Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-10 / 187. szám
1987. augusztus 10. úrtÉPÜJSÁG 5 ♦ Y ^ & s* A JtL. j<6 _ Aki eddig herdálta tehetségét Szalontai: Arccal a nemzetközi szint felé Balogh László vezető edző és Kovács Vilmos edző az elmúlt években többször is figyelmembe ajánlották a már súlyemelőnek serdülőként is daliás Szalontai Tibort. Figyeltem éveken keresztül Szalon- tait. Különösebb technikai tökéletesség nélkül csak úgy őserőből emelet. Törvényszerűenrjöt- tek is a minősítések, kisebb-nagyobb eredmények. Ezekre különösebben nem tudtam rácsodálkozni, mert valahogy úgy éreztem, hogy Tibiből ez csak úgy jön. Adottságai révén megvillant, de hogy a tehetség átváltozik-e képességé az ő esetében, ezt a tavalyi évben már szakberkekben is megkérdőjelezték. A fiúk edzésén akarva-akaratlanul végignéztem néhányszor. A képzeletbeli edzői korbács, mint a lustaság ügyeletesén, rajta csattant. Az intrikák, a gúnyolódások leperegtek róla. Vagy talán mégsem... Tény, hogy az ifjúsági válogatott szakvezetője, az olimpiai bronzérmes Szalai György az év elején így gondolkodott: „110 kg - mi lenne, ha behívnám a keretbe a szekszárdi Szalontait. A csepeli Halásznak sem ártana, ha lenne egy vetélytársa”. Az ifjúsági Duna Kupán meg is kapta a bizonyítási lehetőséget: 150 kilót szakított és 180-at lökött, ami összetettben az előkelő negyedik helyet jelentette és lökésben pedig bronzérmes lett. Ez a helytállás már valamit sejtetett. Nevezetesen azt, hogy a bogyiszlói származású fiú rádöbbent: nagy luxus tovább herdálnia tehetségét. Megemelni naponta tonnákat, lezuhanyozni, leroskadni a padra, hazautazni, majd másnap újrakezdeni. És ottmaradni, a langyos, posványos szürke középszerűségben? - vetődhetett fel a mindössze huszadik évében járó fiúban. Folytatva a képzelgést: majdan felnőtt „öreg rókaként” úgy távozni a súlyemelő-dobogóról, hogy nagypapa koromra már azt is elfelejtsem, hogy súlyemelő voltam? A szemléletváltozás az iránta megnőtt bizalom eredménye, hogy helyet követelt magának az ifi vb-csapatban. Az eredmény sokak által ismert: az ösz- szevont korosztályos világ- és Euró- pa-bajnokságon hatodik lett, óriási nagy csatában győzte le fiatalabb riválisát a nagyon tehetséges Halászt.- 192,5 kilót kellett kilöknöm ahhoz, hogy beleférjek az első hatosba. Ezzel pont beértem Halászt az összetettben és most fordult elő először életemben, hogy könnyebb testsúlyommal előrébb végeztem - emlékezik vissza a belgrádi napokra. Látszatra úgy tűnik, nincs ennek különösebb jelentősége, nem oszt, nem szoroz, hogy hatodik vagy hetedik, de mégis. A felnőtt EB-t megjárt klubtársához, Ber- tus Gáborhoz hasonlóan neki is lényeges, hogy hat és nem hét. Mert az élsport új definíciója az ÁISH tolmácsolásában: Az EB-n és vb-n elért 1-6. helyezés. Balogh László vezető edző: „A siker értékét csak növeli, hogy Belgrádban - megkockáztatom a kijelentést - minden idők legnagyobb világbajnokságát rendezték. Szalontai újra együtt a többiekkel. Önmagában is tekintélyt parancsoló közel száztíz kilós súlya. De mégis tulajdonképpen Belgrád óta másak a gesztusok. Tovatűntek az edzőteremből a becsmérlő, gúnyolódó intrikák, megszűntek létezni „a nézd csak a nagy maflát” kezdetű mondatok. Helyette a Szalontai edz, készül és készül. Mert most már nemcsak ő, hanem környezete is elhiszi, hogy képes a 347,5 kilós összteljesítmény elérésére, és a bűvös 200 kilós lökésre a megye legerősebb embere. BÁLINT GY. Nyitott kapuk a kosárlabdában is Szupercsapat az olimpiára? Nincs még egy olyan csapatsportág hazánkban, amelyik hosszú ideje képes lenne olyan tartós