Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-25 / 226. szám
« PANORÁMA Ülést tartott a Minisztertanács 2 KÉPÚJSÁG_____________________■ A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a*következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács mai ülésén áttekintette az Országgyűlés őszi ülésszakának tapasztalatait. Nagyra értékelte az Országgyűlés részéről a kormányprogram iránt tanúsított bizalmat, és köszönetét nyilvánította az észrevételekért, javaslatokért. Utasította az illetékeseket, hogy gondosan vizsgálják meg a kormány- programhoz és az adótörvények végrehajtásához tett képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét. A Minisztertanács elismerését fejezte ki a sajtó képviselőinek az országgyűlés élesszakának sokoldalú bemutatásáért. A kormány beható vitát folytatott a gazdálkodó szervezetek 1988. évi jövedelemszabályozásának kérdéseiről az új adórendszerrel összefüggésben. Úgy foglalt állást, hogy a szabályozórendszer módosításáról az érdekelt tárcák folytassanak még további konzultációt. A kormány jóváhagyta a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kormány áttekintette a sportfinanszírozás rendszerét. Megerősítette, hogy a sport területén is követelmény a gazdálkodói szemlélet és magatartás erősítése, a meglévő eszközök hatékonyabb fel- használása. Felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a jövő évtől érvényesülő sportfinanszírozási rendszerről tájékoztassák a sportegyesületeket és a sportot támogató gazdálkodó szervezeteket, intézményeket. Bányász Rezső, a kormány szóvivője az ülést követő tájékoztatóján elsőként az Országgyűlés múlt heti ülésszakának lakossági visszhangjával foglalkozott (a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva). Elmondta, hogy a Tömegkommunikációs Kutatóközpont két alkalommal készített telefonos közvéleménykutatást a tanácskozás négy napja során. Két nap után a megkérdezettek 81, az ülésszak végén pedig több mint 90 százaléka tartotta az Országgyűlést az elmúlt napok legfontosabb eseményének. Kádár János felszólalását lakosságunk kétharmada kísérte egyetértő figyelemmel. A kormányelnöki expozét a megkérdezettek fele, a zárszót, illetve a nemzetközi sajtókonferencián elhangzottakat csaknem 70 százaléka látta, olvasta vagy hallotta. Kitért arra is, hogy rövid idő alatt lényegesen változott a közvélemény megítlése a parlamentről. Egy hasonló júliusi vizsgálat során a megkérdezetteknek csak egynegyede vélte úgy, hogy az Országgyűlés nagyobb mértékben képes befolyásolni az ország ügyeit. Ez az arány a mostani ülésszak végére 56 százalékra emelkedett. Valóban hallhatók olyan vélemények - folytatta a Magyar Rádió kérdésére válaszolva -, hogy a kormány a kétgyermekes családokkal nem törődik eleget, hiszen csak a három és többgyermekesek részére biztosította azt a kedvezményt, mely szerint az adóalapjukból gyermekenként évi 12 ezer forintot levonhatnak az iskoláztatás idejére. Ám ez is mintegy másfél milliárd forint adókiesést jelent. Emiatt a családi pótlék a tervezettnél csak kisebb mértékben, havi 400 forinttal növelhető, és mintegy 100 forinttal kevesebbet fordíthatnak a gyermekgondozási segély emelésére.- A személyi jövedelemadó-rendszer - mivel elegendő források most nem állnak rendelkezésünkre - nem tüdja orvosolni a szociálpolitikai hiányosságokat. A kétgyermekes családoknál csak úgy tudnánk kiterjeszteni az adóalapcsökkentő kedvezményt, ha például az adórendszerben biztosított lakáscélú kedvezményt csökkentenénk, vagy tovább szigorítanánk az adótáblát. A kormány egyébként 1988-ra összességében igen tetemes szociálpolitikai kiadásokat tervez. Az összesen 24-25 milliárd forintból 13 milliárd jut a gyermekes családoknak. Négyezerről hatezer forintra nő az egy- szerei anyasági segély összege, másfélről két évre a gyermekgondozási díj időtartama és havi 230 forinttal emelkedik a gyesben részesülők jövedelempótléka. Mihelyt megszűnnek a gazdaság, az államháztartás szorító gondjai, lehetőség nyílik majd arra, hogy a kettő, illetve egygyermekesek is további kedvezményekben részesüljenek. BUDAPEST - A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével csütörtökön ülést tartott a Parlament kongresszusi termében. