Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
1987. augusztus 24. KÉPÚJSÁG 3 A gyorsítás feltételrendszere Miért van szükség bérreformra? írta: Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Az 1988. évi ár- és adóreform előkészületei során sokszor elhangzott a bérreform szükségességét sürgető vélemény, többnyire abban az összefüggésben, hogy javítaná az ösztönzés feltételeit, segítené a személyi jövedelemadó befogadását. E vélemények - kimondatlanul - azt sugallják, hogy a bérreform gyors végrehajtása nyomán növekednének a reálbérek, javulnának a kereseti arányok, nagyobb mozgástere volna a vállalati bérpolitikának, kedvezőbb megítélést kapna a lakosság körében a tervezett adóreform is, ha párosulna egy bérreformmal. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról rámutat a bérreform szükségességének lényegére, amikor kimondja: „az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. Első lépésként csökkenteni kell a keresetszabályozás kötöttségeit. Hosszabb távon olyan bérarányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasznosságát." Az egész gazdaságot érinti A bérreform szükségességét nem valószínű, hogy bárki is vitatná. Miért? Az okok nem egyszerűen a széles körű bérlemaradásokban, az alacsony átlagkeresetben keresendők. Bérezési viszonyainkban, bérgazdálkodási gyakorlatunkban, bérpolitikai törekvéseink megvalósításában igen gyakran találkozunk megoldásra váró problémákkal, feszültségekkel. Elsőként kell megemlíteni, hogy a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó munkajövedelmek színvonala viszonylag alacsony a más forrásokból, például a fő munkaidőn kívüli tevékenységből, kisvállalkozásból eredő jövedelmekhez képest. Az elmúlt tíz év alatt a dolgozók számottevő részét megélhetési gondok is sújtották a bérek reálértékének csökkenése miatt. A létfenntartási költségek növekedésénél lassúbb ütemű béremelkedés elsősorban azoknak okozott és okoz ma is gondot, akiknek nincs lehetőségük jövedelmük kiegészítésére. Ez az első jelentős feszültségforrás. A második az ösztönzés és elosztás bonyolult kérdéseit érinti. Ismert, hogy a bérnek, illetve tágabb értelemben a munkajövedelemnek nagy szerepe van a gazdaságpolitikai célok realizálásában. A megfelelő bérpolitika és bérgazdálkodás egyrészt ösztönző erőt hoz létre a teljesítmények javítására, másrészt a bérek, a munkajövedelmek képződése során olyan elosztási, illetve kereseti arányrendszer hozható létre, amely segíti jövedelem-, illetve életszínvonal politikai céljaink elérését. E követelménynek sem tudott maradéktalanul eleget tenni a bérpolitikai, a bérezési gyakorlat. Tehát a társadalmi-gazdasági reformfolyamat lényeges változásokat igényel a bérpolitikai, bérrendszeri elemekben is. De felvethető a kérdés: elégséges-e önmagában a bérezési gyakorlat változása? A válasz: nem. A jelenlegi bér-, illetve munkajövedelmi folyamatokban igen sok feszültség, ellentmondás halmozódott fel, ami sürgeti az orvoslást. Az ellentmondások jelentős részét viszont a gazdaság egészének kiegyensúlyozatlansága hozza létre, ezért a feszültségek enyhítése, megszüntetése nemcsak bérpolitikai, bérrendszeri változtatásokat igényel, hanem az egész gazdaságot átfogóan érintő reformfolyamat következetes végigvitelét. Elosztás, ösztönzés, érdekegyeztetés Mit értünk konkrétan bérreform alatt? A munkajövedelmek - ezen belül a bérek - képződésénél továbbra is elsődleges alapelv a munka szerinti elosztás, a teljesítmények szerinti jövedelemkeletkezés. A különböző munkajövedelem-szerzési szférákban (főállás, szocialista szektorbeli kisvállalkozás, stb.) viszont szükséges, hogy azonos teljesítménnyel azonos jövedelmek legyenek elérhetők. Ettől