sikereket elérni, mint a női kosárlabdázók. Az utóbbi két Európa-baj- nokságon bronzérmesek lettek, a moszkvai olimpián a negyedik helyig jutottak, Los Angelesben is szerepelhettek volna, hiszen a selejtezőből kivívták a továbbjutást. Meggyőző eredménysor, ami példázza: nem esetenkénti fellángolásról van szó. Ezért is reménykedhettünk tavaly egy csillogó világbajnoki szereplésben, ami ország- nak-világnak bizonyíthatta volna, hogy a magyar női kosárlabdázók a leg- jobbakkal is felveszik a versenyt. Ám a fellépés felemásra sikerült, csak a nyolcadik helyig jutott Killik László csapata a tizenkettes mezőnyben. Nem is annyira a helyezés, mint inkább a csapat játéka váltott ki elkeseredést. A háttérben meghúzódó okok még egy év elteltével is tanulságosak lehetnek, ezért is faggattuk először erről Killik László vezető edzőt, amikor Pakson edzőtáborozott a válogatott.- Először is szerintem nem kell szégyellnünk azt, ha valamiben - főleg csapatsportágban - a világon a nyolcadik legjobbak vagyunk. Ha minden csapat felkészülése tökéletesen sikerült volna, és a vb-n legjobb tudásuk szerint szerepelnek, akkor is lett volna tizenkettedik. Ezt sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, amikor számonkérésről van szó. Másrészt meg egyetlen kosáron múlott, hogy nem az ötödik helyen végeztünk. A kubaiak az utolsó pillanatban - egy vak tyúk is talál szemet - kosárral nyertek ellenünk. Az ötödik helyet pedig már talán senki sem emlegette volna, mint csalódást, és csak ilyen kévésén múlott.- A helyezésre ez lehet magyarázat, de a halvány játékra nem.- Sajnálatos esemény történt a világ- bajnokság előtt. A válogatott három kulcsembere - Boksay, Gellérné és Németh - már előzőleg engedélyt kapott arra, hogy külföldre szerződjön. A vb előtt néhány nappal az illetékesek bejelentették a lányoknak, hogy mégsem mehetnek külföldre. A hatást el lehet képzelni. És nemcsak hármójukat zavarta meg ez a fordulat, hanem az egész csapatot. Ez volt folyton a beszédtéma, a szakmai munka a háttérbe szorult. A világbajnokságon aztán az igyekezet görcsössé vált, ami magyarázat a vártnál gyengébb játékra. Aztán a vb után ismét megkeresték a játékosokat és tudtukra adták; szabad előttük az út, szerződhetnek külföldre.- A labdarúgóknál a külföldre szerződés többnyire jutalomút, a becsületes sportpályafutás elismerése, megjutalma- zása. Hogyan fest ez a kosárlabdázóknál?- Hiszek abban, hogy a válogatott kamatozhat a legjobbak külföldre szerződéséből. Németh Ági az olasz bajnokságban továbbfejlődhet, hiszen szinte minden mérkőzésen amerikai centerrel kell megküzdenie. Ő a magyarnál erősebb bajnokságba került. A nyugatnémet bajnokság, ahol Boksay játszik, a mienkével közel azonos színvonalú, és ott is játszanak amerikaiak. Gellérné Ausztriában szerepel, ahol a női kosárlabda jóval gyengébb, mint a magyar. A mutatott játékuk azt mutatja, hasznukra vált a profiélet. Elsősorban szemléletbeli változást érzek náluk. Azt nem mondhatom, hogy komolyabban veszik a munkát, mert ezen a téren eddig sem volt velük baj, de mintha érettebbek lennének. Kint megszokták: csak a játékkal kell törődni. Ezért is vagyok annak a híve, hogy aki megérdemli, azt el kell engedni profinak. Mégpedig már huszonnégy éves kortól, hiszen az nem igazán ösztönöz egy tizennyolc éves lányt, hogy majd harmincévesen kiengedik külföldre. Azt persze minden esetben szem előtt kell tartani, hogy csak olyan bajnokságba szerződhetnek, ahol a további fejlődésük biztosítva van.- A kapuk tágra nyitása nem vezetne a bajnokság színvonalának csökkenéséhez, ami a közönséget is távol tartaná a mérkőzésektől?