Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

2 KÉPÚJSÁG 1987. szeptember 28. Erősödjék Ausztria és Magyarország együttműködése Franz Vranitzky budapesti látogatásá­nak, tárgyalásainak fő célja az, hogy gya­korlati kérdésekben tovább erősödjék Ausztria és Magyarország sokrétű együttműködése, mind a nemzetközi po­litikában, mind gazdasági-kulturális terü­leten. Ezt hangsúlyozta az osztrák kancellár, aki Grósz Károly miniszterel­nök meghívására kedden érkezik ha­zánkba hivatalos látogatásra, az MTI bé­csi tudósítójának, Heltai Andrásnak adott nyilatkozatában. A szociáldemokrata politikus, aki ko­rábban pénzügyminiszter volt és tavaly óta áll a koalíciós kormány élén, látoga­tásának céljairól szólva elsőnek a két szomszédos ország helyzetének ha­sonlóságait emelte ki: „Mindkét állam kormánya nagy feladatokat vállalt, hogy társadalmunkat, gazdaságunkat felké­szítsük a következő évtizedre. Magyar kollégáink, ha nem is azonos, de össze­hasonlítható célokat tűztek ki, és néze­tem szerint hasznos, ha a jószomszédi kapcsolatok alapján véleményünket, ta­pasztalatainkat kicserélve közelebb ke­rülünk egymáshoz, s ha különleges kö­zép-európai helyzetünkben a politikai, a társadalmi határainktól függetlenül meg­értjük egymást. Bizonyos új politikai hangsúlyokat tapasztalhatunk az euró­pai helyzetben. Gondolok itt a béke, a biztonság megszilárdítását, a leszerelést célzó törekvésekre. Egymáshoz oly kö­zelálló országainknak nehézség nélkül egyet kell érteniük abban is, hogy közös célokat tűzzenek ki, egyebek között a le­szerelés kérdéseiben” - hangsúlyozta az osztrák kormányfő. A kancellár a politikai eszmecsere mellett különösen fontosnak tartja a.gaz- dasági és a kulturális, valamint az ide­genforgalmi együttműködés további fej­lesztését. Rámutatott: a gazdasági kér­désekről folytatott tárgyalások annál is fontosabbak, mivel ezen a területen az utóbbi időben „veszített lendületéből az együttműködés." Válaszul arra a kérdésre: mi az oka an­nak, hogy az utóbbi két évben az oszt­rák-magyar kereskedelem igen jelentő­sen csökkent, a kancellár „több ok”-ot említett. Ezek közül egyet jelölt meg: azt, hogy az elmúlt években létrejött üzletek osztrák részről való finanszírozásában elérték a pénzügyi határokat. „Budapesti tárgyalásaimon, magyar kollégáimmal szeretném mélyrehatóan megvizsgálni a gazdasági kapcsolatok kérdését, hiszen nem lehetünk elégedet­tek, hogy amikor egyébként oly jól meg­értjük egymást, amikor annyi közös ér­dekünk van, akkor éppen gazdasági te­rületen legyen elmaradás, méghozzá ilyen nagy.” Vranitzky egyúttal kiemelte a kulturális együttműködés szerepét, je­lentőségét a két nép közötti baráti szálak további erősítésében, hangoztatva: „meggyőződésem, hogy mindkét félnek van mit adnia.” Arra a kérdésre, hogy melyek ma az osztrák belpolitika központi kérdései, mivel azok az Ausztriába egyre növekvő szám­ban látogató magyarok százezreit is érdek­lik, a kancellár rámutatott: a gazdaságpoli­tika területén a jelenlegi fő feladat az állam- háztartás helyzetének rendezése. Ennek érdekében, a jelenlegi helyébe, új személyi jövedelemadó-rendszert dolgoznak ki, amely a jövő év végére készül el. Folyik az állami kézben lévő nagyipar átszervezése. Egyúttal - heves viták közepette - dolgoz­nak a nyugdíjrendszer reformján. Ausztriá­ban is gyorsan növekszik a nyugdíjasok száma, s az államnak „nemcsak a nyugdíj­hoz való jogot kell biztosítania, hanem a ki­fizetés pénzügyi feltételeit is” - hangoztatta a kormányfő. Ennek érdekében bizonyos megszorítások, takarékossági intézkedé­sek lépnek majd életbe, hogy biztosíthas­sák a nyugdíjak anyagi alapját. „A reformot úgy kell előkészíteni, megindokolni, hogy a lakosság felismerje a tervek helyességét és támogassa azokat. Nagy viták vannak, de bizonyos tabuktól el kell búcsúznunk: így attól a nézettől, hogy az állam csak egyfajta bőségszaru, amelynek egyetlen szerepe az, hogy juttas­son polgárainak. Bízom abban: hogy a la­kosság, ha nem is nagy lelkesedéssel, de egyet fog érteni a (takarékossági) ter­vekkel, hiszen az olyan politika, amely nem talál támogatásra, elmélet marad” - mon­dotta többek között Franz Vranitzky kancellár. Mai kommentárunk Negyedik szakaszához, úgy is fogalmazhatnánk, a célegyeneshez érkezett a bécsi utótalálkozó. A helsinki folyamat részét képező, az európai biztonság és együttműködés kérdéseit vizsgáló konferencián harminchárom európai ország mellett az Egyesült Államok és Kanada vesz részt. Az eddigi tárgyalásokon sikerült annyira közelítenie egymáshoz az álláspontokat, hogy most már a konkrét szövegezés a feladat a bizottságokban. Veterán diploma­ták tanúsíthatják, hogy ez olykor cseppet sem könnyebb, mint elvi egyetértésre jut­ni. Az értekezletnek egyébként már nyár elejére be kellett volna fejeznie munkáját, s korántsem a Bécsben magukat jól érző diplomaták a vétkesek abban, hogy a határ­idő kitolódott. A nemzetközi légkör sokáig nem kedvezett a megállapodásoknak, a nyugati fél kezdetben nem a lehetséges egyező, hanem a különböző érdekek hangsúlyozását tartotta fontosnak. ' A szovjet-amerikai viszony javulásával, különösen a közepes és rövid hatótávol­ságú nukleáris rakétákról szóló megegyezés elérésével az újabb csúcstalálkozó bejelentésével azután nagyot fordult a világ. Most már esély van arra, hogy rövid időn belül sikerül tető alá hozni a bécsi záródokumentumot is. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a NATO tagjai még mindig nem akarnak hozzájárulni az emberi jogok kérdésével foglalkozó tanácskozás moszkvai megrendezéséhez, és Párizs ellenjelöltségét támogatják. Miután az ötlet a Szovjetuniótól származik, és Moszkva volt az első jelentkező, az udvariasság -és a politikai megfontolások is - mellette szólnak. De hát világpolitikában udvariasságról már régen nincs szó, és az egyéb érveket is lehet másként csoportosítani... Figyelemreméltó, hogy hétfőtől tovább folytatódik a Varsói Szerződés és a NATO tagjai, a „huszonhármak” csoportja által megkezdett párbeszéd a további európai leszerelési tárgyalások részleteiről. A két katonai szövetség között ez az első - igaz, nem hivatalos - tárgyalássorozat, így a nemzetközi sajtó nagy várakozással tekint az újabb fordulat elé. A címben szereplő kérdőjel egyelőre jogosnak tűnik. Mert hiába jó a tárgyalások alaphangulata, hiába keltett széles körű elismerést, hogy a Szovjetunió és az NDK legutóbbi hadgyakorlataira gyorsan és rugalmasan beengedte a brit és amerikai megfigyelőket, még mindig maradtak olyan ellentétek, amelyek ürügyül szolgálhat­nak a további huzavonára. A Bécsben tárgyaló küldöttségek jól végzik feladatukat, ám a nagypolitika még nem mondta ki az utolsó szót. Miután a szocialista országok eddig is a lehető leggyorsabb megállapodás