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott vitaindító előadást a népfrontnak a gazdasági, társadalmi kibontakozást segítő cselekvési programjáról. PÁRIZS - A francia elnökválasztási hadjárat előtti helyezkedésben a jobboldalon szerdán kissé tisztázódott a helyzet. Francois Léotard kulturális ügyekkel megbízott miniszter a várakozásnak megfelelően bejelentette, hogy nem indul, Raymond Barre volt miniszterelnök pedig félig meddig kimondta, hogy indul. Ezzel világossá vált, hogy a jobboldali jelöltségért az első fordulóban Chirac miniszterelnök (RPR) és Barre (UDF) mérkőzik meg. BRASILIA - Pozitív benyomásokkal tért vissza a Szovjetunióból Luciano Mendes de Almeida, a Brazíliai Püspökök Országos Konferenciájának elnöke és Ivo Lorscheiter, a testület volt elnöke. A két érsek II. János Pál pápa egyetértésével látogatott el Moszkvába, Litvániába és Ukrajnába. NEW YORK - Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár szerdán tájékoztatta a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának nagykövetét az Ali Hamenei iráni elnökkel tartott New York-i megbeszéléséről - közölték az ENSZ-ben diplomáciai források. MOSZKVA - Borisz Pjadisev külügyi szóvivő a csütörtöki sajtóértekezletén a Gorbacsov egészségi állapota iránt érdeklődő kérdésre elmondta, hogy a főtitkár még mindig délen üdül, hiszen a politikai bizottság tagjainak harmincnapos szabadság jár. Ez lassan a végéhez közeledik, s Mihail Gorbacsov hamarosan visszatér a fővárosba. NEW YORK - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki New Yorkban az ENSZ közgyűlés 42. ülésszakán tartózkodik, megbeszéléseket folytatott a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Dr. Várkonyi Péter a közel-keleti konfliktus békés rendezésének lehetőségéről tárgyalt Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel. Len gyei-szovjet történelem Az 1939-es esztendő Terjedelmes Írást közöl a Polityka című lengyel hetilap legújabb száma arról, miként foglalták el 1939. szeptember végén a szovjet csapatok az akkori Lengyelország keleti területeit. Az írás a szovjetlengyel történelem egy máig is vitatott és részleteiben nem teljesen feltárt rövid időszakát taglalja, s megjelenését az ugyanezzel a témával foglalkozó szovjet történelmi elemzések előzték meg. A Polityka cikke annak a legfelső szinten szorgalmazott fordulatnak a része, amelynek célja, hogy felszámolják a „fehér foltokat” a két ország kapcsolatainak történetében. A szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én kezdték meg a bevonulást. Ennek indítékai és az események maguk évtizedeken át tabu témának számítottak mindkét ország történetírásában és ez tápot adott a legkülönfélébb spekulációknak, felkorbácsolta az érzelmeket. Ennek megszüntetésére szövetkeztek most a lengyel és a szovjet történészek. A Polityka cikke felhasználja lengyel katonai vezetők beszámolóit, akik egységeik élén még harcoltak a keleti országrészben, miután a hadsereg a hitleri túlerő alatt már összeomlott. Idéz az írás a korabeli szovjet és lengyel dokumentumokból. Emlékeztet arra a megállapodásra, amelyet a harmadik birodalom és a Szovjetunió 1939. augusztus 24-én írt alá a kölcsönös semlegességről és a Lengyelország keleti részén létesítendő német-szovjet demarkációs vonalról. A cikk megállapítja, hogy szemben a német forrásokkal, a Szovjetunió soha nem erősítette meg, hogy a dokumentumnak titkos záradéka is lett volna Európa érdekszférákra történő későbbi felosztásáról, a szerződő felek között. A Polityka ismerteti azt a szovjet diplomáciai jegyzéket is, amelyet a moszkvai lengyel nagykövetnek olvastak fel arról, hogy „a lengyel-német háború bebizonyította a lengyel állam csődjét... A lengyel kormány nem ad életjelt magáról. Lengyelország területe kedvező terepévé vált olyan cselekményeknek, amelyek a Szovjetunió biztonságát veszélyeztethetik... Ezért a szovjet kormány nem maradhat tovább