Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

4 Képújság 1987. augusztus 10. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e a kukoricapénz? Ezzel a kérdéssel kezdi levelét Hor­váth Istvánné nagydorogi olvasónk. Férje termelőszövetkezeti nyugdíjas volt, két éve halt meg. Amíg férje élt, mindig megkapták a terményt, vagy a pénzt A tsz-elnök most arra hivatko­zik, hogy mivel a házhoz tartozó földet eladta, így a háztáji juttatásra nem jo­gosult Ezt a választ adta Barsi Mihály, a Tol­na Megyei Mezőgazdasági Szövetke­zetek Szövetsége titkára is, aki a követ­kező jogszabályokkal indokolt:- A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. r. 78. § (1) bekezdése értelmé­ben háztáji földhasználatra, termény­juttatásra jogosult tag halálát követően a vele együtt élt házastársa a termelő­szövetkezettől 3000 négyzetmétert meg nem haladó földhasználatra, vagy ennek megfelelő terményben juttatásra jogosult, amennyiben személyi tulaj­donban vagy használatában nincs ilyen mértékű föld. A kölesdi termelőszövetkezet nyil­vántartása szerint a levélíró tulajdoná­ban Borjádon egy hektár 1879 négy­zetméter területű föld van. A hivatakozott rendelet 82. § (1) be­kezdése szerint, ha a személyi tulaj­donban lévő földet a tag elidegeníti, a termelőszövetkezettől nem kaphat új háztáji földet. Gyakori ivóvízhiány, nyomáscsökkenés - csőtörés miatt „Szeretném megtudni, hogy a Mar­tos Flóra utcában miért olyan gyakori a vízhiány? Több esetben érdeklőd­tünk a vízműnél, ahol csőtörésre hivat­koztak. Ugyanakkor a Kilián utca sar­Telefonszámunk: 16-211 kán lévő közkúton mindig van víz. Fő­zéshez, mosakodáshoz kénytelenek vagyunk onnan kannázni” - írja Répás Román szekszárdi olvasónk. A következőket válaszolta dr. Király Ernő, a Tolna Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatója:- Az ügyeleti napló és a javítási napló bejegyzése alapján megállapítható, hogy az alábbi napokon nem volt víz a Martos Flóra utcában, illetve a Jobb- Parászta rész felső zónájában: május 9-én csőtörés volt a Jelky és az elöhe- gyi medence közötti szakaszon, július 8-án a gázvezetéképítők elvágták az Ezerjó u. 45. bekötővezetékét és a főve­zetéket elzárták. Július 20-án a Zápor utcai közműáthelyezés miatt, 22-én az Ezerjú utca 16. előtt, 25-én a Zápor ut­cában, augusztus 1 -én az Előhegy u. 6. előtt csőtörés miatt történt a lezárás. A hirtelen nyomásváltozást és a gya­kori csőtörést a területet ellátó össze­kötő vezeték szűk kereztmetszete, illet­ve a tárolómedence nagy távolsága okozhatja. A nyári csúcsidőben jelent­kező ellátási zavarok teljes megszűné­se a Jobb-Parásztán megépítésre ke­rülő 500 köbméteres medence üzem­be helyezése után várható. A medence kivitelezése ez évben kezdődik és vár­hatóan 1988 nyarára üzembe helyez­zük. Mikor számít be a nyugdíjba? Bonyhádról kaptunk egy tanácskérő levelet: ....adminisztratív munkakör­b en dolgozunk, munkaidő után fizikai munkát - takarítást - vállaltunk. A probléma az, hogy az ebből származó bér később nem számít be a nyugdíj­ba. Pár évünk van vissza, szeretnénk, ha ez a dolog megoldható lenne.” Dr. Deák Konrád adott tájékoztatást:- A társadalombiztosításról szóló tör­vény szerint: „A nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, vala­mint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igény­lőre legkedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás keretében elért ke­reset havi átlaga alapján kell megállapí­tani.” Kimondja a törvény azt is, hogy a Minisztertanács ettől eltérően is rendel­kezhet. Nos, a Minisztertanács akként rendelkezett, hogy ha az igénylőnek a főfoglalkozás keretében betöltött mun­kakörére a munkajogi szabályok köte­lező