű gránittömb szállítására. Ezzel erősítik meg majd a velencei Lidó védőfalát. Az első szállítmányt újabbak követik: 200 ezer tonna tört követ is küldenek Isztriából az olasz városba. A továbbiakban ahhoz a védőműhöz továbbítanak isztriai építőanyagot, amely a későbhogy azt a rendelkezésre álló energia- mennyiséggel egyeztették volna. A problémát csak növeli az energiahordozók alacsony kihasználtsági foka. Külön nehézséget jelentenek a nagy távolságok: a nagyhozamú szénbányák északon, az ipari központok pedig délen vannak. A feladata tehát adott: fokozni a szén, olaj és földgáz felszínre hozását, növelni a vízienergia hasznosítását és gyorsított ütemben fejleszteni az atomerőművek építését. Jól képzett szakemberek irányításával, korszerű technikával és berendezésekkel kívánják növelni az energiatermelő üzemek hatékonyságát. 1986-ban már jelentős változások kezdődtek: 186, százalékkal többet ruháztak be az energiagazdaságba, mint egy évvel korábban. Az első eredmények máris jelentkeztek: az elektroenergia termelés 8,5 százalékkal, a szén felhozatal 7 százalékkal, az olajkitermelés 4,6 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ugyanezen idő alatt az atomenergia-kapacitás 6000 MW-tal nőtt. Az idei év első felében a fejlődés tovább fokozódott. Nem megalapozatlanok tehát azok a remények, hogy az energiagazdaság hamarosan elfoglalja majd az őt megillető helyet a kínai népgazdaságban. GÁTI ISTVÁN biekben az árvizektől kíméli meg a lagúnák városát. Rijekai úszó hotelek Tengeri körutazásra szolgáló modern utasszállító hajót építenek a rijekai Május 3. hajógyárban. A költségeket a dub- rovniki Atlas vállalat és egy New York-i cég vállalta. A szerződés 21,5 millió dollárra szól. A luxushajó hossza 108 méter, szélessége 16,8 méter, s 4,5 méteres merülése képessé teszi, hogy lagúnákba és folyókba is behajózzon. Kimerészkedhet a sarki tengerekre is, mert egyben jégtörőként működhet. Nyolcvan méter kiterjedésű jég törésére lesz alkalmas. Sebessége óránként 16,5 csomó. Csehszlovákia Fiatal tudósok iskolája Hírek Jugoszláviából
