Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
1987. szeptember 26. NÉPÚJSÁG 3 Mit kell tudni az adóról V.? Hasznos tanácsok - mindenkinek Mint ismeretes, az elmúlt hét végén az Országgyűlés törvénybe iktatta az általános forgalmi adót, valamint a magánszemélyek jövedelemadóját. Olyan modern adórendszer jött létre, amely nem egyszer nagyobb bevételt kíván a költségvetésbe beszippantani, hanem a termelőket magasabb teljesítményekre sarkallja, egyenlő feltételeket teremt a különböző méretű és különböző szektorhoz tartozó gazdálkodó szervezeteknek a piacon és a piacépítésben. Az új adórendszer sajátossága az is, hogy a lakosságot széles körben bevonja a közös kiadások finanszírozásába és azok felhasználásának társadalmi ellenőrzésébe. A magyar állampolgárok eddig csak igen szűk körben találkoztak az adóval, az elkövetkező évtől kezdve viszont már az adózás fontos szereplőivé válnak. Éppen ezért kértük meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának munkatársait: legyenek segítségünkre az adótörvény megmagyarázásában. * Az adóval kapcsolatos szabályokat alapvetően kétféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Az első szempont a „mit” kérdésre utal, tehát arra, hogy mit (menynyit, mi után, stb.) kell adó címén fizetni, a másik szempont pedig a „hogyan” kérdésre adandó válaszokkal kapcsolatos. (Hogyan fizetünk, fizetünk-e vagy levonják tőlünk az adót, hogyan kell bevallást adni, ezt mikor, hogyan ellenőrzik, stb.) Sorozatunk eddigi részeiben az első csoportba sorolható szabályokkal foglalkoztunk, most azonban kitérőt teszünk, s a „hogyan”-nal kapcsolatos szabályokat, elveket néznénk át. Szándékosan írunk elveket, mert az e körbe tartozó szabályok - az úgynevezett adóigazgatási eljárás - csak egy kis részét tartalmazza a személyi jövedelemadóról, az szja-ról szóló törvény, erre majd külön részletező jogszabály jelenik meg. Egyes részletkérdések esetleg tehát az eljárási szabályok közül sem tisztázottak, de a meghirdetett elvek világosak, egyértelműek, változatlanok maradnak, ezért érdemes ezeket közelebbről megismerni. A legfontosabb a „bizalmi elv”, amit külön is hangsúlyozni kell. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság hisz az adóalanynak (elfogadja majd a bevallást, a szolgáltatott adatokat, stb.) nem viseltetik iránta eleve bizalmatlansággal. A bevallott adatokat azonban utólag ellenőrzi, s az ellenőrzés eredménye értelemszerűen kétféle lehet: vagy jó volt a bevallás, vagy hibás. Az első esetben nincs gond, a hatóságnak az adózóba vetett bizalma csak erősödhet. Amennyiben a bevallás hibás volt, ennek több oka és következménye is lehet. Tévedhet az adózó saját kárára is, az állami költségvetés kárára is. Ez utóbbi általában azt jelenti, hogy a tényleges kötelezettségnél kisebb adó bevallása és befizetése esetén az adózó az ellenőrzés időpontjáig jogtalanul használta a költségvetés pénzét. Az utóbbi esetben is különbséget kell tenni aszerint, hogy a hiba oka gondatlanságra, vagy szándékosságra vezethe- tő-e vissza. Gondatlanság esetén nem kerülhetők el a jogkövetkezmények, de ekkor ezek súlya értelemszerűen kisebb, mint szándékosság esetén. Amennyiben pedig az adózó saját kárára tévedett, s ez anyagi konzekvenciákkal is járt, az adótöbblet összegét visszakapja. Érdemes tehát az adózási szabályokat megismerni, nemcsak azért, mert ez végső soron a törvényben meghatározott kötelezettsége minden érintett személynek, de azért is, mert e szabályok ismerete védelmet is nyújt. Néhány hasznos tanács pedig álljon itt azok számára, akik- megértve és elfogadva az adóreformot- szeretnének eleget tenni kötelezettségüknek, de bizonytalanok, nem ismernek minden részletszabályt. A legfontosabb, hogy - a háztartási bevételek, kiadások sok helyen eddig is vezetett „könyvelése" mintájára - minden adózással kapcsolatos eseményt