Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

4 rtÉPÜJSÁG 1987. szeptember 24. Variálható szabásminta Padlószőnyeg, szőnyegpadló Sokszor vita tárgya: vajon a szőnyeg- padló vagy a parketta az egészsége­sebb. Természetesen csak lakószobánál lehet szó e választásról, hiszen a mellék- helyiségek (konyha, kamra, fürdőszoba, WC, de még az előszoba is) könnyen felmosható padozatának szükségessé­ge nem képezheti vita tárgyát. Itt inkább arra kell ügyelni, hogy e helyiségek hatá­rolófalai és bútorzata, berendezése ugyancsak vízálló lábazattal rendelkez­zék. A korábban (olcsóbb ára miatt) csak kényszerűségből alkalmazott szőnyeg- padlónak határozott egészségügyi elő­nyei vannak: feltéve, hogy betartjuk az ilyen padozat gondozásának a követel­ményeit. A lakáskultúrával foglalkozó hi­giénikusok ugyanis megállapították, hogy a padlószőnyegek a port - és ezzel együtt a porban és a lakások légterében állandóan jelenlevő kórokozókat is - lé­nyegesen nagyobb mértékben kötik meg rostjaikban, mint a sima parketta. Ez a körülmény tehát jelentékeny mértékben csökkentheti a padlószőnyeggel borított lakás kórkokzókkal való szennyezettsé­gét a parkettés lakással szemben. Mind­ez persze csak akkor igaz, ha legalább hetente nagy teljesítményű (erős szívó hatással rendelkező) porszívóval alapo­san megtisztítjuk a padlószőnyeget. Ez a porszívózás is csak akkor lesz - egészségügyi szempontból is - haté­kony (azaz csak akkor fogja csökkenteni a bakteriológiai szennyezettséget), ha a porszívóból nem hiányzik az igen sűrű anyagból - többnyire papírból készült - ún. zsákbetét, amely három-négyszeri használat után kiemelhető, és úgy dob­ható a szemétbe, hogy tartalma nem szó­ródik szét. Ehhez persze szükség van ar­ra, hogy új betét rendelkezésre álljon. Egyesek a szőnyegpadlót okolják azért, ha a lakás - főleg annak falai - nyirkosak, nedvesek és emiatt elszapo­rodnak az oly kellemetlen és egészség­telen penészgombák. A vizsgálatok so­rán azonban kitűnt, hogy a nedvesedés­nek alapvetően nem a szőnyegpadló az oka. A baj az, hogy az energiatakarékos­ság (egyébként helyes és fontos) céljá­nak a megvalósítása érdekében egyes lakásokban olyan nagyfokú légszigete­lést valósítottak meg (elsősorban az ab­lakok, erkélyajtók kiképzésénél), ami már a nélkülözhetetlen természetes lég­csatornát akadályozza. Ha túlságosan is jól sikerült az ablakok szigetelése, akkor a rendszeres szellőztetésről a legna­gyobb hidegben is gondoskodni kell. A szőnyegpadló előnyeihez tartozik a hangszigetelő hatás is. Az „akusztikai komfort” ma már egyre több ember szá­mára lényeges, különösen akkor, ha a la­kás szerkezeti kivitele ezt kevésbé bizto­sítja. További egészségügyi előnyt jelent­het a szőnyegpadló a láb és a gerincosz­lop kímélése szempontjából. Szőnyeg- padlón kellemesen lehet cipő (papucs) nélkül is közlekedni (sőt: utcai használa­tú cipőben be sem illik lépni az ilyen la­kásba). A meztelen, csak harisnyás lá­bon sokkal jobban oszlik el a testsúly, és ez megelőzheti a későbbi - oly gyakran előforduló - gerinctáji bántalmakat. Nemcsak felnőttkorban van ennek jelen­tősége, hanem talán még fokozottabb mértékben - a fejlődő kis- és nagyobb gyermekeknél is. Hasonló okból kifeje­zetten ajánlható a szőnyegpadló a moz­gásszervi megbetegedésekben, ízületi bántalmakban szenvedőknek is, akiknek minden egyes lépése fájdalmasabb lehet egy kemény felületű padlóval borított la­kásban. És mit tegyen az, aki parkettás lakás­ban lakik? - Ezt is beboríthatja szőnyeg­gel. Ennek - bár ez így drágább - annyi előnye van, hogy a szőnyeget a lakáson kívül (például az erkélyen) lehet kiporszí­vózni és így még az a minimális szennye­zés sem kerül a lakás légterébe, ami át­hatol a legsűrűbb papírzsákbetéten. Van azonban olyan helyzet, amikor a szőnyegpadló egészségügyi szempont­ból ártalmas. Olyankor jelent ugyanis nagyobb fer­tőzési veszélyt az atkák életfeltételeinek a javításával, amikor a levegő