Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-29 / 229. szám
1987. szeptember 29. NÉPÚJSÁG 3 Mit kell tudni az adóról? VII. Még egyszer az általános forgalmi adóról Mint ismeretes, az országgyűlés törvénybe iktatta az általános forgalmi adót, valamint a magánszemélyek jövedelem- adóját. Olyan modern adórendszer jött létre, amely nem egyre nagyobb bevételt kíván a költségvetésbe beszippantani hanem a termelőket magasabb teljesítményekre sarkallja, egyenlő feltételeket teremt a különböző méretű és különböző szektorhoz tartozó gazdálkodó szervezeteknek a piacon és a piacépítésben. Az új adórendszer sajátossága az is, hogy a lakosságot széles körben bevonja a közös kiadások finanszírozásába és azok felhasználásának társadalmi ellenőrzésébe. A magyar állampolgárok eddig csak igen szűk körben találkoztak az adóval az elkövetkező évtől kezdve viszont már az adózás fontos szereplőivé válnak. Éppen ezért kértük meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának munkatársait: legyenek segítségünkre az adótörvény megmagyarázásában. * Tegnapi lapszámunkban vázlatosan bemutatott, leegyszerűsített példánkon is érzékelni lehetett, hogy a jövőre bevezetésre kerülő adózási technika a jelenleginél bonyolultabb. Akkor mégis miért van rá szükség? Ennek okai messzire nyúlnak és mélyen gyökereznek. A lényeg nagyon leegyszerűsítve azonban az, hogy manapság a vállalati jövedelmek túlzott adóztatása, majd e pénzekkel a gyenge vállalatoknak a támogatása elhomályosítja a gazdasági tisztánlátást. Tulajdonképpen ma nem lehet egyértelműen megmondani azt, hogy melyik termelés a hatékony és melyik az, amelyikkel jobb ha felhagyunk. Ezt pedig a vállalatoknak a jövőben nagyon is tudniok kell, mert csak így vagyunk képesek előrelépni, vagyis azáltal indulhat meg a szerkezet- váltás és a gazdasági kibontakozás. A rég óhajtott tisztánlátáshoz pedig az általános forgalmi adó bevezetésén keresztül juthatunk el. Az általános forgalmi adónak a jelenleg érvényes forgalmi adónál sokkal több jó tulajdonsága van. Nem szereti a kivételeket, a kiskapukat, a rendetlenséget. Mind a vevőt, mind az eladót érdekeltté teszi abban, hogy számlát adjon, illetve kérjen. Egyformán érinti a vállalatot, a szövetkezetét, a vállalkozót. Ez az adó nem halmozódik, vagyis nem lesz drágább egy termék akkor sem, ha azt nem egy, hanem három vállalat egymással kooperálva állította elő. Az általános forgalmi adó, az áfa a belföldi fogyasztást, vagyis nagyrészt mindenkit érint, nem terheli viszont az exportot. Ez egyesekben azt a látszatot keltheti, hogy az exportot ezáltal is támogatjuk. Pedig nem erről van szó. Ha ugyanis egy külföldi cégnek áfaval növelt áron adnánk el a terméket, akkor éppen az exportot hoznánk hátrányos helyzetbe, mert az adót megfizettetnénk ezzel a céggel. Ha ugyanezt a terméket belföldi vállalat venné meg, úgy az jobban jár, mert az adót tulajdonképpen nem a vállalat, hanem a hazai fogyasztó viseli. Egy előző cikkben érintőlegesen az áfa-kulcsokról is szó esett. Az adókulcsokhoz kapcsolódóan úgy gondoljuk még egy ideig sokan keverni fogjuk a „0” adókulcs, illetve az adómentesség fogalmát. Míg ugyanis az idén még érvényes forgalmiadó-rendszerben a „0” adókulcs jelenti egyúttal a mentességet is, addig a jövő évtől kezdődően az új adórendszerben a két fogalom nem ugyanazt takarja. Más a „0” adókulcs és megint más az általános forgalmiadó-mentesség. A kettő közül tulajdonképpen a „0” adókulcs jelenti