Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
2 Képújság 1987. szeptember 1 Honecker az NSZK-ban Az NDK első számú állami és pártvezetője Helmut Kohl kíséretében elvonul a bonni kancellári hivatalnál (Folytatás az 1. oldalról.) széléseken az NSZK küldöttségében többek között részt vesz Martin Bange- mann gazdasági miniszter, Dorothee Wilms asszony, a belnémet kapcsolatok minisztere és Wolfgang Schäuble. Honecker hétfői NSZK-beli munka- programjának szintén fontos politikai eseménye volt, tárgyalása Richard von Weizsäcker elnökkel. Erre a Ham- merschmidt-villában, a nyugatnémet államfő rezidenciáján került sor. Weizsäcker díszebédet adott a vendég tiszteletére. Helmut Kohl és Erich Honecker hétfőn megtartott első tárgyalásán a felek egyaránt állást foglaltak a kapcsolatok további elmélyítése mellett. Remény keltőnek értékelték a kelet-nyugati viszonyban és a leszerelés területén feltáruló új lehetőségeket. Mint Wolfgang Meyer, az NDK küldöttségének szóvivője idézte, Honecker üdvözölte Kohlnak azt a bejelentését, hogy kész lenne lemondani a Pershing-1/A típusú eszközökről a közép-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos genfi megállapodás esetén. Honecker méltatta az NSZK-val való állandó politikai dialógust, az általános, így a gazdasági és emberi kapcsolatok bővülését. Bejelentette: idén augusztus végéig 3,2 millió NDK állampolgár tett magánutazást az !)ISZK-ba, közöttük 866 ezer olyan személy, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Kohl kancellár - mint Friedhelm Ost, a kabinet szóvivője ismertette - Honecker- rel összhangban szintén kiemelte azt az 1985-ös közös moszkvai nyilatkozatukat, amely szerint „német földről a jövőben csak béke indulhat ki”. Azt mondta, hogy a két német állam közötti bizalom és együttműködés fejlesztése előmozdíthatja az általános kelet-nyugati kapcsolatokat is, és az NSZK a Varsói Szerződés más államaival is ilyen együttműködésre törekszik. Újra érintve a bonni értelemben vett német egység és „újraegyesítés” témáját, az emberek közelítésének elsődleges szükségességéről beszélt. Szerinte az eddigi hatékony könnyítések még messze nem merítették ki a lehetőségeket. PANORÁMA BUDAPEST - Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására James Ste- wart-nak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának vezetésével hétfőn ír pártküldöttség érkezett Budapestre. * Az Etióp Dolgozók Pártja és az etióp kormány meghívására Fejti Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével hétfőn magyar párt- és kormányküldöttség utazott Addisz-Abe- bába. *- A MUOSZ Oktatási Igazgatóságának Bálint György Újságíró Iskoláján hétfőn tartották meg az 1987/88-as tanév megnyitó ünnepélyét. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke mondott ünnepi köszöntőt. MOSZKVA - Mohamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes és a kíséretében levő szakértők hétfőn délelőtt érkeztek a szovjet fővárosba, ahol megkezdték tárgyalásaikat a Julij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes vezette szovjet tárgyaló küldöttséggel. PÁRIZS - A francia hadügyminisztérium hétfőn délelőtt közölte, hogy a Csádban állomásozó francia erők a főváros, N’Djamena felett reggel egy Hawk- rakétával lelőttek egy líbiai TU-22 mintájú bombázót. BEJRÚT - Alfred Schmidt nyugatnémet üzletember közel nyolc hónapi fogság után hétfőn Nyugat-Bej rútban visz- szanyerte szabadságát. Nyugatnémet újságok szerint az NSZK több millió márkás váltságdíjat fizet vagy fizetett az emberrablóknak. A síita csoport a nyugatnémet túszok szabadon bocsátása fejében az NSZK-ban fogva tartott Harciadéi fivérek szabadlábra helyezését is követeli. ANKARA - Vereséget szenvedett a török kormány a vasárnap rendezett népszavazáson. Arról döntöttek: enge- délyezzék-e újra az 1980-as katonai hatalomátvételt megelőző korszak több vezető politikusának a közéleti tevékenységet. A kormány nemleges választ várt, ám a hétfő reggelig összeszámolt szavazatokból 50,4 százalék mond igent a feloldásra. Közép-Amerika Kontra kontrák A