mellett voltak, kétségtelen, hogy rajtuk azután sem múlik majd az újabb áttörés. nUnVA In (jAdUH PANORÁMA Jaruzeiski-Bush találkozó BUDAPEST - Berecz Frigyes, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese vasárnap elutazott Leningrádba, ahol részt vesz a Magyar Gazdasági és Műszaki Napok ren­dezvénysorozatának megnyitásán. A kor­mány elnökhelyettesének elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. * Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese és a Magyarországi Református Egyház meghívására vasárnap Budapest­re érkezett Johannes Rau, az NSZK Észak- Rajna-Vesztfália Tartományának miniszte­relnöke, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese. Útjára elkísérte felesége is. Az NSZK-beli politikust a Ferihegyi repü­lőtéren Marjai József, és Kovách Attila püs­pök, a református zsinat lelkészi alelnöke fogadta. Jelen volt Flans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykövete. NEW YORK - Várkonyi Péter külügy­miniszter New Yorkban, az ENSZ-közgyű- lés 42. ülésszakán, ahol a magyar küldött­séget vezeti, találkozott Abdul Vakil afgán, Isidoro Malmierca kubai, Vu Flszüe-csien kínai és Kuranari Tadasi japán külügymi­niszterrel. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok helyzetét tekintették át, az együttműködés további fejlesztésének le­hetőségeit vizsgálták, és véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja kö­zös nyilatkozatban jelentette ki, hogy to­vábbra is sürgeti a tanács tűzszüneti hatá­rozatának megvalósítását. Ezt Javiér Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár közölte, miután a tanács újabb konzultációt folytatott, az öt állandó tag külügyminiszter pedig mun­kaebéden találkozott a főtitkárral. MOSZKVA - Összekapcsolódott szombaton reggel a szovjet Progressz-32 teherűrhajó és a Mir nevű komplex űrállo­más. A teherszállító űrjármű üzemanyagot, élelmet vizet és műszaki berendezéseket vitt a Mirre. WASHINGTON - Elsüllyesztette az Egyesült Államok azt az iráni hajót, amelyet a hét elején amerikai helikopterek állítólag aknatelepítésen kaptak rajta és megtá­madtak a Perzsa (Arab)-öbölben, nemzet­közi vizeken. Szombatra virradóra az ame­rikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet Bahrein partjai közelében, nemzetközi vizeken fel­robbantotta az iráni hajót, és az rövid idő alatt elsüllyedt. A Pentagon közleménye szerint az Egyesült Államok így akarta megelőzni azt, hogy az iráni hajót „újból tö- rénytelen célokra használják fel”. Közben New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén, Tárik Azik iraki külügyminiszter büntető intézke­déseket sürgetett országának háborús el­lenfelével szemben, abból kiindulva, hogy Irán elutasította a Biztonsági Tanács tűz­szüneti határozatát. Sevardnadze Brazíliában Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter New Yorkból az észak-brazíliai Manaus érintésével szombaton este Rio de Janeiróba érkezett. A szovjet külügyminiszter a brazil kor­mány meghívására ötnapos látogatást tesz a legnagyobb és legnépesebb dél­amerikai országban. Eduard Sevardnadze az első szovjet külügyminiszter, aki Brazíliába látogat. A hivatalos tárgyalások hétfőn kezdődnek Brazíliában, az ország belsejében levő szövetségi fővárosban. A szovjet vendég vasárnap Rio de Janeiro nevezetessé­geivel ismerkedett. Sevardnadze Manausban a rövid technikai jellegű leszállás alatt nyilatkoz­va közölte, hogy látogatásának célja - egyebek mellett - több gazdasági, mű­szaki és kulturális együttműködési meg­állapodás aláírása. A brazil sajtó kommentárjai szerint a Szovjetunió szeretne vegyes vállalatokat létrehozni a dél-amerikai ország cégei­vel, mindenekelőtt a bányászat és a ko­hászat területein. A varsói Belweder-palotában találko­zott szombaton Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke és George Bush, az Egyesült Államok alelnöke, aki délelőtt érkezett négynapos hivatalos lá­togatásra Lengyelországba. A konstruktív és tárgyszerű vélemény- cserén -jelenti a PAP lengyel hírügynök­ség - a két politikus áttekintette a len­gyel-amerikai kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, tájékoztatták egymást orszá­gaik belső helyzetéről. Tárgyaltak né­hány fontos nemzetközi kérdésről is, kü­lönös hangsúlyt helyezve a leszerelés és A srácok nagyon meglepődtek egy na­pon. Törzshelyükön, ahol többnyire csak hangos megjegyzések, figyelmezteté­sek, megrovó tekintetek elviselése árán, vagy olykor úgy sem maradhattak a mű­velődési központ igazgatója odament hozzájuk, megkérdezte, hogy mihez kez­denének szívesen ezekben az üres órák­ban. Beszélgetésen, zenehallgatáson kí­vül, mihez van még kedvük. Ilyen velük még sohasem történt, afféle megtűrt ^rossznak” érezhették megukat, akiknek a látványa nemigen illik a szépen felsze­relt, szüleik, ismerőseik, sokak képzele­tében a színházi, vagy más jellegű elő­adások elegáns képével élő házba. Az­tán eljött az a nap is, amikor egyikük szü­letésnapi buliját tarthatták meg itt, amire a nagy létszám és a szülők előrelátása miatt otthon nem lett volna lehetőség. A feltételeket persze vállalták, kitakarítva, rendben adták át másnap a klubot... Szellemében teljesen új fejlesztési programot dolgoztak ki Pakson a közmű­velődési munka átalakítására. Abból a megfontolásból indultak ki a népműve­lők, hogy a közművelődés mai kulcskér­dése az: a társadalmi-gazdasági élet de­mokratikus fejlődésével együtt a kulturá­lis demokrácia miként fejleszthető. Ez az alapja ugyanis a mindenfajta messzeha- tó, jövőt alapozó változásnak. És itt nem elég egy perspektíva, azaz nem elég csu­a kelet-nyugati párbeszéd témakörére. Bush személyében 1977, Jimmy Carter akkori amerikai elnök látogatása óta elő­ször jár ilyen magas rangú amerikai politikus ismét Lengyelországban. Az amerikai alelnök hivatalos programja szerint ellátogat Józef Glemp bíboros­hoz, Lengyelország prímásához is. Bush lengyelországi látogatását nagy várakozás előzte meg, mivel megfigyelők szerint lényeges előrehaladást hozhat a két ország a lengyel szükségállapot be­vezetése nyomán mélypontra süllyedt vi­szonyának javításában. pán a felülről építkezés elvét követni. Két egybefonódó, egymást feltételező, de önmagában nem elegendő folyamatot kell vizsgálni: a kultúra demokratizmusát és a kulturális demokratizmust. Előbbi a kultúra legszélesebb társadalmi réte­gekhez való eljuttatását jelöli, ideértve a közművelődési intézmények tevékeny­ségét is. A kulturális demokratizmus ugyanakkor az igények szabad kibonta­koztatását, a kulturális mozgalmak támo­gatását, egyesületek fejlesztését, vagyis mindazt az alulról jövő kezdeményezést, mely az emberek önálló döntését közve­títi arról, hogyan akarnak művelődni. Az elmúlt évek közművelődési gyakor­lata szinte kizárólag a