Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-11 / 214. szám
2 KÉPÚJSÁG 1987. szeptember 11. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly miniszterelnök beszámolóját a Lubomír Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány áttekintette és értékelte a népgazdaság ez évi fejlődését, és az állami költségvetés végrehajtásának helyzetét. Meghatározta az 1988. évi népgazdasági terv, valamint a költségvetés kidolgozásának irányelveit. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a küszöbön álló adóreformmal ösz- szefüggő termelői árváltozásokról, és javaslatot tett az adóról szóló törvények hatályba lépéséig szükséges átmeneti intézkedésekre. Egyúttal határozatot hozott az adóigazgatási eljárás és a pénzügyi ellenőrzés szabályozásáról. A kormány a Gazdaságfelügyeleti Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 1988-90-es évek várható munkaerőmozgásának állami irányítási programját. * A kormány ülését követő tájékoztatóján Bányász Rezső elsőként a magyarcsehszlovák kormányfői tárgyalásokat kommentálta. Mint mondotta, ez a baráti munkalátogatás jól szolgálta egymás helyzetének még mélyebb megismerését, a tapasztalatcserét, a kétoldalú kapcsolatok bővítési lehetőségeinek áttekintését. Az országaink fejlődésével összefüggő feladatok számos olyan kérdést vetnek fel, amelyek megoldásánál az ilyen magas szintű tapasztalatcserék igen jól hasznosíthatók. Utalt arra, hogy a kormányfők a gazdasági együttműködés fejlesztésében nagy jelentőséget tulajdonítottak a közvetlen vállalati kapcsolatoknak, a meglévő együttműködési megállapodások továbbvitelének, illetve újak létrehozásának. Megállapították, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső építése a közös ütemterv szerint folyik, és megállapodtak az építkezés meggyorsításában. Foglalkoztak az idegenforgalom feltételeinek javításával is. Megállapították, hogy mindkét országban nagy gondot fordítanak a nemzetiségek egyenjogúságának érvényesülésére, kulturális és társadalmi fejlődésére. A tárgyalásokat a közvetlen, személyes, baráti hangnem jellemezte. A munkatalálkozóknak ezt a gyakorlatát kívánjuk a jövőben is folytatni. A szóvivő a népgazdaság idei fejlődéséről nyilatkozva mindenekelőtt kiemelte, hogy a testület igen széles körű, négy és fél órás vitát folytatott arról, hogyan is áll gazdaságunk, s milyen irányelvek alapján dolgozzák ki a jövő évi tervet és költségvetést. A vitában megállapították, hogy az év eddig eltelt időszakában az 1985-86-os kedvezőtlen tendenciákhoz képest bizonyos előnyös változások már tapasztalhatók a gazdaságban, de a szükséges fordulat még nem ment végbe. Az ipari termelés kissé élénkült, a növekedés szerkezete viszont kedvezőtlen. A változékony időjárás hátrányosan érintette a mezőgazdaságot. A konvertibilis elszámolású kivitel emelkedett, a behozatal kismértékben csökkent, az áruforgalom egyenlege azonban körülbelül a tavalyi, passzív szinten van. A rubelelszámolású kivitel a behozatalt meghaladóan nőtt. A lakosság jövedelmei a tervezettnél magasabbak lettek, a vállalati vásárlóerő növekedése miatt ott is élénkültek beruházások, ahol ez nem kívánatos. A gazdasági folyamatok romlása egészében ugyan megállt, de a kedvezőtlen tendenciák kiváltó okai ma még jelen vannak a gazdaságban. Fejlődésünk tehát csak részben felel meg a terv céljainak. A jövő évi tervezés szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az idei eredmények minél jobban megközelítsék az éves terv előirányzatait. A kormány most mindenekelőtt a nem rubel elszámolású export növelésére, a forgalom egyenlegének javítására, az állami költségvetés hiányának csökkentésére hívott fel. A jövő évi népgazdasági terv legfontosabb feladata a gazdasági egyensúly javítása, határozott lépéseket kívánunk tenni a szerkezetátalakítás és a hatékonyságjavítása irányába. Növelni kell a - gazdaságos - konvertibilis exportot, törekedni a szükségtelen import helyettesítésére, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítására, a támogatások és kedvezmények gyorsabb ütemű megszüntetésére. A gazdasági növekedés előreláthatólag csak mérsékelt lehet. A vitában igen nagy szerepet játszott a jövő évi költségvetés előkészítése. Már az idei költségvetés teljesítésének is az a