Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-24 / 225. szám
1987. szeptember 24. Képújság 3 Mit kell tudni az adóról? III. Hogyan érinti az adó a lakáskörülmények javítását? Pécsterv és TÁÉV Teherhordófalas építési rendszer Alkalmazkodás a piaci igényekhez Mint ismeretes, az elmúlt hét végén az Országgyűlés törvénybe iktatta az általános forgalmi adót, valamint a magánszemélyek jövedelemadóját. Olyan modern adórendszer jött létre, amely nem egyre nagyobb bevételt kíván a költségvetésbe beszippantani, hanem a termelőket magasabb teljesítményekre sarkallja, egyenlő feltételeket teremt a különböző méretű és különböző szektorhoz tartozó gazdálkodó szervezeteknek a piacon és a piacépítésben. Az új adórendszer sajátossága az is, hogy a lakosságot széles körben bevonja a közös kiadások finanszírozásába, és azok felhasználásának társadalmi ellenőrzésébe. A magyar állampolgárok eddig csak igen szűk körben találkoztak az adóval, az elköveetke- zö évtől kezdve viszont már az adózás fontos szereplőivé válnak. Éppen ezért kértük meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának munkatársait: legyenek segítségünkre az adótörvény megmagyarázásában. * A lakásépítés támogatásával kapcsolatban a személyi jövedelemadó két változata került az Országgyűlés elé. A törvényhozók azt a változatot fogadták el, amely szerint az adott évben lakásépítésre és -vásárlásra pénzintézetben elhelyezett és elkülönítetten kezelt évi harminchatezer forint után jár a kedvezmény. Ez a kedvezmény a harminchat- ezer forint húsz százaléka, azaz hétezerkétszáz forint. Ezt a hétezerkétszáz forintot vonják le az építkező, illetőleg a lakást vásárló állampolgár adójából. Az érvényes adótáblát szerdai lapszámunkban találhatják meg. A lakásépítők azok, akik az építkezéssel amúgy is nagyobb gondot vállalnak magukra, tehát a nagyobbik kedvezményt kapják. Sorozatunk eddig megjelent folytatásaiban csupán a személyi jövedelem- adót érintettük. Tekintettel azonban arra, hogy a lakásépítés szorosan kapcsolódik a másik adónemhez, elkerülhetetlen, hogy megismerkedjük az általános forgalmi adó fogalmával. Az általános forgalmi adó olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amit a termelés, a forgalmazás minden fázisában megfizetnek, az adott fázis hozzáadott értéke után. Mit jelent ez tulajdonképpen? Ezt az adót minden olyan esetben meg kell fizetni, amikor a termék gazdát cserél, de végsősoron a termék végső fogyasztóját- amely természetesen nemcsak a lakosság, hanem közület kis lehet, - terheli. Ez az adó árképző tényező. Mondjunk erre egy példát: vásárolunk egy pár cipőt nyolcszáz forintért, ebben azonban már benne foglaltatik a cipő adója, ami százhatvan forint. Az általános forgalmi adó - aminek a rövidítése ÁFA, és ezzel a rövidítéssel a jövőben gyakran fognak majd találkozni- három adókulccsal működik. Ezek a következők: a normál adókulcs, ami 25 százalék, a csökkentett adókulcs, ami 15 százalék, és a „0” adókulcs. (A „0” adókulcs magyarázatára a későbbiekben visszatérünk.) Az ÁFA szabályai szerint az építőanyagok, szerelvények normál adókulcs - ami 25 százalék - szerint adóznak. Mindez jelentősen, mintegy 25 százalékkal drágítja az építkezéseket. Ez a „drágulás” azonban csupán a beszerzéskor, anyagvásárláskor jelentkezik, mert az építkező a lakáshasználatba-vételi engedély birtokában az adóhatóságon keresztül visszaigényelheti a 25 százalék - általa már az anyagvásárláskor kifizetett- adót. Az egy lakásra jutó visszaigényelhető adóösszeg felső határát a törvény, illetőleg a később megjelenő végrehajtási rendelet pontosítani fogja. Az adótörvény tehát nem a luxusépítkezést