Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

1987. szeptember 14. Képújság 5--------I----------------------------------------------I-------------------------------—-v . , Jb .71 ' jf t 9 ? ó 'ft f A ' * A Asztalitenisz NB I. Gyengén sikerült a kupafőpróba Fővárosi Vízmű-Tolnai VL 17:8 Újraéled a próbázókedv? Népes mezőny a vízi túrán ...—......■~Tir-----------------------------------------------------­A vízreszállás nekik nem sikerült A Duna felé, félúton Az NB I. második fordulójában a papír­forma - a megváltozott erőviszonyok alapján - a fővárosi együttes győzelmét ígérte. A jelentősen megerősödött Vízmű csapata a tolnaiak ellen sikerrel, valamint az előző fordulóban a BSE ellen aratott 16:9-es győzelmével teljes joggal a baj­nokság ezüstérmére pályázik. Az első forduló 4:1 -es hazai győzelmet eredményezett. A tolnaiak egyetlen győ­zelmét Balogh szerezte az ifjúsági válo­gatott Marosi ellen. A legkellemetlenebb vereség Bolvári Katalin nevéhez fűződött, aki Braunnal szemben maradt alul. A má­sodik forduló ugyancsak 4:1 arányú fő­városi sikert hozott. Ebben a játékrész­ben Balogh Ilona az első játszmában 18:12-ről, a másodikban 16:6-ról vesz­tett 2:0-ra Böhm ellen. Ez a vereség vi­szont nem tartozik a papírformák közé! Ezúttal Bolvári K. javított, 2:1 -re verte Ma­rosit. A 3. forduló már valamivel szoro­sabban alakult, „csak” 3:2-re győztek a házigazdák. Pata Teréz vesztett jó állás­ból az ifjúsági válogatott Hegedűs elleni mérkőzésen. A tolnaiak győzelmét Ba­logh és Kaiser szerezte. A 4. fordulóban ismét 3:2 a Vízmű javá­Sabaria SE-Dombóvári Spartacus 5:3 (5121:5017). Dombóvár: Illés (805), Mándli (895), Horváth (799), Berta (800), Kollár (845), Tarsoly (873). Edző: Szűcs István. Az első játékrészben a kezdő pá­rosok küzdelmében a Sabaria rajtolt job­ra. Tolnai szempontból a mérkőzés leg­kellemesebb momentuma Kaiser Ágnes győzelme volt Bőhm ellen, aki a ranglis­tán 20 hellyel előzi meg a tolnai asztalite­niszezőt. A másik győzelem Balogh ne­véhez fűződött, aki Hegedűst verte 2:0- ra. Az utolsó fordulóban „triplázott” a Víz­művek, harmadszor is a fővárosiak bizo­nyultak jobbnak 3:2 arányban. A ven­dégcsapatból Bolvári K. és Kaiser győzte le ellenfelét. A vártnál is magabiztosabban nyertek a fővárosiak. Papírforma esélyüket győ­zelemre váltva az NB I. történetében első alkalommal bizonyultak jobbnak a tolnai lányoknál. így a tolnaiak szeptem­ber 19-én Franciaországban, Lyonban sorrakerülő első ETTU Kupa mérkőzésé­nek főpróbája gyengére sikeredett. A Vö­rös Lobogó csapatában Bolvári Katalin és Balogh Ilona a vártnál kevesebb mécs­esét nyert. Kaiser Ágnes önmagához ké­pest a legtöbbet nyújtotta, Pata Teréz és az ifista Petrik Mónika nem tudott bele­szólni a mérkőzés végeredményébe. Győztesek: Braun 5, Böhm 4, Hegedűs, Pidl 3-3, Marosi 2, illetve Balogh, Kaiser 3-3, Bolvári K. 2. két. A harmadik játékrész kiegyenlített küzdelmet hozott: a vendég duó a meg­szerzett előny birtokában nyugodt, ma­gabiztos játékkal biztosította be a csapat győzelmét. Összességében az egységesebb és A hét végén az olimpiai ötpróba követ­kező számát, a vízi túrát rendezték meg