Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-06 / 184. szám
1987. augusztus 6. KÉPÚJSÁG 3 Ami megvalósult és ami tervben van Hálózatkorszerűsítés a paksi áfésznél Paks városát a Népbolt, a Csemege, a Módi és a Művelt Nép kereskedelmi vállalatok valamint néhány magánkereskedő egységei mellett zömében - 65-70 százalékban - a Paks és Vidéke Áfész látja el. A városnak az elmúlt 10 évben bekövetkezett fejlődését a kereskedelmi hálózat bővülése nem tudta követni. Bár az alapellátás az országos átlagot meg is haladja, ruházati és egyéb iparcikellátás- ban komoly nehézségek mutatkoznak. Nem véletlen, hogy a vásárlóerő egy része ki is vándorol a városból. Ennek ellensúlyozására - mint Rauth Jánostól, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, lehetőségeihez mérten erőfeszítéseket tesz az áfész. Az utóbbi időben gumiszaküzletet, Triál-egységet, új Ofotért-szaküzletet nyitottak (miközben a Népbolt is bővitette egységeit). A város kereskedelmi hálózatának fejlesztésére jelenleg a legnagyobb szabású terv a tanács, az áfész és az Atomerőmű Vállalat által közösen megvalósítandó Skála Áruház. Jelenleg a tervezés, előkészítés zajlik, lehetőleg jövőre szeretnék elkezdeni a kivitelezést. A 4000 négyzetméter alapterületű áruház elkészülte 1990-91-re várható. A Skála megnyitását követően a jelenlegi ruházati áruházat bútor-lakberendezési bolttá, két ABC-t festék- és háztartási cikk illetve gazdabolttá alakítanak majd. A városi tervekben az szerepel, hogy a 90-es évek elejére Pakson kiemelkedő legyen az áruellátás. A párt- és állami vezetők, a gazdálkodó szervezetek irányítói egyaránt tevékenykednek ennek érdekében. Pakson kívül a szövetkezet 4 községben - Dunaszentgyörgyön, Gerjenben, Madocsán és Németkéren - van jelen, sőt a kereskedelmi ellátást illetően „egyeduralkodó”: Rauth János elmondta, hogy az alapellátás mindegyik községben megfelelő, van hús- és töltelékáru, hűtőipari készítmény. Ehhez megfelelő hűtőkapacitással ellátottak az ABC- k. Németkéren és Dunaszentgyörgyön a község nagyságrendjének megfelelő ruházati és iparcikkellátás is biztosított. Mind a négy községben van melegkonyhás vendéglátás. A hálózati rekonstrukcióról szólva az elnök elmondta, hogy az 1000-1500 lelkes községekre vonatkozó program Ger- jenre vonatkoztatható, 300 ezer forint állami támogatással, a községi tanács 200 ezer és az áfész 250 ezer forintjával, valamint a termelőszövetkezet munkájával sor kerülhet az ABC rekonstrukciójára. Ennek során bővítik majd az eladóteret, korszerű hűtőkapacitást hoznak létre, új raktár épül a bolthoz - természetesen az általános korszerűsítésen és tatarozáson felül. A németkéri és a dunaszentgyörgyi ABC bővítése az elmúlt két évben megtörtént. ROSTÁS Szállítási részvénytársaság alakul Gallakarbon néven szállítási részvény- társaságot hoz létre a Budapest Bank Rt. és a Tatabányai Szénbányák Vállalat. Az új részvénytársaság 210 millió forintos alaptőkével kezdi meg működését, részvényei szabadon forgathatók. Az értékpapírok jegyzését augusztusban kezdik meg. A Budapest Bank képviselői az MTI munkatársának elmondották: a részvénytársaság szervezésének előzménye, hogy a Tatabányai Szénbányák Vállalat - anyagi nehézségei miatt - úgy döntött, értékesíti szállítási üzemét. Munkájára viszont továbbra is szüksége van, mivel ez az üzem látja el a bánya legfontosabb szállítási feladatait. Ezért - a banki szakemberek tanácsára - döntöttek úgy, hogy részvénytársasági formában működtetik a továbbiakban az üzemet. A társaság fő részvényesei a Budapest Bank és a Tatabányai Szénbányák Vállalat, amelyek az alaptőke 10, illetve 15 százalékának tulajdonosai. A többi részvényt bármely hazai jogi személy - vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó szervezet - megvásárolhatja. A részvények értékesítéséből befolyó pénz egy részéből kifizetik a Tatabányai Szénbányáknak az üzem vételárát, s ugyanakkor jut a forgóeszközök finanszírozására és fejlesztésre, új gépkocsik vásárlására is. A szállítási üzem 350 gépkocsival rendelkezik, s a járművek karbantartását, felújítását saját javítórészlege végzi. A Gallakarbon