Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-15 / 217. szám
2 NÉPÚJSÁG 1987. szeptember 15. PANORÁMA Tanácskozik a brit liberálisok egyesülési konferenciája Mai kommentárunk Két választás Nyugat-Németországban két tartományi választásra került sor vasárnap. Az Ilyesmi itt mindig fontos esemény. Az NSZK-t éppen azért hívják hivatalosan is szövetségi köztársaságnak, mert az ország önálló kabinetekkel, sőt, parlamentekkel rendelkező kisebb-nagyobb tartományok föderatív összessége. Ebben a közegben tehát természetes, hogy egy-egy tartományi választásra nemcsak a helyi lakosság figyel oda, hanem az egész ország. Mivel a helyi szférában is nagyjából a központi (bonni) parlamentben képviselt pártok hadakoznak, küzdelmük pillanatnyi állása esetenként - és persze szigorúan figyelembe véve a helyi sajátosságokat - szeizmográfnak is felfogható. A két színhely ezúttal Bréma, a legkisebb tartomány (félmillió szavazó), és a jóval jelentősebb Schleswig-Holstein (kétmillió választópolgár) volt. Eleinte úgy tűnt, az országos érdeklődés kisebb lesz a szokásosnál. Az ok: ezúttal, az általános gyakorlattól eltérően, a két eredmény nem befolyásolta a „felsőház” a Bundesrat összetételét (ez pedig jelentős, mert a törvényhozásnak ez a szerve megakadályozhatja az alsóház döntéseinek érvénybe lépését). Később azonban felizott a hangulat, méghozzá főleg egy „mini Gatergate", vagy „mini Hart-ügy" miatt. Kiderült ugyanis - a választás előtt -, hogy Uge Barschel, Schleswig-Holstein CDU-hoz tartozó miniszterelnöke állítólag „figyelteti" szociáldemokrata ellenfelét, Björn Engholmot. Talán ennek is köszönhető, hogy ebben a tartományban Kohl pártja elvesztette abszolút többségét, 74 tagú parlamentben az eddigi 39 mandátumával szemben most csak 34-et szerzett (az SDP 36-otl). Mivel azonban - bonni mintára - a szabaddemokratákkal koalíciót alakíthat, kormányzása helyi szinten végül is nem került veszélybe. Brémában, a hagyományos szociáldemokrata erődben az SDP ugyan vesztett voksokat, de azért megtartotta abszolút többségét. Levonhatók-e tanulságok? Természetesen, s elsősorban Schleswig-Holstein- ben, ahol kiderült: először, hogy Kohl kancellár pártja, a CDU bizonyos országos sikerek ellenére sem sebezhetetlen; másodszor a jelek szerint nemcsak a Barschel- botrány ártott a CDU-nak, hanem testvérpártjával, a Strauss-féle CSU-val országos szinten folytatott, a kormánypolitika kulcskérdéseit érintő, elmérgesedő hangú vita is; harmadszor: a brémai sikert - tehát azt, hogy a szavazatveszteség ellenére a párt meg tudta őrizni abszolút többségét a tartományban - egyes SDP-körökben úgy értékelik, hogy a nyugatnémet szociáldemokrácia „kezd felfelé kapaszkodni a lejtőn". Mások viszont úgy vélik, hogy ehhez a megállapításhoz a brémai eredmény még kevés. HARMAT ENDRE A Szövetségi Konvenció 200 éves * A legrégibb ma is hatályban lévő írott alkotmány Minden előjel szerint utolsó évi közgyűlését kezdte meg hétfőn az évszázados múltú, de hatvanöt éve ellenzékben lévő brit Liberális Párt az észak-angliai Harrogate-ben. Az ötnapos tanácskozás minden mást háttérbe szorító témája: új pártban való egyesülés a volt választási szövetségessel, a brit Munkáspártból kiszakadt Szociáldemokrata Párttal (SDP). A „hatéves jegyesség utáni házasságot” David Steel, a Liberális Párt vezére kezdeményezte, közvetlenül azután, hogy a júniusban lezajlott általános választásokon a szocdem-liberális párt- szövetség szavazatai az 1983-ban elért 25 százalékról 22 százalékra estek visz- sza és hét alsóházi mandátumot vesztettek. David Owen, az SDP vezetője tiltakozott a „kényszerházasság” ellen és a múlt hónapban lemondott pártvezért tisztségéről, amikora postai úton megszavaztatott hatvanezer fős szociáldemokrata párttagság 57 százaléka a liberálisokkal való egyesülés mellett foglalt állást. A magyar és az izraeli Külügyminisztérium képviselői 1987. szeptember 14-én Bernben megállapodást kötöttek arról, hogy a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, kulturális