országszerte. Megyénkben Paksról, az Atomerőmű SE vizitelepétől indult a me­zőny, s Bölcskéig eveztek fel a Dunán. Tolnában most rendezték első alkalom­mal folyón ezt a próbatételt. Az utóbbi időben alábbhagyott az ér­deklődés az ötpróbaakció iránt, ennek ellenére szombaton a fiatalok népes tö­mege vágott neki a 20, illetve 40 kilomé­teres távoknak. Próbaigazolvánnyal 24- en rendelkeztek, ők valamennyien a hosz­A Szent Jupát megérkezése A Szent Jupát, fedélzetén Fa Nándorral és Gál Józseffel, világ körüli útját befejez­ve, szombaton délben horgonyt vetett az abbáziai kikötőben. Az érdeklődőket - a Magyarországról érkezett családtagok, turisták, újságírók egy csoportját - a Kvarner utazási iroda sétahajója vitte a világjárók elé. Ők a nyílt tengeren, a partoktól hat kilométernyire üdvözölhették a barnára sült hajósokat. Mihelyt a Szent Jupát kikötött, a parton ünnepséget tartottak. Ott voltak az Adria- parti üdülőhely magyar látogatóinak ez­rei, velük együtt azok a magyarok, akik külön ebből az alkalomból utaztak az Adriához. Részt vett az ünnepségen Var- ga-Sabján László, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese, Csepregi Oszkár, az MHSZ főtitkárhelyettese, és Györke József belgrádi nagykövetünk. A két székesfehérvári hajós 1985 szeptemberében kelt útra. Az Abbázia- Gibraltár-Ceuta-Kanári-szigetek-Zöld- foki-szigetek-Tristan da Cunha szige- tek-Fokváros-Sydney-Auckland-Bue- nos Aires-Montevideo-Santos-Rio de Janeiro-Ceuta-Messina-Abbázia útvo­nalon kerülték meg a földgolyót. Fa Nándor a partra lépés után csak eny- nyit mondott:- Hála az égnek, hogy szerencsésen hazaérkeztünk. Végtelenül boldog va­gyok, nagyon jól esik ez a nagy ünneplés. Hétfőig Abbáziában maradunk, utána a hajóval együtt indulunk haza, Magyar- oszágra. Gál József, aki az út ideje alatt született gyermekét szorította elsőként magához, így nyilatkozott:- Nagyon örülök, hogy sikeresen visz- szatértünk, de mindketten már újabb nagy útra gondolunk. Nándor 1990-ben egyedül szeretne nekivágni egy Föld kö­rüli útnak, és én is ismétlést tervezek fiammal - ha majd kamasszá csepere­dik. Délután az abbáziai kertmoziban meg­tartott ünnepségen elsőként Milovan Se- pics, az abbáziai idegenforgalmi hivatal elnöke a helyiek nevében gratulált a si­keres expedícióhoz. Varga-Sabján Lász­ló, az AISH elnökhelyettese a kormány nevében mondott köszöntőt, felidézte a bravúros út legjelentősebb állomásait. Amit véghezvittek - sportteljesítmény a javából, ezt csak a világversenyeken elért győzelemhez lehet hasonlítani - mondotta. Ezután Csepregi Oszkár, az MHSZ fő­titkárhelyettese beszélt az út jelentősé­géről, kiemelve, hogy az ilyen nagyszerű teljesítmények jól szolgálják a béke, a népek közötti jobb megértés ügyét. Vé­gül babérkoszorút, emlékérmet, aján­déktárgyakat és két hatalmas serleget nyújtottak át a hajósoknak, akik köszö­netét mondtak a lelkes támogatásért. szabb távot választották és teljesítették, ezzel 5-5 pontot szerezve. Érkeztek próbázók Tolnáról, Báta- székről, Szekszárdról, Dunaföldvárról, és természetesen Paksról is. Rajtuk kívül voltak, akik csak kedvtelésből, illetve ed­zés gyanánt szálltak vízre. Közülük 12- en 20 kilométert (a kisdobosok egy fel­nőtt vezetővel), 29-en pedig 40 kilomé­tert eveztek. Az elsőként vízre szálló kenu mindjárt a stég mellett felborult, úsztak a vízen a szatyrok, pólók. Azért a fiúk nem adták- A Hungaroring bajnokát keresem - mondom a szekszárdi Wosinsky lakóte­lep 26-os lépcsőház legfelső emeletén csengetésemre ajtót nyitó csinos lány­nak.