felülről lefelé irá­nyuló folyamatot szolgálta, az intézmé­nyek is erre a szemléletre rendezkedtek be. Ma, mikora közművelődés válságáról beszélünk, a gyógyírt is ennek a tartha­tatlan állapotnak a megszüntetése jelent­heti, amire azonban csak kísérletek, kez­deményezések ismertek országszerte. Ezért is izgalmas az a törekvés, ami Pak­son tapasztalható, az a nyitottság, amivel a lakossági kezdeményezéseket felka­rolják, az öntevékenységet segítik elő. Ezzel nem az intézményrendszert tagad­ják meg, csupán a célnak megfelelőbb formát választanak, úgy is fogalmazha­tunk, azt eszköznek tekintik. Érdekes felmérés tanulságának levő­r Pillantás a hétre Válogatás a jövő hét külpolitikai eseményeiből Szeptember és október fordulóján nagyon sok eseményre kerül so» a nemzetközi életben. Fontos látogatások, nemzet­közi tanácskozások, évfordulós megemlékezések követik egymást a hírügynökségek előrejelzései között, (me egy kis csokor, a bőséges választékból. Hétfő: Dél-amerikai körutazásának első állomásán, Brazí­liában tárgyal Eduard Sevardnadze. A Szovjetunió külügymi­nisztere Argentínát és Uruguayi is felkeresi. A tárgyalásoktól azt várják, hogy újabb lökést adnak a régió és a Szovjetunió kapcsolatainak. Kedd: Európai utazást tesz George Bush amerikai alelnök. Ezen a napon az NSZK-ba várják a politikust, aki a republiká­nus párt egyik legesélyesebb elnökjelöltje a jövő évi választá­sokon. Miután Busht sok bírálat érte önálló politikai arculatá­nak hiánya miatt, nem kétséges, hogy most igyekszik majd minél többet szerepelni - főleg odahaza - az újságok címoldalain. Szerda: Sevardnadze Buenos Airesbe, Bush pedig Párizs­ba érkezik ezen a napon. Madridban pedig megkezdik az ETA nevű baszk szélsőséges szervezet közelmúltban elfogott tag­jainak perét. A biztonsági előkészületek példa nélküliek a fiatal spanyol demokrácia történetében... • Csütörtök: A nemzetközi világnap számos magas színvo­nalú zenei eseménnyel szolgál majd földünk valamennyi táján. Az biztos, hogy az Egyesült Államokba látogató Kuriha- ra Juko japán hadügyminiszter nem a muzsikáról tárgyal majd vendéglátójával, Caspar Weinbergerrel. Pedig a Csilla­gok háborúja című filmnek nem is volt rossz a zenéje. Csak a hasonló nevű fegyverkezési programnak van rossz sajtója... Péntek: Az első mesterséges hold felbocsátásának har­mincadik évfordulója csak vasárnap lesz esedékes, de Moszkvában már ezen a napon megkezdődik a világűr az emberiségért elnevezésű nemzetközi tanácskozás. Valószí­nűleg itt is szó lesz a csillag háborús tervekről - de más előjel­lel, mint a japán és az amerikai hadügyminiszterek tárgyalá­sain. Szombat: Nürnbergben megkezdődik a hatodik krefeldi békefórum. A világ számos országából érkező résztvevőknek hosszú idők után először nemcsak a rossz hírekről kell ta­nácskozniuk: talán nem az utolsó leszerelési megállapodás jött létre a két nagyhatalom között. Vasárnap: Ausztria Burgenland tartományában és Salz­burgban választásokat tartanak a helyi közigazgatási testüle­tekben, illetve a tartományi parlamentben. A meglehetősen feszült osztrák belpolitikai helyzetben valószínűleg nem vé­letlen, hogy az előző napokban Vranitzky kancellár éppen a Burgenlanddal határos Magyarországon tárgyal. A kultúra demokratizálása és a kulturális demokratizmus ...Hogy ne csak felülről lefelé építkezzünk Célegyenesben?

Next

/
Thumbnails
Contents