Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-14 / 216. szám
♦ 4^fepÜJSÁG 1987. szeptember 14. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyi a menetdíj? Vincze János paksi olvasónk írta, hogy augusztus 2-án a 8.03-as járattal indultak Faddra a központig, a konzervgyártól. Annak rendje, s módja szerint kifizették a viteldíjat, a 18 forintot, miután az autóbusz vezetője megkérdezte, hogy mennyit szoktak fizetni. „A meglepetés és szégyen akkor ért bennünket, amikor beértünk Faddra, a központba és szálltunk volna le. Ugyanis a sofőr utólag még 15 forintot kért a jegy árához. Hiába állították többen is, hogy ők nem a pályaudvaron szálltak föl, s nem az utolsónál szállnak le, de az hajthatatlan volt.” Pech József, a Gemenc Volán igazgatója válaszolt:- Megállapította, hogy a BY 20-30 forgalmi rendszámú autóbusz vezetője helytelenül járt el, amikor utólag 15 forint menetdíjat beszedett, mivel Paks Konzervgyár-Fadd autóbusz vt. viszonylatban a menetjegy ára 18 forint. Intézkedtem, hogy a jövőben ilyen és hasonló esetek ne forduljanak elő. Helyesen járt-e el az eladó? Egy dombóvári olvasónk a Népköz- társaság útján lévő ABC-ben teszi meg napi bevásárlásait. Több alkalommal is előfordult már hús vásárlásakor, hogy nem.éppen a legmegfelelőbbet kapta. Húsos oldalast szeretett volna, erre ő porcogót kapott, vagy más alkalommal várakoznia kellett, míg a közűiét bevásárol, s ami marad, az a vásárlóé. A Tolna Megyei Népboit Vállalat igazgatója, Sólyom Zoltán válaszolt:- A 22. számú ABC áruházunkban a hús részenkénti bontása a szabványban előírtak szerint történik. Azon a részen, ahol a porcogó van, több a színhús, mint a csontos rész. Az eladó a szabvány szerinti bontás ellenére helytelenül járt el, mert: - a vásárlónak a kettőbe vágott oldalasból a vásárló által kért részt kellett volna adni; - ha a vásárló lapockát kért és van, akkor nem adhat combot; - az eladó minden esetben érthetően és udvariasan köteles a vásárló kérésére válaszolni, így az eladó a helytelen magatartásával nem tartotta be a KÁÜSZ előírását, mellyel a vásárlónak csak bosszúságot idézett elő. De ugyancsak megsértették az előírást akkor, amikor a vásárlónak azt mondta a hús megérkezése után, „hogy tessék várni, majd ha közületnek adtunk és ha marad, akkor kap”. A kiszolgálást érkezési sorrendben kell elvégezni. A közületi kiszolgálás nem mehet a lakossági vásárlók rovására. Mind a három esetben az eladók vétettek a KÁÜSZ előírásainak, és ezért mindkét eladó osztályvezetői figyelmeztetést kapott. Megkapja-e az újságot? Révész Imre őcsényi olvasónk írta, gyakran előfordul, hogy előfizetett újságjait nem kapja meg. Legutóbb a Magyar Horgászt júniusban nem kézbesítették. „Lehet, hogy ezt a lapot, már utólag sem fogom megkapni?” Németh Lajos, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezető-helyettese írta:- Öcsény postahivatal jelentése szerint olvasójuk a hivatalhoz eddig semmiféle kézbesítési panasszal nem fordult és a Magyar Horgász júniusi számának elmaradását sem reklamálta. Az érdekelt kézbesítő állítása szerint a lapot az előfizetőnek levélszekrény útján kézbesítette. A kézbesítő ezen állítását utólag sem cáfolni, sem bizonyítani nem áll módunkban, ezért az elmaradt szám utólagos pótlása iránt intézkedtem, mely a MEHIV útján történt. Jár-e a jubileumi jutalom? Mészáros Károly levelében írta, szerinte ebben az évben lett volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, de ezt a munkahely elutasította azzal, hogy 28 hónapos katonaidő, amit a határőrségnél töltött, nem számít bele. Arra kért választ: ahhoz, hogy ezt a pénzt megkapja, függvénye-e ez az idő? * Dr. Deák Konrád válasza:- A Munka Törvénykönyve 48. paragrafus (2) bekezdése szerint: „A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár.” Katonaidejét nyugdíjazáskor minden bizonnyal szolgálati időnek számítják bele és ilyen értelemben figyelembe veendő ez az idő, ennek figyelembe vétele pedig a nyugdíjintézet feladata lesz, munkáltatója azonban a jubileumi jutalom odaítélésének elbírálásánál ezt figyelembe nem veheti, hiszen hivatalosan aligha tudja, hogy mettől meddig teljesített katonai szolgálatot, ennek beszámítása nem a jelenlegi munkáltatója feladata. :tT“' Ml VÁLASZOLUNK A földtörvény végrehajtásáról szól a Minisztertanács 26/1987. (VII. 30.) számú rendelete, mely jogszabályra a figyelmet felhívni annál is inkább szükségesnek tartjuk, mert a földtörvény számos részletkérdés rendezését bízza erre a jogszabályra. A rendelet kimondja - többi között - hogy a magánszemély lakás, üdülő, lakótelek és üdülőtelek tulajdonszerzésének mértékére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a család tagjainak tulajdonát együttesen kell figyelembe venni, a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermek azonban egy további lakótelket vagy lakást szerezhet. Jó tudni, hogy a tulajdonszerzési korlátozás alól - jogszabályban