Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
1987. szeptember 19. KÉPÚJSÁG 5 Cseh szépségek Szakmai és közönségsikert aratott a Bartina Cigánytánc szlovák módra ...hogy táncolnak a magyarok Kost vára Fellépés után A kelet-csehországi jicini néptáncegyüttes meghívására és a Szövosz felkérésére a szekszárdi Bartina tánc- együttes ötnapos aratónapi folklórfesztiválon vett részt, a szlovák Martin városából való Turiec együttesével közösen. Azt hiszem, e város neve leginkább a gyerekek fülében cseng ismerősen, hiszen a cseh népköltészetben Rumcájsz, Manka és Csibészke alakja a város nevével egybenőtt. A középkori eredetű város virágkorát Wallenstein idejében élte, a harminc éves háború nagy hadvezére az akkori Gitschint tette meg hercegi székhelyévé. A generális nemcsak kastélyt, templomot építtetett, hanem pénzverőműhelyt, sőt egyetemet is. Az építkezéskor főként olasz mesterek és művészek dolgoztak. Jicin történetéhez tartozik, hogy 1866. június 22-én itt mértek csapást a porosz hadosztályok az osztrák és a szász csapatokra, ez az ütközet lett a kőniggrátzi csata bevezetője. A várost körülvevő erődítmény egyik megmaradt jellegzetes pontja az 52 méter magas, 1568 és 78 között épült Valditzi kapu. Az idelátogató egy pillanatra azt hiheti, hogy egy olasz kisvárosban jár, a történelmi városrészben szemet gyönyörködtetően keverednek a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílusjegyek. Nem véletlenül hívják Jicint a cseh paradicsom kapujának. A15 ezer lelket számláló városkától szinte pár kilométernyire annyi látnivaló akad, hogy az odalátogató turista csak ámuldozhat. A környéken látható a Prachovi sziklák, amely különleges tájvédelem alatt áll, a sztambuli Golota tűztorony mása, a Humprecht kastély, érdekessége, hogy az épület két hengerből áll, a belső maga a torony. A kastély néprajzi múzeuma ma a környék etnográfiai érdekességeit gyűjtötte össze. Itt működik a kiváló cseh író és költő, Frana Srámek tiszteletére irodalmi múzeum is. Pár kilométerre emelkedik a soha ellenfél kezébe nem került Kost (Csont) vára. Az anekdota szerint a vár magtárának több mint 300 éves gerendázatát marhavérbe áztatták be, hogy időtálló legyen. Az itt élők mai- történetéhez tartozik, hogy főképp mező- gazdaságból élnek és lakóhelyükön található egy 2500 főt foglalkoztató, Agro- zett névre hallgató mezőgazdasági kisgépgyár. Az együttesünk vendéglátója a színes programokkal és az aratónapi fesztiválra történő meghívással pár nap alatt mindannyiunkban maradandó emléket hagyott. Még egy nagyon szimpatikus dolgot megemlítenék, ami az odaérkező turista számára örömet és meglepetést jelent. A 45 tagú csoportunk csekkjeinek beváltását 7-8 perc alatt intézték el a helyi bankban. A jicini együttes a következő évi szekszárdi szüreti mulatságon szeretne részt venni és bemutatni az ott élők kultúráját. KAPFINGER ANDRÁS Fellépés előtt a Paradicsom együttes tagjai Menettánc ___