eltérő jövedelemtöbbletet kizárólag a valóságos vállalkozói magatartás (kockázatvállalás, stb.) adhat. Továbbra is alapkövetelmény, hogy a keresetek, munkajövedelmek ösztönző szerepet töltsenek be. Az utóbbi évek fokozatosan eltorzuló felfogására, illetve gyakorlatára tekintettel azonban fel kell lépni az olyan nézetekkel szemben, amelyek lényege, hogy az ösztönzés azonos a többletbér juttatásával. Az ösztönzés - minden szinten - mindenekelőtt világosan megfogalmazott, szigorúan érvényesített és ellenőrzött teljesítménykövetelményt jelent annak kilátásba helyezésével, hogy a kívánt teljesítmény létrejötte esetén (és csak akkor) meghatározott bérmennyiség jár. Az ország gazdaságában - társadalmában - az egyik legsúlyosabb feszültségkeltő tényező a reálbérszint kedvezőtlen alakulása több éves távon. A reálbérek (reálmunkajövedelmek) emelése a társadalmi-gazdasági előrelépés fontos feltétele. Ugyanakkor az ehhez szükséges anyagi alapok csak fokozatosan teremthetők meg. Biztosítani kell, hogy a gazdaság egészének megújítására elsősorban hivatott szocialista szektor - illetve e szektor dinamikusan fejlődő területeinek - kereseti pozíciója javuljon. A kereseti, munkajövedelmi arányok gazdasági-társadalmi-politikai szempontból kiemelkedő fontosságúak, ma nem fejezik ki megfelelően a végzett munka társadalmi hasznosságát. A szocialista szektoron belül elsősorban a munkaköri kereseti arányokat kell javítani, az indokolt kereseti szinttől nagymértékben elmarad az érdemi, alkotó munkát végző, illetve általában a diplomás szakemberek (mérnökök, orvosok, közgadászok, pedagógusok, stb.) keresete. Hasonlóan nem kapják meg a kívánatos kereseti többletet a magas fokú kvalifikáltsággal és a nehéz munkakörülmények között tevékenykedő fizikai dolgozók. Nem javul érdemben a közép- és alsó szintű vezetők, termelésirányítók kereseti pozíciója. Az arányok várható javulása szempontjából kedvező viszont a magasabb vezető állású dolgozók elmúlt évekbeli gyorsabb keresetnövekedése. Olyan feltételeket kell mielőbb teremteni (például vagyonérdekeltség, kemény gazdálkodási körülmények, piaci verseny, stb.), amelyek mellett a bérgazdálkodás kereteit a vállalat saját hatáskörben, hatékonysági megfontolások alapján döntheti el. A döntési jogkörök megosztásának változtatásával kapcsolatosan valamennyi szinten fokozni kell a bérdöntések demokratizmusát. Ki kell alakítani az általános tájékozottságra épülő, szervezetében szabályozott, intézményesített érdekegyeztetés mechanizmusát. A bérpolitikai célok megvalósítása változtatást követel az eszköz- rendszerben is. A bér-, illetve keresetszabályozási rendszer szerepét a gazdasági környezet egészének, az érdemi érdekegyeztetésnek kell átvenni. Ez azt jelenti, hogy a bérnek, mint költségnek a megkülönböztetett szerepe megszűnik és azáltal a központi, óhatatlanul bonyolult, bürokratikus szabályozás szerepét valós érdekek és azok hordozói (munkaadók, munkavállalók, szakszervezet, kormány, stb.) veszik át. Indokoltak a változások a vezetők érdekeltségében, az alapbér-besorolási és tarifarendszerben, és nem utolsó sorban a vállalati bérrendszerben (pótlékok, jutalmazás, stb ). Fokozatos megvalósítás Mikor kerülhet sor a bérreformra? A bérreform a gyakorlatban nem függetleníthető a gazdaság helyzetétől, az általános reformfolyamat aktuális állomásaitól, ennek megfelelően nem lehet egyetlen év eredménye. A bérrefrom fokozatos - a reformfolyamat egészébe illeszkedő - megvalósításakor bizonyos korlátozó tényezőkkel kell számolni. így a bérreform, a bérrendszer átalakítása önmagában csak átmeneti vagy látszólagos hatásokat tud kiváltani. Amennyiben a gazdaság egésze nem a kívánt irányban hat, s