semleges: utasítja a Vörös Hadsereg egységeit, hogy lépjék át a lengyel határt és vegyék védelmük alá Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia lakosságát”. Ez egyértelműen az 1932- es lengyel-szovjet meg nem támadási szerződés felmondását jelentette - írja a Polityka. (Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia a szovjethatalom elleni intervencióban való lengyel részvételt lezáró, 1921-es rigai békeszerződés értelmében került Lengyelországhoz. Az antant- hatalmak korábban a nyugatabbra húzódó úgynevezett Curson-vonalat tekintették az 1918-ban újjáalakult független Lengyelország keleti határának. Az első világháborút lezáró békeszerződések végül azonban csak a lengyel-német határt szabták meg, Lengyelország kárára, keleten viszont „szabad kezet” adtak Lengyelországnak. A Cufson-vonal körülbelül megegyezik az 1939-es szovjet előnyomulás határával, illetve a mai szovjet-lengyel határral.) A lap ezután az akkori lengyel katonai vezetésben kialakult tanácstalanságról és zűrzavarról számol be, ésarról, hogy a szovjet csapatokat mint felszabadítókat vezényelték lengyel területekre. Parancsuk volt, hogy csak fegyveres ellenállás esetén használjanak erőszakot, s megtiltották a tüzérség alkalmazását és a városok bombázását is. A szovjet egységek gyakran fehér zászlóval vonultak, a ki- zsákmányolók elleni közös harcra, a szovjet csapatok oldalára való átállásra felszólító röplapokat szórtak, barátkoztak a lakossággal és a katonákkal. A lengyel egységek egy része ennek megfelelően harc nélkül letette a fegyvert, de komoly összetűzésekre, többnapos ütközetekre is sor került. Mindazonáltal „az akkori katonai-politikai helyzet hatása alatt a szovjet kormány döntése a leniniz- mussal ellentétes frazeológiával párosult, ami ellentétes volt Lengyelország jogával a függetlenségre” - idézi a Polytika Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának a kérdéssel kapcsolatban a Komuniszt című szovjet lapban megjelent írásának megállapítását. A Polityka ezután arról ír, hogy az alig két hétig tartó katonai események nyomán 10 ezer lengyel tisztet és - meg nem erősített adatok szerint - 230 ezer lengyel katonát internáltak a Szovjetunió területén. Vilno és Lvov elfoglalása után, a német csapatok részleges visszavonását követően szeptember 22-én aláírták a német-szovjet megállapodást a végleges határról, arról, hogy az elfoglalt területeken mindkét fél elismeri a másik kizárólagos fennhatóságát. A cikk befejezésül Churchillnek az ügyben tett kijelentéssét idézi: „Remé- nyekedhettünk abban, hogy a szovjet csapatok jelenlegi állásaikat mint Lengyelország szövetségesei és nem mint inváziós hadsereg foglalják el. Az azonban, hogy a szovjet csapatok kénytelenek voltak ezt a vonalat elfoglalni, érthető és szükséges lépés volt a fasiszta Németország részéről fenyegető veszély miatt. így vagy úgy, a vonal ott van, ahol van és ezzei létrejött a keleti front”. ZSEBESI ZSOLT (Varsó) 1987. szeptember 25. Kaunda zambiai elnök látogatása Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Kenneth David Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke. Dr. Kenneth David Kaunda 1924-ben született. Zambiában folytatott iskolai tanulmányai befejeztével tanári diplomát szerzett, 1949-ig tanítóként dolgozott. Politikai pályafutása 1949 után kezdődött, amikor csatlakozott az ország akkori egyetlen politikai pártjához, az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz (ANC). Kezdetben területi szervezőként, 1953-tól pedig a párt főtitkáraként tevékenykedett. 1958- ban megalakította a Zambiai Afrikai Nemzeti Kongresszust (ZANC). A pártot azonban egy évvel később betiltották, Kaunda politikai tevékenydégétpedig szigorú korlátozó intézkedéseknek vetették alá. 1960 januárjában az újonnan megalakult Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt elnökévé választották a politikust. Zambiában 1962-ben tartották meg az első szavazásokat. A megalakult kormányban Kaunda a helyi kormányzati és szociális ügyek miniszteri posztját töltötte be. A két évvel később, 1964 januárjában lezajlott választásokon Kenneth Kaunda elsöprő győzelemmel került hatalomra. Tíz hónappal Kaunda kormányalakítása után, 1964. október 24-én kikiáltották a Zambiai Köztársaságot. Dr. Kenneth David Kaunda nős, hat gyermeke van. Az NDK Divatbizottságának elnöke Szekszárdon- Névjegykártyáján két cím áll, az egyik Berlin, a másik Oelsnifz/Erzgebirge, Karl-Marx-Stadt megye. A kettő ugyancsak távol esik egymástól. Megmagyarázná ezt?