Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

1987. augusztus 8. 2 ^fePÜJSÄG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Chissano, Mozambik elnöke Moszkvában tárgyal, fogadta őt Mihail Gorbacsov is - Az amerikai elnök külön megbízottja Hanoiban humanitárius kérdésekben megálla­podásra jutott a vietnami külügyminiszterrel - Az izraeli meg­szálló hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el a Gazai övezet­ben egy merénylet után, amely a helyi izraeli csendűrség parancsnokának életébe került - Arafat Új-Delhibe érkezett, itt Radzsiv Gandhi miniszterelnök fogdta. Kedd: Julij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes be­fejezte teheráni tárgyalásait - Megkezdődött a Hormuzi-szo- ros közelében az irániak „mártíromság” fedőnevű hadgya­korlata - Rafszandzsani iráni parlamenti elnök egy interjúban bűnrészességgel vádolta Washingtont a mekkai vérfürdő ki­robbantásában - Weinberger amerikai és Wörner nyugatné­met hadügyminiszter megállapodott rakétaelháritó rakéták közös gyártásáról. Szerda: Reagan elnök rendezési tervet terjesztett elő a kö­zép-amerikai válságban - Nicaraguái részről elfogadhatatla- noknak minősítették a washingtoni feltételeket - Vita Párizs­ban arról, hogy Franciaország részt vesz-e az iraki atomerő­mű újjáépítésében - Ro Te vu lett a dél-koreai kormánypárt vezetője - Megkezdték fegyvereik beszolgáltatását a tamil el­lenállók. Csütörtök: Sevardnadze szovjet külügyminiszter Genfben, a leszerelési konferencián a vegyi fegyverek teljes betiltásá­nak lehetőségéről beszélt - A francia kormány felszólította az ország olajvállalatait, ne vásároljanak iráni olajat - A dél-ko­reai ellenzék megegyezett a közelgő elnökválasztáson közös jelölt indításában - Egy nappal meghosszabbították az iráni haditengerészeti gyakorlatot a Hormuzi-szorosnál. Péntek: Sevardnadze Genfben találkozott az amerikai tár­gyalóküldöttség vezetőjével - Guatemalavárosban a közép­amerikai államfők csúcstalálkozóján az Arias-tervről tárgyal­tak, de nem lett vita tárgya a Reagan-terv - Jugoszláviában a kormány maximálta a kenyér árát, amely a búza árának sza­baddá tétele után magasba szökött - Bonni kísérlet a CDU és az SDU viszályának rendezése, amely amiatt robbant ki,hogy Blüm CDU-miniszter 14 chilei halálra ítélt NSZK-beli befoga­dása mellett foglalt állást. Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter (balról a máso­dik) Hanoiban John Vessey nyugalmazott tábornokkal, Rea­gan amerikai elnök különmegbizottjával (jobbról a máso­dik) tárgyal a vietnami háborúban eltűnt 1776 amerikai ka­tonának, illetve maradványainak felkutatásáról és a kétfélét érintő más humanitárius kérdésekről A hét fő kérdése Mi húzódik meg a Perzsa- vagy Arab-öböl térségében ki­alakult feszültség mögött? Korunk nincs híján a bonyolult, ellentmondásos helyzetek­nek: az öböl térségében kialakult feszültség hátterében is megannyi érdek ütközik, ráadásul be nem vallott, gyakran el is titkolt érdekek! És jelentkeznek irreális, irracionális szán­dékok és cselekedetek, mert például mi másnak lehetne ne­vezni azt, hogy Irán - amely hetedik éve hadban áll Irakkal - a háborúja kellős közepén tengerészeti hadgyakorlatot tart! Persze, a tengeri hadviselés látszata is elég ahhoz, hogy a haditengerészet fontosságát sugallja az adófizetőknek. Pedig az igazi katonai szakértők már réges-rég túlhaladottnak tart­ják az atomkorszakban nagy-nagy flotta, sok-sok repülőgép­hordozó és csatahajó hadrendben maradását. Viszont az igen költséges hadihajók megrendelése zsíros üzletet jelent a különben válságágazattá lett hajóiparnak. Az USA-ban hihe­tetlen drágán helyreállítottak még második világháborús csa­tahajókat is, ezeket most az Öböl felé vezényelték... A francia flotta egységei szintén kifutottak Toulon kikötőjéből, ez pedig olyan közhangulatot teremt Párizsban, amely kedvez a „Charles de Gaulle” repülőgéphordozó megépítéséhez. Pe­dig az - a sajtó számitgatása szerint - 60 milliárd frankba ke­rülne. Ugyanígy érdekes, hogy az Öböl-válság az óriás tartályha­jók szükségességét bizonyítja. Nemde a „szuper-tankerek” megvédése fizetödik ki