Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
8 Képújság 1987. szeptember 19 A szocializmus és a kisárutermelés ★HORizonr* A 2000. évig szóló komplex program: Új információs technológia A szocialista országokban a társadalmi termelés intenzitifikálásával és hatékonyságának növelésével kapcsolatos feladatok megoldása szorosan kapcsolódik a tudományos-műszaki, gazdasági és szociális-politikai információcsere fejlesztéséhez. Fontos alapfeltétel, hogy ennek során előtérbe kerüljön az auto- matizáció, azaz korszerű számítástechnikai, híradástechnikai eszközök, automatizált adatbankok és számítógéphálózatok széles körű alkalmazása. Ezek létrehozására intenzív együttműködés van megvalósulóban a KGST-országok 2000-ig szóló komplex műszaki-tudományos programja keretében. Az alig néhány éve megkezdett munka egyik első gyakorlati eredménye a KGST-tagországok automatizált infor- máció-csererendszerének létrehozása. Ez a rendszer lehetővé teszi a bolgár, magyar, Vietnám, NDK-beli, kubai, mongol, lengyel, román, csehszlovák és szovjet információs-számítástechnikai lehetőségek operatív felhasználását. Ez a rendszer a nemzeti információs központok és vezető bázisszervek gazdasági, műszaki és programellátását foglalja magába. A Szovjetunióban vezető szerepet tölt be az Alkalmazott Automatizált Rendszerek Össz-szövetségi Tudományos Kutatóintézete, amely már több éve biztosítja a szovjet felhasználóknak a szocialista és kapitalista országok információs központjaiban tárolt adatokhoz való hozzáférést. Átfogó tervezet A szocialista országok automatizált információcseréjében új szakaszt jelentett a KGST-tagországok 1985-re elfogadott és a 2000. évig szóló műszakitudományos komplex programja. A program egyik fö iránya „A népgazdaság elektronizációja”, amelyen belül fontos szerepet kap a baráti országok tudósainak és szakembereinek együttműködése „A KGST-tagországok nemzetközi automatizált információcseréjének fejlesztése” témakörben. A Szovjetunió részéről kijelölt Automatizált Alkalmazott Rendszerek Össz- szövetségi Tudományos Kutatóintézete - egyben a kutatások koordinátora - továbbá a szocialista országok résztvevő tudományos szervezetei jelenleg a sokoldalú tudományos-műszaki együttműködési program keretében intenzíven dolgoznak ennek a nemzetközi rendszernek és alkotóelemeinek kifejlesztésén. Miben látjuk mi a közös terv legfontosabb célkitűzéseit? Mindenekelőtt az egyes országokban létrehozott információs szolgáltatások, adatbankok és számítástechnikai lehetőségek kölcsönös jobb kihasználásában, korszerűbb információátviteli eszközök alkalmazásában, a KGST-országok automatizált nemzetközi információcseréjének biztosításában a rendszeren kívül is, az információcsere operativitásának és hatékonyságának fokozásában. A KGST-tagországok nemzetközi automatizált információcsere-rendszere egy olyan telekommunikációs-információs bázist képez, amelyre egymástól sokszor több ezer kilométeres távolságokra lévő különféle nemzetközi rendszerek együttműködését biztosító kiépítettség érhető el. Ilyen rendszerek közé tartozik többek között a „Társadalomtudományok Nemzetközi Információs Rendszere”, a „Nemzetközi Tudományos-Műszaki Információs Rendszer”, a „Nemzetközi Szabványügyi Információs Rendszer”, a „Nemzetközi Geofizikai Információs Rendszer”, stb. A 2000. évig szóló komplex program teljesülésének mértékében tovább nő országaink együttműködésében az automatizált információcsere fontossága és intenzív alkalmazásának szerepe. Többek között a könnyűipari tudományos és műszaki információcsere (Legprominform) a szocialista országok Nemzetközi Kulturális és Művészeti Információs Rendszere (Interkultúra) keretén belül továbbá az úgynevezett MAKSZI rendszerben - külföldi sorozatgyártású termékkatalógus - vagy például az INTERFAP nemzetközi algoritmus és programtár eseté- 'ben. Nemzeti érdekek Ebből a szempontból a KGST-orszá- gok nemzetközi automatizált információcsere-rendszere nyitott rendszernek számít. A rendszer létrehozásának lényegét röviden az jellemzi, hogy működésével kiküszöbölhetők a felesleges párhuzamosságok, csökkenthető a különféle alkalmazott információs rendszerek létrehozására fordított emberi és anyagi ráfordítások. Ezen túlmenően a közös terv realizálása lehetővé teszi az állami tartalékok hatékonyabb felhasználását is - például az alkalmazók előzetes kiképzésének, a megfelelő adatbank keresési módszereinek automatizálása, az optimális információs-számítástechnikai lehetőségek bekapcsolásának eredményeként. Az együttműködés keretein belül ki- fejlesztésre kerülő új információs technológiák - számítástechnikai hálózatok és adatbankok alkalmazása - jelentősen megnöveli az intelligens információfeldolgozást biztosító nemzeti számítóközpontok szerepét, amelyek egyre inkább a felhasználó és a szállító közötti információáram sajátságos „zsilipjévé” válnak. Különös fontosságot kapnak ezek a nemzeti központok az országok közötti információcserében, hiszen egyéb más feladatok mellett irányítják és vezérlik az egyes országok információtartalékainak hozzáférhetőségét, megkönnyítve ezzel példáül a kölcsönös elszámolásokat is. így tehát a KGST-országok automatizált nemzetközi információcsererendszerének egyik legfontosabb feladata a külföldi forgalom gazdasági hatékonyságának biztosítása. A rendszer egy része egy olyan fejlett információs-számítástechnikai hálózat, amelyet az érdekelt szocialista országbeli felhasználókkal közösen üzemeltetnek. A rendszer megfelel a Nemzetközi Szabványügyi Hivatal vonatkozó ajánlásainak, amelyek kapcsolódnak a CCITT előírásaihoz. Tulajdonképpen olyan illesztő rendszerről van szó, amely biztosítja a különböző nemzetközi rendszerek kapcsolódását. Ez az illesztő rendszer lehetővé teszi, hogy a szocialista országokban kiépített nemzeti rendszerek önálló telekommunikációs infrastruktúra kiépítése nélkül is koncentrált információtartalékot képezzenek. A szocialista országok nemzetközi automatizált információcsere-rendszere területileg elosztott, állandó üzemelő és fejlődő szervezeti-műszaki rendszert képez, amelyet a műszaki eszközök, az információs közeg és a közös feladatért dolgozó kollektíva alkot. A rendszer a szocialista országok nemzeti számító- központjainak közös terméke. A tervezés során egyaránt figyelembe vették egyrészt a közösen kifejlesztett, egyeztetett megoldásokat, másrészt a nemzeti sajátosságokat. A közös terv a kölcsönösen illeszkedő, ugyanakkor autonóm alrendszerek együttesének megvalósítását jelenti. Ezek segítségével megvalósítható az automatizált adatcsere, fielok cseréje, elektronikus automatizált postai küldeménytovábbítás, automatizált információs munkahelyek kiépítése, automatizált kiképzői és oktatói rendszer létrehozása a felhasználók számára, automatizált telekonferenciák megvalósítása. OLEG SZMIRNOV professzor, az Alkalmazott Automatizált Rendszerek Össz-szövetségi Tudományos Kutató Intézetének igazgatója Ez év májusától érvényes a Szovjetunióban a magánmunkáról szóló törvény, amelyet 1986 végén fogadtak el. Ennek első cikke kimondja, hogy a magánmunkába nem vonható be bérmunka. Ugyanakkor újra át kell gondolni a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatai alapján a magán- és a hozzá kapcsolódó kisárutermelő munka jellemzőit. Egyebek között azt, hogy a társadal- masított szocialista munka és termelés miért nem vezet automatikusan a magántevékenység elhalásához. Végig kell gondolni annak szociális jellegét, s az alapját képező tulajdon jellegét. Bár a szocialista gazdaság alapját kétségtelenül a nagyipari termelés jelenti, mindenekelőtt a báziságazatokban nem tudja kielégíteni a sokrétű társadalmi igényeket, különösen akkor, amikor azok szakadatlanul növekszenek és differenciáltabbá válnak. Ezenkívül sok igény javarészt egyéni, s így kielégítése nem tömegtermelést, hanem sokszor egyéni munkát kíván. Érvényes ez mindenekelőtt a szolgáltatásokban, a csalá- diház-építésben, lakások felújításához, szabás-varrásban, háztartási gépek, ruhanemű, cipőjavításban, a betegek és idősek ellátásában és így tovább. A világ tapasztalatai szerint a magán- és kisszövetkezeti munkán alapuló kis gazdasági objektumokat gazdaságilag célszerű felhasználni kis sorozatú és kisegítő ipari tevékenységre, a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar több ágazatában, a közlekedésben, a kiskereskedelemben. Az ilyen termelés alapján lényeges beruházás nélkül bővíthető sok közAz 1965-69-ben épült nemzetközi Okecie légi kikötőt Varsóban évente 700 ezer utas kiszolgálására tervezték, míg jelenleg 2 millió utas fordul meg itt évente. Feltétlenül szükség van tehát új repülőtér építésére. A lengyel Minisztertanács egyik legutóbbi ülésén határozat született a már meglévő épület korszerűsítéséről, valamint egy új, korszerű épület felépítéséről évente 5 millió utas kiszolgálására. A repülőtereket lengyel és külföldi cégek fogják építeni. Az Okecie II. külseje hasonlítani fog a budapesti Ferihegy ll-höz. Az utasforgalom két szinten zajlik majd: az érkezés az alsó, az indulás a felső szinten lesz. A repülőgépekhez kényelmes mozgófolyosókat csatlakoztatnak. A repülőtéri autóbuszközlekedést azonban nem számolják fel: a kisebb repülőgépek utasait továbbra is ezek fogják szállítani. Az együttesen 30 ezer légköbméteres épületben a többi között helyet kapnak éttermek, kávézók, gyógyszertár, váró- és pihenőtermek, s egy minióvoda. Szükség lesz egy új catering (a repülőgépek élelemellátását biztosító) objekszükségleti cikk termelése és a szolgáltatás, gyorsabban lehet reagálni a piaci kereslet változásaira, felhasználhatóvá válnak a helyi nyersanyagforrások és ipari hulladékok... Segítségével be lehet vonni a lakossági megtakarítások egy részét, amit korábban kizárólag személyi fogyasztásra költöttek. Az állam megszabadulhat a nem rentábilis és veszteséges kis vállalatoktól, úgy, hogy egyes személyeknek, családoknak, magántermelők kisszövetkezeteinek bérbe adja. A magán- és a kisszövetkezeti tevékenység különösen jelentős a kisvárosokban és a falvakban, mert így csökkenthetők a szállítási költségek és közelebb hozhatók az ottaniak életkörülményei a városlakókéhoz. A magánmunka kiterjesztésének a gazdasági mellett fontos szociális motívumai is vannak. A személyiség különféle önkifejezési módjai között a munka a legtermészetesebb, s a társadalom számára is a legfontosabb. így a társadalom érdekelt, a hasznot hozó munka bármilyen formájában. A magánmunka e téren némelyeknek nagyobb elégedettséget szerez, mint a közösségben végzett munka, mivel így a legteljesebben kifejezhetik adottságaikat, sajátos képességeiket, munkakultúrájukat, ami így nem is nivellálódik. Ez a munka a legközvetlenebbül kapcsolódik a végső eredményhez. A késztermék sokakat jobban kielégít, mintha egy nagy vállalatnál egy-egy műveletet végeznének. A szocialista társadalomnak ezzel még akkor is számolnia kell, ha az ilyen hajlamú emberek a munkaképes lakosságnak abszolút kisebbségét teszik is ki. tumra is. Lényegesen bővítik a repülőtér parkolóját. Az Okecie II. bővítésének azonban határt szab a város közelsége. Ezért a városépítészek és a légi közlekedés szakemberei már most foglalkoznak egy Varsótól távolabb eső, teljesen új légi kikötő építési terveivel. Hol kap majd helyet a jelenleg Okecie lll-nak nevezett repülőtér? Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt í kívánságot sem, hogy ha valaki törvé nyes úton növelni akarja jövedelméi Különösen érvényes ez a sokgyerme kés családokra, a nyugdíjasokra és a alacsony keresetűekre. A kistermelés körébe tartozik a ma gánmunka és a termelőeszközök ma gántulajdonán, vagy az államtól és : szövetkezetektől bérelt termelőeszkö zökkel végzett munka. Ez együtt létezil és kölcsönhatásban áll a szociálist: nagyüzemi termeléssel, amelynek alap ja a termelőeszközök állami, vagy sző vetkezeti tulajdona. Kistermelés mindii létezik, bármely uralkodó termelési mói mellett és a fennálló gazdasági viszo nyok határozzák meg fejlődését. A szocializmusban véglegesen és vis szavonhatatlanul megszűnik a kisáru termelés átalakulása tőkés termeléssé Bár nem léphet fel a tőkés viszonyok új jászületésének társadalmi-gazdasác alapjaként. Először is azért, mert méreteit és nép gazdasági szerepét tekintve nem vethe tő egybe a nagyarányú társadalmi tér meléssel. Másodszor az állami törvénykező szigorú keretei között létezik. Harmadszor - nem csupán együtt é a társadalmi termeléssel, hanem a koo peráció sok ezer szálával kötődik hozzé A Szovjetunióban ma a kisáruterme lés elveszíti maszek jellegét, csak for málisan nem társadalmasitott. Lényegé ben közvetve társadalmasitott, mert , szocialista termelés rendszerében mű ködik. Az egyik koncepció szerint a légi kikö tőt 30-40 kilométerre eső Wrony és Ble dówko helységek körzetébe telepíte nék. A tervek szerint ide hoznák át a leg zajosabb, transzkontinentális járatokai Az idő sürget. 2000-ben a szakértő becslései szerint a varsói nemzetköz utasforgalom meghaladja majd az évi: milliót. A LOT lengyel légi forgalmi társaséi az osztrák ILBAU és az amerikai Ma riott konzorciummal együttműködve be fejezi a LOT Air-Terminal épületét, , Varsói Központi Pályaudvar tőszóm szédságában álló szálloda felhőkarco lót. Magassága 143 méter, 43 emeletéi egyidejűleg 1000 vendéget tudnak maji elhelyezni. A Terminálban az étterme ken, uszodán, klub- és sporttermékei kívül játékkaszinó is lesz. A Varsóba ér kező utasok már 1988 vége felé meg szállhatnak benne. A LOT azonban már most tervezi : lengyel légi forgalmi társaság utasaina szánt újabb hotel építését, tekintettel: Varsóba érkező külföldi vendégek egyr nagyobb számára. JACEK WEDROWSK Tervezik a harmadikat Új légi kikötő Varsóban Az Okecie I. repülőtér forgalmi épülete Varsóban