közép-amerikai tűzszünet megvalósítása megszabott 90 napos határidő első harmada a végéhez közeledik. Az eddigi mérleg ellentmondásos. A Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Salvador és Guatemala államfői által augusztus 7-én aláírt békeegyezményt azóta egyértelmű támogatásukról biztosították a vezető latin-amerikai államok. A félteke 13 külügyminisztere, az Amerikai Államok Szervezete és az ENSZ képviselőinek jelenlétében megállapodott a tűzszünet ellenőrzéséről, így nemzetközi bizottság felállításáról. Ugyanakkor az Egyesült Államok továbbra sem hajlandó a nicara- guai ellenforradalmárok támogatását beszüntetni, arra hivatkozva, hogy szerinte a sandinista vezetés csupán megtévesztésnek szánja ígéretét a belső demokratizálásra. A kontrák segélyezése ellentétes az egyezménnyel, s ezért Washington magatartása könnyen meghiúsítja a 25 millió lakosú Közép-Amerika békéjének esélyeit. Kétségtelen, az öt közép-amerikai állam rendezési terve kihívást jelent a Rea- gan-kormányzatnak a térséggel kapcsolatos eddigi politikájával szemben. Latin- Amerika sem első ízben dacol a washingtoni elképzelésekkel. így volt az 1979-ben, amikor Carter, akkori elnök nem tudta keresztülvinni az Amerikai Államok Szervezetében a közös katonai fellépés gondolatát a nicaraguai diktátor, Somoza megmentése érdekében. Az észak-amerikai konzervatív jobboldal azóta sem bocsátja meg Carternek, hogy engedte a sandinista fegyveresek győzelmét, s ezzel a lehetőséget, hogy húsz évvel a kubai forradalom után az Egyesült Államok „érdekszférájának” számító térség egy másik országában is haladó társadalmi és politikai változás kezdődjön. Reagan beiktatása óta Washington mindent el is követ az események visszafordítására, Nicaragua megfojtására. Felhasználja a politikai, a gazdasági nyomás eszközét - így több mint két éve emOrtega nicaraguai elnök (jobbra) és D’Escoto külügyminiszter az augusztusi guatemalavárosi csúcstalálkozón bargót rendelt el - miként a katonai fenyegetést is. A szomszédos Honduras- ban tíz támaszpontot épített, ahol állandóan legalább ezer amerikai katona tartózkodik, s rendszeressé váltak a hondu- rasi hadsereggel a provokatív közös hadgyakorlatok a nicaraguai határnál. Reagan tervében az ütőkártya szerepét a kontrák töltik be, akik amerikai pénzzel és fegyverrel Hondurásból, és részben Costa Ricából hatodik éve támadják a sandinista rendszert. Latin-Amerika viszont úgy véli, hogy Nicaragua kapcsán a nemzeti függetlenség és az önrendelkezés elve forog kockán. Az Egyesült Államok akaratát holnap ugyanúgy rákényszerítheti más országokra, ha most nem védik meg Managua jogait. Ez persze nem jelenti, hogy mindenki rokonszenvezne a sandinista fronttal. Ám a térség békéje és biztonsága szempontjából sokkal nagyobb veszélynek tekintik az Egyesült Államok beavatkozását, amely egyébként is háborúba sodorhatja egész Közép-Ameri- kát. A Contadora-csoport (Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama) 1983 óta fáradozik a válság rendezésén. Az erőfeszítések most értek be Arias Costa Rica-i elnök béketervével, miután láthatóan ez a kis ország, s jelek szerint Honduras is belefáradt, hogy békéjét kockáztassa a több mint tízezer fős kontra-hadsereg hátországának biztosításával. Mindenki, így Washington számára is világos, hogy a terv a kontrák ellen van. Az egyezmény ugyanis megtiltja, hogy külső segélyt kapjanak a fennálló kormányok ellen fegyverrel támadók. S tiltja azt is, hogy bármely más ország (tehát Honduras vagy Costa Rica) területét használhassák a felkelők hátországul. A szöveg egyértelmű abban az értelmezésben is, hogy a tüzszüneti tárgyalásokat a kormányok és a fegyvertelen ellenzék között irányozza elő. Nicaragua a maga részéről az első lépést már meg is tette, amikor a polgári ellenzék, illetve az egyház képviselőinek a bevonásával nemzeti megbékélési bizottságot állított fel. Washington nemzetközi diplomáciai szempontból kényelmetlen helyzetbe került. Ha a kontrák támogatásával megakadályozza a terv megvalósulását, akkor öt terheli a béke meghiúsulásának ódiuma. Ezért a reagani taktika most a sandinista vezetés demokratizálási ígéretének megkérdőjelezésén alapul. Washington ezúttal is valamiféle „tükörelméletet” hirdet: a salvadori kormány csak akkor teljesítse a tüzszüneti tárgyalások kötelezettségét, ha a sandinista vezetés is hajlandó párbeszédet folytatni a kontrákkal. Csakhogy van egy alapvető különbség. A salvadori gerillák bebizonyították, hogy külső segítség nélkül is képesek az elhúzódó háborúra. Managua viszont joggal követeli, hogy a kontrák tényleges irányítóival, tehát a washingtoni kormányzat képviselőivel tárgyaljon. ORTUTAY L. GYULA Mai kommentárunk Alfonsin veresége Az utóbbi években alaposan megnőtt Latin-Amerika második legnagyobb államának, Argentínának szerepe a világban. Nemcsak gazdasági súlya, területe, népessége, de aktív politikája is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többször szerepeljen az újságok címeiben. Persze ez utóbbiban az adóssághegyek halmozódása sem véletlen. A hét végén tartott részleges törvényhatósági választásokon az volt a tét, sikerűI- e Alfonsin elnöknek és csekély, az alsóházban mindössze háromfős többséget magáénak tudható pártjának, a Polgári Radikális Uniónak elnyerni a tömegek támogatását eddigi politikája folytatásához. A válasz hétfő reggelre világossá vált: nem. Ez nem is tekinthető csodának, hiszen a világon kevés olyan kormány létezik, amely megőrizhetné nimbuszát népszerűtlen intézkedések egész sora után is. Márpedig Alfonsin elnök a közelmúltban olyan lépésekre kényszerült, amelyeket aligha fogadnának örömmel bármely országban. Az államot nyomasztó külső adósságok, a vágtató infláció miatt a kormány igyekezett szükségintézkedésekkel elejét venni a legrosszabbnak, a gazdasági összeomlásnak. A peronista ellenzék, a Juszticialista Párt ezt használta ki propagandájában, és így sikerült a szavazatok 40,7 százalékával megelőzni a Polgári Radikális Uniót (37,8 százalék). Előretörtek ugyanakkor a jobboldali erők is. A Demokratikus Centrum Szövetségre adott voksok azonban így is csak a szavazatok 6,9 százalékát teszik ki. Az ország két fő politikai ereje tehát legfőképpen a gazdasági válságból való kilábalás receptje körüli vitákban csapott össze egymással. A szociális színezetű, gyakran demagóg peronisták nem köthettek bele másba, mint a vásárlóerő csökkenésének és a külföldi eladósodásnak - Alfonsintól gyakorlatilag független - lényeibe. Az mindenesetre biztató jel, hogy a hetvenötezer választóhelyiségben gyakorlatilag incidens nélkül sikerült lebonyolítani a szavazást, s a közelmúlt elvetélt puccskísérlete után a katonák sem próbálták meg kihasználni az alkalmat újabb rendbontásra. Úgy látszik, lassan mindenki megtanulja a demokratikus játékszabályokat. Most már csak az a kérdés, hogy az eddigi szűk mozgásszabadságából is veszített Alfonsin hogyan tudja tovább folytatni elképzeléseinek megvalósítását... HORVÁTH GÁBOR Parlamenti bizottságok ülése Az Országgyűlés ipari bizottsága hétfőn a Parlamentben - Juhász Mihály elnökletével - megvitatta az általános forgalmi adóról é3 a magánszemélyek jövedelemadójáról készített törvényjavaslat tervezetét. A bizottság tagjai előre megkapták a törvényjavaslatokat, azok indoklását, sőt, a Pénzügy-minisztérium részletes írásos tájékoztatóval könnyítette meg a képviselők munkáját. E dokumentumokhoz fűzött szóbeli kiegészítést Madarasi Attila pénzügy-minisztériumi államtitkár, ösz- szegezve az eddigi viták tapasztalatait, s felvázolva az adóreform előkészületeinek helyzetét. Kiemelte: egyetértés alakult ki abban a lényeges kérdésben, hogy az adóreform bevezetése szükséges lépés, mert a jelenlegi pénzügyi szabályozás már nem megfelelő, sőt, ha továbbra is fennmaradna, hatását éppen a választott célokkal ellentétben fejtené ki. Ismét elmondta, hogy nem okolható kizárólag az adóreform a jövő évi várható életszínvonal- csökkenésért, hiszen az ennek hatására bekövetkező áremelés csak 5-6 százalékos lesz. A gazdasági környezet, a népgazdaság jelenlegi helyzete indokolja, hogy a jövő évre vonatkozó elképzelésekben 12-14 százalékos fogyasztói árindex-növekedés szerepel. A személyi jövedelemadóról kidolgozott elképzelések - ahogy az várható volt - különösen nagy vitát váltottak ki. Módosult a tervezett adótábla, ma is vita van a kedvezményekről, sőt arról is, hogy a szociálpolitikai intézkedések milyen módon segítsék a legrászorultabbakat. A jövű évi szabályozók legfontosabb elemeiről még nem született döntés, a tervezés folyamatában, a biztos pontok ismeretében (például ha az Országgyűlés kedvező döntést hoz az adóreform bevezetéséről) dönt a kormányzat. (Az államtitkár az ülés végi zárszavában - reflektálva a vitában többször is élesen felvetett kérdésre - ígéreteit tett arra, hogy legkésőbb október 31-ig a jövő évi szabályozók minden részletét nyilvánosságra hozzák.) Madarasi Attila végezetül elmondta azt is, hogy a személyi jövedelemadó bevétele a helyi tanácsoké lesz, mégpedig úgy, hogy mindenütt az ott élők jövedelemadóját használhatják fel. A vitában felszólalók számos részlet- kérdést érintettek, módosító javaslatot is beterjesztettek és állást foglaltak az adóreform általános elvi törekvéseivel, bevezetésének előkészületeivel, s várható hatásaival kapcsolatban. Egységes volt az állásfoglalásuk abban, hogy indokolt az adóreform bevezetése, s ha az előkészületek hiányosságait bírálták is, egyetlen felszólaló sem indítványozta, hogy az ár- és adóreformot, vagy annak egyes elemeit később léptessék életbe. Madarasi Attila részletesen válaszolt a felvetett kél désekre. A képviselők a válasz egyéb ré szeit elfogadták, az adótábla ügyébe azonban - szavazás után - ragaszkodta a módosító indítványhoz. Így konkrét elő terjesztést dolgoznak ki, amelyet pénte ken a törvényjavaslatokat utoljára meg tárgyaló állandó bizottsági ülés elé tei jesztenek. Az Országgyűlés szociális és egész ségügyi bizottsága is hétfőn tartott üléí dr. Pesta László elnökletével a Paris mentben. A testület az általános forgaln adóról, a magánszemélyek jövedelem adójáról szóló törvényjavaslatokat, illetv az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. tői vény módosítására vonatkozó javaslaté kát vitatta meg. A képviselőkhöz előzetesen eljuttató előterjesztésekhez fűzött szóbeli kiégő szítűjében Békési László pénzügym niszter-helyettes hangsúlyozta: Az adő reformhoz szociálpolitikai program i kapcsolódik. A lakosságot érintő veszti ségek teljes körű ellensúlyozása ner képzelhető el, kialakítható viszont eg célzott és differenciált támogatási renc szer. Eszerint a 70 éven felüli nyugdíjé soknál és a gyermekes családoknál a adó- és árreform hatását teljesen kom penzálják. A családok január 1-jétől tervek szerint 400-500 forinttal több cse ládi pótlékot kapnak, emelkedik a gye összege, nőnek a diákok jövedelempó lékai is. Fél évvel hosszabb ideig folyósí ják a gyermekgondozási díjat, s egy-eg család 2500 forint beiskolázási segéh kap minden évben. Egyedi és rendsze rés szociális segélyezésre is a korább nál jelentősen több pénzt fordítana majd a tanácsok. Ennek a szociálpolitiki programnak a végrehajtására 25 milliár forintot használnak fel majd a költségve tésből. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapes több módosítási javaslatot fűzött a tői vénytervezethez. Indítványozta példáu hogy társadalombiztosítási reform i kapcsolódjék az adóreformhoz, s enne ütemezéséről adjon tájékoztatást a kői mány. Javasolta továbbá, hogy nemze közi tapasztalatok alapján kezdődje meg a bérreform alapvető irányainak k jelölése, s gyermekenként legalább 80 forinttal emeljék a családi pótlékot. Mec fontolásra ajánlotta adóügyi bíróság, i letve az Országgyűlés adóügyi bizottső gának létrehozását. Árvái Lászlóné (He vés megye) a gyermeknevelés költsége nek társadalmi elismertetését szorga mazta. Dobos Józsefné (Heves megy< szóvá tette, hogy a forgalmi adó köve keztében az amúgy is magas lakására tovább növekednek, s ezzel még nehe zebb helyzetbe kerülnek a pályakezdi családalapító fiatalok. A vitában felszólaló képviselők észrí vételeire Békési László válaszolt.
