Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

1987. augusztus 1. ^fePÜJSÄG 9 Reklám kínai módra Kínában a vállalatoknak hosszú ideig nem volt gondjuk a piacmegdolgozásra és a reklámra. A termékeket felvásárló és az eladásról gondoskodó állam men­tesítette őket a feladatoktól és úgyis szű­kében volt az áru. A piacgazdálkodás elemeinek elterjedésével, az egyéni fe­lelősséget viselő szövetkezeti és ma­gánvállalatok térhódításával azonban megindult a verseny a piacokért. Alig néhány év alatt Kínában közel hétezer hirdetővállalat alakult, s az álta­luk foglalkoztatottak száma több mint 81 ezer. Forgalmuk 1982 óta évi ötven szá­zalékkal nőtt, s tavaly elérte a 250 millió dollárnak megfelelő összeget. A hirdetések terjesztésére sem lehet panasz: a Kínában megjelenő több mint 1700 lap közül 990 vehet fel hirdetése­ket. További 4000 folyóirat, 215 rádió- és 363 tévéállomás segíti a szakmát. Csúcsidőben az országban található 80 millió tévékészüléken át mintegy 350 millió nézőt érhetnek el a csábító ajánla­tok. Egyebek között a KKP hivatalos lap­ja, a Zsenmin Zsipao oldalain is találkoz­hat az olvasó reklámjelszavakkal. A köztereken is megjelentek a plaká­tok és a neoncsövek. Kantonban és Sanghajban a városi autóbuszokon is engedélyezik a reklámfeliratokat. A sportéletben kialakult a „szponzorok” rendszere: a „Hópehely” hűtőgépgyár például a pekingi futballcsapatot, a „Si­rály” óragyár pedig a tiencsini focistákat támogatja. Az erotikus mozzanatokat Kínában sem nélkülözi a szakma; a tévéképer­nyőn a szőnyeg puhaságát a rajta végig- lejtő kecses női láb hivatott érzéklete­sebbé tenni. A szép hölgyek, mitagadás, már Kínában is gyakrabban jelennek meg a reklámfilmekben, mint azt a ter­mék és a női báj összefüggése indokol­ná. A szakemberek mindezzel együtt elé­gedetlenek a helyzettel. Hiányolják a kreativitást, a művészi színvonalat, és nehezményezik, hogy a nézők hamar át­kapcsolnak a másik csatornára, ha a té­vé reklámot kezd sugározni. Bizakodás­ra mégis van ok: a kínaiak többsége - más országok arányaival összevetve - viszonylag sokat költhet fogyasztásra, mivel a lakbérek kicsik, a szociális gon­doskodás széles körű, a másutt legtöb­bet fölemésztő egyéni beruházás, a csa­ládi ház és az autó viszont még szinte elérhetetlen. A hűtőszekrény, a tévé, az óra és a ka­zettásmagnó beszerzése után már gon­dot jelent a vásárlás, és sokan alig vár­ják, hogy valamilyen minőségi áru jelen­jék meg a piacon. A hatalmas országban az újdonságok fölleléséhez nélkülözhe­tetlen a reklám - mondja egy kínai szak­ember. tál megbízott vezetője arról beszélt az MTI prágai tudósítójának, hogy a nagy­kereskedelmi és felvásárlási árak 1989- es átalakításakor is az egységes nyere­ségszintet, illetve az átlagráfordításokat veszik alapul. Sok közgazdász most azt követeli, hagyjanak fel ezzel a módszer­rel, mert elfedi a gazdaságtalan terme­lést, a pazarlást, az elavult műszaki eljá­rásokat, a szervezés hiányosságait. A Hospodárské Noviny ezzel kapcsolat­ban azt emelte ki, hogy „csak a haszná­lati értéket kifejező árak, illetve az azok­nak megfelelő bérek, nyereségek, elvo­nások, adók és más tervszerűen alkal­mazott, szocialista áru- és pénzeszkö­zök képesek megszüntetni a vállalatok közötti egyenlősdit”. Hogy végül is milyen lesz a reform, az az év végén derül ki igazán, amikor köz­zéteszik a gazdasági átalakítás konkrét feladattervét. Addig az önálló és önfi­nanszírozó gazdálkodást fokozatosan próbálják ki egyes vállalatoknál. Az év eleje óta két gazdasági egységben ve­zették be kísérletképpen az új módsze­reket. Az év közepétől további tizenegy vál­lalat csatlakozott a kísérlethez. Ezzel kapcsolatban egyébként többen fenn­tartásaikat hangoztatják. Parlamenti képviselők például elmondták, az emlí­tett vállalatok nem egy ágazatba tartoz­nak, s a kísérlet eredményeinek hiteles­ségét megkérdőjelezi az, hogy a régi gazdasági környezetben, régi szabályo­zók és árviszonyok között folyik. LÁNG JUDIT (PRÁGA) Fejlődő rizstermelés Monszun Laoszban Laoszban beállt az esős évszak. Az ég sötét, a monszunfelhőkből