és humanitárius kapcsolatok javítása érdekében, a konzuli ügyek intézésének gyorsítása céljáAz ENSZ Közgyűlésének 42. ülésszaka ma annak reményében kezdi meg munkáját, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok ez évi javulásának eredményeként a tanácskozás mentes lehet az éles ösz- szeütközésektől, heves vitáktól. A résztvevő 159 ország diplomatái Javier Pérez de Cuellarnak az Öböl menti háború befejezése érdekében tett útja sikeréért szurkolnak, az ülésszak első napjaiban pedig Eduard Sevardnadze szovjet és Goerge Schultz amerikai külügyminiszter tárgyalásaira vetik figyelő szemüket. A szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó kimenetele döntő lehet abból a szempontból, hogy az idén tető alá hozható-e Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan harmadik csúcstalálkozója. A program szerint Reagan amerikai elnök szeptember 21-én, Sevardnadze, szovjet külügyminiszter két nappal később mond beszédet az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán, s az általuk elmondottak minden bizonnyal tükrözik majd a szovjet diplomácia vezetője washingtoni tárgyalásainak eredményeit, amellyel kapcsolatban a legnagyobb érdeklődésre az tarthat számot, hogy vajon milyenek a közepes hatótávofóágú atomfegyverek leszerelésére vonatkozó szovjet-amerikai megállapodás kilátásai. Példa nélkül álló eset, hogy a közgyűlési ülésszak az ENSZ főtitkárának távollétében kezdje meg munkáját. A tervek szerint Pérez de Cuellar csak csütörtökön tér vissza közép-keleti útjáról. Az ülésszak elnökévé várhatóan Peter Flo- rint, az NDK külügyminiszter-helyettesét választják majd meg, aki az ENSZ alapos ismerője, hiszen 1973-ig kilenc éven át képviselte országát a világszervezetben. Az elnöklés joga évente körforgásos alapon az öt regionális csoport egyikét illeti meg, az idén Kelet-Európára került a sor. A közgyűlés ülésszakának első hete alatt az általános vitában több mint száz ország külügyminisztere, vagy más magas rangú vezető politikusa kap szót. Az A Szociáldemokrata Párt szeptember elején tartott évi konfernciája új pártvezért választott Robert MacLennan személyében, akit megbízott a Liberális Párttal való egyesülés feltételeinek megtárgyalására. A gyakorlatilag kettészakadt SDP owe- nista szárnya mindössze három parlamenti mandátum birtokában kívánja fenntartani „független szociáldemokrata irányvonalát” az alsóházban. A liberális pártvezetőség bizonyosra veszi, hogy a ma kezdődő vitában elnyeri a küldöttek túlnyomó többségének támogatását a két párt többlépcsős egyesülésének a megkezdéséhez. A nyolcvanezer fős liberális párttagságnak körülbelül 20 százaléka ellenzi a nagy múltú párt „keresztezését" a Munkáspárt egykori jobbszárnyával. Attól tartanak, hogy amit a kisebb párt beolvasztásával nyernek, azt elveszthetik a „liberalizmus felhígításával”. Fordított előjellel ugyan, de ugyanettől tartanak a pártegyesülést ellenző szociáldemokraták is. ból a Svéd Királyság Tel Aviv-i nagy- követségének keretében magyar, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövetsége keretében pedig izraeli érdekképviseleti hivatal kezdi meg tevékenységét a közeljövőben. (MTI) ülésszak hagyományosan kiváló lehetőséget kínál a kétoldalú találkozókra is, ez az egyetlen rendszeres fórum, amelyen gyakorlatilag a világ valamennyi államának diplomáciai vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak. A tanácskozás 140 napirendi pontról folytat vitát, amelyek közül kétségtelenül a leszerelési kérdések állnak majd a figyelem középpontjában. Várhatóan az idén is kiemelt figyelmet szentelnek majd a közel-keleti válság ügyének, kivált az ENSZ égisze alatt megrendezendő nemzetközi értekezletnek, ám ezzel kapcsolatban az izraeli kormányon belül megoszlanak az álláspontok, s aligha várható érdemi haladás. Az ülésszak munkájának nagy részét a hét bizottságban végzik és a plenáris ülés elé az ott kikovácsolt álláspont kerül végső jóváhagyásra. Az Egyesült Államok nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a