vezérelve, hogy a bevételeknél mérsékeltebben növekedjenek a kiadások. A mostani adatok szerint a deficit a költségvetésben eredetileg előirányzott 43,8 milliárddal szemben várhatóan 34-35 milliárd forintra leszorítható. Jövőre a cél a költségvetési hiánynak az ideihez hasonló ütemű, további lényeges csökkentése. Ehhez a jövedelemképzés és -fel- használás kellő aránya szükséges. A kormány most azzal bízta meg a tervezési szerveket, hogy munkájukat ennek az elvnek rendeljék alá. Bányász Rezső kitért arra is, hogy a kormányprogram vitájában az elmúlt hetekben sokan szorgalmazták: az adóreform miatt várható negatív társadalmi hatásokat fokozottabban ellentételezzék szociális intézkedésekkel. Mint mondotta, a kormány igen ütemesen dolgozik, de nem akar felelőtlenül ígérgetni. Megfontolt javaslatokat csak alapos számítások birtokában tehet. A mostani ülésen az is elhangzott, hogy a képviselőknek a közeli napokban átnyújtják azt a kiegészítő tervet, amely ezekre a szociális intézkedésekre vonatkozik. Egy kérdésre válaszolva ismertette az adóreform életbe lépéséig szükséges átmeneti intézkedéseket. Az Elnöki Tanács elé terjesztendő törvényerejű rendelet tervezet például előírja, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésekor az úgynevezett bruttósítás - felszorzás - során a munkáltatónak átlagosan olyan mértékben kell emelnie a dolgozók keresetét, hogy a kézhez kapott fizetés ne csökkenjen. Ami a takarékbetétek kamatait illeti: a betétek titkosságának megőrzése mellett a tervezet szerint a bank tízszázalékos adót von le a kamatfélék után, ugyanakkor a bankkamatQt a levont összeg arányában megemeli. Magyarán: senkit sem ér semmiféle veszteség. A szóvivő (a Magyar Nemzet kérdésére) emlékeztetett arra, hogy a kormány munkaprogram-tervezetét nemcsak a testületek vitatták meg, hanem a sajtó segítségével lényegében az egész lakosság véleményt nyilvánított. A megjegyzések, javaslatok alapján számos alkalommal átdolgozták az eredeti programtervezetet, tehát az a változat, amely a jövő héten az Országgyűlés elé kerül, már igen sok ember elgondolásait, javaslatait is tartalmazza. Az eszmecserék során kikristályosodott: teljes az egyetértés abban, hogy a reformot folytatni kell, és nem késlekedhetünk tovább az ehhez szükséges intézkedések következetes keresztülvitelében. A kormány felelőssége teljes tudatában dolgozta ki az évtized végéig szóló, a gazdaság stabilizálását és az ezt követő kibontakozás megalapozását célzó cselekvési programját. „Meggyőződésem, hogy az ország helyzetét jól ismerő képviselők éppúgy támogatni fogják a programot, mint azok a cselekvésre kész állampolgárok, akik őket a Parlamentbe küldték” - tette hozzá. A kérdés kapcsán kitért arra is, hogy, a nemzetközi sajtó is nagy várakozással tekint a jövő heti országgyűlési ülésszakra, s a hazai és nemzetközi közvélemény érdeklődésének kielégítését szolgálja az is, hogy Grósz Károly az ülésszak befejeztével sajtókonferenciát kíván tartani hazai és külföldi újságírók részvételével. A kormány úgy határozott, hogy 1988. január 1-jétől foglalkoztatási alapot hoz létre, és lehetővé teszi, hogy a munkáltatók - a költségek egyidejű viselése mellett - élhessenek a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a SZOT-tal együttműködve rövidesen kidolgozza és közzéteszi az intézkedéshez kapcsolódó új munkajogi szabályokat. A téma hátteréről (a Népszava kérdésére) Bányász Rezső elmondotta, hogy elhelyezkedési támogatást ma az kaphat, aki vállalatának felszámolása, vagy saját munkakörének megszűnése után a meghosszabbított felmondási idő elteltével sem tud elhelyezkedni. A költségvetés csak tíznél több dolgozó felmondása esetén téríti vissza a vállalatoknak a meghosszabbított felmondási időre járó átlagkeresetet. A munkáltatók így érdekeltek abban, hogy az eddigieknél átgondoltabban intézzék az átszervezéseket. Valószínűleg azonban mindezek az intézkedések sem elegendőek valamennyi várható konfliktus feloldására. A kormány alapelve: a foglalkoztatáspolitikában a gazdasági célszerűség és a humanizmus követelményeit a lehető legjobban összehangolni. Ezt szolgálja a mostani döntés is. Magyar-algériai kapcsolatok Rendezett viszony jellemzi a negyed- százados múltra visszatekintő kapcsolatokat hazánk