- Oelsnitzben a fodrászszövetkezet elnöke vagyok. Ez a főállásom. Huszonkét szalon - női-férfi fodrászat, kozmetika - tartozik hozzám, 150 dolgozóval. Emellett elnöke vagyok az NDK Fodrász és Kozmetikai Divatbizottságának, melynek Berlinben van a székhelye, ez a társadalmi megbízatásom.- Össze tudja egyeztetni a kettőt?- Igen, mint az NDK Divatbizottságának elnöke, jól kamatoztatom szövetkezeti tapasztalataimat, hiszái ismerem a szolgáltatási szektor minden gondját. Szövetkezeti elnökként pedig rögtön közölhetem dolgozóimmal a legújabb divat- irányzatokat.- Mi a mostani, Tolna megyei látogatásának célja?- A kapcsolattartás mellett a magyar divatirányzatok tanulmányozása. Érdekel bennünket az itteni hajvágás, hajfestés technológiája, kozmetikában a dekoratív smink készítése. Tanulmányozzuk az üzletekben levő felszerelést, gépeket. Felhasználjuk ezt a pár napot arra is, hogy tréningezzünk, készüljünk a Budapest Sportcsarnokban október 4-5-én megrendezendő fodrász-kozmetikai Európa-bajnokságra.- Részt vesz az Európa-bajnokságon?- Igen, az NDK 100 fős csapatának én leszek a vezetője.- Számítanak dobogós helyezésre?- Nehéz jósolni, hiszen ez olyan szakma, ahol az értékelés mindig szubjektív.- Milyen különbséget lát az NDK és a magyar fodrászok, kozmetikusok szolgáltatásai között?- Szakmailag nem tennék különbséget. Véleményem szerint a magyar nők többet adnak a külsejükre. Az üzletekben tett látogatásaim alatt úgy tapasztaltam, hogy Önöknél a hölgyek szinte klubként használják a fodrászatot, kozmetikát. Elbeszélgetnek egymással, a fodrásszal, megtárgyalják a helyi eseményeket. Az NDK-ban a vendégek időre bejelentkeznek, nincs várakozás. Nálunk nagyobb az 1 főre jutó fodrászok száma, így ha a szolgáltatást igénybe vevő nem elégedett, rögtön máshoz fordulhat. És ez jgy van jól. Jó, hogy igényesebbé váltunk önmagunk és a velünk dolgozó emberekkel szemben. F. K. É. A megyei pártbizottságon Pál István gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettes fogadta Heinz Kömért, az NDK Divatbizottságának elnökét Új formában: Az ifjúsági parlamentekről Tegnap délután az ifjúsági parlamentek előkészítésével, megrendezésével kapcsolatban megyei szintű koordinációs megbeszélést szervezett a Tolna Megyei Tanács V. B. Ifjúsági és Sportosztálya. Az egybegyűlt közel negyven résztvevőt, a megyei tanács szakigazgatási szerveinek képviselőit, városi és községi tanácsok ifjúsági felelőseit, valamint a társadalmi, tömeg- és érdekképviseleti szervek ifjúság- politikával foglalkozó munkatársait István József, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd Hornyik Lajos, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának helyettes vezetője tartott előterjesztést, tájékoztatót az ifjúsági parlamentek új formában történő megrendezéséről, a következő időszak feladatairól. A városfejlesztés lehetőségei és gyakorlata Ülést tartott a Szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A napokban lezajlott tanácskozáson Alsóváros rendezési tervét, valamint a Kecskés Ferenc és a Kövendi Sándor utcától délre eső terület beépítési koncepcióját vitatták meg Szeleczki Józsefnek, a városi tanács műszaki osztálya megbízott vezetőjének és Paszlerné Fekete Anna városi főépítésznek az előterjesztése alapján. A város hosszú távú fejlesztési programjába illeszkedő rendezési tervek megvitatásán Tolna megyei építészek mellett részt vettek a Dél-dunántúli Tervező Vállalat szakemberei is. A tanácsülést előkészítő anyagok sorában többek közt a „Szekszárdért” díszoklevél alapítására, valamint a közterületek használatára vonatkozó tanácsrendelet-tervezet szerepelt.
