Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA A biztonságos 1987. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK világról XXXVII. évfolyam, (4. oldal) 220. szám ÁRA: 1,80 Ft Az őszi ülésszak második napja Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját Két Tolna megyei képviselő felszólalása Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét Az ebben szereplő - az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott - indítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament megtárgyalja. A kormányprogram vitája Ezután a kormány munkaprogram-tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel.- A mezőgazdaság munkaprogramja - amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz - az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az élelmiszertermelésre - mondotta a miniszter, majd így folytatta:- A mezőgazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömegtermelés mellett egyre inkább arra törekszünk, hogy földjeinkről minél nagyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő programunk a hazai fehérjetakarmány terme- ésének és feldolgozásának megteremtése, az import csökkentése. Az élelmiszerprogramban is el kell érni jj termékek, új gyártási módok bevezetésével, a választék, a csomagolás korszerűsítésével a szerkezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és i kistermelésre is. A kistermelés változat- anul a nagyüzem integráns része. A ház- áji gazdaság termelése ma már megkö- :eliti az évi százmilliárd forintot, a lakosság csaknem fele érdekelt benne, a falun ilő munkások mellékjövedelmének öbbsége is ebből származik. Gyors ütemben fejlesztjük a mezőgaz- iasági nagyüzemek ipari szolgáltató te- 'ékenységét is. Mi egyáltalán nem tekintjük hibának, iá egyre több termelőszövetkezetünk- >en képvisel nagyobb arányt a kiegészí- ő tevékenység, mint a hagyományos lazdál kodás. Az igények kielégítése mindhárom piaion azonos feladatokat ró ránk. Tudóméul kell végre vennünk, hogy a három piac lem jelenthet háromféle minőséget A program megvalósításának feltéte- íiről szólva Váncsa Jenő elmondta: ha a sjlesztésre fordítható pénzt ésszerűen lasználják fel, ha itt is érvényesül a sze- íktivitás, s ha számolunk a háztáji terme- Jeszközökkel is, akkor nem kevés a fej- ísztés forrása. A jövőben is biztosítani zeretnénk a nagyüzemek számára az lenjáró technikát. A közgazdasági környezet hatását érikelve a miniszter kiemelte, hogy az új dórendszer segíti a valós értékítélet ki- lakítását. A fő cél a jövedelemtermelő épesség fokozása, s miközben az adó- s árreform általános céljai a mézőgaz- aságban is érvényesülnek majd, ficjye- :mbe veszik az ágazat sajátosságait. Az grárolló nyitását szeretnék megállítani, z értékarányos árak kialakítása mellett z is cél, hogy biztosítható legyen az árak igyüttmozgása”. Váncsa Jenő, a személyi jövedelemdóról is szólt.- A személyi jövedelemadóban elis- ierjük a háztáji termelés sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvezmény, csupán a kistermelésben lévő anyagi befektetések, a termelési és piaci kockázat és a szabadidőben végzett fokozott munka elismerése. Erősíti azt a bizalmat, amely a kistermelők széles táborában hosszú ideje megvan az agrárpolitika iránt.- A mezőgazdasági termelés stabilizálására törekszünk, igyekszünk fokozni a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet Fenntartjuk a fejlesztési támogatást a nagyüzemi állattartásnál, a meliorációnál, az öntözésnél, az ültetvény-telepítésnél. Ugyanakkor a termelési támogatások fokozatos leépítését tervezzük. A miniszter fontos feladatnak nevezte az irányítás és a vállalati szervezet korszerűsítését.- Elengedhetetlen a kisebb munkakol- lektivák, szocialista brigádok belső érdekeltségének, önelszámolásának megteremtése. Erre alkalmassá kívánjuk tenni a keresetszabályozást is. Szervezeti korszerűsítést, a feladatok átcsoportosítását, a hatáskörök csökkentését tervezzük a minisztériumban is. Szét kívánjuk választani a hatósági munkát a különféle szolgáltató tevékenységtől, s ezzel egyidejűleg erőteljesen csökkentjük a hatósági előírások számát. Váncsa Jenő azzal zárta beszédét: a párt ma is irányt mutató agrárpolitikája, a sok százezer téesztag, háztáji gazda, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgozó alkotóereje biztosíték arra, hogy az ágazat dolgozói végrehajtják a megújhodásból, a kormány munkaprogramjából rájuk háruló feladatokat. DEVCSICS MIKLÓS (Nógrád m. 1. vk.), a Nógrád Megyei Tanács elnöke főleg a munkaprogram egy konkrét témakörével, a gazdasági szerkezet átalakításával foglalkozott, mint mondotta: a döntéseknél figyelembe kell venni, hogy az átalakulás milyen hatást gyakorol az egyes térségekre, megyékre, településekre, s az ott élő emberekre. BÍRÓ MIKLÓS (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.) a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének igazgatója indokoltnak tartotta, hogy az ipar súlyának, jelentőségének megfelelően ezzel a témával az elkövetkező időszakban foglalkozzék az Országgyűlés. LESTÁRNÉ DR. VARGA MÁRIA (Budapest, 