és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság között. Észak-Afrika legnagyobb területű államát 1962-ben - függetlenné válásával egy időben - ismerte el a Magyar Népköztársaság; nagykövetségünk ekkor nyílt meg Algírban. Algéria budapesti képviselete 1979 óta látja el diplomáciai feladatát. Országaink között jelentős együttműködés bontakozott ki a politikai, az államközi, a gazdasági, a kulturális területeken. A fejlődő országok közül Algéria a legjelentősebb partnereink közé tartozik, bár a kétoldalú kereskedelmi forgalom az utóbbi években csökkent. A két ország együttműködési formáinak fejlődését jól szolgálják a magas szintű megbeszélések. Losonczi Pál négy ízben látogatott az afrikai országba, Magyarországon pedig 1984-ben köszönthettük Sadli Bendzsedid köztársasági elnököt. Az országaink közötti viszony fejlődéséhez jelentősen hozzájárult az utóbbi esztendőkben Apró Antalnak, az Országgyűlés korábbi elnökének, illetve Marjai Józsefnek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének algíri megbeszélése, valamint a két külügyminiszter többszöri találkozója. Várhatóan újabb lendületet ad a kontaktusok kedvező alakulásának Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke közelgő algériai látogatása. Párt- és tömegszervezeteink között is élénk együttműködés bontakozott ki, s partneri kapcsolatot tartanak fenn az ifjúsági és nőszervezetek, valamint a szak- szervezetek is. Magyarország és Algéria között gazdasági, kereskedelmi, fizetési, vízügyi, műszaki-tudományos, kulturális, tájékoztatási, sportegyüttműködési, valamint légügyi és jogsegélyegyezmény, illetve a rádiók, a televíziók, a hírügynökségek és az újságíró-szövetségek közötti megállapodás van érvényben. Gazdasági, kereskedelmi együttműködésünket immár tizenöt esztendeje kormányközi vegyes bizottság fogja át. Az árucsereforgalom keretében hazánk idom- és betonacélt, tenyésztyúkot és tojást, juh- és szarvasmarhahúst, gumiabroncsot, gyógyszert és izzólámpát szállít Algériába. Szakembereink jelenleg is dolgoznak - komplett létesítményexportként - négy takarmánykeverő üzem, tíz jércenevelő telep és két baromfivágóhíd építésén. A távoli országból elsősorban nyersfoszfátot, horganyt hozunk be, s a magyar üzletekben algériai textilméterárut és műanyag szandálokat kínálnak. Jelentős az együttműködés a mező- gazdaság területén: a legújabb tárgyalások eredményeként további lehetőségek kínálkoznak magyar szakemberek részvételére agráripari létesítmények építkezésén. Fontos szerepet tölt be az országaink közötti viszony alakulásában a több mint húszéves műszaki-tudományos együttműködés. Jelenleg kétszáznál több szakember segíti az országépitő munkát Algériában. Befejezéséhez közeledik Souk Ahrasban és Anmnabában az a lakásépítési program, amelyben magyar vállalatok is részt vesznek. Élénkek kulturális kapcsolataink, amelyeknek fontos állomását jelentette az elmúlt esztendőben Budapesten megrendezett algériai kulturális hét rendezvénysorozata. Az oktatásban létrejött sikeres együttműködést jelzi, hogy évente tíz egyetemi és öt posztgraduális ösztöndíjast fogadunk Algériából, s rendszeressé vált az afrikai ország egyetemi oktatóinak magyarországi továbbképzése is. Csaknem száz algériai diák gyarapította ismereteit az elmúlt negyedszázadban felsőoktatási intézményeinkben. ■ ■ Illést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) ban n érhető. Ezek az eredmények azonban nem minden tanácsnál és nem minden munkaterületen jelentkeznek. Az 1985. évi választásokat követően a tanácsi testületek egyre több helyen „élénkebbek” lettek: felelősségteljesebb a vita, megalapozottabbak a döntések. De jelen van a felületes döntéselőkészítés, a munkát bénító előterjesztéshalmaz is. A tanácsi munka demokratizmusának meghatározó tényezője, hogy mennyire közvetlen a tanácstagok kapcsolata választóikkal. Jól működnek a lakóhelyi fórumok - állapította meg a testület -, de keresni kell a követlen lakossági kapcsolatok bővítésének további forrásait. A tanácsi szervek és a lakosság kapcsolatának, egyúttal a lakosság aktivitásának is egyik jellemző mutatója a végzett társadalmi munka értéke. Elismerésre méltó - hangsúlyozták a testület ülésén hogy jó néhány helyi tanács és népfrontbizottság