Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
2 KÉPÚJSÁG 1987. szeptember 18. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját (Folytatás az 1. oldalról.) Gondolataimat tovább bonyolítja, hogy a pedagógus azért állít meg az utcán, mert nem érti: hová tűnt ennek a társadalomnak az értékítélete? Ma a pedagógusoknak nincs idejük a tanításra, a „nép- tanítás”-ra, a társadalmi, politikai életben való részvételre, mert túlórák, különmunkák után kell járniuk megélhetésük érdekében. A kórházi orvos azért állít meg, hogy döntéseinknél ne általánosítsunk az orvosok megítélésénél, mert a lehetőségek között óriási különbségek vannak szakmán belül is. A nyugdíjas pedig azon meditál, hogyha tudta volna, hogy öregségére idejut, akkor annak idején lehet, hogy másképp gondolkodott volna. Lehetne még tovább sorolni a tanácselnök, a maszek kereskedő, a gyárak, termelőszövetkezetek dolgozóinak véleményét, de azt hiszem, most nem ez a cél. A végső kicsengést valamennyien érezzük. Az objektív gazdasági nehézségeink mellé egy eléggé rossz hangulati tényező is párosul. Ezek után, azt hiszem, érthető, hogy nagy várakozással tanulmányoztam a Minisztertanács munkaprogramját. Azt kerestem benne, megadja-e a választ azokra kérdésekre, amelyek ma nemcsak a Bonyhád környéki lakosságot, hanem az egész magyar népet foglalkoztatják. Azt is megmondom őszintén, hogy egy kicsit kételkedve fogadtam ezt a munkaprogramot, aminek elsősorban a korábbi, ehhez hasonló anyagokra visz- szavezethető oka van. Többször szavaztunk meg az utóbbi időben olyan „nagy horderejű” országos kérdéseket, amelyekről rövid időn belül kiderült, nemcsak a nagyságrendje nem volt megfelelő, de sokszor még az irányával is baj volt. A Minisztertanács most közreadott munkaprogramja másnak tűnik. Jónak, reálisnak tartom a helyzetértékelését, és szimpatikusnak a markáns, határozott fogalmazását. Mindenáron való változtatási, jobbítási szándékot érzek belőle. A felkészülés során volt egy olyan elgondolásom, hogy a programból kiragadom a mezőgazdaságot és egy kicsit részletesebben foglalkozok ezzel a hozzám közelebb álló szakterülettel. Erre azonban idő hiányában nincs lehetőség, de azt hiszem, nincs is szükség. Minden képviselőtársam megkapta a mezőgazdaság munkaprogramját is, amely részletesen vázolja azokat a célkitűzéseket, amelyeket a magyar mező- gazdaság meg akar valósítani a stabilizációs időszakban. Nem kis feladatokról van szó, a végrehajtás nem lesz könnyű, de én képesnek tartom a magyar mezőgazdasági társadalmat a magasabb szintű, bonyolultabb feladatok megoldására is. Azt is hangsúlyozni szeretném azonban, hogy nagyon sok az olyan tényező, ami nem a mező- gazdaságban dolgozókon múlik. Itt nem az időjárásra gondolok elsősorban, hanem a mezőgazdasági munkát befolyásoló eszközrendszerre. Az anyagi-technikai ellátásra, a közgazdasági szabályozórendszerre, a kereskedelemre, a mezőgazdaságot megítélő politikára, stb. Váncsa Jenő elvtárshoz hasonlóan én sem értek egyet azokkal, akik a mező- gazdasági termékek világpiaci leértékelődése kapcsán az egész magyar mezőgazdaság leértékelődéséről beszélnek. (Ilyen véleményekkel is lehet találkozni az utóbbi időben). Azt hiszem egy korszerű mezőgazdság gazdasági, társadalmi szerepét nem nélkülözheti egyetlen ország, így Magyarország sem. Számolni kell azzal is, hogy a mezőgazdaságban sajátos törvényszerűségek uralkodnak, és egyetlen hibás döntést sokszor évek alatt sem lehet jóvátenni. Örömmel vettem kézhez néhány nappal ezelőtt Kapolyi László ipari miniszter elvtárs levelét, amelyben tájékoztatott az ipar szerkezetátalakítási programjáról, benne a mezőgazdasággal kapcsolatos elképzeléseikről. Jónak tartom, hogy az ipar felvállalja a mezőgazdság magasabb szintű igényeinek kielégítését, a kapcsolatrendszer megújítására törekszik. Mi szívesen fogadjuk a jó minőségű, magas színvonalú hazai és szocialista piacról származó mezőgazdasági termelőeszközöket, de addig, amíg ez hiányzik, úgy gondolom, nem mondhatunk le a tőkés importból származó csúcstechnológiák behozataláról sem. Az előbb említett anyagban olvastam, hogy az iparnak érdeke az agrárolló nyílásának