nedves­ségtartalma meghaladja a normális érté­ket, s ha nem műszálas anyagból készült Azok számára, akik különféle allergiás eredetű asztmás megbetegedésekben szenvednek, a szőnyegpadlón meggyűlő háztartási por - hiszen ebben élőlények, illetve azok anyagcseretermékei is jelen vannak - igencsak hátrányos. K. K. Gyakran egy-egy ruhadarab megvar- ratása többe kerül, mint amennyibe a kelme van. Ezért is érdemes megtanulni a szabás-varrás nem ördöngös tudomá­nyát. Az itt érzékeltetett szabásminta se­gítségével akár többféle holmit is varrha­tunk magunknak, évszaktól, anyagtól függően. A) Kárókockás jerseyből kiszabott kö­tényruha, elütő színű, érdekes szabású zsebekkel. Hűvös időben pulóverrel, blúzzal viselhető, de ha süt a nap, kivá­gott ruhaként is hordható. Bélyeggyűjtőknek Svájc ’88 Világszerte kedvelik a svájci posta bé­lyegeit. Figyelmet keltenek a témák, esztétikus a kivitel, ötletes a grafika. Hagyományos ábrá­zolási mód mellett időnként fel-felvillan mo­dern rajzi megoldás is. Viszonylag kevés bé­lyeget adnak ki, ezeket összevonják, így jövő­re csak 4 napon lesz bélyegkibocsátás. A márciusi, illetve szeptemberi megjelenés öt, il­letve négy évfordulós bélyeget ölel fel. Tavasz- szal köszöntik (éppen a nőnapon) a svájci nő­szövetség, valamint a hazai fodrászok egye­sülete centenáriumát, a Náfels melletti csata 600 éves jubileumát, népszerűsítik a luzerni zenei heteket, illetve a vidéki életet. Ezen a na­pon feláras bélyeget adnak ki a repülőalap (Pro Aero) javára. Májusban 700 évvel ezelőtti lantosok kelnek életre négy cimleten, valamint egy bélyeget szentelnek a szállítás és a táv­közlés ügyének. Szeptemberben megemlé­keznek a balesetelhárítási tanács, a fém- és óraipari munkások szövetsége, a térképészet jubileumáról, valamint a Vöröskereszt múzeu­máról. Ezzel együtt látnak napvilágot a mun­kaügyi szervezet és a távközlési unió szolgá­lati bélyegei. A karácsony jegyében állnak az ifjúságért (Pro luventute) sorozat bélyegei, amelyeken iskolások lépnek elénk, amint ír­nak, muzsikálnak, számolnak, rajzolnak. A ke­vés azonban nem olcsó. 1988 svájci bélye­geiért itthon mintegy kétszer annyit kell fizetni, mint a Magyar Posta jövőre várható bélye­geiért. B) Ha csak a felsőrészt szabjuk ki, pél­dául vékonyabb pamutjerseyből, szellős blúzra tehetünk szert. De érdemes annyi anyagot venni, hogy kiteljék belőle a szoknya is, mert így más darabokkal tudjuk variálni. C) Pöttyös selyemből, kartonból csi­nos nyári ruha készülhet, amelynek alját húzott fodorral díszíthetjük. Ha azonban például frottírból szabjuk strandruhának, ez a fodor elmarad. B. Törő István: Taliga Körbejárja kiscica, ez itten a taliga, csak egy kerék, abroncsozott áll alatta. Nagyapó jön, jól megrakja, nyöszörög a taliga, csizma kopog, rőzse ropog, fúj utána a liba. Ide-oda tekereg taligában a kerék, jajj, de nyihog, jajj, de sikong kenetlenül a kerék. Dombra megyen nyekereg, völgyben megyen mek-mekeg, abroncsára körbe-körbe, mint a bögrén a pöttyöcske rakódnak a levelek. A rostdús diétáról Az utóbbi húsz év élelmiszer-fogyasz­tásának vizsgálata azt mutatja, hogy táp­lálkozásunk kedvezőtlen irányba válto­zott. A hús, tojás, zsiradékfogyasztásunk jelentősen emelkedett, ugyanakkora nö­vényi eredetű élelmiszerek kiszorultak étrendünkből. A táplálkozási és klinikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy napjainkban szá­mos civilizációs betegségnek nevezett kóros állapot kifejlődésében oki jelentő­sége van a diétás rostokban szegény táplálkozásnak. Ilyen a népbetegségnek tekinthető székrekedés, a vastagbél di- verticusosis (apró kiboltosulások a bél­falon), az egyre emelkedő számot mutató vastagbéldaganat, az elhízás, ennek ta­laján kifejlődő cukorbetegség, érelme­szesedés, egyes szívbetegségek, epekő. A rosthiányos állapot megszüntetéséhez a növényi rostban gazdag élelmiszerek segítenek. A rostok vizet kötnek meg, jól duzzad­nak, ezáltal kedvezően befolyásolják a vastagbél működését, megkötik a táplá­lékkal bevitt koleszterint, egyenletessé teszik a szénhidrátok felszívódását, ked­vezően hatnak a vastagbél-bakrétium összetételére. Melyek a gazdag rosttartalmú élelmi­szerek. Elsősorban fogyasszunk több gyümölcsöt, főzeléket rendszeresen (sárgarépa, retek, szója). Részesítsük előnyben a barna kenyeret. Az étkezési búzakorpa diétás rostokban bővelkedő élelmiszeranyag. Kiválóan alkalmas napi rostszükségletünk 40-50 gr/nap kiegé­szítésére. Három-négy evőkanálnyit jog­hurtba, kefirbe keverve naptpnta több részletben fogyaszthatunk el. Étrendünk összeállításánál törekedjünk az egész­séges táplálkozás megvalósítására és egészségünk megőrzésére. dr. Jámbor Margit a megyei kórház belgyógyász szakorvosa Mit főzzünk vasárnap? A Gemenc Szálló konyhafőnökének, Ragoncsa Istvánnak ajánlata Sztárai töltött csirke, szalmaburgonyávai Hozzávalók, 5 főre: 1 egész csirke, 15 dkg juhtúró, 10 dkg gomba, 2 dkg só, fél dkg bors, 10 dkg füstölt szalonna, 3 db tojás, 2 db zsemle, 1 db tv-paprika, 5 dkg zsír, szerecsendió tetszás szerint, 80 dkg burgonya. A csirkét gondosan megpucoljuk, majd főzőkanál segítségével a mellrészt felszúrjuk, vigyázva, hogy a bőrét meg ne sértsük. Apró kockára vágott szalon­nát, vékony szeletekre vágott gombát le- pirítjük és az áttört juhtúróhoz adjuk. Hozzátesszük a megáztatott kinyomko­dott zsemlyét, egész tojást, sót, őrölt borsot, apró kockára végott tv-paprikát, tetszés szerinti mennyiségű szerecsen­diót, s jól összedolgozzuk. A tölteléket nyomózsákkal, vagy zsírpapirból készí­tett tölcsérrel a csirke bőre alá nyomjuk - vigyázva, hogy ne túl keményre, mert sü­tés közben kirepedhet. A maradék tölte­léket a csirke hasüregébe töltjük. Gyen­gén megsózzuk és megkenjük zsírral. Az így elkészített csirkét középmeleg sütő­ben, kevés vizet aláöntve, időnkénti lo­csolgatással készre sütjük. A megtisztított burgonyát gyufaszál vé­konyságú metéltre vágjuk, jól leszárítjuk és bő, forró olajban ropogósra sütjük. Tálalása: a sültes tál egyik oldalán fel­halmozzuk a szalmaburgonyát, a csirkét csirkeolló segítségével tetszés szerinti darabokra vágjuk, ráhelyezzük a sültes- tálra a burgonya mellé. Zsírjával meglocsoljuk, hogy szép fé­nyes legyen. Paprikasalátát adhatunk hozzá savanyúságnak. Elkészítés ideje: 60-70 perc. Peti most ment először óvodába. Édes­anyja vele volt három éven át odahaza. Igaz, mégiscsak „félig ovis", mert most van a beszoktatás ideje. A szó nem túl szép, de a módszer jó. Peti nem egyik napról a másikra szakad el édesanyjától, hanem fokozatosan tölt mind több időt az oviban, először a ma­mával együtt, azután már hamarosan nél­küle is. Az első napokban boldogan ment. Az új varázsa csábító volt. Azután a negyedik, ötödik napon már kisebb volt a kedve. Peti egyedüli gyerek, és bizony nehezen szokik hozzá, hogy nem minden játék lehet az övé, hogy nem csinálhat mindig azt, amihez kedve van, hogy ebédre olyat is főznek, mit ő otthon nem szokott megenni, ezért nem is tették elé. A mama is most kezd megijedni: mi lesz, ha Peti már egész napra magára ma­rad? Nem okoz-e neki lelki sérülést, nem érzi-e úgy, hogy anyja becsapta, otthagy­ta? A mamát más anyukák nyugtatták meg, akik egy évvel előbb kezdték, akiknek a gyereke nagyböicsis volt A köldökzsinór bizony nem akkor sza­kad, amikor a szülőszobán az orvos el­vágja, hanem valójában akkor (kezd) sza­kadni, amikor bekövetkezik az elválás ide­je, az ovis korszak. Persze, eszével tudja a máméi, hogy kell a gyereknek a gyerektársaság. Ha a ház­tartási naplójába néz, azt is tudja, milyen nehéz volt a gyed, a gyes mellett, s hogy ha most könnyebb lesz, annak Peti látja a hasznát. (sárdi) Az alább felsorolt szavakat írjátok be a kör sugaraiba úgy, hogy a kezdőbetűk a számozás irányában összeolvasva egy magyar költő nevét eredményezzék. Ki a költő? 3BON3 AOV :s?ifef6aw aavA vxoa adbn ‘U3Z3 U3d3 nava “vava ‘ivav

Next

/
Thumbnails
Contents