ilyenkor özönvízszerűén ömlik az eső. A földek víz alatt állnak. Ez jó előfeltétele a rizspa­lánták fejlődésének. Minthogy Laosz mezőgazdaságának - az erdőgazdaság mellett - ez a legfontosabb ága, sok függ a jó rizsaratástól. A Laoszi Forradalmi Néppárt tavaly megtartott IV. kongresszusa az 1986-1990. között második ötéves terv­ben (az 1985-ben elért csaknem 1,5 mil­lió tonnával szemben) 1990-re 1,7-1,8 millió tonna rizstermelést irányzott elő. A terv reálisnak tűnik, hiszen a megelőző tíz év 12,6 mázsás hektáronkénti átlag­hozamát 1985-re 21,2 mázsára sikerült növelniük. Ám ez az eredmény is mesz- sze elmarad a környező országok átla­gától. A megoldás a rizsföldek öntözése lenne, ami évente két aratást tenne lehe­tővé. Jelenleg az összes rizsföldeknek csu­pán 2,2 százalékát, 15 ezer hektárt ön­töznek. 1990-ig ezt meg akarják há­romszorozni. A nehézséget az jelenti, hogy a ritka népsűrűség (15 fő négyzetkilométeren­Vientiane-i utcakép ként), miatt kevés a munkás kéz. A pa­rasztok szövetkezetbe tömörülése - je­lenleg 53 százalékuk választotta ezt az utat - kétségtelenül kedvezőbb feltéte­leket teremt az öntözési berendezések létrehozásához. A jelenlegi évi 2,9 százalékos népes­ségnövekedés mellett Laosz lakossága 1990-ig eléri a 4 milliót. A fejenkénti élelmiszer-termelést az 1985. évi 407 ki­lóról az évtized végére 430 kilóra kíván­ják növelni. A cél elérése bőségesen kielégíti majd a lakosság szükségletét rizsből és egyéb élelmiszerekből. A belső ellátás növelése mellett a mezőgazdasági ter­mények fokozott exportjára is töreksze­nek. Ezért a rizs mellett kávé-, fahéj-, tea-, cukornád-, rostnövény-, szója- és gyógynövény ültetvényeket telepítenek. Az állattenyésztés hozamát öt év alatt 40 százalékkal kívánják növelni. A fela­dat teljesítésére takarmány-, állatte­nyésztési és állategészségügyi közpon­tokat hoznak létre. Fokozatosan beve­zetik a műtrágya és a növényvédő sze­rek használatát. □ A mezőgazdaság elé három fő cél megoldását tűzték ki: az élelmiszerszük­séglet fedezését, az ipar ellátását nyers­anyaggal és az export növelését. A me­zőgazdaság mellett különleges jelentő­sége van az erdőgazdaságnak. Ez a gazdasági ág hozza, a Nam Ngom-i vízierőmű elektromos energiája mellett, a legtöbb devizát az országnak. 1990-ig a fakitermelés hozamát duplájára, 500 ezer köbméterre akarják emelni, s a ki­termelt faanyag jelentős részét fűrész­áru, furnir és parketta formájában kíván­ják forgalomba hozni. A mező- és erdőgazdaság eredmé­nyeire támaszkodva kívánják az ipart fejleszteni. (Jelenleg 295 üzemben 19 ezren dolgoznak.) A terv szerint 1990-ig 14 százalékkal kívánják növelni az ipari termelést. Fontos beruházásként jelenleg egy olajvezeték és egy cementmű épül, az előbbi egy vietnami kikötőbe vezet. Az ipar 70 százaléka jelenleg a fővárosban, Vientiane-ban összpontosul. Ezen a kedvezőtlen elosztáson a vidé­ki ipar fejlesztésével akarnak segíteni. g. i. Csehszlovákiában hónapok óta folyik a vita arról, hogy miképpen menjen vég­re a január elején meghirdetett gazda­sági átalakítás. A szaklapokból kiderül: az új gazda­sági mechanizmus alapjának továbbra is a tervgazdálkodást tekintik. A közgaz­dászok ugyanakkor óva intenek attól, hogy az állami terv a jövőben is a meg­szokott módon, a túlburjánzó mutatók­kal és tervlebontással készüljön. A Nővé Slovo című politikai, gazdasági és kultu­rális lapban például azt szorgalmazták, hogy állandó gazdasági feltételeket kell termteni, s egységes, minél kevesebb kötelező tervmutatót előíró kerettervet kell kidolgozni a mostani ötféle - nép- gazdasági, állami műszaki fejlesztési, ál­lami költségvetési, pénzügyi, valamint hitel - és árterv - helyett. Ugyancsak eb­ben a szlovák lapban írták meg: eddig a központ munkáját 80-90 százalékban az töltötte ki, hogy közvetlenül, operatí­ven beavatkozott a vállalatok életébe. A készülő, július 18-án vitára bocsátandó vállalati törvényben azt is jó lenne mel­lesleg megfogalmazni, mibe nem szól­hatnak bele a központi szervek - han­goztatják a szakemberek. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia Gazdasági Kutató Intézetének mun­katársai a Hospodárské Noviny című közgazdasági lap hasábjain leszögez­ték: semmi szükség az eddig is a direktív tervlebontásos gazdálkodás kiegészítő elemeként használt úgynevezett ellen­tervre. A vállalatok ugyanis maguk hatá­rozzák majd meg gazdasági tervüket, amelybe beépítik a központilag megkö­vetelt feladatokat is. Fölösleges a válla­lati eredmények központi, úgynevezett komplex elemzése is, mert a megtermelt tiszta nyereség éppen elég fokmérője lesz a vállalati tevékenységnek. Téma Csehszlovákiában az is, hogyan kell ér­telmezni a tiszta nyereség fogalmát. A legtöbben úgy vélik, azt nem lehet előre beleszámítani a termék árába, amint ko­rábban tették. A tiszta nyereség a szak­emberek szerint a ráfordítások és a vál­lalati haszon közötti különbség. A köz­gazdászok úgy vélik, ha a nyereséget előre meghatározzák, az nem fejezheti ki a vállalati gazdálkodás eredményét, s igen keveset árul majd el a termelés ha­tékonyságáról is. A csehszlovák szakemberek szerint az új rendszernek, a nyereséges gaz­dálkodás bevezetésének eladható ter­mékek gyártására kell ösztönöznie a vállalatokat. A szakmai közvélemény úgy ítéli meg, hogy a nyereség akkor válhat a hatékonyság mércéjévé, ha át­lagnyereséget, nyereségnormát állapí­tanak meg, s ehhez mérik az egyes vál­lalatok nyereségszintjét. Az árképzést illetően megoszlanak a vélemények. Eddig az árakat az adott termék átlagráfordításai alapján hatá­rozták meg. Nemrégiben Ivan Haluska miniszterhelyettes, a szövetségi árhiva­Odesszában élt az első európai? A föld felszíne alatt, 19 méteres mélységben, Odessza karsztbarlangi kata­kombáiban nyitják meg a Szovjetunió őslénytani múzeumát. Itt állítják ki annak a 42 állatfajnak a csontjait, amelyek mintegy 2,5 millió évvel ezelőtt a Fekete­tenger partvidékén éltek. A kutatók szerint 2,5 millió évvel ezelőtt, ezen a helyen föld alatti folyam ha­ladt keresztül, amely egybehordta a karsztüregekben elpusztult állatok csont­jait, majd agyaggal fedte be azokat. Ennek köszönhető, hogy meglehetősen jó állapotban konzerválódtak. A vörös agyag ugyanis légmentesen elzárta a csontokat, így épen maradtak a masztodonok, barlangi hiénák, kardfogú tigri­sek, tevék, struccok és más történelem előtti állatfajták csontvázai. A legérdekesebb, hogy egyes csontokon az emberi megmunkálás nyomaira bukkantak. Ha a kutatóknak sikerül hitelt érdemlően bebizonyítaniuk a leletek és a megmunkálás korának azonosságát, akkor az odesszai védett terület lesz Európában az ősember által legkorábban lakott hely. Jelenleg a spanyolorszá­gi Cartagena városé az elsőség. A cartagenai barlangban találták meg 1977- ben az első európai ősemberi település nyomait. A csehszlovák gazdasági reform egyik célja az export ösztönzése. Készül a tandemgép a külföldön felépítendő komplett cukorgyárhoz. Csehszlovákia: vita a reformról Úszó gázgyár Jamburgnak Tizenöt, egyenként 300 tonnás szu- perblokk-pontonból álló karaván indult útnak a szibériai Tobol folyón az Északi- Jeges-tenger partjai felé. Ezekből a blokkokból a sarkkörön túli Jamburg- ban szerelik össze az új komplex gáz- előkészítő berendezést. A jamburgi gáz- kondenzátum-lelőhely kitermelése már folyik. Az elmúlt év szeptemberében ké­szült el az első ilyen berendezés, üzem­be helyezésére kész a második is, a har­madik pedig már közlekedik a folyón „úszva”. Nyugat-Szibéria, esetünkben Tyu- meny számára alapvető fontosságú fel­adat az egységes blokkrendszerű épít­kezés alkalmazása. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetők a beruházási költségek, és komoly időmegtakarítás érhető el. A szuperblokkokat Tyumeny- ben zárt helyiségekben szerelik össze, majd a helyszínen az úsztatáSt követően csak a blokkok összekapcsolására ke­rül sor. Egy év alatt ezzel a módszerrel egy­szerre két kitermelés is megkezdhető, továbbá lehetővé válik a jamburgi gáz indítása a Szovjetunió európai területei­re. Ezzel párhuzamosan üzembeáll a Jamburg és a Szovjetunió nyugati hatá­ra közötti földgázvezeték is.

Next

/
Thumbnails
Contents