igazán? Viszont az olajválság kezdete óta az a vélemény alakult ki, hogy az ilyen monstrumok való­jában fölöslegessé váltak, legtöbbjük kihasználatlan áll a ki­kötőkben. Amit pedig ezek a hajók szállítanak: az olajat termelőknek szintén érdekében áll, hogy a feszültség nyomán ismét drá­guljon a „fekete arany”. Texastól Iránig mindenütt hasznot húzhatnak az olaj árfolyamának emelkedéséből. Az olaj rá­adásul azáltal is értékesebbé válhatik, hogy a dollár kereset­tebb lett. Sokan menedékvalutának tekintik a „zöldhasú bankót”, annak árfolyama így a tőzsdéken szintén emelkedik. Természetesen a politikai szempontok is meghatározók. Az iráni rendszer maga mögé akarja felsorakoztatni a töme­geket, amikor azt állítja, hogy a mekkai vérfürdőt az amerikai imperializmussal szövetkezet szaúd-arábiai feudális rezsim tudatosan szervezte meg... Az érem másik oldala viszont az, hogy Rijadban csakúgy, mint Washingtonban, Párizsban vagy éppenséggel az úgynevezett „mérsékelt" arab orszá­Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter felszólal a genfi leszerelési értekezleten. Mellette jobbra a brit és az amerikai küldöttség vezetője. (Telefotó) gokban (Marokkótól Egyiptomig) Irán ellen lehet hangolni a közvéleményt a teheráni fenyegetőzések hallatán. Nem szabad elfelejteni, hogy az USA politikai élete és saj­tója még mindig az „Iran-Gate” botrányt visszhangozza. Az pedig azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok titokban fegyvereket adott el Iránnak. Ha most Washingtonban kemé­nyen Irán-ellenes magatartást tanúsítanak, akkor feledtetni remélik a korábbi furcsa üzletet. Az is érthető, hogy a Fehér Háznak és a Pentagonnak érdeke maga mellé állítani a szö­vetségeseket Londontól Rómáig. Az amerikai diplomácia nagy nyomást fejt ki rájuk. A világ az olyan javaslatok megvalósulásáért szurkol, ame­lyek az Öbölből minden ország hadihajóit távoltartanák, s a- melyek a konfliktus középpontjában álló, oktalan, de véres iraki-iráni háborúnak is véget tudnának vetni. ENSZ-felhívá- sok és szovjet kezdeményezések egyformán ebbe az irányba hatnak. A hét visszatérő kérdése: Elmozdulhat-e a holtpontról Közép-Amerika válsága? Egy régvárt és egy váratlan esemény együttesen teszi jo­gossá a kérdést: a közép-amerikai országok államfői korábbi megállapodások alapján e hét másodikfelére voltak hivatalo­sak Guatemalavárosba, hogy megvitassák a costa rica-i el­nök, Arias béketervét, viszont megeleptésszerűen Washing­tonban Reagan elnök is előállt egy új rendezési tervvel. Emlékezetes, hogy még február 15-én hangzott el Arias ja­vaslata: Közép-Amerikában léptessenek életbe tűzszünetet, a külföldi kormányok szüntessék be az illegális fegyvere cso­portok támogatását, minden országban kezdődjék párbe­széd a kormány és az ellenzék között. Az Arias-terv előirá­nyozta a külföldi csapatok kivonását is a közép-amerikai országokból. Nos, a Fehér Házban más feltételeket fogalmaztak meg. Reagan elnök azt követeli Nicaraguától, hogy kapjanak am­nesztiát az ellenforradalmárok, képviselőik jussanak szerep­hez a politikai életben, rendezzenek választásokat, amelye­ken a kontrák vezetői is indulhatnak. Cserébe csak annyit ígért, hogy ez esetben az amerikai kormányzat hajlandó más országokkal együtt Nicaraguával is leülni a tárgyalóasztal­hoz. A managuai válasz nem késett soká. Nicaragua ebbe nem mehet bele, viszont kész azonnali kétoldalú tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, az ellenforradalmárok nyílt támogatójá­val. A washingtoni viszontválasz sem váratott magára: nem. A Reagan-terv váratlan előterjesztése az amerikai politikai helyzet ismerői szerint azt szolgálta, hogy a két hónap múlva esedékes kongresszusi döntéshez előkészítse a talajt: akkor akar a kormányzat újabb másfél évre 150 millió dollár segélyt megszavaztatni a kontráknak. S persze a guatemalavárosi csúcstalálkozó lefolyására is hatással kívánt lenne az USA, amely az ott összegyűlt államfők között szövetségesekre is számíthat. PÁLFY JÓZSEF Az Öböl menti válság az arany- és olajárak növekedését váltotta ki a nyugati tőzsdéken. Az AP amerikai hírügy­nökség itt közölt