szűkítése. Örülünk ennek a megállapításnak, mert az utóbbi 10 évben nem volt olyan valamirevaló tanácskozás, ahol ezt a mezőgazdasági körökben döntő tényezőnek tartott problémát nem vetettük volna fel. Minden eredmény nélkül! Az ipari miniszter leírta, hogy érdeke az agrárolló nyílásának szűkítése, a mezőgazdasági miniszter támogatja, most talán megoldódik ez a probléma is. Egyébként én úgy gondolom, a mező- gazdaságnak is az az érdeke, hogy az iparunk megtalálja a kibontakozás útját, hisz jó mezőgazdaságot jó ipari háttér nélkül nem tudunk elképzelni. Természetesen nagyon sok olyan tennivalója van a mezőgazdaságnak „házon belül” is amit nem másoknak, hanem a mezőgazdaságban dolgozóknak kell megoldani a kormányprogram végrehajtásával egy időben. Tisztelt Országgyűlés! Mai, holnapi döntésünkkel jelentős mértékben befolyásoljuk a magyar nép további sorsának, életének alakulását. És ahogy az ilyen jellegű döntéseknél lenni szokott, a hatás embereket, családokat, emberi sorsokat, társadalmi hagyományokat érint. Körültekintően kell tehát döntenünk, kürültekintően kell a végrehajtáshoz is hozzákezdenünk. Ez a körültekintő munka nem jelenthet azonban határozatlanságot. Én mindenképpen a következetes, határozott végrehajtásra szeretném biztatni a kormányt. Szüntesse meg a kibúvókat, a kiskapukat, szerezzen érvényt a társadalmi igazságosságnak. Ha ki merjük mondani, hogy Magyarországon is vannak válság- ágazatok, nehéz helyzetbe került az ózdi kohász, azt is merjük kimondani, kerüljön válsághelyzetbe a semmit érő munka, a bürokrácia, kerüljenek válsághelyzetbe azok, akik a nemzeti jövedelmet csak fogyasztják, de nem tesznek érte semmit. A munka velejárója, hogy a következő időszakban sokkal többet kell foglalkozni a magyar nép nyílt, őszinte tájékoztatásával, nem kellene megvárni, hogy sokszor megalapozatlan pletykák jóvátehetetlen károkat okozzanak a közvélemény alakításában. Én úgy gondolom, hogy a reform folyamatát megállítani nem lehet. A magyar nép várja a gazdasági, társadalmi feszültségek megoldását, a társadalmi értékrendek helyreállítását, és egy olyan progresszív alkotó légkör kialakítását, amelyben az esztergályosnak az a dolga, hogy esztergáljon, a tanítónak, hogy tanítson, a kutatónak, hogy kutasson, a politikusnak hogy politizáljon. Megítélésem szerint a kormány ezeknek a kérdéseknek a kezelését, a megoldását felvállalja, és még akkor is, ha jelenleg nem minden területen látom a megoldás lehetőségét, támogatom a kormányt a végrehajtásban. Szeretnék csatlakozni Kádár elvtárshoz, én is azok közé tartozom, akik azt mondják: ha kell áldozatot vállalunk, de teremtsünk végre rendet. SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegéde. Javasolta, hogy a nyugdíjrendszer módosításával egyidejűleg jövőre alkossanak új társadalombiztosítási törvényt; továbbá indítványozta a bérreform megkezdését már 1988-1989-ben. SZABÓ TAMÁS (Fejér m„ 7. vk.), az Ercsi Cukorgyár osztályvezetője hozzászólásában többek között szorgalmazta, hogy a két új adórendszer mellett az új vállalati jövedelemszabályozást is vitassa meg a Parlament. KULCSÁR SÁNDOR (Komárom m. 1. vk.), a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára megfontolásra ajánlotta: a legalacsonyabb munkabéreket úgy állapítsák meg, hogy azok szinkronban legyenek a létminimumnak megfelelő összeggel. KÓCZA IMRE (Heves m., 3. vk.), az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója kifejtette: a stabilizációs program sikeres megvalósítása nem engedi meg, hogy a feladatok végrehajtásakor megtűrjük a következetlenséget, azt, hogy parciális érdekeket népgazdasági érdekekként tüntessenek fel. MORVAY LÁSZLÓ (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke rámutatott az ipar szerkezetváltási folyamatának elengedhetetlenül együtt kell járnia a pénzügyi rendszer törvényszerű megújításával. VIDA KOCSÁRD (Somogy m., 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának igazgatója javasolta, hogy azokat az üdülőket, amelyeket az utóbbi 10-12 évben költségvetési pénzekből építettek különböző főhatóságok, minisztériumok és tanácsok, a konvertibilis devizabevételek növelése Simon