lakosságot, gazdasági egységet mozgósító, szervező' munkája eredményeként 1986-ban ez az érték a megyében közel 700 millió forintra növekedett. Fontos a lakosság ez irányú „vállalkozói” magatartásának segítése, és ezért sem megengedhető a társadalmi munkák szervezésében a néhány tanácsnál tapasztalható erélytelenség vagy nemtörődömség. Atestület arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanácsok a fejlesztési célok meghatározását, vagy ha az anyagi lehetőségek változása úgy kívánja, azok újbóli rangsorolását mindig a lakosság széles körű bevonásával végezzék. Lényeges feladat a gazdasági koordináció, a munkamegosztás, a tanácsok szervező tevékenységének továbbfejlesztése is. Arra kell törekedni, hogy a tanácsok elsősorban a lakosság legszélesebb és legrászorultabb rétegeinek szükségleteit elégítsék ki, amelyhez az is hozzátartozik, hogy a közérzetet befolyásoló - esetenként jelentéktelennek tűnő - problémák megoldására is nagyobb gondott fordítsanak. A tanácsok munkájának továbbfejlődése - állapította meg a testület - csak úgy lehetséges, ha a különböző tanácsi vezetői posztokon kezdeményező, dinamikus vezetők dolgoznak, akik jobban képesek a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. A pártbizottság a tájékoztatót élénk vita után kiegészítésekkel elfogadta. Ezután a testület tájékozódott a megye gazdaságának 1987. évi időarányos telje-, sítményéről. Felhívta a pártszervek és - szervezetek figyelmét, hogy a termelést ösztönző, a gazdálkodást segítő, ellenőrző munkájuk folyamatossága mellett legyenek kezdeményezők a gazdasági-társadalmi kibontakozás vállalati programjainak kialakításában úgy, hogy annak hatásai már az év hátralévő időszakában is jelentkezzenek. Ezért az is fontos, hogy segítséget adjanak a gazdasági feladatok végrehajtását akadályozó tényezők kiküszöbölésében, a gazdaságos termelés feltételeinek megteremtésében. Végül a testület személyi kérdésekben döntött. Érdemei elismerése mellett, vele egyetértésben felmentette titkári tisztségéből Gyugyi Jánost, aki nyugdíjba vonul. Tapasztalatait megyei pártbizottsági tagként, valamint a testület mellett működő gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottság tagjaként továbbra is kamatoztatja. Több évtizedes eredményes munkája, életútja elismeréséül az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Gyugyi Jánosnak, amelyet a megyei pártbizottság első titkára adott át. A megyei pártbizottság megválasztotta titkárává és a gazdasági, szövetkezetpolitikai munkabizottság elnökévé Tamás Ist- vánnét, aki eddig az MSZMP Oktatási Igazgatóság vezetője volt. Koszorúzási ünnepség Nagy Pál rendőr főhadnagy, a munkásmozgalom harcosa születésének 80. évfordulója alkalmából tegnap délután a szekszárdi alsóvárosi temetőben koszorúzási ünneséget tartott a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének szekszárdi klubja. « Baranyai Kálmán a MTESZ új megyei titkára A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tolna Megyei Szervezete elnöksége tegnap délután személyi kérdésben döntött. Mint ahogy erről már lapunkban beszámoltunk, az elnökség legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy Egyed László eddigi megyei titkárt, mivel más munkakörbe kerül, felmentette funkciójából. Az elnökséget, a tegnapi ülésen Fodor Tibor, a MTESZ megyei elnöke köszöntötte, melynek ülésén megjelent Pál István, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, valamint dr. Füredi Károly, a MTESZ főtitkárhelyettese. Első napirendi pontként a leköszönő megyei titkár számolt be arról a közel kétesztendős munkáról, amit az egyesületek és a szervezet az irányítása alatti időszakban végzett. Ezt követően Fodor Tibor ismertette, hogy a titkári állás betöltésére heten pályáztak. A bíráló bizottság az elmúlt napokban megtette javaslatát a MTESZ országos titkárságának, s ez alapján Baranyai Kálmánt ajánlották megyei titkárnak, aki ez ideig a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bátaszéki gyáregységének volt a vezetője. Az elnökség az előterjesztést elfogadta, majd Baranyai Kálmánt megválasztotta a MTESZ Tolna Megyei titkárának. A testületi ülés végén dr. Füredi Károly mondott köszönetét Egyed László munkájáért, s kívánt eredményes tevékenységet az utódnak.