munkaidőt nem határoznak meg és az ebből származó keresete havonta egy meghatározott öszszegnél keve­sebb, a mellékfoglalkozásból származó kereset legfeljebb olyan összegben ve­hető figyelembe, amilyen összeg a fő- foglalkozásból származó keresetet havi meghatározott összegre kerekíti, illetve egészíti ki. A vonatkozó SZOT-szabályzat sze­rint pedig, ha a mellékfoglalkozás kere­tében betöltött munkakörre a munkajo­gi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozták meg, a mellékfoglalkozás­ból származó keresetből legfeljebb any- nyiszor havi meghatározott összegű fo­rintot lehet számításba venni, ahány óra a főfoglalkozás szerinti munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti. A levél szerint a munkaügyi vezetőnél megfelelő intézkedést elérni nem tud­tak. Ezt figyelembe véve: a körülmé­nyek pontos és részletes ismertetése mellett - forduljanak a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság Tolna Megyei Igazgatóságához. Ml VÁLASZOLUNK Az elmúlt héten nem jelent meg olyan új jogszabály, amely a dolgozók széles kö­rét közvetlenül értintené, így ez alkalommal néhány olyan irányelvről, útmutatásról adunk tájékoztatást, amely - álláspon­tunk szerint - többek érdeklődésére tart­hat számot, esetleg csupán kíváncsisá­got elégít ki. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnö­kének 1/1987. (IV. 23.) ÁISH számú ren­delkezésének melléklete például a játék­vezetőket (versenybírákat) az alapfokú diáksportversenyeken megillető díjakat tünteti fel, s csupán példálózva említjük meg, hogy az ilyen versenyeken a labda­rúgás sportágban a játékvezető minősí­tésétől függetlenül a játékvezető részére 100, a partjelző részére 70 Ft fizethető. Kimondja azonban ez a rendelkezés azt is, hogy a sportszervezet a diákspor­tot - a verseny- és élsport érdekeinek fi­gyelembevétele mellett - elsősorban sportlétesítményeinek és sporteszközei­nek a diáksport céljaira történő rendel­kezésre bocsátásával segítse. Figyelmet érdemel az a rendelkezés is, amely sze­rint a sportszervezet és a diáksportszer­vezet a) diáksportvezető, b) diák (gyalo­gos vagy vízi)-túravezető és c) diákjáték­vezető (-versenybíró) képzést szervez­het. A honvédelmi miniszter 10/1987. HM számú irányelve a polgári védelmi köte­lezettség teljesítéséről szól. Utal az irány­elv arra a jogszabályra, amely szerint a polgári védelmi kiképzést munkaidőn kí­vül kell megtartani, s annak munkaidő­ben történő megtartására csak a mun­káltató hozzájárulásával és csak kivéte­lesen kerülhet sor. Az irányelv szerint a polgári védelem államigazgatási vezetői­nek meg kell teremteniük a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az állampolgá­rok a polgári védelmi megjelenési és be­jelentési kötelezettségüket munkaidőn kívül teljesíthessék, felhívja a figyelmet a felesleges adatszolgáltatás megszünte­tésére és arra, hogy a szükséges adato­kat lehetőleg az állampolgárok közremű­ködése nélkül kell beszerezni. Az iskola- tanácsok megalakításához és működé­séhez adott ki útmutatót a művelődési miniszter és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa titkára, amely útmutatóból kiemelkedőnek tartjuk, hogy az iskolata­nács nincs alárendelve sem az iskola ve­zetőjének, sem a helyi közigazgatásnak, ugyanakkor az iskolatanács által gyako­roltjogkörök sem az igazgató személyes vezetői felelősségét, sem pedig az iskola szakmai önállóságát nem korlátozzák, az útmutató is fontosnak tartja, hogy az álta­lános felügyeletet ellátó tanácsi szak- igazgatási szervek és az iskolákkal folya­matos kapcsolatot tartó pedagógiai ta­nácsadók figyelemmel kisérjék és támo­gassák az iskolatanácsok működését. A hivatkozott rendelkezés, jogi