a kedvezményt az áfa-rendszerben. Ebben az esetben ugyanis nem számítható fel áfa, de a vásárláskor kifizetett adó visszaigényelhető, vagyis visszajár. Ugyanakkor az adómentesség esetében az eladáskor ugyancsak nem számolható fel az áfa de a vásárlást terhelő adó sem vonható le. Az adókulcsokhoz kapcsolódóan arról is szólni kell, hogy a 25 százalékos adókulcs viszonylag magas, és ezt saját bőrünkön a jövő évi bevásárlásainknál már ézékelni fogjuk. De meg kell érteni azt is, hogy a „0” adókulcsú termékek meglehetősen széles köre, valamint a költségvetési hiány miatt ilyen magas adókulcsra van szükség. A gazdasági szerkezet és a teljesítmények elkövetkező években történő javulása nyomán azonban lehetőség nyílik majd ennek az adókulcsnak a csökkentésére is. D. VARGA MÁRTA Hamarosan nyitnak a faiskolák Néhány hét múlva, a lombhullást követően nyitnak a faiskolák - tájékoztatta Bara Tibor a KERTFORG Kft. főosztályvezetője a népfront szervezetében működő országos kertbarát - klub tagságát a napokban. A KERTFORG Kfr-hez tartozó gazdaságok körülbelül 2,7 millió gyümölcsfaoltványt állítanak elő évente. Ez a hazai termelés 90-95 százaléka. Ebből a mennyiségből 1,4 millió jut a hazai kiskertekbe, 500 ezer a nagyüzemi telepítésekre és 800 ezer exportra. Jelenleg az országban 450 elárusítóhelyen kínálják a vásárlóknak a gyümölcsfaoltványokat, bogyósgyümölcsűeket, szőlőszaporító-anyagot, dísznövényeket. Szüreti utólagos... A címben szereplő szócsinálmány abból az alapgondolatból származik, hogyha - kötelességünk szerint - előzetesen is hirt adtunk az egész megyeszékhelyet megmozgató szüreti eseményekről, akkor talán néhány utólagos gondolatunkat is összefoglalhatjuk. Mint minden nevezetesebb esemény, számunkra a szüreti napoké is sajtótájékoztatóval kezdődött. Volt, aki a fővárosból és más megyékből érkezett kollégáinkat tájékoztathatta. A meghívó városi tanács elnöke, az Aliscavin igazgatója - a másik meghívó -, a minisztériumból rögtön ketten is, köztük Magyar- ország főkertésze, a megye képviseletében pedig Mátyás István tanácselnök-helyettes. Továbbá valamennyi megyénkben idegenforgalmi szervezet vezetője. így tehát válaszolásra hivatottakban igazán nem volt hiány, az egyenes, nyílt beszédben sem, csak éppen időben jócskán, mert abból aztán kérdezők és felelők egy ránt kicsúsztak. A vendégfogadás szívességét már nem kell tanulni, más téren azonban ezt-azt még lehet. Mi sem természetesebb, mintáz, hogy a kérdések a borral voltak kapcsolatosak. Melynek mértéke természetesen nem a cseber, helye pedig nem az asztal alja. Az egészséges táplálkozásért és életmódért indított országos mozgalom keretei között a kulturált borfogyasztásnak helye van, ebben mindenki megegyezett. Hogy jövője is lenne, az már nem tűnt ugyanilyen megnyugtatónak. Bármily örvendetes volt a művelődési központ melletti pavilonok forgalma, színhelyük és létük egyaránt esetleges, időszaki. Legalább ugyanennyinek kellene lenni a város legkülönbözőbb pontjain, de nincsenek. Első fecskeként csak az Aliscavin (palackos) borkimérése köszönthető. A megszervezés természetesen nem miniszteriális feladat, hanem kereskedelmi és vendéglátóipari. Olykor olybá tűnik, mintha épp e két szervezet tenné a legtöbbet a kulturált borfogyasztás - ellen. Lenyűgöző volt az ismerkedés az Aliscavin (őszintén reméljük, hogy a jövőben is egyik legszellemesebb üzletpolitikájú megyei vállalatunk) feldolgozó soraival. Örömmel nyugtázhattuk, hogy