Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

MA Főállatorvos 1987. SZEPTEMBER 25. PÉNTEK- betű közel ben XXXVII. évfolyam, 226. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft TOTÉV - TIT - iparitanuló iskola A megyei pártbizottság üléséről Nemcsak a gyerekeket, a felnőttek csoportjait is oktatják új szakmákra Barát Zoltán kéménye még nem füstölhet Sövér Zoltán társainak mutatja, hogyan kell „négyesre” fűrészelni a bal kézzel fogott szerszámmal a csövet Szeptember elsején adták át a TOTÉV vállalati tanműhelyét, amelyet a művelődési tárca segítségével építettek fel, teljes be­rendezéssel együtt 23 millió forintért. A vállalati tanműhelyben már rendben, folyamatosan folyik a fiatal szakmunkások képzése. Tizennégy szakmának ad otthont a műhely, és jól képzett szakoktatók ismer­tetik meg a fiatalokat a választott mestersé­gükkel. Jelenleg 320 munkásjelölt tanul a mű­helyben, az elméleti foglalkozásokat az 505-ösben tartják. A fiatalok - az elsőéve­sek - most ismerkednek a szakma alapjai­val, a másod- és harmadévesek pedig a gyakorlati oktatás jelentős részét az építke­zéseken, illetve az előkészítő műhelyekben töltik. Tóbiás János, a tanműhely vezetője elmondta, hogy miután az 505-ösben ke­vés a tanműhely, sok a gyerek, így a város- központi iskolától átvettek néhány szakmát gyakorlati oktatásra. így a lakatosok, a he­gesztők, vízvezeték-szerelők, villanyszere­lők és a bádogosok kerültek ki a TOTÉV műhelyébe. A jól felszerelt műhelyek ki­használása a következő hetekben még tel­jesebb lesz. Ugyanis a TOTÉV-et megke­reste a TIT megyei vezetősége azzal a ké­réssel, hogy tegyék lehetővé felnőttek ok­tatását is. Ugyanis a rendeletek lehetővé te­szik, hogy a szakmában bizonyos idő eltöl­tése után, illetve új, második szakma vá­lasztása esetén vizsgát tehessenek a dol­gozók. így például elsőként a villanyhe­gesztőknek, majd a gázhegesztőknek tar­tanak tanfolyamokat. A megye minden ré­széből jönnek majd felnőttek a hét megha­tározott napján, s nemcsak a gyakorlati munkában tehetnek szert jó szakmai isme­retekre, hanem az oktatási kabinet videó­berendezései és egyéb elektroakusztikai műszerek révén is az elméleti oktatás ma­gas színvonalú lehet. A tanműhely alig egy hónapos. Látogatásunk idején minden műhely foglalt volt. A vízvezeték-szerelők­höz mentünk először, ahol a vasipari szak­ma alapfogásait tanulják. Sövér Zoltán bonyhádi fiú elmondta, azért választotta a vízvezeték-szerelő szakmát, mert házuk építésénél nagyon megtetszett neki az ott dolgozó „csöves” emberek munkája. Jól választott, ezt abból is következtethetjük, hogy a csőfürészelési munkáért kapott el­sőjegye négyest ért. Ezért is állította a mes­ter a többiek elé, mutassa be, hogyan kell szépen fűrészelni a csövet. A kőművesek 1 /b osztályában nagy munkában találtuk a fiúkat. Baráth Zoltán elsőéves, azaz alig há­romhetes kőműves tanuló mondta kérdé­sünkre: nagyon szép mesterség a kőmű- vesség. Munkánk látható, évtizedekig fenntartja nevünket akkor is, ha jól dolgo­zunk, s azt is meglátják az emberek, ha rosz­szul csináljuk. , Palkovacs-Czako Cselekvési program a gazdasági-társadalmi kibontakozás megyei végrehajtására Váradi László megyei titkár elnökleté­vel ülést tartott tegnap Szekszárdon az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága, amely­nek munkájában részt vett és felszólalt Benke Valéria, az MSZMP KB tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnöke is. A testület Péter Szigfrid megyei első tit­kár előterjesztésében megvitatta, majd a vita után, amelyben tizennégyen vettek részt, elfogadta a gazdasági-társadalmi kibontakozás megyei végrehajtására ké­szített cselekvési programot. A program előkészítésében a megye politikai és gazdasági vezetői közül igen sokan vet­tek részt. „A megye gazdaságának to­vábbfejlesztésében fennálló politikai fe­lelősségünk is szükségessé teszi a főbb irányok kijelölését” - mondta szóbeli ki­egészítésében az első titkár, majd ezzel folytatta: „Ezért megfogalmaztunk általá­nos, valamennyi gazdasági egységre ér­vényes feladatot, mint például a kapaci­tások