Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-04 / 208. szám
4j\riÉPÜJSÁG 1987. szeptember 4. Fajták, technológiák, eljárások A falu, ahol minden üzlet új A tudomány műhelye: a KSZE Alighanem a legelegánsabb rendezvények közé tartoznak a KSZE bemutatói, tanácskozásai. Mindig minden a helyén van, a programok percre, pontosan kezdődnek, az előadások színesek és érdekesek - még a szakmától távol álló ember is érti miről van szó, nem hemzsegnek az idegen - főként latin nevek, kifejezések a tudományos eredményeket ismertető beszámolókban. A kutatás, a fejlesztés a KSZE Agrárfejlesztő Közös Vállalat egyik legfontosabb munkája, hisz a partnergazdaságok szolgálata a legkorszerűbb fajták, technológiák nélkül nehezen lenne elképzelhető. Három kísérleti telepen - Iregszem- csén, Várdombon és Bonyhádon - állítanak be fajtanövényvédelmi, műtrágyázá- si és agrotechnikai kísérleteket. Ezeket rendszeresen elemzik, és az eredményeket közük, azonban a tudományos kiadványok, szaklapok nem minden partnergazdasághoz jutnak el. Kísérleteket egyébként a taggazdaságokban is folytatnak, itt, illetőleg itt is megmutatja egy-egy fajta, hogy üzemi körülmények között mire képes. Ilyenformán mód nyílik arra is, hogy hangot adjanak a véleménykülönbségeknek. Több éves tapasztalat, hogy egy-egy jó hibrid terjedése nem kizárólag a hivatalos minősítés függvénye, hanem a valós teljesítmény eredménye. Tekintettel arra, hogy nem követni akarják a gyors változásokat, hanem vele lépést tartani, sőt irányítani is - saját tapasztalataikra is kell támaszkodni. Természetesen ez csak közös munkával lehetséges, úgy, hogy részt vállalnak az ország hivatalos kísérleteiben, szorosan együttműködnek a kutatóintézetekkel. A Növénytermesztési és Minősítő Intézettel végeznek közösen kisparcellás kísérleteket, a kisparcellás úgynevezett «A” típusú vizsgálatokban kiválóan szereplő hibridek kerülnek ki a nagyüzemi fajtaösszehasonlító kísérletekbe. Hamarosan sor kerül a kukoricakísérletek bemutatására Tolna megyében is, és az ország számos más pontján. A kísérletek célja az ország különböző ter- műtájain az eltérő éréscsoportú hibridek gazdaságos termeszthetőségének megállapítása, a legjobb fajták termesztésbe vonásával a fajtaválaszték bővítése, a termésbiztonság fokozása. A kísérleti hálózat megoszlása lehetővé teszi azt, hogy eltérő éghajlati és talajadottságok mellett választ kapjanak a perspektivikus hibridek adott tájkörzetben való adaptálására. A KSZE fajtaajánlata minden egyes növényféleségnél igen bőséges, van mód választásra. Ezen kívül fajtaspecifikus technológia kialakítására tesznek javaslatot, a tenyészterület kísérleteinek tapasztalatait gyakorlati megvalósításra ajánlják. Foglalkoznak többek között a mésztrágyázás jelentőségével, elveivel és módszereivel, a kukoricaállomány nitrogén műtrágyázására alkalmas műszaki megoldásokkal, javaslatokat dolgoznak ki a művelőnyomos búzatermesztés gépüzemeltetésére. A bemutatókon, tanácskozásokon túl kiadványokban ismertetik a kísérletek eredményeit, az eljárások alkalmazási módját. Az ízléses, szép kiadványok minden partnergazdaságba elkerülnek, s az ágazatvezetők, főágazatvezetők alaposan áttanulmányozhatják. A képekkel illusztrált kiadványokban például