az országban 14 település kelt versenyre „A szőlő és a bor városa" címért és az első jelentkező éppen Szekszárd volt. Még nagyobb öröm lenne évek múlva nyugtázni, hogy akár sikerül a címet elnyerni, akár nem, maga a szándék nemcsak percemberkényi kampányfeladat volt, hanem „unokáink is látni fogják” időkig szóló, nem lankadó, átgondolt és tervszerű célkitűzés. (Ordas) A jég után Tolnán Csak a növényeket verte el a jég, a téesz talpon maradt 1987. július 25-e sokáig emlékében marad Tolna község lakóinak. így a termelőszövetkezetnél is emlékezetes. Szinte az egész határt elverte a jég, a vihar megdöntött minden növényt, sárba taposott, amely még állta a jégtámadást. Másnap jártam a tolnai határt. Szabadságomból tértem haza, s látván a kárt, rögvest arra gondoltam, vissza kell ide térni, majd amikor normalizálódik a helyzet. Most jött el ennek az ideje. Szűcs János termelési főmérnök, elnökhelyettes azt mondja, senki sem emlékezik ilyen viharra, mint ez volt. S a kár is olyan tetemes, hogy ha nem lenne a szövetkezetnek tartaléka, a korábbi évek eredményes munkája révén, akkor az egész szövetkezet a sárban ragadt volna. De talpon maradtak. A szövetkezetben három fő növényt biztosítottak. A kukoricát, a búzát és a napraforgót. Szerencse a szerencsétlenségben csak a búza esetében mondható. Amikor a jég jött, már csak 205 hektárt talált állva. Ötszáz hektárról a termést akkorra betakarították. A búzát ért kárért az Állami Biztosító 1,1 millió forintot kifizetett. A napraforgó 296 hektárnyi területet foglalt el. Az egész táblasoron végig vágott a jég. A kártérítés összegét már meg tudták állapítani, ezért a biztosító 3,6 millió forintot ki is fizetett. A napraforgótáblákról hektáronként csak 7 mázsa körüli termést tudtak betakarítani, de ezért is éppen úgy be kellett járni az egész táblát a nagy teljesítményű gépekkel, mintha 20-26 mázsa szemet tudtak volna begyűjteni. A kukorica még visszavan. A szövetkezetben már a korábbi években is úgy gondolkodtak, hogy kicsit „szétszórták” a növényeket. így volt idén is. A 792 hektárnyi kukoricát azonban mindenütt elverte a jég. Olyan széles sávban, tömegben ömlött az égi átok, hogy a termés alig lesz fele a szokásosnak. A helyzet az, ugyanis, hogy a három év előtti termésátlagot veszi alapul a Biztosító, s így még nem tudni, mi lesz a kukoricakár végösz- szege. A szőlőben is jelentős a kár. Bár azonnal permeteztek, de a termést nem tudták megfogni. Az idén termett volna először a Chardonay, ám csak kóstoló lesz a várt jó termés helyett. A száz hektárnyi új telepítés azonban kiheverheti a jégkárt, mert még nem volt rajta termés. Lent nyugati exportra étkezési célra A paprikának adtak még egy pótöntözést... hátha... termesztettek volna 56 hektáron. A gubó- kat leverte a jég, elfektette a szárat. Amikor ráküldték a kombájnt a táblára, azonnal le is parancsolták: egy mázsa mag jött ki a gépből, egy hektár bejárása után. A zöldbabnak több mint egyötöde veszett el. A konzervgyárnak öt szakaszban vetették a babot. A negyedik nem jött be a jég miatt, az ötödiket, valószínűleg a dér viszi majd el. A húsz hektárnyi tarlóvetésű bab szépen fejlődik, öntözik, de az eső lett volna az igazi, meg egy kicsit elhúzódó, szép ősz kellene. Egyébként a júliusi természeti csapás után nem lehetett volna teljesen mindent kiszántani, s újra valamivel elvetni. Nincs olyan rövid tenyészidejű növény, amelyiket a siker reményében lehetne termeszteni. így azt