jegyezzenek fel, bizonylataikat őrizzék meg. így nem fordulhat elő, hogy az ellenőrzéskor derül csak ki, hogy az adózónak a tárgyévben több forrásból is volt jövedelme, de ezek közül egy-egy alkalomszerűen, de nagyobb összegű bevételét elfelejtette bevallásába beállítani, de az sem fordulhat elő, hogy az adóhatóság által kért számlát nem tudja felmutatni, mert az „elveszett”, a „gyerek papírrepülőgépet csinált belőle”. Ezek a dokumentumok igenis ellenőrizhetők, ez igazán nem megoldhatatlan feladat. Kétség esetén pedig kérjenek felvilágosítást az adóhatóságtól, terjedjen bár ez a kétség odáig is, hogy a munkahely jól vonjam le az adót, illetve egy-egy konkrét esetben mi a teendő, mondjuk egy olyan jövedelemforrás esetén, melyről az illetőnek az a gyanúja, hogy adómentes. Az adókötelezettség - mint már volt szó róla - több jelentést is takar, így az adófizetési, adatszolgáltatási, bejelentési, adóbevallási, bizonylatmegörzési kötelezettséget. Az adófizetésről volt szó, tudjuk, ez alapvetően azt jelenti, hogy maga az adózó fizeti be a pénzt, vagy elő- legszerűen levonják tőle. Az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség igen sokféle, de ez a sokféleség nem az adóhatóság szeszélyének tudható be, hanem a jobb informáltság igényének. E kötelezettségek teljesítése kapcsán is előfordulhat, hogy az adózó az ismeretek hiányában nem teljesíti valamelyiket - és ez igen fontos jó tanács!ha már az adóhivatal külön fel is szólítja öt, megnevezve a kért adatot, információt, ez esetben ne forduljon elő a kötelezettség ismételt elmulasztása. D. VARGA MÁRTA BNV ’87 - Szemezgetés „Földvár” Gumiipari Szövetkezet Standjukon a különféle gumicsizmák- férfi, női, munkavédelmi, olaj, saválló, acélbetétes, cipzáras - mellett nagy sikert arattak a házi és utcai viseletre ajánlott textil felsőrészü, gumitalpú cipők. A vásári látogatók főleg a szivárvány minden színében tündöklő „duci” gyermek tornacipők, illetve annak továbbfejlesztett változata, a tépőzárás vászon gyermek szabadidőcipők előtt álltak meg. Holmár József elnök elmondta, hogy a csehszlovák „Svit” Cipő- és Gumigyárral állnak kooperációs kapcsolatban. 1984. óta gyártanak részükre textil és bőrcipő felsőrészeket évi másfél millió forint nagyságrendben. Helyette árucserében kapnak cipőipari gépeket gyártó berendezéseket és olyan cipőfelsőrésznek való textilanyagokat, amelyet a hazai piacon nem lehet beszerezni. A „duci” gyermek tornacipőkből jövőre 80-100 ezer párral többet kívánnak gyártani, nagy a kereslet, mivel olcsó termék, hiányt pótolnak vele. A terméket a pécsi cipő-nagykereskedelmi vállalat forgalmazza. A csehszlovák féllel jó a kapcsolatunk - mondja az elnök. Mintegy végszóra belép a gottwaldovi gyár képviselője, gratulálva a kiállításhoz. Sikere volt a házi és utcai viseletre készült cipőknek HÉTRŐL | HÉTRE HÍRRŐL | HÍRRE Szeptember végét írunk, igazság szerint már avarban kellene gázolnunk, de most, még a héten zavarba ejtően tombolt a nyár. Csütörtökön éjjel végre esni kezdett az eső, megmosdatta a fákat, szebb, tisztább, üdébb lett minden. Az eső praktikus haszna is óriási: vetni kellene a búzát, de hát azt porba eddig nem lehetett. Most az éltető csapadék után földbe kerülhet a mag, de ha lehetne az égiektől ilyesmit kérni: ismét legyen jó idő, mert a kukorica jó része, és a cukorrépa még kinn éjszakázik. Az időjárás ebben az évben mintha nem akarna rendesen viselkedni, így hát a közmondások sem olyan igazak már mint voltak régen. Ki hiszi el például, hogy „Mihály napján akármerről fúj a szél, hideg az”? Őszinteség Az elmúlt hét végén zárult Országgyűlésen is igen meleg volt, s ez átvitt értelemben is igaz. A tudósításokból sajnos nem mindig tűnik ki, de a Parlament őszi ülésszaka nem csupán azért különbözött a többitől, mert hosszú ideig tartott, hanem azért is, mert a kormány 1990-ig szóló