irány- mutatás, útmutató a Művelődési Közlöny idei 10. számában olvasható. A Munka­ügyi Közlöny idei 8. számában olvasható az egészségügy-miniszter utasítása a másodállás, mellékfoglalkozás és mun­kavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló jogszabály végrehajtásáról. Mivel az uta­sítás hatálya lényegében az egészség- ügyi dolgozókra terjed ki, annak részle­tesebb ismertetését itt mellőzzük, s csu­pán figyelemfelhívásként utalunk rá. Dr. Deák Konrád Háromezer éves bor Kínában háromezer éves, a Sang-di- nasztia korából származó italra bukkan­tak, melyről feltételezik, hogy bor - jelen­tette az angol nyelvű China Daily. A tudósok megvizsgálták a likőrszerü italt, melyre egy Henan tartománybeli sír­ban, egy lezárt bronzedényben bukkan­tak. A vizsgálatok első eredménye: az ős­régi anyagban még van alkohol. Társadalombiztosítási tanácsadó A nyugdíj összegét befolyásoló tényezők I. Szolgálati idő Az öregségi nyugdíj mértéke közvetle­nül és szorosan a munkában töltött idő tartamához igazodik. A biztosított annál nagyobb nyugdíjra tarthat igényt, minél hosszabb ideig dolgozott. Öregségi nyugdíjhoz a jelenlegi szabályok szerint legkevesebb 10 év szolgálati idő szüksé­ges (ez esetben az átlagkereset 33 szá­zaléka a nyugdíj). A nyugdíj mértéke 42 év szolgálati időtartamig növekszik (75 százalékig), 42 év feletti idő a nyugdíj mértékét már nem emeli. Általános szabályok alapján: szolgálati időként számításba kell venni a munkavi­szonyban, ipari szövetkezeti tagsági, me­zőgazdasági szövetkezeti tagsági vi­szonyban, szakmunkástanulóként, be­dolgozóként, alkalmi fizikai munkát vég­zőként eltöltött időt. Speciális szabályok érvényesek: a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő beszámításánál, mert meghatározott munkaegység, illetve munkanap teljesí­tése szükséges; - a bedolgozói időknél a biztosítási bérhatár elérése; - a társada­lombiztosítás egyes ellátásaira jogosul­tak körénél a társadalombiztosítási járu­lék megfizetése a szolgálati időként tör­ténő beszámítás feltétele. Egyes ellátá­sokra jogosultak a kisiparosok, magán- kereskedők, gazdasági munkaközössé­gi tagok, valamint kisiparos, magánke­reskedő, gmk-tag segítő házastársa stb. Az említett körben csak annyi idővel sze­rezhetnek jogosultságot, amennyi időre a járulékot megfizetik, (kisiparos legko­rábban 1962. január 1-től, magánkeres­kedő 1970. január 1-től). Szolgálati idő­ként a biztosítási idő naptári tartamát kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy naponta hány órát dolgozott valaki napi 4, vagy 6, vagy 8 órában foglalkoz­tatták. Ha a dolgozót csak meghatározott napokon foglalkoztatják, akkor szolgálati időként csak a munkában töltött napok számíthatók be. Az így beszámított napok összegének 365 nappal osztott értéke adja a nyugdíjnál figyelembe vehető évek számát. Gondot okoz a nyugdíj megálla­pításánál, ha a szolgálati időben folya­matosan öt évnél hosszabb megszakítás van. A megszakítást megelőző idő csak akkor számítható be, ha a megszakítást követően legalább öt év figyelembe ve­hető idő igazolt. Kedvező rendelkezés vi­szont az, hogy nem számít megszakítás­nak az az idő, amely alatt a dolgozó rok­kantsági nyugdíjban részesült, vagy kór­házi ápolás alatt állt. A szolgálati idő beszámítási módja- Elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján igazolt idő.