- Nem. Labdarúgásból hozva a példát: szerintem akkor sem jártak többen bajnoki találkozókra, amikor még Détári itthon játszott, mint amennyien ezután fognak. A profiszerződés reménye szerintem nagyban ösztönözné a tehetségeket, amiből a magyar kosárlabda húzna hasznot.- Milyen eséllyel lép pályára a magyar válogatott az Európa-bajnokságon, és ami még fontosabb jövő nyáron az olimpiai selejtezőn?- Az Európa-bajnokság színvonala nagyon erős, hiszen a legtöbb jó csapat ezen a kontinensen van. Az utóbbi idők erőviszonyaihoz képest annyi változás történt, hogy a szovjet csapat egy lépéssel közelebb került a mezőnyhöz. Szem- jonova kiválásával már ők sem legyőzhe- tetlenek. Eddig velük szemben mindenki a biztos vereség tudatában állt ki. Most a legjobbak már felvehetik velük a versenyt. Ennek ellenére a szovjeteket tartom az eb esélyeseinek. Őket több egyforma tudású csapat követi, ide tartozik Bulgária, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Olaszország és Magyarország. Közülük kerülhetnek ki a dobogósok. Mi annyi hátránnyal indulunk, hogy nem számíthatok három stabil játékosra: Deákra, Körmendyre és Szöllősire. A jövő júniusi olimpiai selejtezőre viszont úgy tartom, összeállhat minden idők legjobb magyar női kosárlabda-válogatottja. Akkorra már biztosan számíthatok az előbb említett három játékosra. Olyan fiatalok is erősségei lehetnek annak a csapatnak, mint a már világbajnokságon is bizonyító Nagy Dóra, az Universiádén a magyar válogatott kimagaslóan legjobbja Balogh, vagy Bakai, aki még nincs tizennyolc éves, de bizonyosan fényes páylafutás áll előtte. Az olimpiai selejtezőre, és ha minden jól megy az olimpiára kialakul egy olyan keret, amelyből bárkit küldök pályára nem gyengül meg a csapat. (Pi) Pombóvárí VMSE Régi fiúk új edzővel Az Adidas az olimpiai ötpróbáért Dombóvári Spartacus Készülnek a tekézők A Dombóvári Spartacus NB l-es férficsapata július 27-től megkezdte felkészülését az 1987-88-as bajnoki évadra Szűcs István edző irányításával. Egy hétig napközis rendszerben délelőtt a városi ifjúsági sporttelepen erőnléti és állóké- pességi edzést tartottak, délutánonként a tekepályán folytatták felkészülésüket. A tíztagú keretben az utánpótlás-nevelés érdekében három ifjúsági játékos is megtalálható. Együtt készül a többiekkel Berta, Barna, Fülöp Csaba és Lukács Gábor. A bajnokság őszi első fordulója szeptember 12-én lesz, amikor a Dombóvári Spartacus a Szombathelyi Spar- tacussal mérkőzik. Autósport Ficza dobogóközeiben végzett Nemrég rendezték meg a Heves megyei Gyöngyös és Parádsasvár térségében az Alpok-Duna Kupa mátrai autós hegyi versenyét. A kétnapos erőpróbán a különböző géposztályokban olyan nagy nevek is rajthoz álltak, mint például az osztrák Walter Pedrazza vagy a magyar Kesjár Csaba. A117 induló között volta szekszárdi Ficza Ferenc is, aki a Pécsi MHSZ színeit képviselve remek teljesítménnyel ért el ötödik helyezést az 1300 köbcentiméteres kategóriában. Mozgalmas hetek teltek el mostanában a vasutascsapat háza táján. Az egyesület vezetése és Bőzsöny János közös megegyezéssel szerződést bontott. A távozás oka, amint az Tamási Zoltán ügyvezető elnöktől megtudtuk: edzőként ritkán adatik az a lehetőség, hogy szakmailag egy olyan csapathoz kerüljön, ahol minden bizonnyal nagyon rövid idő alatt NB ll-es feltételek között dolgozik majd. Egyébként a bajnokságot nyert Mohácsnál folytatja tevékenységét. A DVMSE vezetése augusztus 1 -el Tresch Ferencet bízta meg a vezető edzői teendők ellátásával. Megoldódott az ifjúsági csapat edzői kérdése is, a jövőben Iván József foglalkozik a fiatalokkal, de természetesen továbbra is játszik a felnőtteknél. A volt csapatkapitány Nagy B. mellett Varga is úgy döntött, hogy abbahagyja az aktív játékot, Csanádi pedig hamarosan sorkatonai szolgálatra vonul be. Jelenleg egyedül a Dombóvári Vasasból érkezett Zsúró átigazolása konkretizálódott, a saját nevelésű Pászti visszaigazolása Fonyódról még függőben van. A csapatkapitányi szalagot az őszi új bajnokságban Banai Ferenc viseli: „Úgy érzem, hogy azt a helyezést, amit az előző bajnokságban elértünk, meg tudjuk ismételni, sőt ha minden „összejönne” még jobb pozíciót érthetnék el. Elsősorban arra alapozom optimizmusomat, hogy az új edzőnél mindenki bizonyítani akar, én magam is, hiszen szeretném - a tavaszihoz hasonlóan - ősszel is folytatni jó teljesítményemet. _ r _ A magyar tömegsport helyzetéért sokan és régóta aggódunk. Az olimpiai ötpróba újraélesztése azonban végre reménnyel tölt el. A sok éven át tartó állami támogatás apadni látszott és félő volt, ha nem találnak az illetékesek szponzort, akkor hazánk talán legsikeresebb tömegsportakciója végső sorvadásának lehettünk volna tanúi. E méltán népszerű mozgalomnak több tízezres tábora fellélegezhet, ugyanis nemrégiben a franciaországi Landers- heimben irta alá a kölcsönös előnyökkel járó szerződést Pongrácz Antal, az ÁISH általános elnökhelyettese és John P. Boutler az Adidas vezérigazgatója. Természetesen a világhírű sportszer- gyártó cég és az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal által megkötött együttműködési megállapodás elsősorban azért született meg (helyesebben újul meg időről időre), mert az Adidas kiváló reklámnak tartja, ha magyar nemzetközi szintű versenyzők viselik sportfelszereléseiket. Voltaképpen az 1972-es müncheni olimpián pompáztak először a háromcsíkos Adidas holmikban egységesen válogatottjaink, így immáron tizenöt esztendeje jelentős összeget takaríthatott meg a sportvezetés és fordíthatott más célokra. Tehát a jövőben is a híres Adidas felszerelésekben szerepelnek majd a magyar válogatott sportolók a nemzetközi versenyeken. Úgy gondolom éppen emiatt nagy megtiszteltetésnek és elismerésnek tekinthetjük a jelenlegi szerződésnek azt a pontját, amely újdonság erejével hatott. Ugyanis a sportszergyártó cég magyarországi vegyes vállalatán keresztül magára vállalta a magyar tömegsport szponzorálását. Sőt a tervezett 800 ezer forinttal szemben az Adidas- Budapest Kft 2 millió forinttal járul hozzá az olimpiai ötpróba sikeréhez, úgy hogy az ötpróbát teljesítőket jutalmazza. Újszerű lesz ez a jutalmazás, mivel az Adidas „csak” vásárlási kedvezményt tud nyújtani. Az eddig lebonyolított próbák azt bizonyítják, ezt a ciklust mégis legalább annyian fogják teljesíteni, mint az előzőt, noha azzal mindenképpen egyetérthetünk: az egyedi és jellegzetes sportfelszerelések, mint a piros-fehér- zöld színekkel ékesített melegítők, vagya mutatós széldzsekik jobban ösztönözték indulásra a tömegsport szerelmeseit. E sorok írója évekkel ezelőtt kapcsolódott be az olimpiai ötpróba akcióba és mintegy harmincszor teljesítette a téli túra, a kerékpár, a futás, a vízi túra és az úszás távjait. így tapasztalatból tudja, hogy a hazai tömegsport támogatását minden eszközzel növelni kell, hiszen a próbák eléggé költségesek. Ez utóbbival tisztában van az Adidas is, éppen ezért megígérték a tárgyaláson, ha a következő években a korlátozott felelősségiek társasága anyagilag megerősödik, úgy növelni fogják a hazai tömegsport támogatását. ERDŐS PÁL ATTILA Killik László a profik egyikét, Gellérnét okítja Mérkőzésszerű játék a Dombóvári VMSE egyik edzésének végén
