Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
2 "NÉPÚJSÁG 1987. szeptember 21. Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) alternatív megoldásokat fogalmazott meg. Az alternatívák közötti választás során azonban figyelembe kell venni a következményeket is. A különböző mértékű kedvezmények alkalmazásának más és más a konzekvenciája, ezek részletes mérlegelése szükséges. A legnagyobb vitát a személyi jövedelemadó tervezete váltotta ki. A személyi jövedelemadó fontos eszköze a teljesítmények szerinti differenciálás megalapozásának, kiterjesztésének. Az elkövetkezendő években a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek fognak kialakulni. Olyan körülményeket kell azonban teremtenünk, hogy a növekvő különbségeket a társadalom elfogadja, s ennek legfontosabb eszköze a bevezetendő személyi jövedelemadó. Az új adórendszer természetesen nem csodaszer, eredményt csak jól szervezett, célirányos munkával lehet elérni. Ehhez azonban megfelelő feltételeket kell teremteni. A pénzügyi kormányzat azt várja az adórendszertől, hogy a dolgozókat többletteljesítményekre fogja ösztönözni, amivel meg lehet alapozni a következő évek gazdasági stabilizálását, majd a kibontakozást. Az adórendszerben alkalmazott kedvezmények A továbbiakban a pénzügyminiszter az adórendszerben alkalmazandó kedvezményekről szólt. Elmondotta: e téren nagyon vigyázni kell arra, hogy megfelelő mértéket tartsunk. A kedvezményeket ugyanis az adózók fizetik meg. A pénzügyi kormányzat elképzelése az, hogy a jövőben tovább szélesíti az adófizetők körét, s így lehetővé válik az adök mértékének csökkentése. Ez pedig a kedvezmények további szélesítése ellen szól. Sokan megfogalmazták azt a kérdést is, melyek a feltételei annak, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer kifejtse a kívánatos hatásokat. Medgyessy Péter erre úgy válaszolt: az adórendszer hatékonysága nagy mértékben múlik a kormány munkaporgramjának következetes végrehajtásán, a megfogalmazott gazdaságpolitikai célok és teendők következetes érvényesítésén. Az adórendszer hatásait rontaná, ha nem társulna hozzá következetes gazdaságpolitika, ha elmaradna a reform folytatása. Nagyon fontos a visszarendeződés megakadályozása, ez ugyanis az egész eddigi munka eredményeit semmisítené meg. A családok anyagi helyzetének alakulása A továbbiakban a pénzügyminiszter konkrét képviselői javaslatokra válaszolt. A parlamenti vitában sokan foglalkoztak a családok anyagi helyzetének alakulásával. A kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon, - mondotta - hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt javasolja, hogy a bevezetendő személyi jövedelemadó-rendszerben első lépésként a három- és többgyermekes családok esetében gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Természetesen az lenne az igazán jó, ha minden gyermek után járna ez a kedvezmény. De figyelembe kell venni a realitásokat. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy egy ilyen jövedelemarányos kedvezményt biztosítsunk. Ebből természetesen nem részesülnek azok, akik, amelyek nem dolgoznak, de minden becsületesen dolgozó nagy család számára segítséget jelent. így a legszorítóbb helyzetben lévő társadalmi réteg helyzetét sikerül bizonyos mértékben javítani anélkül, hogy más területen az adórendszert jelentősen szigorítani kellene. S ugyanakkor a családi pótlék 400 forinttal történő megemelése valamennyi család anyagi helyzetét - ha kis mértékben is - javítja. Ennek ellenére vannak olyan képviselők, akik komolyabb intézkedést tartanak szükségesnek. Egy javaslat szerint például minden gyermek után számoljanak el 8400 forintos évi adókedvezményt. Ennek azonban nemcsak az a hátránya, hogy a javaslat megvalósítása esetén szigorítani kellene az adótáblát, hanem a leginkább rászorulók - a három- és többgyermekesek - számára is kedvezőtlenebb feltételeket biztosítana. A kormány javaslata alapján ugyanis ök évi 12 ezer forintos adókedvezményben részesülnének gyermekenként. A pénzügyminiszter újólag megerősítette, hogy a kormány nyitott hosszabb távon a családi jövedelemadó bevezetése iránt. Ezt azonban alapos vizsgálatnak kell megelőznie, feltárva az új rendszer minden előnyét de hátrányait is. Az a javaslat, amely szerint az adómentes jövedelemsáv határát 48 ezer forintról 70 ezer forintra terjesszék ki - folytatta a miniszter - azt jelentené, hogy az állampolgárok 44 százaléka nem fizetne adót, sőt, az alkalmazotti kedvezményt is figyelembe véve ez az arány 50 százalék fölé is emelkedhetne. így igen hátrányosan érintené az adófizető rétegeket. Sok képviselő foglalkozott az újításokkal. E téren a pénzügyminiszter megerősítette az expozéban kifejtett véleményét, miszerint az újítási díjakat a vállalatok a költségek között számolhatják el. így lehetőségük van arra, hogy olyan díjakat állapítsanak meg, amelyek fedezik a jövedelemadót is. Medgyessy Péter felhívta a figyelmet arra: az adórendszertől nem lehet elvárni, hogy helyreállítsa a kívánatos jövedelmi viszonyokat is. A kormány tudja, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítményeket külön is el kell ismerni. Ezért a találmányok terén jelentős kedvezményeket kíván biztosítani. Igen nagy vitát váltott ki a művészeti kedvezmények kérdése is. A pénzügyminiszter emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységeknél a törvényjavaslat érdemleges kedvezményeket biztosít: 200 ezer forintig a jövedelemnek csak 35 százaléka az adóalap, tehát a fennmaradó 65 százalék költségként számolható fel. Kétszázezer forintos éves jövedelem felett is csak 60 százalék az adóalap. Ez is mutatja, hogy a kormány értékeli a művészi tevékenységet. A pénzügyi kormányzat egyébként készen áll arra, hogy felülvizsgálja a honoráriumok jelenlegi helyzetét, és áttekintse: milyen eszközök állnak rendelkezésre a tehetségek nagyobb mértékű elismerésére. Medgyessy Péter A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítani nyugdíjuk kiegészítésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. Ebből a szempontból egyaránt hátrányos a 96 ezer forintos, vagy a 120 ezer forintos adómentes határ megállapítása. Amikor ugyanis a nyugdíjas évi jövedelme meghaladja a megállapított adómentes sávot, akkor jelentős mértékű adót kell fizetnie. Ezért a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem ajánlja az ilyen korlátot állító variáció elfogadását. A szaktudás megszerzését célzó kedvezmények további szélesítése viszont támogatást érdemlő szándék. A törvények végrehajtási rendelete már tartalmaz bizonyos kedvezményeket az Országos Tudományos Kutatási Alap keretei között végzett tevékenységeknél. A következőkben megvizsgálják: indokolt- e ezeket valamilyen módon kiegészíteni. Ennél nehezebb kérdés a közműtársulások kedvezményezése. A kormány ebben a kérdésben rugalmasságot tanúsítva a korábbi elképzeléshez képest a kedvezmény mértékét 20-ról 30 százalékra emelte. A vitában azonban elhangzott olyan javaslat, amely többes hozzájárulás esetén 40 százalékos kedvezményt tart szükségesnek. E téren azonban egyszerűen nem áll rendelkezésre több pénz a kedvezmények nyújtására*- Célszerűbb, hogy a költségvetés valamilyen formában közvetlenül kapcsolódjon be a finanszírozásba. A vitában elhangzott egy olyan képviselői javaslat is, amely kérte, hogy az adóbefizetés elmulasztásánál az első évben - ha ez nem szándékosan történik - ne alkalmazzanak büntetést. A pénzügy- miniszter hangsúlyozta, hogy ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a törvénytervezet az első esztendőben. Végezetül ismét megköszönte a képviselők észrevételeit, javaslatait, és Széchenyi István gondolataival zárta válaszát: „Éljenek a haladás emberei és szaporodjanak, a tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak”. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés elsőként a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó 23 módosító javaslat sorsáról döntött. Mivel ezek közül 19-re a plenáris vita során újabb észrevétel nem érkezett, az Országgyűlés elnökének javaslatára ezekről az indítványokról együttesen szavaztak: a képviselők, a bizottságok és a kormány - együttesen kezelt - 19 módosító javaslatát az Ország- gyűlés 7 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. Döntés a módosító indítványokról Ezt követően rátértek azokra az indítványokra, amelyeket a kormány és az országgyűlési bizottságok nem fogadtak el, illetve azokra a pontokra, amelyek a törvényjavaslatban eleve alternatívákat tartalmaztak. Boldizsár Iván ésZsigmond Attila képviselők együttesen javasolták, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a művészekre vonatkozó szabályozást változtassák meg: 200 ezer forint helyett 400 ezer forint jövedelemig adózzanak keresetük 35 százaléka után és csak ezen összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Boldizsár Iván azonban az ülésen visszavonta módosító javaslatát. Zsigmond Attila is - csatlakozva az előtte szólóhoz - ezt a módosító javaslatát visszavonta. POLGÁRDI JÓZSEF (Pest m„ 17. vk.) indítványozta, hogy az újításból származó jövedelem elkülönítetten, más jövedelmekkel való összevonás nélkül, 20 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon. A kormány javaslata szerint az újításból származó jövedelem után az adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Az Országgyűlés - 21 ellen- szavazattal és 11 tartózkodással - a kormány eredeti javaslatát fogadta el. NAGYIVÁNYI ANDRÁS (Budapest, 19. vk.) javasolta, hogy a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelmek adóztatását 1990-től vezessék be. A kormány fenntartotta eredeti elképzelését, amely szerint 1988-ban az adót a takarékbetétek kamata után a pénzintézetek fizetik meg, a lakosság csak 1989-től tartozik adót fizetni. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodással a kormány eredeti javaslatát támogatta. Módosító indítványok érkeztek a képviselőktől a három és többgyermekes családok adóalapcsökkentő kedvezményére vonatkozóan is. Szentágothai János elállt eredeti indítványától, Zsigmond Attila pedig fenntartotta javaslatát, azzal a megjegyzéssel, hogy a kedvezményt a gyermekek iskoláztatásának befejezéséig kapják a családok. Viola Károly javaslatának a gyemekekre vonatkozó részét fenntartotta, szavazás után azonban az Országgyűlés - a képviselői indítványokkal szemben - a kormány állásfoglalását támogatta. NAGYIVÁNYI ANDRÁS (Budapest, 19. vk.) javasolta, hogy az évi 48 ezer és 120 ezer forintos összjövedelem között egy külön megállapítandó lineáris kulccsal történjék az adózás. Az Országgyűlés a képviselő javaslatát elvetette, a törvény- javaslatban meghatározott sávok és kulcsok szerinti adózás mellett szavazott. Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak a képviselők. Az eredeti törvény- tervezet egy A) és egy B) változatot javasolt. Ez további képviselői indítvánnyal egészült ki arról, hogy a nyugdíjasok 120 ezer forint évi jövedelemhatárig kapjanak adómentességet. A kormány az A) pontban megjelölt javaslatot tartotta támogatandónak. Ennek lényege, hogy a fizetendő adó aszerint állapítandó meg, hogy a külön kereset hányadrészét teszi ki a nyugdíjasok összjövedelmének. A B) pont pedig évi 96 ezer forint összjövedelemig ad lehetőséget az adómentességre. A határozathozatal eredményeként az Országgyűlés szavazattöbbséggel a B) variációt fogadta el. POLGÁRDI JÓZSEF (Pest m., 17. vk.) arra tett javaslatot, hogyha valaki egy évben több közműtársulásban is részt vesz, magasabb összegű adókedvezményben részesüljön: az eredeti 30 százalék helyett 40 százalékot. A javaslatot az Országgyűlés szavazattöbbséggel elvetette. ELEK JÓZSEF (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.) ehhez a ponthoz azt javasolta, hogy az egészséges ivóvíz bevezetésére létrehozott társulás tagjai által kifizetett összeg az adóból egészében visszaigényelhető legyen. A kormány ezzel sem értett egyet és az Országgyűlés támogatta ezt az álláspontját. A lakás célú megtakarításokra vonatkozó adószabályokkal kapcsolatban DOBI FERENC (Pest m., 6. vk.) terjesztett elő módosító javaslatot. Indítványozta, hogy a kormány A) variációjának megfelelő, 36 ezer forintos sávot fogadják el, de a 24 ezer forintosra vonatkozó kedvezőbb adókulccsal. A szakértők szerint ez másfél milliárdos adókiesést jelentene. A képviselők többsége a kormány eredeti A) variációja mellett szavazott. LÉKAI GUSZTÁV (Hajdú-Bihar m„ 13. vk.) azt javasolta, hogyha az adóhiányt gondatlanság okozta, akkor 1988-ban ezért ne szabjanak ki bírságot, s az átmeneti időszakot 1989-re‘is terjesszék ki. (A kormány javaslata szerint a bírság legalább 20 százalékos, súlyos gondatlanság esetén 50 százalékos lehet.) Az Országgyűlés a képviselői javaslatot szavazattöbbséggel elvetette. E témakört lezárva a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat egészéről szavaztak: a törvényhozó testület - 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással - általánosságban és részleteiben elfogadta a törvény- javaslatot. A továbbiakban az általános forgalmi adóra vonatkozó - a képviselők, a bizottságok és a kormány által előterjesztett, módosító javaslatok egy részéről együttesen szavaztak, e javaslatokat elfogadták. Ezután azokat a javaslatokat vizsgálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előterjesztők között. BÚZÁS JÓZSEFNÉ (Szolnok m„ 14. vk.) indítványozta, hogy a zsűrizett népi iparművészeti termékek - a kormány által javasolt - 25 százalékos forgalmi adókulcs helyett „0” kulcsba tartozzanak, azaz adómentesek legyenek. Az indítványt a képviselők többsége elvetette. VÁRI MIKLÓS (Csongrád m., 16. vk.) azt javasolta, hogy a tűzoltó készülékek „0” kulcsos besorolását fogadják el, szemben a kormány 25 százalékos javaslatával. Az Országgyűlés a kormány álláspontját támogatta. Hasonlóképpen elvetették a képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyek arról szóltak, hogy az építőipari szolgáltatás „0” adókulcsos legyen, illetve a villanyáram, a gázszolgáltatás kapjon fogyasztói árkiegészítést. Ezután került sor a döntéshozatalra: az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot egy ellenszavazattal és öt tartózkodással, általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az evangélikus egyház kezdeményezésére javaslatot tett az országos választási listán Káldy Zoltán evangélikus püspök elhalálozása folytán megüresedett képviselői hely betöltésére. A HNF OT elnöksége a megüresedett helyre Nagy Gyula evangélikus püspök elnököt jelölte. A jelölést az Országos Választási Elnökség megvizsgálta és törvényesnek találta. Az ügyrend ide vonatkozó paragrafusa szerint ezt követően titkos szavazás következett volna, ám a testület egy képviselői indítvány nyomán a nyílt szavazás mellett döntött. Ennek eredményeként az Országgyűlés Nagy Gyulát - hét ellenszavazattal és tizenhárom tartózkodással - soraiba választotta. Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről. Ezután dr. Bölcsey György, az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára ismertette a bizottság véleményét - amelyet a plénumon írásban is eljuttattak a képviselőkhöz - Szirtesné dr. Tomsits Erika képviselőnek az Ország- gyűlés június 26-i ülésén tett javaslatáról:- A képviselőnek a beterjesztett törvény- javaslat, illetőleg a módosító javaslatok feletti szavazással kapcsolatos - az Or- szágggyűlés ügyrendjére vonatkozó - indítványa a következő volt: „Az elnök kérdezze meg, kívánja-e valaki, hogy a módosítójavaslatról külön-külön szavazzunk. Ha igen, akkor ismét először a Minisztertanács variációját bocsássa szavazásra, majd a módosító javaslatokat külön-külön.” Korábban előfordult, hogy a szavazásnál nem tartottuk be minden esetben az ügyrendet, ezért e javaslat fokozottan ráirányította a figyelmet a módosító indítványok kezelésére. Az Országgyűlés ügyrendje fentieket a következő szerint szabályozza: „Bármelyik képviselő indítványozhatja, hogy egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történjék. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.” Ennek megfelelően a bizottság javasolja következetes gyakorlat folytatását. A bizottság véleményével a javaslattevő képviselő is egyetértett. Arról is beszámolt dr. Bölcsey György, hogy a szóban forgó képviselői javaslat kapcsán a bizottság tágabb kitekintésben is foglalkozott az Országgyűlés ügyrendjének kérdésével, s úgy foglalt állást, hogy a későbbiekben szükséges létrehozni egy olyan bizottságot, amely előkészítené az ügyrend egészének felülvizsgálatát, illetőleg módosítását. Határozathozatal következett: az Ország- gyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését - egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett - elfogadta. Az elnöklő Sarlós István közölte: POLGÁRI ISTVÁN (Hajdú-Bihar m„ 7. vk.) a kisiparosokés kiskereskedők házastársának alkalmazottként való foglalkoztatása tárgyában kérdést kíván intézni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. A képviselő kapott szót. Kifejtette: a házastársak és élettársak jelenleg csak segítő családtagként foglalkoztathatók, s ez több hátrányos jogkövetkezménnyel jár. Erre yonatkozóan egyébként nincs olyan tételes törvényi előírás, amely a házastárs alkalmazottként foglalkoztatását tiltaná. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszában jogosnak és időszerűnek ítélte a kérdést. Mint mondta: valóban kialakult egy olyan joggyakorlat, amely az elmúlt időszakban a házastársak alkalmazottként való foglalkoztatását - mindenekelőtt családjogi és vagyonközösségi szempontból - kizártnak tekintette. Ez volt az indoka annak, hogy a családjogi törvény módosítását megelőzően a tanács ilyen rendelkezést adott ki. Változást hozott ebből a szempontból a családjogi törvény módosítása, amely a vagyonközösség merev szabályozását feloldotta és lehetővé tette, hogy a házastársak vagyonközösségi alapon szerződéssel rendezhetik ez irányú kapcsolataikat. A most elfogadott, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény újabb kedvező lehetőséget biztosít arra, hogy immár jogszabályi alapokon a házastársakat alkalmazottként foglalkoztathassák. Végezetül tájékoztatta a képviselőket, hogy még ebben az évben a kormány elé terjesztik a jogszabály ezzel kapcsolatos módosítását. Sarlós István ezután bejelentette: az Országgyűlés ten/- és költségvetési bizottsága indítványozta, hogy a kormány dolgozzon ki a költségvetési reformra vonatkozó javaslatot. Az Országgyűlés ezt tudomásul vette. A bizottság javasolta azt is, hogy alakuljon egy úgynevezett ad hoc bizottság az adóügyi törvények kezelésére. A testület Sarlós Istvánt felhatalmazta a munkabizottság létrehozására. A Parlament elnöke ezután emlékeztetett arra: GÉCZI ISTVÁN (Budapest, 49. vk.) az Országgyűlés legutóbbi, nyári ülésszakán javasolta, hogy az Országgyűlés alakítson ifjúsági és sportbizottságot. Az Országgyűlés határozott az új bizottság megalakításáról, illetve felhatalmazását adta, a bizottság elnökének, titkárának és tagjainak jelölésére. Végezetül a képviselők jóváhagyták - BOLDIZSÁR IVÁN (országos lista) javaslatára -, hogy az Országgyűlés Irodája az őszi ülésszak négynapos munkájáról kiadványt jelentessen meg. Ezzel befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jóváhagyták a kormány munkaprogramját, valamint törvényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról. Az ülésszakon Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt.