kívánja segíteni. A lakásépítés és bővítés mellett a la- kás-alapterület növelésével nem járó korszerűsítés, felújítás, és közművesítés után is mód nyílik az adó visszaigénylésére. * Az adóreformról szóló sorozatunk eddigi témáit igyekeztünk közérthetően, egyszerűsítve leírni. Azonban tudni kell azt, hogy ez a szándékunk veszélyekkel is jár: az egyszerűsítésekkel, a jellegzetes adóügyi kifejezések mellőzésével félreértésekre is okot adhatunk, illetőleg további kérdéseket is inspirálhatunk. Ez nem baj akkor, ha tudjuk; ez a sorozat nem pótolhatja senki számára sem az adóügyi ismeretek egyéni úton történő megszerzését. A mi célunk az, hogy olva-, sóink az adórendszer belső összefüggéseit könnyebben megértsék. Ami pedig a kérdésfelvetéseket illeti: várjuk olvasóink leveleit, szerkesztőségünk címére (Szek- szárd, Liszt Ferenc tér 3.) D. VARGA MÁRTA Jó három éve kezdődött a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatnál a vizsgálódás, hogy a piac várható változásaihoz miként alkalmazkodjanak. Az első „nekifutásra” látszott, hogy kevesebb állami lakást kell építeni, s változik az igény, a házgyári jellegű lakások felett elszaladt az idő. A kezdetben nagyon jók voltak ezek a betonkockalakások, a mai követelményeknek azonban már nem felelnek meg. Különféle variációkat dolgoztak ki. A lapostető elhagyása, helyette nyeregtető, vagy éppen tetőtér beépítése, változtatható falrendszerek, az épület külső tagoltságának a tájba, a városképbe jobban alkalmazhatóvá tétele éppen úgy szerepelt a sok elképzelés között, mint az elöregedett, elavult technológia kiváltása korszerűbbre. A lépésváltásban a Tolna megyei építők jó partnert találtak a Pécsterv kollektívájában. Az együttműködés eredményeként kidolgoztak egy új lakásépítési módot. A lakás és lakásjellegű épületek készítésére alkalmas előregyártott teherhordófalas építési rendszer az új igényeknek megfelel. A hőszigetelése a normáknál jobb. Az épületek belső elrendezése harminccentis variációval lehetséges. Tehát egy-egy lakás belső tere nem azonos, a családi igényekhez alkalmazható. Lehetséges több generációs családok részére az elemekből, többszintes lakást is építeni. Ugyanakkor a tetőtér beépítése, a nyeregtető különféle kombinációjával szebbé, lakóházzá teszi, és feledteti, hogy az épület panelokból készült. Az építési rendszer, amely a Pécsterv és a TÁÉV közös szellemi terméke, természetesen alkalmazható más vállalatok kivitelezése folyamán is, ám mindenkora két cég neve és a szokásos jogi eljárások alapján lehetséges. Az új építészi rendszertől azt várják a tervezők és a kivitelezők, hogy a jövőben nő az új építési mód iránt az érdeklődők*, száma. Ugyanis a tervdokumentációk alapján és a rövidesen már épületként ..is szemlélhető módszer kedvet adhat sokaknak akár egy- vagy többszintes, kisebb vagy nagyobb lakáscsoportok, házak építésére is. Jelenleg a Szekszárd Bakta déli oldal beépítésének előkészületei folynak. Itt 59 lakás építhető fel az első ütemben ezzel az új módszerrel. Újdonság, hogy e lakásokat az építő vállalat adja majd el. Tehát elsődlegesen nemcsak az a cél, hogy e házsor, a lakások mutatásául szolgáljanak, hanem a további termelő-kivitelezési munka, az igények szerinti tervváltozást is elbírja. A lakások építési költsége természetesen valamivel nagyobb, mint a korábbi paneles házakban épülteké, de ezek szebbek, kényelmesebb otthont nyújtanak. A piachoz való igazodás, az új építési mód keresése a TÁÉV-nél arra is utal, hogy az építőipar előtt álló tennivalókból ki akarják venni részüket. Hiszen mostanában mindenütt a „kerítésen” belül kell kitalálni az előrehaladás, a boldogulás útját. A TÁÉV-nél az első lépés a termelés szerkezetének váltása érdekében megtörtént. A szerkezetváltás persze költséggel is járt. Azzal, hogy egy egész sor technológiai változtatást kellett a házgyárban végrehajtani, az embereknek pedig megtanulni az új, korszerű elemek gyártását. A teherhordófalas lakás építési módszer az első lépéseit megkezdte. Gyártják a panelokat és előkészítik a házépítéshez szükséges terepet. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A teherhordófalas panelok gyártásához új formákat készítenek Már gyártják a lakások újszerű vizesblokkját BNV ’87-Szemezgetés EMA-L/ON A „Kihajolni veszélyes” táblától a szettekig A gyárat 1909-ben alapították, 13 munkással kezdte működését dominó- és zománctábla-gyártással. A cseh, német szakemberek féltve őrzött titka volt a zománcozás tudománya, 1922-től gyártanak Bonyhádon zománcozott edényt. 30 éve szállítanak, Franciaországba, NSZk-ba, Kanadába, Olaszországba, Izraelbe... 1982 óta a világon hatodikként az amerikai Du Pont cég Teflon R-2 majd Silver Stone R anyagaival is készítenek nem tapadó belső bevonatú zománcedényeket. A BNV-n az idén szetteket, sorozatokat, hagyományos, egyszerűbb és olcsóbb edényeket, zománctáblákat, hobbiedényeket (szabadtéri főzéshez) és az újonan kifejlesztett edényeiket mutatják be. Bonyhádi edények az idei őszi BNV-n Jó színvonalú vetőmagellátás Az őszi vetésű növények szaporító anyagából megfelelő ellátást ígérnek a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál. A kalászosok érésekor bekövetkezett aszály a vetőmagtermelésben nem okozott fennakadást. A magtermő növények termésátlaga ugyan elmaradt a várttól, ám ezt ellensúlyozta, hogy a vállalat az elmúlt évinél is nagyobb területeken termeltetett. Ennek eredményeként ezen az őszön az igényelt mennyiségnél minden fajta magból többet kínálnak a nagyüzemeknek. Kovács József, a vállalat vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy az őszi vetésű növények mintegy száz fajtájának magját folyamatosan szállítják a gazdaságokba. A legfontosabb őszi kalászosok 30 fajtáját kínálják, s a tavalyinál mintegy 20 százalékkal több, összesen félszáz fajtajelölt búzát, rozsot és árpát vethetnek az üzemek. Búzából a rendeléseken felül 40 százalék tartalékkal rendelkeznek a vetés kezdetén. Csupán a GK Öthalom, a GKZombor, a Martonvásári 14 illetve 15-ös fajtákból nem tudják az igényeket maradéktalanul kielégíteni, mivel ezek csak nemrég kapták meg az állami elismerést, és így az idén még kisebb területeken szaporították. A szárazság legjobban az őszi árpát sújtotta: a szemek beszorultak, a csírák egy része is károsodott. Négy árpafajtát - a megfelelő feldolgozás, minősítés és fémzárolás után - a vetőmagot ellenőrző Növénytermesztési és Minősítő Intézettel együtt, mégis biztonsággal ajánlhatnak a termelőknek. A vállalat az idén tovább javította közvetlen kapcsolatait a nagyüzemekkel és a termelési rendszerekkel. A repcét nagy területeken termeltető Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalattal együttműködve, új, úgynevezett erukasavmentes fajták köztermesztésbe adásával segítik a fajtaváltást. A szárazság okozta helyi vetőmaghiány pótlására a kalászosok szaporító anyagának gyors átszállításáról is gondoskodtak, együttműködve termelő partnereikkel. A vállalat készletei idén arra is lehetőséget adtak, hogy exportra is adjanak vetőmagot. Az MTA Martonváséri Mezőgazdasági Kutatóintézetével együttműködve új külföldi vevőre találtak: kétmillió dollár értékű búzavetőmagot küldtek Törökországba az itthon évek óta sikerrel termelt Mv-9 és Mv-12 fajtákból. A szekszárdi Bakta déli oldalán 59 lakás épül