- Én vagyok - válaszolja mosolyogva, s miközben beljebb invitál, közös neve­zőre jutunk: a Dózsában töltött atléta­éveiből valójában régi keletű az ismeret­ségünk.- Olvasóinknak azért nyújtsunk át egy névjegykártyát.- Pécsett, a tanárképző főiskola bioló­gia-testnevelés szakán most kezdtem a második évfolyamot. A biológia koráb­ban is kedvenc tantárgyam volt, a testne­velés szeretete pedig, ugye, családi ha­gyomány nálunk.- Igen, igen, csakhogy Micskóéknál az „anyu” atletizált, az „apu” meg focista volt. Honnan hát a biciklizés iránti vonza­lom?- Két éve ismerkedtem meg udvarlóm­mal, aki rendekivül szeret bringázni. Ki­rándulásként több túrán vettünk részt, nekem akkor még egy Camping kerék­párom volt. Szóval, a Hungaroringen ren­dezett versenyen való részvételre is ő inspirált. Féltem, hogy kudarcot vallók, így aztán nehezen szántam rá magam az Indulásra.- Mennyiben befolyásolta végső dön­tését a győztes markát ütő ötvenezer fo­rintos díj?- Eszem ágában sem volt az anyagiak­ra apellálni, hiszen csupán a reggeli utazásnál tudtam meg, hogy a női kate­gória győztesét is megilleti a pénzdíj. Hogy is gondoltam volna az anyagiakra, miközben ez volt életem első verseny- szerű kerékpározása.- Mi volt a taktika?- Hű, abból aztán kaptam egy csomót. A Forma-1 versnypályán összesereglet- tek körében ismeretlenek is igyekeztek jó tanácsokat osztogatni. Mit mondjak, izgalmamban azok zömét elengedtem a fülem mellett. A Szekszárdi Spartacus edzőjének, Szabó Kovács János intel­meire, persze, ügyeltem. Egyetlen célom volt csupán: ne én legyek az utolsó és bukás nélkül sikerüljön megúsznom a 16 kilométeres távot.- A meditálásnak a rajt véget vetett... fel, csatlakoztak más evezős legénysé­gekhez, és ők is sikerrel teljesítették a tá­vot. Két motorcsónak cirkált a Dunán, és ügyelt a próbázók biztonságára, frissítő ásványvízzel látta el a fáradni látszókat. A szerencse csak egyetlen kenunak nem kedvezett - léket kapott. A fiúkat más kenukkal szállították vissza a kiinduló­ponthoz. Egyszóval hangulatosan telt el ez a nap Pakson, az időjárás is kedvezett a próbázóknak, s valamennyien teljesíte­ni tudták a négy-, illetve hétórás szintidőt.- Igen. Az első kör befejeztével többek meglepetésére mintegy kerékhossznyi hátránnyal a második voltam. A második négy kilométer megtételekor már én ve­zettem. Peregtek a pedálok, suhant a me­zőny az éles kanyarokkal tűzdelt pályán. Eszembe villant, hogy milyen nehéz fel­adatot oldanak meg valójában ezen a be­toncsíkon a Forma-1 autóversenyzői. Megtettük a harmadik kört is, újfent má­sodik helyen hajtottam. Aztán az utolsó négy kilométeren apait-anyait belead­tam, nyertem. Kimondhatatlanul boldog voltam, bár csak lassan ocsúdtam fel a gratulációk közepette. Sokáig az mo­toszkált bennem, hogy szinte hihetetlen az én győzelmem. Az amatőr vetélkedőt megelőzően egyfolytában úgy 60 kilo­méter körüli távot tekertem, de más a túra és más a versenyek tempója.- Hogyan fogadták sikere hírét az év­folyamtársai?- Este, ahogy beléptem a kollégiumba, azonnal jöttek gratulálni. A vidám hangu­latban évődtek velem: miért nem árultam el eddig, hogy bennem egy menő brin- gás veszett el...- Mire költötte a nyereményt?- Eddig még hiánytalanul minden fo­rint együtt van. Anyuval megegyeztünk, nem aprózom el, valami komolyabb do­logra kívánom fordítani. Szeretnék egy­szer már egy nagyobb külföldi utazáson is részt venni. Olyanon, ahol én válasz­tom meg a napi programot.- Az „ölébe hullt” siker nem ösztönzi a rendszeres, versenyszerű kerékpáro­zásra?- Az Universitas PEAC igazolt atlétája­ként adott a lehetőség a sportolásra, de én többre vágyom. így aztán szeptem­ber 17-én ötnapos triatlon-versenyre utazom a szekszárdi csapattal Bulgáriá­ba. Nem pártolok át a versenyszerűen biciklizők táborába. Persze, ha kínálkozik újabb amatőr szintű megméretés, akkor ismét rajthoz állok.- Úgy tudom, a győztesnek van egy apró adóssága.- Valóban, meghívtam csoporttársai­mat egy kollégiumi bulira. Nos, szeptem­ber 23-án lesz a huszadik születésna­pom, valószínűleg ezt az alkalmat kötjük össze az adósság törlesztésével. FEKETE LÁSZLÓ Teke NB I. Vereség hazai pályán ban. A dombóváriak Mándli eredmé­nyessége révén egy ideig tartották ma­gukat, majd fokozatosan a vendégegyüt­tes került fölénybe és a játékrész befe­jeztével 58 fás előnyre tett szert. A máso­dik forduló első 100 vegyes dobásában az ifjúsági Berta Barna jó teljesítményé­vel minimálisra csökkentette hátrányát a Spartacus. A folytatásban aztán ismét a szombathelyiek vették át az irányítást és a forduló végéig 82 fára növelték elönyü­fegyelmezett csapatjátékot felvonultató Sabaria SE teljesen megérdemelt győ­zelmet aratott az NB I. idénynyitó mérkő­zésén. A dombóvári csapat számára fi­gyelmeztető és egyben intő jel a hazai pályán elszenvedett vereség! A dombóváriak pontszerzői: Mándli, Tarsoly, Kollár. Legközelebb szeptember 19-én szombaton 10.30-kor Győrött a Richards ellen lép pályára, a Spartacus együttese. r Profik vagy amatőrök? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a szovjet sportban régóta létezik profizmus - írja a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija szombati számában Maja Csiburdanidze sakkvilágbajnoknő, nemzetközi nagymester, a Grúz SZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak képviselője. A sportolókat és a sportrajongó közönséget egyaránt izgató vitá­ban, hogy szükségük van-e a szovjet sportolóknak a profi státusra, Csiburdanidze igennel szavaz.- Ha elfogadjuk annak szükségszerűségét - fejtegeti a világbajnoknő -, hogy a sportban mindig jobb és jobb eredményeknek kell születniük a legjobbak közötti küzdelemben, akkor ezekhez a teljesítményekhez szükséges út a profizmus.- A szűk szakosodás általánosan elfogadott feltétele a sikernek minden szakmá­ban, s nem kivétel ez alól a sport sem. Ma már alig van esély arra, hogy valaki a mun­kahelyén ledolgozott műszak után világszínvonalon tudjon versenyezni. És ez for­dítva is igaz. Sokan azt mondják, hogy amatőrök és profik között csak az utóbbiak által kapott magas fizetés a különbség. Csiburdanidze ugyanakkor azt állítja, hogy a profi spor­toló egy olyan magas képzettségű szakember, aki képes és hajlandó teljes odaadással és erőbedobással végezni a dolgát. A rá leselkedő sérülések vagy az esetleges megbetegedések munkájának természetes kockázati tényezői, ame­lyekre a szerződésének kell biztosítékokat tartalmaznia, akárcsak a sportoló sportpályafutása utáni helyzetére.- Ami engem illet - írja a nagymester a sakkra terelve a szót én akkor kezdtem el játszani, amikor Nona Gaprindasvili fényes győzelmei után a szülők százai és ez­rei igyekeztek lányaikat megtaníttatni a 64 kocka rejtelmeire.- Jelenleg a tbiliszi orvosi egyetem hatodik évfolyamán tanulok és saját, külön menetrendem szerint vizsgázom. Nem fogadom el az élsportolóknak rendszerint felajánlott ingyen-osztályzatokat, így aztán általában négyeseket kapok és gyakran kell elhalasztanom a vizsgáimat. De hát mire kell nekem az orvosi diploma ? - kérdezi önmagától Csiburdanidze. - Amíg a világbajnoki cím védője vagyok, aligha tudok az orvostudománnyal foglal­kozni. De ha le kell tennem a sakk-koronát, boldog leszek, ha a profi sakkozás sportorvosi vonatkozásait tanulmányozhatom majd.- Sok nagymesterről tudom, hogy napi 8-9 órát gyakorol, a nagy versenyek ide­jén pedig még többet - folytatta Maja Csiburdanidze. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a sakkozó nem tud kikapcsolni: szüntelenül az újabb és újabb megoldások tartják iz­galomban. Ami pedig a magas versenydíjakat illeti, elég fél ponttal lemaradni egy nemzetközi viadalon, s máris a fődíjnak csak a töredék részét kapja a sportoló.- Hol húzzuk meg a határt az amatőr és a profi sport között? Hogyan döntsük el, hogy kinek érdemes élete fő tevékenységéül választania és kinek elég saját örömé­re versenyeznie? - teszi fel végül a kérdést a világbajnoknő.- Ezek általában nehéz kérdések. De éppen a sportban könnyen megválaszolha­tók, mert a versenyeredmények itt objektiven és igazságosan mérhetők. Ha például húsz lány beiratkozik a sakk-klubba és elkezdi tanulni a játék fortélyait, elég hamar kiderül, hogy ki az, aki a leggyakrabban legyőzi a többieket. A legjobbakat aztán egyre magasabb szintű versenyekre nevezik be.- Az egyre erősebb ellenfelek között végül kiderül, hogy ezer és ezer fiatal sakko­zó közül egy kézen meg lehet számolni azokat, akik képesek jelentős győzelmeket aratni, tehát alkalmasak a profivá válásra. Ez vonatkozik a többi sportra is. De míg sakkozni szinte egy egész életen át lehet, addig a pályáknak vagy úszómedencék­nek a legszebb években kell búcsút mondani - fejezte be Csiburdanidze. Fotó: gk. Aki „meghódította” a Hungaroringet £% Újsághír: „Első alkalommal rendeztek Ma­gyarországon pénzdíjas amatőr kerékpáros-ve­télkedőt a Hungaroringen, amelyen több mint % a négyszázan álltak rajthoz. A férfiak versenyét Morcz László nyerte, a nők mezőnyében Micskó Mónika tekerte leggyorsabban a pedálokat."

Next

/
Thumbnails
Contents