jogi kérdésekkel foglalkozó bizottságban, ahol egyebek közt a terrorizmus kérdéseivel is foglalkoznak BUDAPEST - Október 25-e és 30-a között a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak és törzseinek részvételével- mintegy 8 ezer katona bevonásával - harcászati gyakorlat lesz hazánkban, a dunántúli katonai gyakorlótereken. A gyakorlatot - bár létszáma nem éri el a stockholmi konfarencia dokumentumában 13 ezer főben meghatározott bejelentési küszöbértéket - hazánk az európai bizalom és biztonság erősítésére való törekvés jeleként a katonai tevékenységek ez évi naptári tervében 1986 végén már bejelentette. Az előírásoknak megfelelően a Magyar Népköztársaság a hadgyakorlat megrendezéséről és főbb jellemzőiről a helsinki folyamatban résztvevő valamennyi országot diplomáciai úton a hét végén ismételten tájékoztatta. PÁRIZS - Lelkes hangulatú, több százezres tömeggyűléssel, az FKP elnökjelöltjének beszédével ért véget vasárnap a L’Humanité kétnapos ünnepe La Courneuve parkjában. André Lajoinie, a francia kommunisták elnökjelöltje a nagygyűlésen hangoztatta, hogy minden kizsákmányolt, a francia tőkés válság minden áldozata érdekképviselőjeként vesz részt jövőre a választáson. OSTENHOLZ - Az NSZK északi részén, hétfőn Certain Strike fedőnéven megkezdődött a NATO őszi hadgyakorlata, amelyen mintegy 100 ezer nyugatnémet, amerikai, brit, francia, belga és holland katona vesz részt. COLOMBO - Vérengzésbe torkollott a Srí Lanka-i Tamil szervezetek egymás közötti viszálya. A szigetország keleti részében, Batticsaloa város környékén vasárnap - nem végleges adatok szerint- huszonketten vesztették életüket fegyveres támadásokban. További tizenöten megsebesültek. ATamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szervezet tagjai valóságos embervadászatot folytatnak a rivális csoportok tagjai után. WASHINGTON - Nyilatkozatban jelentette be hétfőn Reagan elnök, hogy utasítására az amerikai küldöttség Genf- ben előterjesztette a közepes hatótávolságú rakéták felszmolásáról szóló egyezmény tervezetének új változatát. A nyilatkozat szerint a javaslat „előirányozza a kettős nullamegoldást”, valamennyi szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéta felszámolását majd, a regionális rotáció szerint Libanon képviselőjére került az elnöklés sora. Ide kapcsolódik: Szíria részéről szorgalmazzák, hogy a terrorizmusról folytatott tanácskozás keretében vitassák meg azt a javaslatot, amely olyan ENSZ-konferen- cia megrendezésére vonatkozik, ahol pontosan körülhatárolnák a terrorizmus fogalmát, és azt határozottan megkülönböztetnék a nemzeti önállóságért vívott küzdelemtől. Minden bizonnyal sok felszólaló kitér majd a helyi válsággócok problémáira. 1983 óta először a nicosiai kormány kérésére idén ismét napirendre kerül a szigetország megosztottságának problémája. Számítani lehet arra is, hogy jelentős teret kap a faji megkülönböztetés és Namíbia függetlenné válásának kérdése, amelyet a dél-afrikai kormány makacsul visszautasít. A pretoriai rendszer 1974 óta ki van zárva a közgyűlés ülésszakáról és bizottságaiból, így az idén sem vesz részt a tanácskozáson. Kétszáz évvel ezelőtt, 1787. szeptember 17-én született meg az az okmány, amelynek kezdő sora egy új állam létrejöttét jelzi: „Mi, az Egyesült Államok népe...”. Ez az amerikai alkotmány, amely a még ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvény. Kétszáz éve, egy forró nyáron Philadelphiában gyűltek össze az Angliától elszakadt 13 volt gyarmat közül tizenkettőnek a képviselői, hogy az államaik konföderációját kimondó törvények lehetséges tökéletesítéséről tanácskozzanak. (Ekkor új alkotmányról még szó sem volt.) A konföderáció létrejötte, 1781 óta sem sikerült még létrehozni nemzeti kormányt, amelyre pedig igencsak szükség volt, mivel a hétévi függetlenségi háború gazdasági csőd szélére juttatta az elszakadt gyarmatokat, a pénz és a hitelek szinte semmit sem értek, a különböző lelőhelyek, lehetőségek, termőterületek felett