legfontosabb megrendelője a Tatabányai Szénbányák lesz, kapacitásainak jobb kihasználására azonban más megrendelőktől is elfogad megbízásokat. Az alapítók azzal számolnak, hogy az első pénzügyi évben 300-350 millió forintos árbevételre tesznek szert, ebből 60-70 milliós nyereséget képeznek. A részvények értékesítése nem okoz gondot, mivel az előzetes felmérések szerint várhatóan több Volán Vállalat vásárol az értékpapírokból. Az új szervezeti forma egyébként lehetővé teszi, hogy a vállalat - jövedelmező tevékenységével - lépést tartson az igények bővülésével, később újabb részvényeket bocsásson ki teljesítőképességének fokozására. Az átszervezés érinti a szállítási üzem jelenlegi dolgozóit is. Az alapítók megállapodása alapján az Rt. az üzem 500 dolgozójának legalább háromnegyedét foglalkoztatja. Akikre nem lesz szükség, azok a Tatabányai Szénbányáknál kapnak munkalehetőséget. Az SZMT tárgyalta A nők helyzete az iparban Csökkent a tanulási kedv Az ipari üzemekben dolgozó nők élet- és munkakörülményeit vizsgálta meg legutóbbi ülésén a szakszervezetek megyei tanácsa. Kimondottan erre a célra készült egy felmérés. Az összefoglaló ezenkívül tartalmazza korábbi anyagok, felmérések tanulságait is. A számok tükrében Huszonkilenc munkahelyen végezték el a felmérést. Az adatgyűjtés nehézségei ellenére a foglalkoztatott nők mintegy nyolcvan százalékára vonatkoznak a tapasztalatok. Megyénk munkahelyein - szövetkezetek nélkül - a nők aránya a foglalkoztatottak ötvenegy százaléka. A felmérésben érintett munkahelyeken pedig 56,4 százalék. Legnagyobb létszámú a Szekszárdi Húsipari Vállalat, ahol mintegy 2700 dolgozó közül több mint ezer a nő. Legkisebb a Kipszer gyönki üzeme, ahol a 103 dolgozó közül 76 nő. A PÁVA Ruhagyár tamási üzemében 95,8 százalék a nők aránya a Kipszer dombóvári gyárában pedig 20,5 százalék. Más településről jár dolgozni a foglalkoztatottak közel harminchárom százaléka, az ösz- szes bejáró közül viszont majdnem 58 százalék a nő. A gyerekgondozási szabadságon lévők száma 1483, ami az összes foglalkoztatott nők több mint 15 százaléka. Gondok és tanulás A gyesen, gyeden lévőkkel általában igyekeznek törődni a munkahelyek, de ez rendszerint kimerül a kismama-találkozók megszervezésében. A minimális arányban sikerült őket bevonni a szakmai képzésbe, egyáltalán a tanulásba, sőt, azok, akik elkezdik ezen időszak előtt, vagy alatt a tanulmányaikat, azo'k is rendszerint abbahagyják. A gyes melletti foglalkoztatás lehetősége sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor a gyerekükkel otthonmaradottak pótlása gondot okoz a vállalatoknak, már most vannak munkahelyek, ahol bejárókkal sem tudják betölteni a létszámot. Az elmúlt három évtizedben a nők iskolázottsága, szakképzettsége fokozatosan közeledett a férfiakéhoz, de még most is a férfiak mögött vannak. Ráadásul az utóbbi években csökkent azoknak a száma, akik munka mellett tanulnak. 1986-ban még 373-an vettek részt szakmai képzésben jelenleg már csak 190- en tanulnak. Ugyanakkor az általános iskolát el nem végzettek aránya is elgondolkodtató. A foglalkoztatott nők 11,4 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége, ez annyit jelent, hogy a vizsgált körben több mint ezren vannak, és közülük csak 16-an járnak iskolába. Még meglepőbb ez a szám, ha tudjuk, hogy a foglalkoztatottak mintegy fele harmincöt év alatti, bár az életkorról nem minden munkahelyről érkeztek be megbízható adatok. A legmagasabb a szakmunkások aránya a Szekszárdi Nyomdában, 46 százalék, a legalacsonyabb a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál, 6,8 százalék. A ruhaipari szakszervezethez tartozó üzemekben jó a helyzet, munka melletti képzéssel és szakmunkások nevelésével rövid idő alatt elérték, hogy arányuk ma már 43,5 százalék. Munka és bér Természetesen a nők - formailag - egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak. Az még nem fordult elő, hogy valakinek megmondták volna, ő azért kap kevesebbet, mert nő. Ugyanakkor elég meglepő különbségek vannak minden állomány- csoportban és sosem a nők javára. Mindez kapcsolatba hozható természetesen