- Bizonyítható még munkakönyvvel, egykori okirattal, például segédlevéllel, a munkáltató eredeti nyilvántartása alap­ján kiállított igazolással, vagy hitelt ér­demlő egyéb módon. Ebbe a bizonyítási körbe tartozik a tanúk nyilvántartásával történő bizonyítási mód is. Bizonyításra elsősorban a volt munkatársi tanú nyilat­kozata alkalmas, hiszen a munkatárs tud nyilatkozni a végzett munka mennyi­ségéről, időtartamáról, bérezésről stb. Vannak olyan munkában töltött idők, amelyeknél a jogszabály előírja a kizáró­lagos okirati bizonyítást. A nyugdíjhoz beszámítható szolgálati idők tisztázására a nyugdíjkorhatár betöltése előtt egy év­vel van lehetőség. A kérelem előkészíté­se munkáltatói feladat. A 13/1985. ME sz. rendelet 6. §-a szerint a munkáltató a dolgozó által aláírt nyomtatványon köte­les kérni a szolgálati idők kiszámítását. Az igazgatóság a közölt adatok alapján tisztázza a beszámítható időket és erről a kérelmezőt és a munkáltatót határozat­ban értesíti, melyben a jogorvoslati lehe­tőségről is tájékoztatást ad. Ezzel a munkaviszony megszűnésekor a nyugdíj gyorsabban elbírálható, és rö- videbb lesz az az idő, amikor a nyugdíjas az első nyugdíját kézhez kapja. FÖLDESI JÓZSEFNÉ a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője A Csillag, a sár, meg a cigány A lovakkal mindig történik valami. Itt van például a tízéves pej, sodrott és kanca. Nem átalkodott otthagyni elkötőit a Hidaspetre dűlőnél és elin­dult hazafelé, Szekszárd irányába, a hatos számú főúton. A ló szaladt, trappolt, s a Sió csár­dánál odaállt a parkoló szélére, aminthogy kétnaponta is odaállt, amikor gazdája megállt, hogy a zöld kaszálása okozta fáradalmait kipi­henje. Szóval a ló ott állt, s ott érte utol a gazdája, aki személygépko­csival követte, majd időnként kiugrott az autóból, hogy elfogja a Csillagot. Ám Csillag nyakára, mint mondot­tam, a Sió csárda parkolójának szé­lén sikerült csak feltenni a gazda nadrágszíját, merthogy szerszám sem volt rajta. Ezt a lovat ellopták. Fényes nappal, tizenegy órakor kötötték el a tanyá­tól. A gazda, miután osztott munka­időben dolgozik, kiment délben, hogy adjon a jószágoknak, a borjúk­nak, a tehénnek, a disznóknak vizet, látta ám, hogy Csillagnak, a kocsi­nak, a szerszámnak hűlt a helye. A közelben dolgozó útépítő mun­kások egy üveg bor láttán már emlé­keztek rá, hogy miféle ember hajtot­ta, dupla gyeplővel a könnyű fogatot, ami szépen trappolt el előttük. Aztán akadt egy cigány, aki azt mondta, hogy ő talán tudja merre ment a fo­gat. Kapott egy jól futó biciklit és ennek érdeme, hogy a ló elszabadult Hidaspetrén. Akkor már a stábban volt egy rendőr nyomozó is, meg mi, érdek nélküli érdekeltek. No, elég az eléghez, a Sió csárdánál utolér­tük a lovat, azt a szép pej kancát, amelyik tíz­éves és jó állapotban van, amiért a múlt heti vásáron ötvenezer fo­rintot ígértek. Azám, de hol a szerszám? Esik az eső, sárban caplatunk, minden ál­talunk ismert helyen - nincsen kocsi. Pedig a kocsi a gumikerekes, jól futó. Amint a köl- csönbiciklis cigány mondja, menjünk a bozótba. A gazba. Nin­csen út, sem rendezett terep, percek alatt ha­sig sárosán megyünk a kocsi után, mert mondtam, hogy a lovat már megfogtuk. Bele­bukunk néhány viz- mosta árokba. Hiába a csizma, hasig ér a sár. Jön ismét a sárten­gerből a biciklit kapott cigány, aki végered­ményben magadta a ló iránti instrukciót, a ke­rékpár azonban eltűnt. Ellopták. No, a ló ott áll a barátom nadrágszíja fogságában. Hol a kocsi? Fátyolszerű információ: ott a bozótban. Ott van a könnyű já­ratú kocsi. Elébe állunk, vonszoljuk kifelé az embermagasságú gazból. Azonban hol a lószerszám? Az in­formációt könnyen tudjuk nyomon követni, mert kétkerekű járművet húz egy nem napon bámult ember, aki fölrakná rá a lótól megszabadított szerszámot, de az most mára csíkos autóba kerül. így tehát a lakosság, a tulajdonos fél nap alatt földerítette a lótolvajokat. PÁLKOVÁCS JENŐ A Csillag ismét az istállóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents