Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

MA Telefon 1987. SZEPTEMBER 22. és tolókocsi KEDD XXXVII. évfolyam, 223. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Országgyűlés és reform A reform folytatása, kibontakozása az egyetlen esély és lehetőség. Talán ebben az egy mondatban lehetne a legjobban összefoglalni a három és fél napos országgyűlési vita legfőbb tanulságát, nagy szavak, pátosz nélkül, a tényekre alapozva az érvelést. A legfontosabb érv, vagy inkább kényszerítő erő: az ország nettó adóssága elérte a 9,3, bruttó adóssága pedig a 16 milliárd dollárt. Bár a két összeg közötti különbség arra utal, hogy a megszabott külkereskedelmi kapcsolatokhoz híven nemcsak mi tartozunk, nekünk is sok az adósunk, a nemzetközi pénzvilág ponto­san tudja, hogy a mi adósaink között jó néhány olyan fejlődő ország van, amely kritikus helyzetbe került. S szőrös szivűnek mondott (valójában csak realista) kül­földi bankárok azt is nyilvántartják, hogy a mi bruttó adósságunk kezdi megközelí­teni az ország egyévi nemzeti jövedelmét. Noha a hitelképességünkkel most sincs baj (mindig és pontosan fizettünk), ha meg akarjuk őrizni a külföldi partnerek bi­zalmát, akkor rendre és pontosan törlesztenünk kell ezután is. A nagy kérdés viszont így hangzik: ugyan miből? A parlamenti beszédek, viták ugyanis feltárták, hogy a magyar ipar tekintélyes hányada nemhogy gyarapítaná, hanem fogyasztja az ország nemzeti jövedelmét. Hovatovább képtelen a nyugaton is keresett, gazdaságos exporttermékek előállítására, vagyis nem „termel” dollárt az államháztartás számára. Belföldön is sok gond van a gyárakkal: ha nyereséget fizettek a dolgozóiknak (mert általában fizettek) azt többnyire állami támogatásból tették. Abból a pénzből, amit az életképes vállala­toktól vontak el. Egyre világosabbá vált, amit Grósz Károly miniszterelnökünk már vagy egy év­vel ezelőtt kimondott az egyik képeslapnak adott interjújában: a magyar ipar egy része életképtelen. Egyébként a képviselők az Országgyűlést megelőző parla­menti bizottsági ülések során terjedelmes listát kaptak az ipari minisztertől arról, hogy mely termékek gyártását kellene megszüntetni a ráfizetés miatt. Nehezen túlbecsülhető, új fejlemény volt ez, hiszen az elmúlt években csak áttörési pontok­ról meg húzó iparágakról hallottunk, amint a feszültségpontok meg visszafejlesz­tendő iparágak kerültek szóba, csak általánosságok hangzottak el, konkrétumok nélkül. Még később is csak a négy válságiparágra szűkült a lista, most ezúttal ne­vezték először nevén a „gyereket”. Csak a reform folytatása, következetes végrehajtása nyújthat garanciát arra, hogy az, ami a kohászatban vagy szénbányászatban elkezdődött már, az a vesz­teséges vállalatok széles körére kiterjed. Ennek kitűnő eszköze lesz a verseny­semleges általános forgalmi adó bevezetése, hiszen ezután már félreérthetetlenül kiderül: mely vállalat veszteséges valójában. Nehéz helyzetbe kerülnek azok a vállalati kijárók, akik - a félreérthetetlenül egyértelmű, egzakt gazdasági mutatók hiányában - mindig találtak valami mentséget, ürügyet a rosszul dolgozó cégük számára. A reform folytatása, kibontakozása nyújt lehetőséget arra is, hogy ne nőjön a kedvezőtlen adósságú megyék száma az országban; hogy ne vesszék kárba any- nyi évtized erőfeszítése. Ha ugyanis emlékszünk rá: a párt majd negyven éven át tartó, egyre tudatosabb területfejlesztési politikájával elértük, hogy Szabolcs- Szatmár megyét például már senki sem nevezi Magyarország Szicíliájának (mint ahogy Darvas József drámájában nevezték még annak idején); hogy a különböző megyék, országrészek fejlődése egyre kiegyenlítettebbé vált. A legutóbbi néhány esztendő fejleményei azonban azt mutatták, hogy veszélybe kerültek a nagy vív­mányok. Azok a megyék, amelyekben a kitermelőipar a meghatározó (Borsod, Nógrád, Komárom, Baranya), nehéz helyzetbe jutottak, azok a megyék viszont, amelyekre a feldolgozóipar túlsúlya a jellemző (Győr-Sopron, Fejér, Veszprém, stb) jóval ke­vesebb gonddal, emberi drámával bajlódnak, mint az előbbiek. (Győr-Sopron megyének például nincs Ózdja!) Nyilván, hogy Borsod, Nógrád meg a többi kriti­kus helyzetet átélő megye csak akkor boldogulhat, ha az oly sokat emlegetett szerkezetváltást meggyorsítva - erőteljesen fejleszti feldolgozóiparát. Végül csak a reform kibontakozása nyújt esélyt arra is, hogy néhány éven belül megzabolázzuk a magyar családok számára oly sok gondot, nehéz na­pot okozó inflációt. Ha ugyanis elfogadjuk azt a parlamenti érvelést, hogy az ár­emelkedés nem ok, hanem következmény (ha nem fogadnánk el: a tények ettől még tények maradnak), akkor nyilvánvaló, hogy csak a parlament által jóváha­gyott stabilizációs program végrehajtásával, a kibontakozási program megalapo­zásával érhető el az a cél, amelyet miniszterelnökünk vázolt: a jövő évi, előrelátha­tólag 14-15 százalékos, tehát nehezen elviselhető mértékű áremelkedési ütem 1989-re már 9,1990-re pedig 6 százalékra csökkenjék. Végtére is az Országgyű­lésen jóváhagyott szociálpolitikai program, a nagycsaládosoknak nyújtandó adókedvezmények hatása is akkor lesz megalapozott, ha az infláció lázgörbéjét kordában tartjuk. Évtizedek óta nem láttunk, hallottunk olyan parlamenti vitát, mint most. A módo­sító javaslatok nagy száma, a szenvedélyes közbekiáltások mind arról tanúskod­tak, hogy ez a parlament mindinkább megtalálja, betölti azt a szerepkört, amelyre a szocialista demokrácia igényt tart. A tv képernyője jóvoltából mindenki láthatta, hallhatta, hogy a részletekre kiterjedő nézetgazdagság és különbség mögött im­pozáns egység rejlett. Bár több száz képviselő volt jelen, az a gondolat még fel sem vetődött, hogy a régi „recept” szerint dolgozzunk tovább. Egységes volt az a vélemény, hogy csak az új időknek megfelelő megközelítéssel, módszerekkel érhetünk el sikert. Megújhodó szocializmusra van szükség, s megújhodás eszköze a reform. I MAGYAR LÁSZLÓ Grósz Károly üzenete a NAÜ közgyűléséhez Elutazott a kínai parlamenti küldöttség Az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak meghívására szeptember 13. és 21. között látogatást tett hazánkban a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága külügyi bizottságá­nak küldöttsége. A delegációt Vang Kuo- csuan, a Külügyi Bizottság alelnöke ve­zette. A vendégeket - akik az Országgyűlés külügyi bizottságának, illetve az Interpar- lementáris Unió magyar csoportjának tagjaiból álló magyar tárgyaló küldött­séggel folytattak hivatalos megbeszélést - fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke, Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Tárgyal­tak a kínai képviselők kormányzati veze­tőkkel, s ellátogattak a Hazafias Népfront Országos Tanácsához is. Megbeszélé­seik során mindenekelőtt a két ország politikai, gazdasági kapcsolatainak hely­zetét, a törvényhozó testületek együttmű­ködését, s ezek fejlesztésének lehetősé­geit tekintették át. Véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. A delegáció részt vett az Országgyűlés őszi ülésszakán, látogatást tett Pest, Zala és Veszprém megyében. Bécsben hétfőn megkezdte munkáját a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) idei közgyűlése. Ez a 30. jubileumi tanácskozás, amelyet Kurt Waldheim osztrák államfő üdvözlő beszédével nyi­tottak meg. Üdvözölte a konferenciát Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Üzenetében, ame­lyet Tétényi Pál, az OMFB és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke ismertetett, kormányfőnk rámutat: a szervezet rendkí­vül fontos, kiemelkedően eredményes te­vékenységével nagy nemzetközi tekintély­re tett szert. Egyedülálló feladatot teljesít az atomfegyverek elterjedésének megakadá­Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök hétfőn háromnapos hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Az eseményt nagy várakozás előzte meg a csehszlovák fővárosban. Prágá­ban emlékeztetnek arra, hogy igen jók és magas szintűek a politikai és gazdasági kapcsolatok. Rendszeresek az állami, és pártvezetők találkozói. Legutóbb 1984- ben fogadták Prágában a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság Elnök­ségének elnökét, Mika Spiljakot, a lyozásában, a nukleáris anyagok kizárólag békés célú felhasználásának ellenőrzésé­ben. Az ügynökség megszervezte a tagor­szágok sokoldalú együttműködését az atomenergia békés felhasználásában, ez­zel is szolgálva a tudományos, műszaki, társadalmi és gazdasági fejlődést. Hazánk továbbra is tevékenyen és építően részt kí­ván venni az ügynökség tevékenységében - hangoztatja többek között üzenetében kormányfőnk. A péntekig tartó konferencia elnökévé Umberto Colombót, az olasz Országos Atomenergia Bizottság elnökét választot­ták. csehszlovák államfő pedig 1973-ban járt Belgrádban. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, Csehszlovákia a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere Jugoszláviának. Azzal számolnak, hogy 1986-90-ben 7,6 milliárd dollár értékben cserél árut a két ország. Mint azt már előzetesen be is jelentet­ték, Gustáv Husák látogatásakor 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési progra­mot írnak alá Belgrádban. Husák Belgrádban Az időjárás és a vízállás is parancsol Vízrendezési munkák a Sión Megcsörren a lánc a hatalmas acélka­nálon, amint belekapaszkodik a töltés fölla­zított talajába. Mint egy felülről és elölről nyitott állkapocs, vízszintesre görbített alsó metszőfogakkal. A csatornapart itt egy jó darabon fátlan, csupasz - ezt még az S-100-asok borotválták kopaszra. A kotrómester, a bogyiszlói Facskó Gábor méltányolja kíváncsiságunkat, amellyel a nyolcvantonnás lánctalpas monstrumot, az UB-162-es vonóvedres kotrót körbejárjuk.- Nem mai gyerek, de lehet vele halad­ni. Ha száraz marad az idő, még az idén eljutunk a simontornyai vasútig a rézsű­kiképzéssel, a mederkotrással és a töl­tésépítéssel is.- A kanál 1,25-ös. Közel másfél köb­méter földet is fölharap egyszerre - mondja gépkezelő kollégája, a kajdacsi Tolnai János. - Ha kiraktuk a töltést, nyúllábhengerrel lesz tömörítve. Tolnanémedi fölött, a Sió bal partján vagyunk. Odébb, a vashíd felé kócsag merészkedik a víz csendes tükre fölé. A töltés vonalát követő napraforgótáblá­kon a helyi Kossuth Termelőszövetkezet CLAAS dominátorai nyelik el a növény bronzbarna tányérjait. A csatornának ezen a szakaszán a Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság gépészeti üzeme és a szekszárdi szakaszmérnökség műtárgy- építő brigádjai - köztük a Kapos-Kop- pányvölgy.i Vízitársulat gépkezelői dol­goznak. Itt, Tolnanémedi határában a múlt év tavaszán a Balatonra irányuló és az on­nan érkező, leendő hajóforgalom, vala­mint az árvízi biztonság növelése érdeké­ben fogtak a vízrendezési munkálatok­hoz. Az év végére elkészülő, várhatóan 50 millió forint értéket is meghaladó fel­adatból a szekszárdi szakaszmérnökség 10,5 milliót vállalt. A csatornát kísérő me­A hordalékkal elöntött termésköveket csákánnyal kell kibontani zőgazdasági területek biztonságosabb vízbevezetését két zsilip - köztük egy iker szelvényű - felépítésével növelték. A mű­tárgyépítéssel együtt eddig 3,5 milliót tel­jesítettek. Kemény munkát kell végezniük a mű­tárgyépítő brigádoknak is a meder oldal­falainál. A víz az elmúlt hetekben ismét elöntöt­te hordalékával a rézsűláb megtámoga- tására odaszállított termésköveket, amit most csákánnyal kell kibontani és a kívánt módon elhelyezni. Amikor búcsúzni készülünk az építők­től, Bonnyai Tibor, a műtárgyasok egyik brigádvezetője még átkiált a túlpartról:- Ahol most áll, ott is derékig ért a víz. Most ismét jelezték, hogy nem tudják tar­tani a Balaton vizét. Igyekeznünk kell, hogy a vasúti hídig decemberre eljuthas­sunk. B. R. Munkában a nagy teljesítményű vo­nóvedres kotró

Next

/
Thumbnails
Contents