a beosztással, az iskolai végzettséggel, illetve a betanított és segédmunkások esetében a munkakörülményekkel is. Nyilvánvaló, hogy nehéz fizikai munkakörben nem nők dolgoznak. Nagyok a különbségek a szellemi, illetve vezetői munkakörökben is, már csak azért is, mert a vizsgált területen csak egy igazgató és három üzemvezetőnő van, ebből két munkahely az ipari üzemek közül, a legrosszabban fizetők közé tartozik. Az ügyintézői állománycsoportban is jelentős különbségek vannak. A meglévő gondok ellenére is látható, hogy javultak a nők munkakörülményei, természetesen a férfiakéval együtt. A rugalmas foglalkoztatásnak csak nyomai vannak. Ennek okai sokrétűek, a bejárástól kezdve a nagyobb szervezési igényig. A szociális létesítmények megfelelnek az előírásoknak és az igényeknek. Üzemi étkezés mindenütt van. Évek óta van elég hely az óvodákban, bölcsődékben, sőt, sorban szüntetik meg az üzemi gyerekintézményeket kihasználatlanság miatt. Az üdültetésből is részesülnek a dolgozó nők, de gond, hogy kevés a SZOT családos beutaló. A második műszak terhét könnyítik az üzemi büfék. Népszerűek a szakszervezeti bizottságok által szervezett vásárlási akciók, ezekkel megkönnyítik a hagyma, burgonya, alma beszerzését. Mit kell tenni? Egy sor olyan témát tárt fel a vizsgálat, amelyek mélyebb elemzést, illetve a helyi szakszervezeti bizottságoktól még több körültekintést igényelnek. Eddig a megyében még nem volt jelentős átszervezés, vagy létszámleépítés, de nyilvánvaló, ha mégis lesz, akkor a szakképzetlenek kerülnek hátrányos helyzetbe. Nem lehet azt átképezni, akinek képzettsége nincsen. Ugyancsak elgondolkoztató a tanulási kedv csökkenése is. A szakszervezeti bizottságoknak körültekintőbbnek kell lenni a bérarányok kialakításában. IHÁROSI IBOLYA Tovább bővül a MÁV-kórház A MÁV-kórház új létesítménye, a 330 ágyas hotelszárny, év végére elkészül Budapesten, a Dózsa György úton. Ezzel egyidejűleg épül az új műtőépület is, amelyben 1989-től kezdődik a gyógyító munka. A nagyszabású beruházás költségei elérik az egymilliárd-kettő- százötvenmillió forintot. Az építkezés vezető szervezője és végrehajtója a MÁV Magasépítési Főnökség. A takarékszövetkezetek betétállománya az év első felében 4,5 százalékkal növekedett, és megközelítette a 43 milliárd forintot. A tízféle betétfajta közül az ifjúságinak a gyarapodása a legnagyobb, csaknem 60 százalékos. Harmadával növekedett a takaréklevél-betét, s negyedével a gépkocsi-befizetések száma. Növekszik a lakástakarékossági betétek értéke, 10 százalékkal haladja meg a tavalyi záróállományt. A takarékosság révén több jutott kölcsönökre. Június végén 13,7 milliárd forintos kölcsönt tartottak nyilván a „falusi bankok” kirendeltségei, s ez 34-35 százalékkal haladta meg a január 1-jeit. A hitelek több mint felét fogyasztási cikkek vásárlására és a kistermelést bővítő beruházásokra költötték a takarékszövetkezetek tagjai. A kisvállalkozók hitelszámlája háromszorosára emelkedett, s harmadával a szolgáltatások fejlesztésére adott kölcsönök összege. Egyre több falusi kisiparos és kiskereskedő igényli a takarék- szövetkezetek szolgáltatásait foglalkozásuk fenntartásához, néhányan pedig az ipar kiváltásához vettek igénybe kölcsönt. Építésre, lakóingatlan-vásárlásra is többen kértek kölcsönt, e hitelek állománya csaknem negyedével gyarapodott. A takarékszövetkezetek tavaly óta kölcsönt adhatnak a szervezett lakáscseréhez is, s ezt a lehetőséget már ezernél több ügyfelük vette igénybe. Az elmúlt időszakban élénkült a takarékszövetkezetek keretében működő iskolai szövetkezeti csoportok tevékenysége is. A 105 iskolaszövetkezet taglétszáma meghaladta a 7500-at, betétállományuk pedig megközelíti a hárommillió forintot. E „kisszövetkezetek" munkáját szeptembertől, az új tanévtől tovább lendíti, hogy a takarékszövetkezetek működési területén mindenütt bevezetik a per- selyes takarékossági akciót, amikor is minden jelentkező gyerek hozzájut egy- egy műanyag perselyhez. A Pécsi Kesztyűgyár dombóvári üzemében is sok nő dolgozik W ■■ ■ * u ■ ■ ■ ww m u * m ■■ m ■ ■■ Élénkülő takarekszovetkezeti tevékenység