választották, hogy a paprikánál - például - hatvan millimétert öntöztek, s a jég után a csak szára maradt növény kezdte levelét hajtani, virágozni. Talán-talán lesz belőle valami. Miközben a biztosító is dolgozik, a szövetkezettel korrektül járt el, de a tényékhez tartozik, hogy a három fő növény volt csak biztosítva. A díj fizetése a többi növény után olyan óriási összegre rúgott volna, hogy azt még a tőkeerős tolnai téesz sem bírta volna el. Szerencse, hogy van annyi tartalék, hogy a kiesett bevételből eredő nyereséget a következő két-három évben pótolni tudják. Tavaly 17 millió forint volt az Alkotmány tiszta nyeresége, idén jó, ha a 12 milliót eléri. Ezúttal az állattartó telepeket, az ágazat gazdálkodását különösebben nem érte kár. Hiszen volt takarmány, még van most is bőségesen tartalék. Etetni tudtak. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátnak 32 tenyészüszőt adtak el, ez is csökkenti a szövetkezet veszteségét. A viharos erejű szél 240-250 hektárról szinte minden szál szalmát fölkapott és több kilométeres területen dobott le. Persze, ezt nem tudták bálázni. így, sajnos, a szövetkezeti tagok igényeit sem tudják kielégíteni. Nem vidám a betakarító brigád, balról jobbra: Sági István, Szabó Gábor és Grajsza Ferenc Tehát nemcsak a közös istállókban lesz kevés az alomszalma, haA pótkocsi kerekéig sem ér a kukorica, a gaz is fölverte, és a gép csak szalad a sorok között, de garatából kevés apríték hull a platóra nem a háztájiba sem kerül amennyi kívánatos volna. A károk mértéke már jórészt belátható. A szövetkezet vezetősége azonban a jövőt illetően fontos döntéseket hozott. Az anyagok, eszközök felhasználását megszigorították. A raktárból csak az ágazatvezető engedélyezhet valamit kivinni. Ha vásárlásról van szó, akkor pedig a főkönyvelő engedélye szükség ehhez. A szövetkezet K2-es és a K3-as táblájában a tagoknak adtak ki művelésre összesen ötven hektár hibrid kukoricát. Az egész vetés tönkrement. Le kell silózni. Ujjnyi vastag a szár, cső pedig alig fejthető ki a csumából. Ebben a táblában dolgozik a szövetkezet egyik brigádja.- A szövetkezeti tagoknak jól jött volna ez a vetőmag - tízezer forint körül kaptak volna pénzt -, de amint látja, még silózni is bátorság. - mondja Sági István a Ja- quar vezetője. - A gépnek szaladni kell, nincs terhelés, de az idő múlik, a teljesítmény meg kevés.- Nemhogy kevés? - sóhajt Grajsza Ferenc traktoros - még annál is kevesebb. Mi szeretünk dolgozni, de ha nincs mit betakarítani, csak telik az idő, a borítékba meg alig jut.- Még fiatal vagyok ahhoz, hogy a múltról beszéljek, de azt mondják kollégáim, az idősebb gépészek, hogy ilyen őszi betakarítás még nem volt a tolnai határban, mint amilyent mi most végzünk. Szabó Gábor fiatal traktorvezető nem jó tapasztalattal indul neki az életnek. Hétfőn délelőtt a termelőszövetkezet szakemberei megbeszélték az őszi vetés rendjét. Jövőre is aratni kell. Es a jövőt illetően még egy kis biztató adalék: idén összesen 30 miljió forintot költöttek különféle beruházásokra. A szakosított szarvasmarhatelep tejháza elkészült, a szárítónál is korszerűsítettek, és természetesen pótolták a kiöregedett gépeket is. * Tolnán a júliusi jeges nap megborzolta az emberek idegréndszerét. De hamar úrrá lettek a helyzeten, és a jövőt alakítandó tervek szerint 1988-ban, ha csak ismét nem lesz természeti csapás, akkor gazdagabb lehet az ősz. PÁLKOVÁCS JENŐ A kukoricának kisujjnyi csöve nőtt csak