ennek nyomán a gazdaság objektív viszonyai nem közelednek az egyensúlyi viszonyokhoz, a bér-és munkajövedelmi folyamatok elsősorban ezek negatív következményeit fogják tükrözni, nem pedig a bérrendszer módosításának valóságos céljait. Tehát nagyfokú a kölcsönösség és egymásrautaltság. A másik fontos dolog, hogy a bérreformot indokolttá tevő feszültségek nagy része csak fokozatosan szüntethető meg. Belátható, néhány éven belül még nem áll rendelkezésre olyan forrás, amely lehetővé tenné a reálbérek jelentős emelését, a kereseti feszültségek felszámolását. Csökkenő reálbérek mellett a bérát- csoportositások érdemleges lehetősége is nagyon korlátozott mind a szocialista szektoron belül, mind a szocialista szektor javára a második gazdaság jövedelméből. A vállalatok igazi vállalkozássá alakítása indokolttá tenné, hogy felhasználható béreszközeik meghatározásában a mainál sokkal nagyobb szabadságot élvezzenek. A közeljövőben például 1988-ban ez még nem oldható meg, mivel a gazdaság egyensúlyi helyzetét súlyosan rontó keresetkiáramlással járna. 1988-ban még csak a bérreformhoz szükséges előkészítő lépéseket lehet megtenni. Mindez nem teszi kétségessé azt az irányt, amely felé haladva a bérpolitikai napi gyakorlat a mainál jobban találkozik az egyes emberek igazságérzetével, számol a megélhetési költségeinek átalakulásával, de mindenekelőtt elősegíti a hasznos, jól végzett munka - a teljesítménnyel arányos - anyagi elismerését. A Patex pamutszivárványa lsabel Pendomo túlórában Pintér Ferenc az első, napi fuvar előtt Tisztelem őket. Ha valaki, ők tudják igazán, hogy az éjszakai műszakban hajnali kettőkor, aztán úgy négy óra tájban nehezedik el a figyelem, ilyenkor semmit sem ér az arcra paskolt hideg víz, mert a szövőgépek csattogása is egybemosódik... Isabel Pendomo már a második műszakot teljesíti a szövődében. Éjszakás volt, tovább maradt. A kubai szövőnő negyedik éve dolgozik a Patex tolnai gyárában, jelenleg a tavasszal Svájcból érkezett bérelt szövőgépeket kezeli.- Most egybefolyik a két nap, augusztus 22-e és 23-a. Este tízkor kezdtem, délután kettőig bent leszek, aztán irány a szálló, hogy kipihenhessem magam, mert este tízre ismét a gép mellé kell áll- nom.- Sokat túlórázik?- Igen. így júliusban tízezer forintot kerestem. De várom is, hogy kicsit pihenhessek. Decemberben egy hónapra hazautazhatok. Isabel Pendomo közben a másik Sulzer Rütihez lép, egy mozdulat, aztán a gép ismét tovább „röpíti” a vetélőt. A tolnai gyár ez év tavaszától 21 ilyen gépet bérel lízingben, amelyek a legkorszerűbb technikát jelentik számukra: percenként 340 vetülékfonalat húznak keresztirányban. Ebből is adódik, hogy nem annyira zajosak, mint a régebbi típusok. Gergely Magdolna gépén konyharuha anyagot sző. A fiatal szövő egy hónapja végzett a szakmunkásképzőben.-Tulajdonképpen női szabó szerettem volna lenni, de nem sikerült. így, hát a textiliparba kerültem. Kalaznóról járok be. Mint kezdő, elégedett vagyok, hiszen az elmúlt hónapban több mint négyezer forintot kerestem. Most négy gépet kezelek, de nem ez a saját műszakom, hanem a „C”, ahol tíz szövőgép tartozik hozzám. Az árutisztító előtt piros Ifára rakodnak. Pintér Ferenc gépkocsivezető Székesfehérvárra, illetve Budapestre készül...- Az exportárut a székesfehérvári ki- készítőbe viszem, ott göngyöleget veszek fel, majd irány Budapest, a Hausmann utcai fonógyár. Ott megrakják a szerelvényt fonallal, délután négy-öt óra lesz mikorra visszaérek Tolnára. Naponta fordulunk a másik kocsival. A tágas árutisztító csarnokban Klein Ferencné meós az angol exportra szánt frottíranyagot minősíti.