a IU- Knoll biostimulátor hatása pontosan látható. Ez a gilberellinekből, kálium hidro- karbonátból és bórsavból álló hozamfokozó bioregulátor hozzásegíti az állományt a genetikai képességeinek jobb kifejtéséhez, a negativ környezeti hatásokat kompenzálja, s jó körülmények között igen magas terméshozam érhető el az alkalmazásával. Növekszik például a cukorrépa hidegtűrése, csökken az apró répa aránya, a búza kalászonként!' szemszáma több lesz, szilárdabb szalmát lehet betakarítani, s ami igen-igen lényeges, javul a búza sütőipari értéke. A Ju-Knollal csávázott kukorica jobban termékenyül, és gyorsabb lesz a szemek vízleadása is. A szer szabadalmi oltalmat élvez tíz országban, többek között a Szovjetunióban és az USA-ban is. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatási és fejlesztési tanácsa a hektáronkénti 10 tonna búzatermés elérését célzó kísérleti és fejlesztési programjában 1984-től vesz részt a KSZE. A kísérletsorozatban a köztermesztésben lévő fajtákon tanulmányozzák a különböző agrotechnikai tényezők - a vetésidő, a csíraszám, a nitrogéntrágyázás, a bioregulátorok és növényvédelmi beavatkozások hatását. Az biztos: a fajták egymáshoz viszonyított terméseredménye termőhelyenként nagy szóródást mutat, s hogy melyik az a fajta, ami az adott üzemben a legmagasabb hozamot produkálja az üzemben dolgozó szakemberek feladata eldönteni. Ehhez adnak segítséget a különböző témában tartott bemutatók, amelyeken évente hozzávetőleg 2000 szakember ismerheti meg a KSZE legújabb kutatási és fejlesztési eredményeit. q. V. M. Az ellenőrzés fonákja Ellenőrzésre szükség van, ezt senki nem vitatja, ezenkívül pedig a tények is bizonyítják. A tények olykor eléggé elszomorítóak. Például olyankor, amidőn kiderül, hogy itt, ott és amott- vagyis a valóságban egy helyen sosem mérhetően átlagosan - száz vásárló (megrendelő, fogyasztó stb.) közül húszat megkárosítanak. Véletlenül, vagy tudatosan, ez természetesen nem mindegy, de a kár azért kár marad. Arról sajnos már kevesebb statisztika szól, vagy egy sincs, amelyik megmutatná, hogy a vásárló, a fogyasztó, szóval az állampolgár mikor és hány forinttal károsítja meg a közt. A tömegközlekedési eszközön történő bliccelés, parkrongálás, szemetelés és bármi egyéb formájában. A százalékarány itt kimutathatatlan, bár például ami a közterületeink szennyezettségét illeti, nem lehet éppen alacsony... Mellékesen szólva valamennyien egymást is ellenőrizzük, olykor egyáltalán nem alacsony hatásfokkal. Tessék például arra gondolni, hogy ki, melyik szomszéd magánügyeiről, vásárlási, fogyasztási, öltözködési és gyereknevelési szokásairól mennyit tud. Néha többet, mint az illető maga. Ez természetesen már vadhajtás, de úgy tűnik, hogy ezek nélkül is van az ellenőrzés körül elgondolkozni való épp elég. Hangsúlyozottan elismerve fontosságát, sőt elkerülhetetlenségét is. A magyar törvények szerint valaki csak akkor tekinthető bűnösnek, ha vele szemben valamelyik bíróság jogerős ítéletet hozott. Szűkítve a kört, az akit ellenőriznek, mindaddig tisztességes és feddhetetlen állampolgár, amíg ennek ellenkezője hitelt érdemlően be nem bizonyosodik. Ennek megfelelően kell is bánni vele. Legyünk pontosak: nem kell, hanem kötelező. A KISOSZ rangot jelentő plakettjével kitüntetett kiskereskedő panaszolta, hogy a hozzá érkező ellenőrök kivétel nélkül, mindig úgy viselkedtek, mint akik eleve biztosak benne, hogy találnak valamilyen visszaélést. Modor, hanghordozás, hangsúly, viselkedés, ezen belül pedig gúny, pökhendiség és cinizmus egyként visz- szatetszést keltő. Megjelenik - csupa nagybetűvel -AHA TÓSÁ G és vele szemben ott áll, természetesen kisbetűkkel szedve akár csak Nemecsek, „az ellenőrzött” fél. Akiről tán nem ártana elfeledni, hogy teljes jogú magyar állampolgár is. Az ellenőrzés fonákjához tartoznak a „csali” kérdések, eleve lebuktatni akaró próbavásárlások is. Nemrégiben egyik nagy vendéglátóipari egységünk főnöke mondott ellent annak, hogy beosztottja elfogadja a rá rótt másfél ezer forintos bírságot. Az illető élete első munkanapjának harmadik óráját tudhatta maga mögött és a kezdők kezdője lévén, elhibázta a dupla duplához járó tejszínadagot. Ami mellékesen szólva, aligha az orvmeggazdagodás legeredményesebb forrása. Sokan és sokat beszéltünk erről. Végül is arra az eredményre jutottunk, hogy az utolsó - mondjuk kettő - évtizedben ebben az országban sok minden változott. A gazdasági helyzet is, utóbbi nem éppen előnyünkre. De szerencsére az ember és ember, hatóság és állampolgár közötti viszony szintén - noha változásai még távol vannak az elégségestől. Régi szokásunk szerint többet beszélünk, mint teszünk. E sorok írója egy alkalommal a rádióban (1986. június 12-én) már hosszasan méltatta az állami népi ellenőrzés fontosságát, hasznát, munkáját. így talán nem fogható rá valamiféle „antiellenőr" szemlélet. Azt az érzését azonban nem tudja tagadni, hogy az állami ellenőrzésnek néma tényében, hanem a kivitelezésében mintha sok minden nem menne a hivatalból hirdetett elveknek megfelelően... (ORDAS) Egy ragyogó trojka és a hétköznapok Több mint negyven esztendeje már annak, hogy a Bonyhád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet jogelődjeként az fmsz üzleteket nyitott Aparhanton. Ezek az üzletek a hosz- szú használatban bizony megkoptak, elöregedtek, e régi épületek megrogytak, vizesek, dohosak és sötétek voltak. A faluban csupán igazi füstös kocsma várta vendégeit, hiába volt sokakban igény a szebbre, jobbra, amíg az új építésének anyagi feltételei meg nem teremtődtek. Valaha sokan nem is mondták ki másképp a település nevét mint Hantapar, bármily furcsa is ez, de előbb van Hant, csak azután következik Apar, ha Bonyhád felől közelítünk. Ma viszont nincs sorrendiség, mivel a falu mindkét részén új áfész-bolt várja a vevőket.- Két részből tevődik össze az a munka, amellyel Aparhant üzlethálózatát felújítottuk - mondja Stoll László az áfész főkönyvelője. - a hanti és az apari bolt is elemi kárt szenvedett üzlet volt. A Szö- vosz által kiírt pályázatot megnyerve és a saját anyagi erőket ésszerűen csoportosítva sikerült mindkettőt szépen rendbe- tennünk. Düledező, roskatag volt, de ma már a kor követelményeinek megfelelő szinvo- lanú boltba várjuk a vásárlóinkat. Ezen kívül a kistelepülési rekonstrukció keretében is sikerült megtenni, ami a támogatáson kívül tőlünk elvárható volt. a faluban igény volt arra is, hogy kulturált körülmények között étkezést tudjunk biztosítani a dolgozóknak. Ennek a falunak nemcsak kocsma kellett, hanem egy jó színvonalú vendéglő, és az itt élők ezért minden meg is tettek. Egy év alatt épült fel az üzlet 1980-ban. A termelőszövetkezet igen sokat segített, de a tanács is mindent megtett a sikerért. Telket adtak, a téesz földmunkát végzett, az emberek szívesen dolgoztak, öröm volt ez a beruházás.- Mi adtuk a telket, a téesz félmilliós társadalmi munkát végzett, az áfész példás gyorsasággal dolgozott, így egy esztendő alatt megépült a vendéglő, de egy év alatt elkészültek az új boltjaink is - mondja Kovács Péter aparhanti tanácselnök. - Az a kitűnő kapcsolat, ami az áfész, a téesz és a helyi tanács között van, alapja volt ennek a változásnak. Mindenki egyet akart és egyfelé húztuk azt a szekeret, amiben végső soron a falu „ült”. A közétkeztetés megoldott, amióta szerződéses az üzlet, ragyogóan működik, mondhatom köz- megelégedésre. Boltjaink már jók, a választékbővítésre adottak a feltételek. Még kívülről kell megszépülnie az épületeknek. - Várhatóan legkésőbb a tavasz végéig ez is megoldódik - említi meg Stoll László. Mindenütt kicseréltük a berendezést, a hanti italboltot is felújítottuk, korszerűsítettük. Negyed- oszályúból harmadosztályú lett, de egyben igényesebb is. Délidőben a boltban Mikor már majdnem húzták a levesnótát, betértünk az apari 26-os számú boltba. A tágas, jól áttekinthető üzletben egyelőre csak két eladó. Erős Józsefné és Fábián Antalné.- Mindennapos, hogy ilyenkor déltájt alig van vásárlónk, - mutat körbe Erős Józsefné - akinek a férje a boltvezető. A házaspár férfitagja már 30 éve itt dolgozik, a feleség 23 éve. - Délelőtt 11 -ig óriási a hajtás, rengeteg a vevő. Tej és kenyér időben érkezik. Most indult az iskola, majd most lesz vevőnk bőven.- Egy éve vagyok ebben a boltban - mondja Fábián Antalné de előtte is áfész-dolgozó voltam, sőt a mostani főnökömnél voltam tanuló is. Bonyhádon is dolgoztam, de hazajöttem, mert építettünk. A szomszédban lakom. Közben néhányan érkeznek. Filteres tea fogy, meg kávé, és csokoládé. Milyen a véletlen, csupa férfi a vevő.- Hanton lakom, ott is van jó boltunk - mondja Csiszér Antal míg fizet. - Gondoltam, amikor elbontották a régit, csak kapunk újat, hát így is lett. Jó kis boltok ezelcmár.- Jöjjön csak velem - fog kézen Szentes Imre. - Nézze meg, ebben a falusi boltban van pulóver, kenyér, még kömű- vesszerszám is. Nem kell már minden szíre-szóra Bonyhádra utazni. Még borlopó is lóg ott, látja?! Megjárja, ez már Aparnak kellett. Van itt választék, kérem...- Alapelv, hogy ne az eladó, hanem az áru mutasson - mosolyog Erős Józsefné. A pénztárgép meg amúgy is mutat. Valaki még beszól a nyitott ajtón:- Tudják, itt nem is annyira az áru a sok, mint amennyire a pénz kevés. Az érkező buszról ketten a boltba sietnek, míg a vendéglő előtti lépcsőn egymásra várnak azok, akik évek óta együtt ebédelnek. Aparhant délidőben. Úgy tűnik elégedetten. SZABÓ SÁNDOR A méhatka ellen Szekszárdi találmány: a növényi kivonat Remények és eredmények Szebb környezetben jobb a közérzet A nyolcévestől a nyolcvanöt évesig mindenki részt vett a közös munkában Szekszárdon 1987. I. félévében 30 millió 50 300,- forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ebben foglaltatik a Benczúr utca lakóinak munkája is. Rövid kis zsákutca a kórház fölött 17-18 családi házzal. Csend, virágok, fák, söprött járdák. Nyár eleje óta még rendezettebb az utca képe. Júniusban ugyanis társadalmi ösz- szefogással rézsűburkolatot készítettek a közterületen az ott lakók.- Asszonyok ötlete volt ez az egész - kezdi a beszélgetést az egyik lakó, Lörinczi Gyula. - A fő szervező a feleségem és Ancika, Szabó János- né volt. A kivitelezők meg mi, férfiak, valameny- nyien az utcából. Jó partnerre találtunk tervünk megvalósításában a városi tanács ügyintézőiben. Az általunk kitermelt földet elszállíttatták, betonlapokat biztosítottak a leplanírozott föld lefedéséhez. Az elöregyártott betonlapokat a GA- MESZ adta, mintegy 80-100 m2 területet fedtünk le vele, 4 napig dolgoztunk hatan-heten - veszi át a szót Szabó János. Hogy ne legyen minden csupa kő, beton, virágvályúkat is kialakítottunk. Ide már virágot, műtrágyát saját pénzen vettünk. A beültetett virágokat az asszonyok azóta is naponta locsolják.- Nem sajnálták az időt, energiát, pénzt? - kérdezem.- Nem, mert a szebb környezetben jobb a közérzetünk. Az utca valamennyi lakójának nyílnak azok a virágok. Azelőtt ez egy gazos terület volt, hiába ültette be a tanács, mindig elgyomosodott. Nézze meg most! - mutat körbe jogos büszkeséggel. Körbenézek és más közterületek, utcák képe jelenik meg előttem - gazzal, eldobált szeméttel.- Mi lehet ennek az utcának a titka? - Töprengek. - Talán az, hogy mindenki mindenkit ismer, az emberek előre köszönnek egymásnak és újévkor átmennek egymáshoz boldogabb esztendőt kívánni, húsvétkor pedig a szebbik nemet meglocsolni? Talán ez, az egymásra figyelés, talán más. Mindenesetre követendő a példájuk. F. KOVATS ÉVA Homlokráncoló időket élnek manapság a méhésze^ Különösen komorrá válnak, ha var- roa jakobsoni - közismerten atka - fertőzött- séget észlelnek méhészetükben. Milyen kárt- vevő is ez az atka? Először az 1880-as évek végén fedezték fel Jáva szigete körül, majd jóval később az 1970-es években terjedt el nagyobb területen. Hazánkban 1982-ben találták először, míg megyénkben 1983-ban jelent meg. Jelenleg egész Európa fertőzött. Az atka vérszívó parazita, petéit a méhálcára rakja, azt a méhek befedik és itt kelnek ki, majd a méhek potrohának gyűrűi közt szívják vérüket, miáltal a méhek elkorcsosodnak, kisebbek lesznek, elvesztik repülési készségüket. A szakiroda- lom szerint a fertőzés három év alatt pusztit el egy méhcsaládot, ha azt nem kezelik. A gyakorlat azonban azt igazolta, hogy egy év is elegendő ahhoz, hogy egész méhészeteket tegyen tönkre. Megyénkben Bátaszék környékén volt a legnagyobb méhpusztulás. Az atka kártétele országos szinten több száz millió forintra tehető. Az ismert védekezési módok Nálunk az ismert védekezési módok közül leginkább kettőt alkalmaznak - mondja dr. Szakács Sándor szekszárdi állatorvos. - Az egyik az atkák gyérítését és elpusztítását eredményező biológiai eljárás. Lényege annak felismerése, hogy az atka a leghosszabb fejlődési ciklusú hereméhekre rakja petéit. Ezeket rendszeresen eltávolitva, az atkák akár ötven százaléka is elpusztítható. A másik mód a gyógyszeres kezelés közismert nevén füstölő csíkkal, amit szakszerűen és rendszeresen alkalmazva a méheken lévő atkák akár kilencven százalékát is el lehet pusztítani. Ez utóbbi védekezési mód hátránya, hogy azok az atkák, amelyek a fedett hasításokban vannak, nem károsodnak, illetve onnan kikelve folytatják pusztításukat. Hátránya az is, hogy nagyon fáradságos és időigényes munkával jár, és alkalmazása a kedvezményes vásárlás ellenére, nagyon drágítja a méhészkedést. A csoport és munkája Szekszárdról dr. Szakács Sándor nyugalmazott állatorvos és felesége, dr. Szakács Eszter laborvezető gyógyszerész már jó másfél éve kutatják, keresik az atkák elleni védekezés hatékonyabb módját. Velük együtt vesz részt a kutató munkában dr. Kobulej Tibor nyugalmazott egyetemi tanár és felesége dr. Kobulej Tiborné biológus tanár, akik Budapesten laknak.- Alapgondolatunk az volt, hogy a méhek a növényekkel érintkeznek, ezért olyan növényi kivontatokat kell keresni, ami az atkákat elpusztítja, de ugyanakkor a méhek attól nem károsodnak - tájékoztat dr. Szakács Sándor. - Sok-sok sikertelen kísérletünk volt eddig - mondja. Mintegy ötven-hatvan növénykivon- tatot próbáltunk ki, mire sikerült egy olyan nyolc összetevőből álló növényi kompozíciót összeállítani kenőcs formájában, ami hatással van az atkákra. Ezt a kenőcsöt egy egyszerű papírra felkenjük, azt a kaptár aljába tesszük. Egy idő múlva azt figyelhetjük meg, hogy az atkák erre a papírra hullanak le és a méhek nem károsodnak. Egy normál méretű rajzlapon, mintegy száz atkát lehetett nagyító alatt ösz- szeszámlálni.- A gyakorlati kísérleteket eddig részben a saját méhészetemben, részben ismerőseim méhészeteiben végeztük. Nemrég adtuk ki a kompozíciót tesztelésre a Fácánkerti Vadbiológiai Állomás toxikológiai állatorvosának, dr. Hadházi Árpádnak. Ö a jelenlegi tesztelési stádiumban komoly reményeket táplál az általunk előállított szer hatásosságát illetően. A kompozíción már nem kívánunk változtatni, de tovább dolgozunk az alkalmazási technológia tökéletesítésén. A szer egyik nagy előnye a füstcsikkal szemben, hogy alkalmazása során nem kell a méheket lezárni. Ez pedig önmagában már eredmény. Az már biztos, hogy legalább olyan hatásfokkal alkalmazható, mint a füstcsík, de a kezelés egyszerűbb, kevésbé fáradágos és az se elhanyagolható szempojit, hogy nem vegyi, hanem növényi anyagról van szó. Szeretnénk úgy is kipróbálni a kompozíciót, hogy közben lezárjuk a kaptárakat, ezzel nagyobb koncentrátumot érhetünk el és reményünk lehet arra, hogy így már a sejtben pusztíthatjuk el az atkákat. Reményünk alapja az a tény, hogy az illóolajok kisebb molekulájúak, mint a füstcsík hatóanyagának molekulái. Ezért ezek talán be tudnak hatolni, át tudnak diffundálni a sejthártyán és a lefedett sejten belül lévő álcán öli meg a fejlődésében lévő atkákat. Ezzel az ellene való védekezés szinte tökéletessé válna. Addig is, mint biológiai anyag, az atka elleni szerek körét, választékát bővíti. A szabadalmazási eljárást napokon belül beindítjuk. A teszteléseket várhatóan ebben az évben befejezzük. Bízunk abban, hogy a jövő évben már valamennyi méhész számára hozzáférhető lesz a kompozíció, megfelelő használati utasítással - fejezte be tájékoztatóját az állatorvos. SZABÓ GYŐZŐ Mindent megkaptak a boltba „küldött” férfiak