munkaprogramját, és az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó törvénytervezetét vitatták meg. Mint már köztudott, a Parlament a kormány programját jóváhagyta, a két adót pedig - ellenszavazatokkal, tartózkodásokkal - módosításokkal törvényerőre emelte. Ellenszavazat, tartózkodás, módosítás. Ezekkel a kifejezésekkel nemigen találkoztunk az elmúlt évtizedekben, sokkal inkább azzal: „a testület egyhangúlag elfogadta a beterjesztett (szavazásra bocsátott) javaslatot". Az őszi ülésszakot - igen találóan - „bizalmi ülés’’-nek nevezte egyik hetilapunk. Itt most valóban elmondhatjuk, hogy választóik megbízásából, bizalmunkat élvezve mondtak sokszor kegyetlenül őszinte véleményt képviselőink. Nagyon sokan kérték azt, hogy a nemzet dolgában felelősen az Országgyűlés döntsön, a nemzetközi beruházások vállalásában kérjék a Parlament felhatalmazását, pontosan tudják, hogy a költségvetésben melyik tétel mit takar, az Országgyűlés maximálja az állami támogatások mértékét, alternatív, illetőleg ellentervekről is szó került. A nyíltság vagy még pontosabban az őszinteség volt a jellemző. Erre biztatott Grósz Károly miniszterelnök is, aki expozéjában pontosan elmondta: a nettó adósságunk 9,3 millió dollár, ami a tőkés devizában elszámolt egyévi exportunk duplája. Szóval nemcsak azt tudjuk, hogy többet kell dolgozni, illetőleg hatékonyabban, a munkánkat ezentúl a beavatottak felelősségével végezhetjük. Alkalmam volt részt venni az őszi ülésszakon, s látni azt, hogy az őszinteség nem csupán pusztába kiáltott szó. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának munkájáról számolt be a Parlamentnek. Tündéri, aranyos bácsi, s nem hiszik el: az egyetemi tanár izgult, akárcsak egy kisdiák. Egész éjjel dolgozott a felszólalásán, sárga szövegkihúzóval sorokat jelölt meg, piros meg zöld tintával agyonjavította a gépelt szöveget, a lapokhoz tűzött fél cetlik kilógtak a paksamétából, behajtott sarkú árkus papírokat tologatott, amelyre még az utolsó pillanatban is jegyzetelt. „Úristen, hogy lesz ebből értelmes felszólalás?” - tanakodtam, s izgultam magam is. Szabó Kálmán fölment a pulpitusra, beszélni kezdett, és - egyetlen egyszer sem vette kézbe a le- géplet felszólalását, amin ugye egész éjjel dolgozott. Rutinos előadó, a beszédét számtalan nyíltszíni taps szakította meg. Egy dolgot tett amit nem szabad, pontosabban nem illik: beszéd közben zsebre tette a kezét... A Parlament őszi ülésszaka a karzatról Szelíd szekszárdi domboldal Amire figyelnünk kell A feladataink meghatározottak, irányukat megszabtuk. A gazdasági társadalmi kibontakozás programját minden termelő üzem, vállalat elkészíti. Most már csak az kell, hogy okosan, és bátran elvégezzük a ránk szabott feladatokat. Úgy, hogy valóban jövedelmezőbben használjuk ki a termelőkapacitásokat, a termelést valóban szervezzük meg, és ne csak beszéljünk a piaci munkáról, a vezetői munka javításáról, hanem a vezető valóban értsen a szakmájához, az emberekhez, s ne a szomszédból tudja meg, hogy mit keresnek a hazai, meg a külpiacon. Az sem elképzelhetetlén, hogy változtasson a profilján egy-egy üzem, pontosan tudja, hogy milyen igények kielégítésére elegendő a kapacitás. Az építőiparban hosszabb ideje szó van a kötelező jótállási rendszer bevezetéséről. A mezőgazdaságban, főleg a vetőmag-kereskedelemben igen szigorú szabályok garantálják a jó minőséget. Tudniillik ahhoz, hogy a magból növény, a növényből termés legyen sok minden kell, egy valami azonban nélkülözhetetlen: a jó minőségű, fajtiszta, fajtaazonos, csíraképes vetőmag. Ez egy biológiai alapképlet, általános iskolai tantárgy. Mégis: mintha egynémely képzett agrárius elfeledkezett volna erről. Nyakunkon az őszi vetés, illetőleg már el is kezdődött, hisz a rozsos bükkönyt, takarmánykáposztát, a tarlórépát már elvetették azokban az üzemekben, ahol ezeket termesztik. Az őszi gabonafélék vetése csak most kezdődik, s a hírek aggasztóak. A mezőgazdasági üzemek egy része úgy spórol, hogy nerp ad ki pénzt, nem költ vetőmagra. Sok mindennel lehet spórolni, de a vetőmaggal nem. Pedig a tény: Tolna megye mezőgazdasági üzemei 20 százalékkal kevesebb fémzárolt őszi búza vetőmagot vásároltak idén, mint a megelőző őt év átlagában. Milyen következményei lehetnek ennek? Tudvalévő, hogy a nemesített búzavetőmagot rostán engedik át. Amelyik szem átesik a 2,2 milliméteres rostán, nem jó vetőmagnak, illetőleg ahogy a szakember fogalmaz - az ilyen búzaszemeket elvetni életveszélyes. Egy hektáron 5-6 millió a tőszám, ha ennek egyharmada aprószemű, úgynevezett „aszott” vetőmagból kelt ki, akkor kétmillió lesz a satnya, csenevész búzanövény, amely télen nagyon könnyen kifagy, és nem hoz vagy csak nagyon kevés termést hoz. Egyértelműen kimondhatjuk tehát: nem szabad saját termesztésű nem ellenőrzött vetőmagot elvetni, több ez már mint felelőtlenség. Még olvasni is szörnyű a következő mondatot: „Tolna megyében tendenciá- lis jelenség, miszerint csökken a felújítási arány”. Tegnap tartottak sajtótájékoztatót Dombóváron, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Területi Központjában. Ezt a mondatot a tájékoztató anyagában olvastam, melyből kitűnik az is: vetőmagból bőséges a választék, s van belőle elegendő. Szüret, hegyoldal Bőséges programból válogathatnak azok, akik a szekszárdi szüreti napok rendezvényei mellet döntenek, s nem éppen mondjuk - szüretelnek. Itt az ideje, 17 fokos a Rizlingszilváni, 18 és feles a Zweigelt és - ahol még egyáltalán van -13,5 fokos Kadarkát is mértek már. A szép napos ősz az ízeket is jobban „kihozta”, s ez a muston is érezhető már. Őszi színeit még nem mutatja ugyan, de minden más évszaknál meghittebb, kedvesebb ilyenkor a szölötővel beültetett, tanyákkal tarkított hegyoldal. D. V. M. Amerikai genetikai program - magyar tehenészetekben Az állami gazdaságok tejhozamának növekedésében nem kis része van a tengerentúlról vásárolt Holstein-Fríz fajtának, amelynek itthoni tenyésztésében mind nagyobb szerepet játszik a számítógép. Az egyesült államokbeli Holstein Szövetség három évvel ezelőtt, az Állami Gazdaságok Egyesülésének közreműködésével, hat magyar mezőgazdasági nagyüzemnek adta meg a lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjék a szövetség genetikai programjába. Ennek keretében a gazdaságok adatokat gyűjtöttek állományukról és ezeket félévenként kiértékelésre küldték el az Egyesült Államokba, ahonnan a komputeres genetikai ellenőrzés és nyilvántartás eredménye rendben és időben meg is érkezett. Az adatok jó szolgálatot tettek a tehenészetek teljesítményének fokozásához; az állattenyésztők a korábbinál részletesebb genetikai információhoz jutottak állataikról és azok várható további teljesítményéről, valamint az utódok képességeiről. A tapasztalatok szerint az adatok elégségesek voltak, de miután a távfeldolgozás jelentős időt vett igénybe, nem voltak megfelelően naprakészek. Ezért felhasználásuk nehézkes volt és gyakran csak az utólagos értékelést tette lehetővé. Az amerikai Holstein Szövetség most kibővítette kapcsolatát a magyar állami gazdaságokkal. Az Állami Gazdaságok Számítógépes Információrendszer Fejlesztő Együttműködés az új programot átvette és itthoni forgalmazásra készítette elő. A gazdaságokban naprakészen tarthatják majd számon a tenyésztésre szükséges adatokat és lehetővé válik, hogy a telepek irányítására is alkalmazhassák a számítógépet. Az országban 60 olyan gazdaság van, amelyben 500-nál nagyobb a tehénállomány, ezekben hatékonyan alkalmazhatják a módszert. Az amerikai szakemberek szerint különben akár a száz tehénnel rendelkező üzemekben is kifizetődő lehet a genetikai programok „számítógépesítése”, ezt bizonyítják az egyesült államokbeli tapasztalatok.