Péter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! Én a kormányprogram szakmámba - az energetikába - vágó részéhez kívánok hozzáfűzni néhány gondolatot. Ezt azért tartom szükségesnek, mert az elmúlt évben, és a közelmúltban főleg az energetikai fejlesztéseket nagyon sok kritika érte. Népgazdaságunk gondjainak vizsgálata során több - alapvetően közgazdaságcentrikus - elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az energetikai fejlesztések a feldolgozóipar rovására történtek, és ez az úgymond „hibás” iparfejlesztési koncepció nagyban felelős a jelenleg kialakult helyzetért. Ez a sommás vélemény azt az érzetet keltheti, hogy az ipari tárca megalapozatlanul, az indokoltat meghaladó mértékben fejlesztette az energetikát. Innen már csak egy lépés arra következtetni, hogy a - szerintem is feltétlenül szükséges - ipari struktúraváltás első lépései közé tartozik az energetikai beruházásokra fordítandó fejlesztési összegek felülbírálása. Ez azt hiszem, végzetes következtetés lenne, és ezért örömmel láttam, hogy a kormányprogram mellékleteként kiadott Az ipar szerkezetátalakítási feladatai című anyag az 1997-ig rögzített energetikai fejlesztési koncepciótól nem kíván eltérni. Én abban az iparágban dolgozom, amely jelenleg is távlatokban is felelősséggel tartozik az országos villamos energia ellátásáért, a villamosenergia-el- látás biztonságáért. Magyarországon termelt villamos energiának 1987-ben várhatóan 31 százalékát szénerőművek, 33 százalékát szénhidrogén-erőmüvek és 36 százalékát a paksi atomerőmű 3 üzemi és az augusztus 20-án hálózatba kapcsolt 4. blokkja szolgáltatja. Villamosenergiatermelésünk jelentős struktúraváltáson megy át, 1987-ben először, az atomerőmű villamosenergia-termelése meghaladja mind a szénerőművek, mind a szénhidrogén-erőművek részarányát. Ez szerencsés szerkezetátalakulás, mert az atomerőművi blokkok üzembiztonsága kiemelkedő, és a villamos energia önköltsége 80-90 fillérrel olcsóbb kilowattóránként, mint a konvencionális erőműveké. A kiemelkedő üzembiztonságú atomerőművi blokkok a hasonló atomerőművek nemzetközi termelési statisztikáját érdekében adják át hasznosításra az idegenforgalmi szervezeteknek. Ehhez nem szükséges központi rendelkezés, az illetékesek ajánlják fel önkéntesen - mondta a képviselők helyeslése közben Vida Kocsárd. NAGY LÁSZLÓ (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 16. vk.), a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke szerint ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a programban támasztott magasabb követelményeknek megfeleljenek, nélkülözhetetlen a feltételek egyértelmű meghatározása. NOVÁK LAJOS (Szabolcs-Szatmár m. 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai osztályvezetője kérdéssel kezdte felszólalását: mi a garancia arra, hogy a nagy elszántságról, eltökéltségről tanúskodó munka- program megvalósul? A válasszal sem késlekedett: garancia csak egy létezik, ha minden magyar állampolgár jól elsajátítja e fogalmakat: rend, fegyelem, tisztesség, őszinteség, becsület; s ennek szellemében dolgozik a társadalmi élet minden területén, nagy elszántsággal és egységben. KOLTAI IMRE (Pest m„ 28. vk.), a váci Cement- és Mészművek vezérigazgatója a foglalkoztatáspolitikáról szólva hangsúlyozta: Az átcsoportosítások következtében minden bizonnyal nő majd a munkahelyek becsülete, s erősödik a munka- fegyelem, azonban azt is tudni kell, hogy mindez nem fog automatikusan bekövetkezni, ezekhez a kívánatos változásokhoz körültekintő szervezésre, hozzáértő vállalatvezetésre és hatékony ösztönzésre is szükség van. JUHÁSZ FERENC (Budapest, 62. vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat pártbizottságának titkára annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy amennyiben az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek a programot valóban sajátjuknak tekintik, akkor - azzal azonosulva - cselekvőén vesznek részt a végrehajtásában. meghaladó többlettermelése az elmúll években 750 ezer tonna olajmegtakari- tást eredményezett a villamosenergiatermelésben. Villamosenergia-rendsze- rünk teljesítménytartalékai minimálisai' (ezt téli csúcsterhelési időszakra értem; és azok is szénhidrogénbázison állnak Villamosenergia-rendszerünk üzembiztonsága egyébként nemzetközileg is elismerésre méltó, országos átlagban ai ellátás biztonsága úgy jellemezhető hogy évente mindössze 10-12 óra ellá tási szünet van. Összefoglalva ilyen ms villamosenergia-rendszerünk. Nézzüt meg, hogyan terveztük a villamosener- gia-rendszer fejlesztését! A tervezés alaptézise az, hogy az energiaigényeket kielégítjük. Ez nem olyar mindennapi jelenség, ahogyan hangzik Néhány közeli országban például korlá tozásokat is terveznek. Ennek gazdasági politikai hatásait mindegyikünk személyes tapasztalataiból, vagy a sajtóból ismerheti. A tervezésnél az a lényeg, hog\ reális igények kielégítését tűzzük ki célul mert az energetikai beruházások iger forrásigényesek, szén- és atomerőmű vek beruházási költségei 1987-es ár szinten 50-60 ezer forint/kilowatt körű vannak. Ez azt jelenti, hogy bár a szelektív ipar fejlesztés eredményeként az ipari terme lésben a fajlagosan kis villamosenergia igényű termékek részaránya nőni fog szükség van a teljesítménygazdálkodá: valamennyi műszaki (például a frekven Kapinya Miklósné tolnai képviselő: Egyenes kérdésre őszinte választ várnak az emberek Talán senki sincs az országban, aki ne várta volna kíváncsian a híreket, az Országgyűlés őszi ülésszakáról, főként az adóreformról, amely mint munkavállalókat és mint magán- személyeket mindannyiunkat egyformán érint. Igen sok módosítási javaslat hangzott már el korábban is ezzel kapcsolatban, s a vita során is erre lehet számítani. A Parlament plénuma elé kerülő két, az adót érintő, törvényjavaslat közül a magánszemélyek jövedelemadózását különösen nagy érdeklődés övezi. Ki részesüljön adókedvezményben? Mennyi legyen az adósáv alsó határa? Csökkentsék-e a gyermekes szülők adóalapját? Kell-e adózni a társulások infrastrukturális fejlesztése után? Fölvetődött az is: a jövőben csupán a képviselőtestületnek álljon jogában az adótörvény módosítása. Kapinya Miklósné tolnai képviselőtől arra kértünk választ: az adótörvényekkel kapcsolatban milyen vélemények, javaslatok hangzottak el a választókörzetében, legfőképp pedig azoknak a munkásoknak a részéről, akikkel az MSV Tolna- text tolnai leányvállalatánál együtt dolgozik.- Három műszakban hetvenen dolgozunk a kiszerelőüzemben, amelynek én vagyok a vezetője, a munkások zöme nő. A tőlünk nyugdíjba ment emberek is vissza-visszajönnek, hogy kiegészítsék a nyugdíjukat, sőt még egy vgmk-nk is van, ők hétvégeken is vállalnak munkát. Zajos üzem a mienk, teljesítménybért kapunkképpen ezért nem sok idő jut beszélgetésre. Mégis az utóbbi hetekben a munka szüneteiben szinte semmi másról nem esett szó, mint a személyi jövedelemadóról. A nálunk dolgozó munkások épp úgy, mint ma mindenki az országban, számolnak.- Természetes dolog, hogy éppen a teljesítményben végzett munka miatt gyakran szóba kerül, hogy vajon ösztönözni fogja-e a személyi jövedelemadó a teljesítménybérben dolgozókat, a többtermelésre és a jobb minőségre. Felvetődött, hogy az egységes nyugdíjjárulék hátrányosan érinti-e azokat a dolgozókat, akik jelenleg a 10 százalék alatti járulékot fizetik. Kétségünk van afelől is, hogy a fizikai dolgozók hogyan tudják majd ellenőrizni azt, hogy a vállalat az adójukat jól számolta-e ki vagy sem, hisz ez a bonyolult számszaki munka gondot jelent azoknak is, akik ezzel foglalkoznak. A nyugdíjasok nem tudják: vajon érdemes lesz-e a nyugdíj mel- lett«három műszakban fizikai munkásként dolgozniuk? Aztán felvetődött az is: a tisztességtelen módon szerzett jövedelmeket valóban mindig meg tudják-e adóztatni, az úgynevezett „élelmes” emberek lelnek-e kiskapukat. A vgmk- ban dolgozók - akiknek a munkájára különben a vállalatnak igen nagy szüksége van - nincsenek ma még tisztában azzal, hogy a jövedelemadó milyen mértékű jövedelemcsökkenést jelent, és ezt a vállalat milyen mértékben fogja ellensúlyozni. A választókörzetemben élő és dolgozó emberek egyenes, tiszta, világosan érthető, őszinte választ várnak a kérdéseikre, s az új adóreform ezekre feltétlenül választ kell, hogy adjon. D. VARGA MÁRTA Várhatóan helyreáll a tudás rangja Pillanatkép az ülésteremből
