Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

1987. szeptember 4. NÉPÚJSÁG 3 Tolna, Gemenc Ipari Szövetkezet Szombaton és vasárnap is fuvaroznak Naprakészen - a vevő szolgálatában Az ÉPFU-nál pótolták az év eleji lemaradást Szeleczki Istvánná (szemben) gépkezelő és Kalányos Józsefné elszedő a gyalu­gépnél Takács Gyula művezető-helyettes a késtartót csiszolja dő az építőiparon a panelszállitásba is beugrottak. Negyvennyolc gépkocsi dol­gozik a szekszárdi főnökségen. (A paksi EPFU-kirendeltség Pécshez tartozik.) Halmai János szekszárdi főnökségve­zető elmondta, hogy éves teljesítményük meghaladja a tervezett szintet. Az első negyedévi elmaradás pótlása megtör­tént. Az árbevételi terv teljesítésénél kis pluszt is összehoztak. A szállíttató part­nerekkel még szorosabbá teszik a kap­csolatot. S máris biztosított, hogy az év hátralévő napjaiban lesz mindennap minden kocsinak munkája. S az emberek még arra is vállalkoznak, hogy ha össze­jön a fuvar, akkor szombaton és vasár­nap is vállalnak plusz munkát, azzal a céllal, hogy segítsék az építőipar, az út­építés, a vízműépítés tervét is más válla­latoknál teljesíteni. Ez a szolidaritás végeredményben azt is jelenti, hogy az ÉPFU jó partnere, jó ki­szolgálója a kivitelező iparnak. A közel­múltban a Tolna Megyei Szállítási Ta­nács is vizsgálta a szekszárdi főnökség munkáját. Örömmel nyugtázták, hogy a várható építési program növekedésére a felkészülés elkezdődött. Öt új Kamaz bil­lenős kocsit vásároltak, munkába állítot­tak két MÁZ típusú betonkeverő-szállító mixer-kocsit. Hozzájuk irányítottak há­rom Kamaz nyerges vontatót, amelyek egyenként nyolc-tíz köbméter kavicsot tudnak elvinni. A főnökség, törekedvén a gazdaságo­sabb fuvarozásra, kizárólag szovjet gyártmányú nehéz tehergépkocsikat használ. így a javítás is, üzemeltetés is ol­csóbb, ugyanakkor a nagy teherbírású kocsik „kiszorítanak” jó néhány ZIL-t, vagy IFA-t, nem is szólva arról, hogy kevesebb pilóta több munkát tud elvé­gezni. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: S. M. Az építőanyag-fuvarozási vállalat tevé­kenysége az egész országra kiterjed. A Budapest székhelyű vállalatnak négy üzemegysége van. Az 1. számú Buda­pestet és környékét, Dél-Dunántúl, és az Alföld egy részét; a 3-as számú miskolci székhelyű üzemegység Észak-Magyar- ország, és az Alföld fuvarozásait végzi el, a 4. számú Győrött működik, főleg észak­dunántúli területek tartoznak hozzá, míg az 5. számú üzemegység székhelye Pécs. A szekszárdi főnökség ehhez az 5- ös egységhez tartozik. A főnökségben végzett munkáról adunk áttekintést tudó­sításunkban. Tulajdonképpen az építőanyag-ipart szolgáló fuvarozó vállalatot nem egy csa­pás érte 1987 év elején. Már az előző év­ben is érezhető volt a beruházások visz- szafogása miatt a fuvarhiány. A Dunából nem tudtak megfelelő minőségű folyami kavicshoz jutni. A tél akadályozta az épí­tőipar folyamatos munkáját, nem kellett anyagot szállítani. A nagy tömegű földet a gátakhoz kellett vinni, hiszen nem tudtak kitermelni a bányákból. A közutakhoz szükséges kő, és más útépítésekhez a burkolóanyag előszállítása elmaradt a bizonytalan 1987-i program miatt... Ne soroljuk az okokat, az tény viszont, hogy az ÉPFU szekszárdi főnökségénél nagy hátrányba kerültek. Azt tervezték, hogy 78 ezer tonna árumozgatást végez­nek, teljesítettek 45,8 ezer tonnát. Az áru­tonna kilométer teljesítés is több mint fél­millióval maradt el. Pedig még jó időben elküldték minden fuvaroztatóhoz a leve­let: húsz százalék kedvezményt adnak az előszállításokhoz. A hetedik hónap vé­gén jutottak a tervvel egyenes vonalba. A főnökség száznegyven dolgozója rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy a le­maradást pótolják. Vállalták a dolgozók a legrosszabb útviszonyok ellenére is a fu­varozást. Ha a magános vagy a közületi rendelő kérte, akkor vasárnap is munká­ba álltak a kocsik és a rakodók. Megszer­vezték a „heti gyűjtést”. Ez üzemszerve­zési témakör: egy hét alatt összegyűjtöt­ték az összes magánrendelést, kavicsot, homokot, földet vagy bármit kívántak szállíttatni, s