grafikonja szerint az olaj hordónkénti ára (159 I.) 21 dollárra emelkedett. Az olajár 1986. januárja óta nem volt ilyen magas. Mozambik és Dél-Afrika közös bizottságot állít fel Mozambik és Dél-Afrika vegyes bizott­ságot állít fel kétoldalú kapcsolataik problémáinak megvitatására - erről dön­tött csütörtökön a két ország Fokváros­ban tárgyaló küldöttsége. A bizottság el­ső ülésének időpontját nem határozták meg. Dél-afrikai források szerint a Jacinto Veloso mozambiki együttműködési mi­niszter és a Roeloff („Pik") Botha dél-afri­kai külügyminiszter vezette tárgyaló kül­döttségek megállapodtak arról is, hogy megvitatják: ki a felelős a múlt havi mo­zambiki mészárlásért, amelynek mintegy 400 ember esett áldozatául. A mozambiki delegáció vezetője viszont cáfolta, hogy ezt megvitatták volna, s annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a kérdést a vegyes bizottságnak kell majd tanulmá­nyoznia. A két ország közt jó ideje állandó a fe­szültség. Ez abból ered, hogy Maputo szerint Dél-Afrika támogatja a mozambiki kormány ellen harcoló jobboldali Rena- mót, s ezzel megsérti a két ország közti 1984-es meg nem támadási egyez­ményt. Pretória ugyanakkor az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak nyújtott mo­zambiki támogatást nehezményezi. Mozambik és Dél-Afrika között ez volt az első kormányszintű kapcsolatfelvétel Samora Machel elnök kilenc hónappal ezelőtt bekövetkezett tragikus halála óta. Dr. Gale nyilatkozata A csernobili baleset orvosi tanulságai A csernobili atomerőmű-baleset bebi­zonyította, hogy a sugárfertőzött szemé­lyeket hatékonyabban lehet gyógyítani, mint korábban hitték - írja az amerikai orvosi szövetség Chicagóban megjelenő hetilapjának pénteki számában dr. Ro­bert Gale neves amerikai csontvelő-spe­cialista. Gale - mint emlékezetes - részt vett a csernobili baleset sérültjeinek gyó­gyításában, s több sikeres műtétet hajtott végre. Gale a UPI amerikai hírügynökségnek adott telefoninterjújában kifejtette: Cser­nobil felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőmüvek építésével és működteté­sével kapcsolatban nemzetközi összefo­gásra van szükség, mert bárhol követ­kezzék is be baleset, mindenütt érezteti majd hatását. A csernobili baleset orvosi tanulságai közé tartozik az is, hogy az emberi szer­vezet nagyobb adag sugárzást bír el, mint várták. A tudósok korábban azt hit­ték, hogy 450 rád értékű sugárdózis az emberek 50 százalékára nézve halálos. Csernobilban néhányan 600 rád sugár­zást is túléltek, s Gale szerint megfelelő orvosi kezelés esetén a szervezet akár 800 rád terhelés után is felépülhet. (A „rád” az egységnyi anyagra sugárzással átvitt energia mértékegysége. A röntgen- készülékkel végrehajtott mellkasátvilágí­táskor kb. 1 /50 rád sugárzás éri a szer­vezetet.) A csernobili baleset következményeit orvosi szempontból összegezve dr. Gale megállapítja: 31 ember halt meg a sze­rencsétlenség után, s mintegy 500 em­bert kellett kórházba szállítani. A sérültek 90 százaléka ma már jól van. A túlélési arány azért ilyen kedvező, mert sikerült előrelépni az antibiotikumok, a vérátöm­lesztés, és más kezelési módok alkalma­zásában - szögezte le írásában az ame­rikai szakember. Dr. Gale végezetül alá­húzza: a csernobili baleset enyhített for­mában megmutatta, hogy mik lehetnek egy atomháború következményei. - Ha a nagyhatalmak felhalmozott nukleáris fegyverkészletének csak 10 százalékát vetik be egy összecsapásban, már nincs elegendő orvos és felszerelés ahhoz, hogy megmentsék a sérülteket - figyel­meztet a tudós. PANORÁMA BUDAPEST - Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Giovanni Gorianak, Olaszor­szág új miniszterelnökének. * Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke és Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke fogadta Major Lász­lót, hazánknak az Uruguayi Keleti Köztár­saságba akkreditált nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. * Brian Burke, Nyugat-Ausztrália mi­niszterelnöke Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívá­sára augusztus 5. és 7. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Marjai József és Brian Burke megbeszélései­ken megvizsgálták Magyarország és Ausztrália kapcsolatainak helyzetét, ezen belül hazánk és Nyugat-Ausztrália kereskedelmi, gazdasági kapcsolatai erősítésének lehetőségeit. Eszmecserét folytattak a két országot elsősorban érin­tő nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekről. Megvitatták az árucserefor­galmi együttműködés bővítésének né­hány kérdését. A nyugat-ausztrál minisz­terelnök találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel, Veress Péter külkereske­delmi miniszterrel, Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkárral, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkárral, és felkereste a Magyar Kereskedelmi Kamarát. A Brian Burke kíséretében lévő politikusok és üz­letemberek a közvetlen vállalati kapcso­latok kiépítéséről tárgyaltak. * Kapolyi László ipari miniszter meghí­vására augusztus 3. és 7. között hazánk­ba tartózkodott Vlagyiszlav Kolesznyi- kov, a Szovjetunió elektronikai-ipari mi­nisztere. A két miniszter tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és hazánk elekt­ronikai ipara együttműködésének fej­lesztéséről. BEJRÚT - Meghalt Camille Samun, a libanoni politikai élet egyik veteránja, az or­szág volt államfője és 1929 óta folyamato­san a libanoni törvényhozás tagja. A hírt pénteken délután jelentették be Bejrútban - alig egy nappal azután, hogy a jelenlegi ügyvezető kormány pénzügyminiszterét „kimerültséggel” kórházba szállították. WASHINGTON - Az amerikai Köz­ponti Hírszerző Hivatal (CIA) három tag­jának zárt ajtók mögötti meghallgatása csütörtökön véget ért, és ezzel befejező­dött Washingtonban az Irán-kontra ügy­ben indított kongresszusi vizsgálat. Ro­nald Reagan amerikai elnök várhatóan jövő szerdán, magyar idő szerint csütör­tökön hajnalban, televíziós beszédet mond minderről - közölte csütörtökön egy magát megnevezni nem akaró jól ér­tesült forrás. A hét elején Mariin Fitzwa- ter, a Fehér Ház szóvivője elmondta: Rea­gan elnök fehérházi beszédében várha­tóan arról is beszél majd, hogy az ország hogyan lépjen tovább, hogy melyek a ter­vei az elkövetkező időszakban, és való­színűleg újabb segélyt fog kérdni a nica- raguai ellenforradalmárok számára. Egy hétig Tamásiban Szakképzetlen gondozónők tanfolyama Tamásiban tegnap egy hétig tartó tan­folyam zárására, oklevelek átadására ke­rült sor a városi pártbizottság nagytermé­ben. A Tolna Megyei Tanács egészség- ügyi osztálya, a Magyar Gyógypedagó­gusok Egyesülete, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Tamási Városi Tanács a szociális foglalkoztató intézetekben és a szakosí­tott szociális otthonokban dolgozó képe­sítés nélküli gondozók részére szervezte ezt. Dr. Göllesz Viktor tanszékvezető főis­kolai tanártól és a dr. Hajós Károly tamási városi főorvostól megtudtuk, hogy azért merült föl egy ilyen továbbképzésnek a gondolata, mert fogyatékosok körül tevé­kenykedő, őket ellátó szakemberek kö­zül a felsőfokú végzettségűek jól képzet­tek, a középkáderek hozzáértése azon­ban nem kifogástalan. Ilyen jellegű intéz­ményekben különösen igaz, hogy az or­vos, a gyógypedagógus egyedül tehetet­len, eredményt csak a teammunka hoz­hat. Nem elég, ha a gondozottak csak délelőttjüket töltik el értelmesen, arra van szükség, hogy a sport- és egyéb sza­badidős tevékenységet is hozzáértő em­berek irányítsák. A szervezők az ország 19 megyéjéből 3-3 gondozót vártak a tanfolyamra, mivel nem mindenhonnét volt érdeklődő, ezért 48-an vettek részt a rendezvényen. A szervezők úgy ítélik meg, hogy a külön­böző témakörökben elhangzott előadá­sok - Az értelmi fogyatékosság fogalma, értelmi fogyatékosok nevelése, rehabili­tációjának lehetőségei. A szociális gon­doskodás helyzete stb. a regölyi szo­ciális foglalkoztatóban tartott gyakorlati foglalkozások és nem utolsósorban a hallgatók egymás közti tapasztalatcseré­je elérte a célját. A sikeres egy hét után a jövő évre ismét tervezik egy hasonló alaptanfolyam szervezését, akik pedig ezen a tanfolyamon részt vettek, azok jö­vőre várhatóan egy magasabb szintű to­vábbképzésen bővíthetik majd ismere­teiket. -ri-

Next

/
Thumbnails
Contents