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató- helyettes főorvosa felhívta a figyelmet arra a fontos politikai követelményre, hogy minden lehető eszközzel törekedni kell a növekvő társadalmi feszültségek mérséklésére. Hangsúlyozta: sürgetőnek tartja a társadalombiztosítás átfogó reformját. TOLLÁR JÓZSEF (Zala m„ 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyebek között javasolta, hogy az állami irányítás, a közigazgatás és intézményrendszer korszerűsítése, az 1970-es évek elején már kidolgozott regionális tervek megvalósítása kerüljön be a kormány programjába. ANTAL FERENC (Veszprém m. 7. vk.) Az Elekthermax vállalati igazgatóhelyettese megállapította: a programban meghatározottak jelentősége alighanem túlzás nélkül megfelel annak a feladatnak, amikor a háború után az új pénzt, a forintot kellett megteremteni. Ma a forint inflálódását kell szabályozható keretek közé szorítani és a gazdaság dinamizálásának gazdaságpolitikai és strukturális alapjait megteremteni. LOTZ ERNŐ (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója felszólalásában történelmi jelentőségűnek ítélte a népgazdaság, illetve a társadalom stabilizációját szolgáló programot. Újszerűnek nevezte, hogy az nem a külső körülmények számunkra kedvezőtlen alakulását, hanem gazdaságunk belső gyengeségét, alkalmazkodóképességének alacsony szintjét tette az első helyre. E megközelítési mód példamutató lehet az irányító szervek és a vállalatok számára is, hogy ott tegyenek nagyon határozott intézkedéseket, ahol valóban szükséges. Ezzel összefüggésben rámutatott: nem elég csak jó döntéseket hozni, hanem azokat következetesen végre is kell hajtani. HELLNER KÁROLY (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője kifejezve egyetértését a kormány munkaprogramjával, javasolta, hogy a stabilizációs időszakban az éves költségvetések tárgyalásával egy időben kerüljön az Országgyűlés elé a Minisztertanács operatív, éves szintű munkaprogramja. A végrehajtással kapSolymosi József: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársak! Huszonhetedik hozzászólóként azzal nem mondok újdonságot, hogy Tolna megye lakossága, hasonlóan az egész országhoz, fokozott érdeklődéssel figyeli az Országgyűlés munkáját. A korábbi Országgyűlésektől eltérően sokan megkerestek munkahelyemen, lakásomon, megállítottak az utcán, véleményt, javaslatot mondtak a döntés előtt álló munkaprogrammal, törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Természetes, hogy a sok véleményt csak összegezve, megfelelő következtetéseket levonva terjeszthetem elő, de ha megengedi a tisztelt Országgyűlés, egy véleménnyel konkrétan szeretnék foglalkozni. Tegnap Tóth János, a MTESZ főtitkára azt mondta: megbízatása van a műszaki értelmiség részéről. Nekem is van, mégpedig a bonyhádi munkások részéről. Egy fiatal, de a szakcsolatos teendőkről, szándékokról a miniszterelnök személyesen adjon rendszeres tájékoztatást. LAKATOS LÁSZLÓ (Győr-Sopron m., 4. vk.), a Győr-Sopron Megyei Pártbizottság első titkára javasolta a kormánynak az új vállalatirányítási rendszer egyes részeinek alapos elemzését. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a vállalati tanácsokban fokozzák a jól értelmezett tulajdonosi szemléletet, s biztosítják, hogy a vállalati kollektíva érdekeit - hosz- szabb távon is - a népgazdasági érdekeket erősítve képviseljék. SZARVAS ANDRÁSNÉ (Békés m„ 1. vk.), a békéscsabai Unicon Ruhagyár meo-csoportvezetője beszámolt arról, hogy választóinak véleménye megoszlik a kormány stabilizációs programjával kapcsolatban. Mind mondta, érezhető, hogy a célokkal egyetértenek, de tapasztalható bizalmatlanság is az elképzelések megvalósulását illetően. Ezután SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m. 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Tsz elnöke emelkedett szólásra. májában már több, mint 10 éve dolgozó esztergályos keresett meg több, hasonló korú munkatársa megbízásából. Találkozásunkkor kissé gyűrött, olajos papírt vett elő a zsebéből, amelyen a család költségvetése állott. Egyik oldalon a bevételek (benne a gyesen lévő feleség jövedelme is), a másik oldalon a kiadások (élelmiszer, gyermeknevelési költségek, OTP, pártbélyeg, szakszervezeti bélyeg, adó stb.). A fiatalember ezzel a rendkívüli alapossággal összeállított családi költség- vetéssel azt szerette volna bebizonyítani, hogy azoknak a munkásoknak, akiknek nincs lehetőségük a gmk-ra, háztáji gazdálkodásra, nincs érzékük az ügyeskedéshez, „csupán” tisztességesen, becsületesen végzik azt a munkát amit tanultak, amit vár tőlük a társadalom, a vállalat, - ráadásul, ha még fiatalok is és gyerekeket nevelnek - megélhetési gondjaik vannak. A fiatalember azt nem érti, és gondolom, rajta kívül még sokan, hogy kinek lehet az érdeke ebben az országban, hogy a fő munkaidőben végzett munkának ne legyen tisztessége, és kinek lehet érdeke az, hogy a társadalom gyengéit különféle fondorlatos módon kihasználva, szemünk előtt nő fel egy milliomos, többszörösen milliomos réteg, mindnyájunk kárára. (Folytatás a 2. oldalon.) Népünk várja a feszültségek feloldását Miniszterek az első sorban