jobb kihasználását, a műszaki­technikai megújítás szükségességét, a vezetés színvonalának javítását, a gaz­daságos exportnövelést, a racionális im­portkiváltást, stb. Konkrétabbak az ága­zati feladatok, amelyben megjelöltük, hogy véleményünk szerint milyen irány­ban fejlődjön a megye gazdasági szerke­zete a tervszerűen szabályozott piaci mechanizmusban. Úgy véljük, hogy ezzel nem vesszük és vettük át a gazdálkodó szervezetek feladatait, döntési szabad­ságukat nem korlátoztuk, nem helyettük tűztünk ki feladatokat - ez nem direkt beavatkozás a gazdálkodásba”. Péter Szigfrid utalt arra is, hogy a haté­konyság, a műszaki fejlesztés, a termék- szerekezet-korszerűsítés feladatait he­lyileg, az adott termelőegységben kell meghatározni és végrehajtani. Ezt követően az ipar és a mezőgazda­ság legfontosabb megyei célkitűzéseiről szólt, köztük arról, hogy biztosítani szük­séges a paksi atomerőmű négy üzemelő blokkjának zavartalan működését, a hoz­zá kapcsolódó infrastruktúrával együttes bővítését. Foglalkozott azzal is, hogy a megyében viszonylag nagy számú gyár­egység, telephely működési mechaniz­musát folyamatosan korszerűsíteni kell, önelszámoló jellegüket erősíteni szüksé­ges. Majd a mezőgazdaság és élelmi­szeripar feladataival folytatta szóbeli ki­egészítését: „Valamennyiünk előtt is­mert, hogy a megye adottságai a mező- gazdasági termelésre országos össze­függésben elemezve is kedvezőek, ezért a termelés mérséklésére nem itt kell, hogy sor kerüljön.” Javasolta, hogy a ga­bonaprogramban továbbra is eredmé­nyesen vegyenek részt a megye mező- gazdasági üzemei, de úgy, hogy a meny- nyiségi szemléletet váltsa fel a minőség követelménye. „Csak az a gabona érté­kesíthető gazdaságosan a jövőben - hangsúlyozta az első titkár -, amely bel- tartami értéke alapján megfelel a külpiaci keresletnek.” A továbbiakban szólt a kor­szerű állattenyésztéshez szükséges fe­hérjedús takarmány biztosításáról, a tej­termelés növeléséről, valamint arról, hogy a vágómarha-termelés a piaci hely­zet, az adottságok és a gazdaságosság függvényében változzon. A sertéstenyésztésben is felhívta a fi­gyelmet a minőség és a gazdaságosság javítására, valamint a feldolgozóipar és ezen keresztül a fogyasztó igényének mindenkori figyelembevételére. Ezután a következőket mondta: „A gazdasági-társadalmi kibontakozáshoz szükséges feltételek megteremtése a közkiadások területén a felhasználás korlátozását követeli meg. Ezért a VII. ötéves tervben elhatározottnál szűkebb körben jelölhetők ki a fejlesztési prioritá­sok, és terveink több területen nem telje­sülnek. Ennek ellenére változtatlanul töreked­nünk kell arra, hogy a tanácsok fejleszté­si tevékenysége a legszélesebb társa­dalmi feszültségeket mutató területeken az ellátás szinten tartását, az indokolat­lan területi különbségek csökkentését szolgálják. Péter Szigfrid szólt arról is, hogy a gaz­daság teljesítményszintjét az érdekeltsé­gi viszonyok javításával lehet elérni, de a rend és a fegyelem érdekében be kell ik­tatni néha helyi adminisztratív lépéseket is. Nagy szükség van a dolgozó ember szakértelmének, kezdeményezőkészsé­gének, ambícióinak, vállalkozó szellemé­nek kibontakozására is. Majd így folytatta: „Programunk annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósíta­ni. Ahhoz, hogy telejsüljön, mindenki al­kotó munkájára szükség van, bármilyen területen dolgozzék is. Az eredményes munka legyen az az egyedüli mérce, amely az embert, a kollektívát, a vezetőt minősíti. Ettől elválaszthatatlan a munka- fegyelem és a munkaerkölcs javítása.” Ezt követően foglalkozott a pártmunka, a propaganda, a gazdaságpolitikai agitá­ció megújulásának szükségességével, a helyi cselekvési programok végrehajtá­sának fontosságával. Végezetül kérte, hogy a megyében működő állami, társadalmi és tömeg­szervezetek, érdekképviseleti szervek saját programjaikkal, mindennapi tevé­kenységükkel segítsék egy, a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozás célkitűzéseit, feladatait befogadó társadalmi közeg megteremtését és megvalósítását. (A megyei pártbizottság cselekvési programja és Péter Szigfrid szóbeli ki­egészítése a Tolnai Fórum októberi szá­mában megjelenik.) Szekszárdi szüret, Sárga, vörös, zöld, lila színekben nyomtatott plakátok, apróbb szórólapok hetek óta hívogatják a szeptember 25. és 27. között rendezendő szekszárdi szüreti napok eseményeire az érdeklődőket. A program éppen olyan színesnek, vi­dámnak ígérkezik, mint amilyen a szüret lehet. E történelmi borvidék múltja, jelene kí­nálja az alkalmat a fesztiválhangulat megteremtésére. A tervek szerint a be­mutatók, eseményjátékok hű őrzői annak a hagyománynak és hírnévnek, amit a szekszárdi szőlő megteremtett. A must- és borkóstolás éppen úgy velejárója az ősznek - így elmaradhatatlan része a há­romnapos programnak is -, mint a szüre­ti felvonulás, a bál, a népviseleti táncos bemutató, a boroscímkék, ex librisek, bélyegek gyűjteménye, arról pedig tudo­mányos előadást hallhatnak, hogy a kü­lönleges minőségű magyar vörösborok­nak milyen értékesítési lehetőségei van­nak a világpiacon. Gyermek és felnőtt - egyaránt jól szó­rakozhat a hét végén a szekszárdi szüreti napokon. Pénteken - szeptember 25-én 17 órakor - a Babits Mihály megyei mű­velődési központ társalgójában „A törté­nelmi borvidék szőlőfajtái és régi pincé- szeti eszközök” címmel mustkóstolással egybekötött bemutatót vezet Módos Er­nő, az Aliscavin Borászati Közös Vállalat igazgatója. Történelmi sétára kalauzol - a művelő­dési központ kamaratermében - dr. Töt- tős Gábor, akinek A szekszárdi szőlő és bor című könyve a helyszínen meg is vá­sárolható. A házigazda szerepét a kert­barátkor tagjai vállalták. Szombaton - szeptember 26-án - 11 órakor a Liszt ferenc téren id. Véghelyi Miklós karnagy vezényletével ad hang­versenyt a szekszárdi német nemzetiségi baráti kör fúvószenekara. A Vármegye- háza borozóban - vörösborfesztivál ke­retében - a különleges minőségű vörös­borok bemutatóján Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnöke díjakat ad át. A tudományos tanácskozás is itt lesz 14 órai kezdettel. A szekszárdi szőlőművelés jelentő­sebb momentumait felvonultató ese­ményjáték 16 órakor indul a Béla térről és elvezet a Garay téren át a Promé­theusz parkig, ahol 17 órakor ünnepi mű­sort ad a jugoszláviai bácsföldvári tánc- együttes, a Bartina táncegyüttes, a bo­gyiszlói, az őcsényi, valamint a szanyi né­pi együttes. Este a Gemenc szálló étter­mében szüreti bálon muzsikál a Leposa- zenekar. Hasonló rendezvény lesz a Kis- pipa étteremben, a Sió csárdában és a Dózsa sörözőben. Vasárnap - szeptember 27-én - a leg­látványosabb műsornak a 13 órakor kez­dődő hőlégballon- és modellező bemu­tató ígérkezik. A vásártéren délután két órakor Sitkéi János emlékére kettesfo­gatok részére akadályhajtó, csikósbe­mutató és lovas ügyességi játékok lesz­nek. Szombaton és vasárnap a megyei mű­velődési központ körül szüreti vidámsá­gokat rendeznek gyermekek részére. A Korzó Áruház parkolójában pénteken és szombaton borászati eszközöket lehet vásárolni. A jó hangulat biztosításáról a vendéglátók gondoskodnak, egyebek között lacikonyhákkal. dki Sevardnadze beszéde az ENSZ-ben Nagy visszhangot váltott ki szerdán az ENSz-közgyűlésen résztvevő szovjet de­legáció vezetőjének, Eduard Sevardnad­ze külügyminiszternek a felszólalása, s különösen beszédének az a része, amelyben a feszültségektől mentes világ megteremtéséről szóló szovjet elképze­léseket tárta a világ közvéleménye elé. Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár nagyon fontosnak nevezte a beszédet, s méltatta a világ problémáinak újfajta szovjet meg­közelítését. Deigo Cordovez, az ENSZ- főtitkár Afganisztánnal foglalkozó külön- meg bízottja köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amelyet a Szovjetunió nyújt az ENSZ békéltető tevékenységé­hez, s nagyon pozitívnak nevezte Se­vardnadze fellépését, amely - vélemé­nye szerint - „új korszakot jelez a nem­zetközi kapcsolatokban”. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB tag­ja, szovjet külügyminiszter szerdán New Yorkban több külföldi politikussal talál­kozott. Kőművesjelöltek az oktatóteremben

Next

/
Thumbnails
Contents