a hét végén komplex brigá­dokat küldtek a munkák gyors elvégzé­sére. Ez tetszett a magánosoknak, akik szinte a háznál fogadhatták a kocsikat - lévén a menetirányítók és a sofőrök nagy helyismerete. Az is a jó fogások közé tartozott, hogy amint a fuvar megkívánta, átültették a ve­zetőket másik kocsira. Tehát ha több bil- lencsre volt szükség, akkor a fixesekről mentekemberek azokra a gépekre, ame­lyiknek a vezetője azon a hét végén vala­milyen ok miatt nem tudott dolgozni. Jól szolgált a tavasszal a mohácsi áfésszel nyitott üzletköfö iroda is. Ott gyűjtik a fu­vart, az áfész megszervezi az építkezé­sekhez szükséges áruk megvásárlását, és a fel- és lerakodást is vállalják. így vált komplexszé és hatékonnyá a szekszárdi főnökség munkája a hátrányok ledolgo­zása idején. Az év hátralevő részében is nagy fel­adatokat kell megoldani. Ugyanis jelen­tősen csökkent a bajai panelszállítási terv. Most Mohácsra viszik a panelt a TÁÉV-től, majd pedig az év vége felé Komlóra. Megbízható partner, mindig kap munkát. Pedig húzódoztak a bajai szállítástól, mert a Duna-híd sokszor fél órát, másfél órát is megfogta a panelszál­lító szerelvényt. Mivel a „jó” munkát is el­vállalták, illetve megkapták, így segíten­A tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet, mely 240 főt foglalkoztat, vasipari és fa­ipari profillal rendelkezik. A termelési ér­ték részaránya 40-60 százalékos, tehát nagyobb a faipari tömegcikkgyártás és az abból származó bevétel. Ennek is je­lentős hányadát - 80 százalékát - tőkés exportra szállítják. Az előző években ez a szám nem volt ilyen kedvező, de a négy külkereskedelmi partnerrel kapcsolat­ban álló - Hungarocoop, Artex, Konsu- mex, Skála World Trade (külkereskedel­mi leányvállalat) - tolnai szövetkezet ter­mékei iránt megnőtt a kereslet. Legfontosabb termékeik a rácsok, ülő­kék, és nyugágyak, de az idei esztendő­ben igazi sikert értek el a kisbútorokkal, újságtartókkal és a gyermekjátéksarok­kal is. Stróbl József, a szövetkezet elnöke el­mondta, hogy a nyugat-európai orszá­goknak szinte mindegyikében van pia­cuk, így Hollandiában, Svédországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és Svájcban, majd hozzá­tette: - Az idei esztendőben már az USA- ba is szállítunk új termékeinkből. Tőkés exportunk 1986-ban 26 millió forint volt, az idei tervben 38-40 millió szerepel, amire döntően az új termékeinkből már megkötöttük az üzletet.- Mi szerepel a jövő évi terveik között?- Az export fokozása az amerikai pia­con. Igény van, szerencsére, nekünk pedig meg kell keresni a kapacitás növe­lésének lehetőségét. Egyszóval műszaki fejlesztést kell végrehajtani. Erre várha­tóan kooperációban nyílhat lehetőség, és ha ez sikerül, megcélozzuk az 50 mil­liós bevételt.- Milyen módszerrel „szerzik” az üzle­tet, és hogyan tartják az üzletfeleikkel a kapcsolatot?- A hagyományos, már jól bejáratott piacunk a régi termékeinkkel ellátható, a vevő ismeri ezeket a termékeket és kere­si is őket. Az új piac esetében minták alapján kezdjük az üzletkötést, amit vagy a vevő hoz, vagy a mi termékünk egyike. Kiállításokon rendszeresen jelen va­gyunk, és a faiparban e területen nincs szinte ismeretlen partner. Harminc­negyven minta készül, amiben hagyomá­nyos és új egyaránt helyet kap, ezeket ajánljuk. így sikerült az amerikai partner­re is szert tenni. Látták a mintát, tetszett, de a partner némi módosítást kért, amire persze azonnal reagáltunk. Hirtelen és gyorsan kell reagálni, színről, formáról, vagy alapanyagról legyen is szó. A vevő kérése az alap, amihez persze egyfajta állandó megújulás szükséges. Ismerjük a külkereskedelmi partnereink útján az igényt, a divatot, és kiváló kapcsolatokat tartunk a vevőinkkel. Rendszeresen ide­látogatnak hozzánk, a vevő pedig vevőt hozhat, és hoz is, ha megelégedett. Mű­szaki adottságainkon belül minden vál­toztatásra készek vagyunk. Most azon fá­radozunk, hogy technológiai váltásra is képesek legyünk. A legmodernebb csapolási eljárástól a felületkezelésig kell ennek az újnak ter­jednie. A kikészítés műszaki színvonalá­nak emelésében van a jövő piacának le­hetősége, mi persze műszakilag is még jobb árut kívánunk piacra dobni.-szs- Fotó: Sörös A TÁÉV szekszárdi házgyárában panellal raknak meg egy nyerges szállító szerelvényt Gázprogram csúszásokkal Kaotikus helyzet a Bottyán-hegy környékén Hétfőtől ismét megindulhat a buszközlekedés? Szekszárd némely részén, ahol a föld- gázvezeték építése folyik, kaotikus álla­potok uralkodnak. Több utcában egy­szerűen csődött mondott az elképzelt forgalomszervezés. Az építők egy része a lakókra mutogat, több ezer család pedig a kivitelezőket marasztalja el az áldatlan helyzetért. A Bottyán-hegy és környékén napok óta szünetel az autóbusz-közlekedés, az ott élők nagy bosszúságára. Szerdai kőrútunkat a vasútállomás kö­zeli Pollack utcában kezdtük, amely a DDGÁZ munkaterülete. Ezen a területen a munkálatokat augusztus végéig kellett volna befejezni. A készültségi fok alapján jó, ha szep­tember közepéig megtörténhet az át­adás. Szunyogh István, a DDGÁZ cso­portvezetője fogadkozik, hogy mára, azaz augusztus 4-re betakarják az utcát átszelő átvágásokat.- Két napja az egyik kollégám teherau­tókra vadászik, a szállítóeszköz-hiány gátolja a betonozás befejezését. Beton még csak lenne, de sem a TÁÉV-től, sem a TOTÉV-től, sem pedig a Vízműtől nem tudtak kocsikat bérelni. Az itt élő Szitás Gyula arra panaszko­dott, hogy egyik napról a másikra feltör­ték az útburkolatot, melyről előre nem szóltak a lakóknak, így aztán az utca vé­géről talicskán tolhatja haza a kukoricát. Varga S. József egy szuszra mond vé­leményt a Pollack utca sorsáról.- Azt egy pillanatig sem vitatom, hogy a gáz bevezetése sok könnyítést jelent. Azt viszont nem értem, hogy hosszú évek óta képtelen elkészíteni a város a szennyvíz- csatornát. Évente 12-15 ezer forintot fi­zetek ki a szippantásért. A derítőim két­hetente megtelnektalajvízzel. Azt sem ér­tem, hogy a tervezett 56/a utat miért eb­ben a keskeny utcában óhajtják megva­lósítani! A Csokonai utcában a Generál gmk dolgozik. Az átadási határidő, mint Nyisz- tor Sándor és Tóth Zoltán gázszerelőktől megtudom, szeptember 30-a. Munkáju­kat a közmütérképen nem szereplő nagy átmérőjű csatorna vetette vissza. A közeli Kecskés utca a TÁÉV munkaterülete, az átadási határidőt augusztus 30-ban je­lölték meg. A vezeték gáz alá helyezése szeptem­ber végénél előbb nem várható. A Nap­fény utcában több mint egy hónapja ásta ki az árkot a TÁÉV, annak felső szaka­szán már lefektették a vezetéket. Az itteni családiház-építőknek viszont igen sok bosszúságot okozott, hogy az építőanya­got nem tudták a helyszínre szállítani. Az átadási határidő ezen a területen egyéb­ként október 15-e. Lapunk május 7-i számában, a Boty- tyán-hegy és környékéről a következő­ket írtuk: „A műszaki ellenőr a helyszínen megjegyezte. Amennyiben a TOTÉV na­pokon belül nem kezdi el a gerincvezeték fektetését, kizártnak tartjuk az augusztus 30-i határidő teljesítését.” Majd másutt: „A koordináció jelentős részét magára vállaló városi tanács műszaki osztályán bíznak abban, hogy 1987-ben csökken az elmúlt esztendőre jellemző túlfeszített­ség és a kivitelezők is nem csupán üzleti, hanem sokkal inkább várospolitikai programnak fogják fel munkájukat, amely a lakosságot igen jelentősen érin­ti.” Sajnálatos, hogy közel négy hónap múltán a korábban megfogalmazottakat idéznünk kell. Ugyanis a Bottyán-hegy körzetében dolgozó TOTÉV munkájában semmiféle változás nem tapasztalható, ebből fakadóan az augusztus 30-i határ­időt nem tartották be. Továbbá kérdéses az is, hogy egy hét szünet után szeptem­ber 7-én ismét beindulhat-e az autó­busz-forgalom. Fábián József és Kökény Lajos a Kun Béla utcában földvisszatöltés közben szinte egyszerre fakad ki.- A helytelen irányítás és szervezés miatt jutottunk idáig - így Fábián József. - A dolgozókat hibáztatják, csak azt nem tudom, hogy miért. Az árokba visszatöl- tött földet le kellene tömöríteni, de ismét meghibásodott a döngölő. Hiába jött ki a szerelő, nincs alkatrész a javításhoz. S. Gy. A Csokonai utcában a Generál gmk dolgozik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents