Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
1987. szeptember 30. Képújság 5 TUDOMÁNYPOLITIKA ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉS Az MSZMP XIII. kongresszusa, a társadalmi és gazdasági fejlődés fontos feltételeként jelölte meg a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás eredményességének fokozását, a műszaki fejlődés politikai, társadalmi, gazdasági feltételrendszerének javítását. A népgazdasági terv és a Központi Bizottság 1987. július 2-i társadalmi-gazdasági kibontakozási programja a végrehajtás nélkülözhetetlen feltételeként számol a műszaki fejlesztés gyorsításával, a tudományos kutatás eredményességének növelésével. KSZE Kapcsolatok Sanghajtól New Yorkig Mezőgazdasági tudományos műhely A Szekszárdi Növénytermesztési Rendszer partnergazdaságai érdekében évente közel tizenötmillió forintot költ a tudományos kutatásokra, fejlesztésekre. A termelés állandó megújítása érdekében szükség van arra, hogy a hazai élelmiszergazdaság egy lépéssel sem maradjon le a világszínvonaltól. S ennek érdekében több mint félszáz külföldi partnerrel tartják a kapcsolatot. Lényegében három fő kérdés köré csoportosítható a kutató, fejlesztő munka: 1. a legújabb növényi fajták honosítása, 2. új gépek kifejlesztése az új, nagy hozamú növényekhez, 3. a növényi kultúrák védelme a kártevőktől. Új gépek, eszközök Nagy Zoltántól, a termelési rendszer műszaki főosztályvezetőjétől azt kérdeztük, jelenleg mi adja a legfőbb gondot, tennivalót.- A cukorrépa termeltetésének gépeit szeretnénk úgy fejleszteni, hogy a hazai vetőmagot is megbízhatóan tudjuk elvetni. Jelenleg kilenc különböző típusú vetőgépet vizsgálunk. A tesztelésbe már bevontunk négy taggazdaságot, a kezdeti eredmények biztatóak. A győri RÁBA gyárral tárgyalunk, azt szeretnénk elérni, hogy a legjobbnak ítélt vetőgépet licenc alapján gyártassuk. A MÉM Műszaki Intézettel szoros kapcsolatban állva, az ösz- szehasonlító vizsgálatok azt is egyértelműen igazolják, hogy a hazai viszonyok között a gépek jól vizsgáznak. Persze, mielőtt végleges döntést hozunk, nemcsak a gödöllői, a mezőfalvai gyakorlatokat kell értékelnünk, hanem a Dunántúl más tájain használt gépek tapasztalatait is. Az idén már vetettünk hazai magot is, ám úgy tűnik, nem járható út ez. A gazdaságosabb üzemmód kialakítása azzal is együtt jár, hogy a vetőgépekhez alkalmazható erőgépeket is vizsgálják, ugyancsak változó talajviszonyok közepette. Azt is szeretnék elérni, hogy nemcsak cukorrépát, hanem más magot is vethessenek a géppel, tehát több célút akarnak forgalomba hozni. A vetőgépek sortávolságát természetesen a kiszedő gépekhez kell beállítani, s ugyanakkor megoldották azt is, hogy vetéssel egy időben különféle kemikáliát juttassanak ki. Három éve használnak különféle Kleine típusú vetőgépet, ezek több változatát már kipróbálták. Úgy tűnik, hogy megtalálták azt a típust, amelyiket érdemes lesz megvásárolni, avagy hazai gyárral elkészíttetni. Az a helyzet, hogy nem ragaszkodik a KSZE kizárólag a Kleine-gépek- hez, amelyik gazdaság más típust akar venni, használni, nem gördítenek akadályt - ám elmondják a kísérleti gépekkel szerzett tapasztalatokat. A korábbi években főleg RAU gépeket használtak, s a tudományos kutatások azt igazolják, hogy váltani szükséges, a korszerűbb, több célra használható gépek irányában. A műszaki osztály a Szénhidrogén Kutató és Fejlesztő Intézettel közös kutatást végez. Az a cél, hogy olyan egységes kenőanyagot állítsanak elő, amely szinte minden erő- és munkagép üzemeltetése folyamán felhasználható. Jelenleg például ahány traktortípus van, szinte annyiféle kenőolajat kell használni. A forgattyúsházba, a sebességváltóba, a hidraulikába más-más minőségű olaj kell. A STOU univerzális olajat már több gazdaságban használják, úgy tűnik az eddigi tapasztalatok alapján, hogy megtalálták a több célú olajat. A Nagy Zoltán Harangozó Ferenc dr. Csibor István szekszárdi Aranyfürt Téeszben és Bölcskén is eredményesen használják az új olajat. A meliorációs munka további korszerűsítésére a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi intézetével folytatnak eredményes kísérleteket. Elsősorban a Sárközben szeretnék a talajt javítani úgy, hogy a speciális vibrációs szerszám 120 centi mélységben lazítaná a talajt, miközben meszet is juttatna a földbe. Egy gépet használnak, de szó van arról, hogy rövidesen a Sárközbe hozzák, s itt is kipróbálják. Az alföldi szikes talajon nagyon jó hatásfokkal dolgozott a gép. Nagy hozamú növények Harangozó Ferenc, a KSZE agronómiái főosztályának vezetője hosszú listát tesz elénk. Több mint félszáz kutatóintézetről, az azokkal való kapcsolatukról árulkodnak a sorok. A hazai kutató intézetek, mint a martonvásári, a szegedi éppen olyan előkelő helyen szerepel, minta Limagrin francia Me Curdy amerikai, a Kanadai King Rain, az eszéki és a zágrábi, vagy éppen a lengyel, vagy indonéz cég.- Elsősorban arra törekszünk - mondja a főosztályvezető, - hogy a legjobb fajtákat adjuk a taggazdaságoknak. A növény esetében csak három év után szabad nyilatkozni, addig kísérletezünk, kis- parcellákon, majd egyre nagyobb területen. S ha az eredmény kézzelfogható, akkor ajánljuk az új fajtát köztermesztésre. Elsősorban a kukoricát vallatják. A fajtakísérletek másfél évtizede eredményes munkát bizonyít. Hiszen nemcsak felváltották a régi fajtákat, hanem a legújabbat alkalmazzák a hazai termesztéstechnológiával. Acél természetesen a hektáronkénti minél nagyobb hozamok elérése. A tiztonnás termésátlag már nem álomhatár. S a növény beltartalmi értékét éppen úgy tudták növelni, mint a termés meny- nyiségét. Egyre ellenállóbb fajtákat hoznak be, s a várdombi, az iregszemcsei kísérleti telepeken, valamint Bonyhádon állandóan közszemlére teszik a bemutatók révén és a tapasztalatok írásos ösz- szegezése révén is. A kukorica mellett egyre nagyobb az igény a különféle tömegtakarmányok iránt. A csehszlovákiai Sarovce község termelőszövetkezettel, valamint két kanadai vállalkozóval állnak kapcsolatban. A fűfélék, a cirok, a lucerna egyre fontosabb növénnyé válik. Láthattuk az őszi bemutatón, hogy megfelelő fajtaválasztékot tudnak adni a termelő gazdaságoknak. Vegyszerek, mérgek A növényi kultúrát egyre több baj éri. A különféle gombák, rágcsálók és még ki tudná felsorolni, hogy mennyi betegség fenyegeti a búzát, a kukoricát. S erre is úgy készül a KSZE, hogy a költségkímélés mellett a taggazdaságoknak minél hatásosabb szert ajánljanak. Dr. Csibor István főosztályvezető elmondta, hogy a holnapnak kutatnak azzal a céllal, hogy minél kevesebb mérget, vegyszert kelljen a szántóföldre kiszórni.- Bonyhádon tízhektáros területen próbáljuk ki a hazai és a világon föllelhető különféle szerek hatását. Úgy is mondhatom, hogy ami Sanghajtól New Yorkig fellelhető, minden szerbe belekóstolunk egy kicsit. Nem mindegy, hogy a növényi kultúrára juttatott szer mennyire szeny- nyezi a környezetet, s mi marad a növényben. Az is természetes, amint a főosztályvezető a továbbiakban elmondta, hogy a világ legnagyobb vegyipari trösztjeivel állandó, mindennapos a kapcsolat. A Bayer, a BASF, a Ciba Geigy, a Du Pont, a Chemie Linz, a Shell, az ICI és még vagy félszáz cég termékeit használja kísérletei folyamán a KSZE. A kemizá- lási tapasztalatokat nyílttá tették. A taggazdaságoknak állandóan kész anyagot tudnak adni a növényi kártevők elleni szerek használatának tapasztalatairól. A szekszárdi növénytermesztési rendszernél folyó kutató és fejlesztő munkáról természetesen a teljesség igénye nélkül szóltunk. Hiszen a sok-sok éves tapasztalatok, az egyre több pénzt fölemésztő munka összegzése könyveket tölthetne meg. Az viszont egyértelmű, hogy a fejlesztő munka révén a tudományos intézményekkel nemcsak itthon, hanem a világnak szinte minden részén eredményes, gyümölcsöző a kapcsolatuk. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Alkotás és koordináció Manapság mind nagyobb hangsúlyt kapnak a kutató-fejlesztő munkában azok a témák, amelyeket mielőbb alkalmazhatnak a gyakorlatban. A gazdasági célú kutatások nélkül elképzelhetetlen annak a lépéshátránynak a csökkentése, ami a világpiacon megjelenő termékeinkben testesül meg. Egyes szakemberek szerint áruink műszaki színvonala - tisztelet a kivételnek - átlagosan két évtizeddel marad el a piaci követelményektől. A lépésváltást sürgeti többek között az MSZMP KB tudománypolitikai határozata is, amely meghatározza az ebbéli feladatokat. Tolna megye sose tartozott a hazai műszaki haladás éllovasai közé. Ezzel együtt mégis azt kell mondanunk, hogy az utóbbi években jelentős változások következtek be mind a gondolkodásban, mind a megyébe került és letelepedett műszaki és humán értelmiség számát tekintve, továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jobb feltételek megteremtésével az alkalmazott kutatások terén ma már számos, országosan is figyelemre méltó eredmény születik. A természeti és gazdasági adottságokból következően az állapítható meg, hogy előrelépés az alkalmazott és fejlesztő kutatások, a technológiai fejlesztések, a termékszerkezet-átalakítás és az adaptációk terén történt. A megyében működő ipar- vállalatok és szövetkezetek önálló kutatási munkát nem végeznek a Paksi Atomerőmű Vállalatot kivéve. Ugyanakkor a minisztériumi cégek saját gyártmányfejlesztő apparátussal rendelkeznek, a gyáregységek általában nem végeznek - elsősorban helyzetükből következően - saját gyártmányfejlesztést. Az ipari szövetkezeteknél is csak néhánynál van önálló fejlesztési csoport. Jelentőségénél fogva a PAV az, amely számos, az atomenergetikával összefüggő témában a kutatási és fejlesztési feladatok hazai éllovasa. Több területen tevékenyen részt vállalnak a KGST komplex program rájuk eső főirányaiból. A kutatási feladatok az agrár területen is, elsősorban a termeléshez kapcsolódnak. Megemlíthetők az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet fajtakísérleti, nemesítési és honosítási munkái, a fehérjetermelést elősegítő alapkutatásai. A termelési rendszerek, így a KSZE igen sokat tesz a fajtakísérletek, az agrotechnika és a kemizálás korszerűsítésére, a legújabb eredmények meghonosítására. De említhetnénk az Állattenyésztő Vállalat és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola közös biotechnológiai kísérleteit, vagy a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás új szerekkel kapcsolatos vizsgálatait is. Az élelmiszeripari üzemek közül az elmúlt időszakban a kutató-fejlesztő munka eredményeként jelentős előrelépés történt a technológiák új alkalmazásában a húsipar, a tejipar, a sütő- és konzervipar területén. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a különböző kutató műhelyek között még ma sem szoros az együttműködés, így nem használják fel kellőképpen egymás eredményeit: mindez a megfelelő koordináció hiányára utal. S. Gy. I- ■ r- •v ' - • • ' : . Bátafém „Elsődlegesek saját fejlesztéseink” Megyénk ipari szövetkezetei közül alig néhány olyan van, ahol a gyártmányfejlesztéssel külön csoport vagy csoportirányító fejlesztő mérnök dolgozik. Mi, ezúttal éppen az egyik kivételt, a Báta- széki Fémipari Szövetkezetét kerestük fel, ahol Mucsi Péter műszaki vezető válaszolt kérdéseinkre.- A szövetkezet fejlesztési feladatait a technológiai csoport végzi. Ott dolgozik egy kiváló fejlesztő mérnök, aki első szinten irányítja az ilyen irányú feladatokat, és különböző területen az ő keze alá dolgozik a négy technológus. Az utóbbiak szorgalmára és a feladatokra jellemző, hogy ők négyen a munkaidő nagy részét kint töltik a munkahelyeken. Azért természetesen a tervezési szerkesztési feladataikat is ellátják.- Miként kezdődik egy-egy új lépés?- A saját apróbb újításaink és fejlesztési feladataink mellett a kereskedelmi osztály teszi le az asztalra a piac igényeit. Ha döntés születik, akkor az új termék szerszámzatának tervezése és szerkesztése is a technológiai csoport feladata.- Az én alapelvem az - folytatja a műszaki vezető, akinek irányítása alatt dolgozik a csoport -, hogy a gyártmányfejlesztés csak akkor szűnik meg, ha megszűnik a termék kereslete. Éppen emiatt állandóan dolgozunk rajta és finomítjuk. A piac diktál.- Az eltelt években a szövetkezetben milyen új terméket kísérleteztek ki? tünk egy-egy termékkel, addigra visszalépett a piaci igény. De el kell mondanom, hogy egyik saját fejlesztésű termékünkhöz, a padlófűtés-elosztóhoz nagy reményeket fűztünk. Rá kellett jönnünk, hiába a korszerű termék, hiába a jó minőség, amikor hazánkban ez a fajta fűtési rendszer még formabontó. A jövő hónapban indítjuk a szériagyártását az új WC- öblítő tartályok szelepének. Mindent helyettesítünk, műanyaggal. Nagyon érdeklődnek iránta, éves szinten kétszázezret fogunk gyártani belőle. Ez már egyenesen a piacra megy. De, hogy el ne felejtsem: saját magunk kísérleteztük ki és fejlesztettük ki új büszkeségünket, a galvánüzemet.- Ebben a szövetkezetben mindig is jó újítók dolgoztak...- Most sincs másként. Ők nagyban hozzájárulnak a gyártmányok fejlesztéséhez és az új termékek sikeréhez. Nagy, igazán nagy veszteség lenne, ha ők nem lennének. Például az öblitötartály szelepe számításaink szerint másfél-kétmillió forint hasznos eredményt fog hozni.- Több is van, ám nem lett mindegyikből üzlet. Vagy az előzetes igény felmérése nem volt helytálló, vagy amire elkészül-