pedig elkeseredett vitákat folytattak egymással az államok. A korábban, 1774-ben először összeült kontinentális kongresszusnak sem volt igazi hatalma ahhoz, hogy békét teremtsen közöttük. Ilyen körülmények közepette két évig tartott a „Szövetségi Konvenció” előkészítése. Az 1787. május végén megnyílt philadelphiai tanácskozás munkájában az Egyesült Államok történelmének olyan nagy alakjai vettek részt, mint George Washington, Benjamin Franklin, James Madison és Thomas Jefferson. Az 1789-ban hatályba lépett alkotmányon érződik a 18. század uralkodó eszméinek (köztük Locke és Montesquieu tanításainak) hatása. így az alkotmány készítői többek között az államhatalmi ágak szétválasztására törekedtek, hogy ezáltal is elejét vegyék egy esetleges „zsarnoki" hatalom létrejöttének. Különválasztották a törvényhozói hatalmat - amelynek birtokosa a Kongresszus - a végrehajtói hatalomtól - amelynek élén a mindenkori elnök áll - és a bírói hatalomtól, amelyben meghatározó szerepe a legfelsőbb bíróságnak van. Az „önkényuralom” létrejöttét akadályozzák elvben azok a szabályok is, amelyek mindegyik hatalmi ágnak bizonyos ellenőrzési lehetőséget adnak a másik kettő felett. Megpróbálták az egyes ágak érdekeit viszonylagos egyensúlyba hozni. Ezt a célt szolgálta az is, hogy a kormányzási hatalmat megosztották a szövetségi kormány és az egyes államok helyi kormányzatai között is. Ám az 1787-es alkotmány nemcsak korának haladó eszméit emelte alaptörvénnyé. A rabszolgaság intézménye akkor még széles körben elfogadott volt, és szavazati joggal is a lakosságnak csaknem mintegy 10 százaléka, lényegében a háztartások fehér férfi vezetői rendelkeztek. A rabszolgaságot csak a múlt század közepén, az Észak győzelmével végződött Észak-Dél háború után törölték el és akkor tiltották meg a választójog megvonását is faj, bőrszín, vagy előző (rab)szolgasági állapot alapján. A nők pedig csak századunk elején kaptak választójogot, de egyenjogúságukról törvény az Egyesült Államokban még mindig nem született. Ezeket a rendelkezéseket az úgynevezett alkotmánykiegészítések tartalmazzák. Közülük az első tíz a híres Bill of Rights, a Jogok Nyilatkozata. Ebben biztosítják a vallás-, sajtó- és szólásszabadságot, és az (azóta is rengeteget, főleg politikusok elleni gyilkos merényletek után vitatott) fegyverviseléshez való jogot. Összesen 26 alkotmánykiegészítés született, amelyek közül a 22. az alig egy év múlva esedékes elnökválasztásokkal kapcsolatban többször is fölmerült. Ez meghatározza, hogy valaki csak kétszer lehet az Egyesült Államok elnöke. (Reagan elnök már másodszor tölti be ezt a hivatalt, így 1989. januárjában végleg távozik majd a Fehér Házból.) Ez a szabály a második világháború után született, előzőleg Franklin D. Rooseveltet négyszer választották elnökké. Az amerikai alkotmányos rendezés egy ponton teljesen eltér a klasszikus európai alkotmányoktól. A klasszikus európai polgári alkotmányok kizárják, hogy olyan valaki legyen a végrehajtó hatalom feje, aki nem a parlamenti többséget szerzett pártból, illetve pártkoalicióból kerül ki. Az Egyesült Államokban - a képviselők megválasztásának kétévenkénti, a szenátorok megválasztásának hatévenkénti gyakorlata miatt - előfordulhat az, hogy a republikánus párti elnökkel mind a képviselőházban, mind a szenátusban demokrata párti többség áll szemben, s ez megnehezítheti az elnök dolgát. Pontosan ez a helyzet ma, Reagan elnök esetében. (Megjegyzendő, hogy 1958 óta erre a francia választási rendszer is lehetőséget ad, igaz, ott a végrehajtói hatalom megoszlik az elnök és a parlamenti töb- ségen alapuló kormány között.) A ma már kétszáz éves amerikai alkotmány létrehozói természetesen nem gondolták, hogy megváltoztathatatlan alaptörvényt hoznak létre. Ezt bizonyítja a történelmi léptékkel mérve fiatal Egyesült Államok történelme, az alkotmány betűje és szelleme fölötti sok vita is. MADARÁSZ GYÖRGY Magyar-izraeli megállapodás Az ENSZ-közgyűlés előtt Az ENSZ-közgyűlés ülésterme (Archív felvétel)