meghatározott esetekben - kérelemre lakás, üdülő, lakótelek és üdülőtelek esetében a tanács vb igazgatási osztálya, termőföld esetében a földhivatal felmentést ad. Ha többlettuladjon öröklés, elbirtoklás, ráépítés, házasságkötés vagy örökbefogadás folytán keletkezett, a tulajdonos azt olyan mértékig köteles elidegeníteni, hogy a család tulajdonában maradó a) lakások és lakótelkek száma ne haladja meg a család tagjainak létszámát, b) üdülők és üdülőtelkek száma ne haladja meg a család tagjainak létszámát, c) termőföld mértéke ne haladja meg a tizenöt hektárt. Tudni kell azt is, hogy ha a tulajdonos a többlettulajdonára vonatkozó elidegenítési kötelezettségét nem teljesíti, az igazgatási osztály, illetőleg termőföld estében a földhivatal a többlettulajdon tanácsi értékesítését rendeli el és ennek során meghatározza az ingatlan vételárát is. A tulajdonos a többlettulajdonát a vevő kijelölését tartalmazó jogerős határozat közlését követően csak a kijelölt vevő részére idegenítheti el, a vevő viszont a vételárat a kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül egy összegben köteles a tulajdonos részére megfizetni. Részleteiben is szabályozza a rendelet a mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld tulajdonát, rendelkezik a föld megváltásáról, a földfelajánlásról, az illetményföldről, ez utóbbiról kimondja, hogy: „Az illetményföld megműveléséről a jogosult köteles gondoskodni, a használatot más részére nem engedheti át.” „Ha a jogosult művelési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget, vagy a földhasználatot másnak átengedi, a munkáltató a földhasználatot azonnali hatállyal megvonhatja." A jogszabály a Magyar Közlöny idei 32. számában olvasható. A Munkaügyi Közlöny f. évi 11. számában irányelv jelent meg a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről. Az irányelv is rögzíti, hogy: „A leltárhiánynak csak az a hiány minősül, amelynek oka ismeretlen, és az természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladja,” kimondja, hogy a leltárhiányért való anyagi felelősség érvényesítésének egyik feltétele az árunak az üzlet kezelésére szabályszerűen történő átadás, átvétel, ami azt jelenti, hogy nemcsak az üzletvezető és -helyettes, hanem az áru átvételére jogosult, vezető által megbízott dolgozó is átveheti az árut az üzlet részére, de feltétele a leltárhiányért való anyagi felelősségrevonás érvényesítésének az is, hogy az üzlet nyitva tartási ideje, valamint a nyitva tartási időn kívüli munkavégzés (előkészítő és befejező munka) időtartama a vezető és helyettese munkaidejét ne haladja meg. Szoros elszámolású üzletben a vezető és a helyettesek, valamint a beosztott dolgozók a leltárhiányért egy sorban, a munkabérük arányában felelnek. A bérarány és az eltérő mértékű felelősség lehetővé teszi, hogy a vezetővel és helyettesével szemben a beosztott dolgozókénál szigorúbb felelősség érvényesüljön. Szó szerint idézzük az irányelvből, hogy: „A kollektív szerződés tovább szigoríthatja a vezetői felelősséget és előírhatja, hogy a beosztott dolgozókkal szemben felelősség csak akkor érvényesíthető, ha az üzlet vezetőjével és helyettesével szemben alkalmazott felelősség mértéke a leltárhiányra nem nyújt fedezetet.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Bölcske Előkészítő mérések a római erődítmény romjainál Jövőre folytatódik a feltárás Tavaly október végén jelentős régészeti lelet került elő a bölcskei Duna-me- derből. A szekszárdi múzeum munkatársai egy római kori erődített kikötő romjaira bukkantak, amelynek néhány szép darabját a Béri Balogh Ádám Múzeum előtt láthatjuk. A víz alatt lévő erődítmény maradványainak feltárása jövőre folytatódik, s ennek előkészítéséül a múlt héten az MHSZ dunaújvárosi búvárklubjának könnyűbúvárjai, valamint a régészek alámerültek a helyszínen, hogy feltérképezzék a romok főbb körvonalait, és a kövek mennyiségét. A felmérés célja annak megállapítása volt, hogy a teljes feltáráshoz milyen technikai felszerelésekre lesz majd szükség. A Margit nevű kishajóról, amelyen jelen volt Csepregi Oszkár, az MHSZ Országos Központjának főtitkárhelyettese és Mohácsi Ferenc az MHSZ könnyűbúvárosztályának vezetője is, először Csöndör Gyula búvár, majd Gaál Attila és Szabó Géza régész ereszkedtek le az erős sodrás miatt nehezen megközelíthető romokhoz. Fáradozásukat siker koronázta, találtak több faragott mészkövet, köztük egy oltárkövet, s meglelték az erőd északi falát is. így a legfontosabb adatok birtokában jövőre megkezdődhet a nagyszabású munka, melyben stafétaszerű váltással az MHSZ több búvárklubja is részt vesz majd. CSER I. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Feszült várakozás: mit hoz a búvái Nagy szükség van a hajón levők segítségére Egy szépen megtisztított darab a ta valyí leletből Szabó Géza az egyik faragott mészkővel Csöndör Gyula: „Furcsa, sarkos köveket, falszerü dolgokat még nem találtam”