- Néhány éve, úgy tudom négy esztendeje, gyártunk frottírt: már szállítottunk az Amerikai Egyesült Államokba is. De igen nagy az igény a belföldi piacon is. Termékeink nagy részét a belkereskedelem veszi át és időről időre megkeresnek bennünket a különböző hazai szállodák, hogy emblémás garnitúrákat készítsünk részükre.- Hogy telt a háromnapos ünnep?- Kihasználtuk a jó időt, tudja, imádok horgászni... Fogtam is két pontyot és egy kárászt a szálkai tavon. A festődében a hordókat kerülgetve találkozom Kovács Ferenccel, aki négy éve váltotta fel a növénytermesztő gépész szakmát a cérnafestéssel.- Azért jöttem a Patexhez, mert itt jobban lehet keresni. Igaz, hogy Bogyiszló- ról járok be autóbusszal, de megéri, mert átlagosan hat-hétezer forintot hazavihetek. Kísérőnk Novák István, a szabadságon lévő Potyondi János művezetőt helyettesíti ezekben a napokban. Szakmáját tekintve szövő, a gyár jó ismerője, hiszen tizenhat évesen került a Patexhez. Azóta elvégezte a textilipari szakközépiskolát is. Az elmúlt napok termelését fejből sorolja, a napijelentésbe csak azért tekint bele, hogy még csak tizedeket se tévedjen. A Patex tolnai gyárában a lizingelt gépek az ünnep alatt is dolgoztak, meghaladva a műszakra lebontott tervet. Erre nem csupán azért volt szükség, mert a gépekért akkor is fizetni kell a bérleti dijat, ha nem működnek, hanem azért is, mert mintegy tíz százalékkal el vannak maradva a kitűzött tervtől. S. GY. SÖRÖS MIHÁLY felvételei Faluegészségügyi világkongresszus A falun élők, valamint a mezőgazdaságban dolgozók egészségének megóvásához szükséges legfontosabb tennivalókat fogalmazzák meg a X. faluegészségügyi világkongresszuson, amelyet augusztus 27. és 30. között Pécsett rendeznek - közölték a szervezők vasárnap, a MTESZ-ben megtartott sajtótájékoztatón. A Nemzetközi Mezőgazdasági és Faluegészségügyi Társaság tanácskozásán 36 ország 400 szakembere vesz részt. Az orvosok és a tudományos kutatók 170 előadás alapján megvitatják, hogy a fejlett és fejlődő országokban mit kell tenni azért, hogy a falusi lakosság körében is megvalósuljon az Egészségügyi Világszervezet által meghirdetett „Egészséget mindenkinek kétezerre” elnevezésű program. Buda József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense a sajtótájékoztatón elmondotta, hogy a kongresszus résztvevői 11 téma köré csoportosítva elemzik a falun élők egészségügyi problémáit, s javaslatokat tesznek ezek megoldására. így például szó lesz a falusi lakosság alap- és sürgősségi egészségügyi ellátásáról, a növényvédő szerek okozta mérgezéses balesetekrők, valamint az állatokról az emberre terjedő betegségekről. A mérgezéses balesetekkel foglalkozó szekcióban japán kutatók tartanak előadásokat arról, hogy a vegyszerek hoszszabb idő elteltével milyen maradandó károsodást okozhatnak az emberi szervezetben. Az ilyen jellegű kutatások világszerte mostanában kezdődtek el, s eddig a japán kutatóintézetekben érték el a legjobb eredményeket. A magyar szakemberek több mint 80 előadást tartanak. Beszámolnak arról, hogy hazánkban hogyan kívánják javítani a falusi lakosság egészségügyi ellátását. A kutatások alapján a szakemberek, a nagyobb községekben úgynevezett mini egészségügyi központok kialakítását tartják indokoltnak. Ezekben a központokban egy épületben dolgoznának a körzeti, a gyermek- és a fogorvosok, s ott lenne a gyógyszertár is. Kialakítanának az épületben kisebb laboratóriumot, és lehetővé tennék a fizikoterápiás kezelést. Hazánkban kísérleti jelleggel Pécs- váradon két esztendeje, Szentlőrincen pedig tavaly adtak át ilyen egészségügyi intézményt. Az aprófalvakban egyelőre nincs mód egészségügyi központok létrehozására: ezeken a településeken más módon oldják meg a lakosság ellátását. Erre szolgál példaként az a szűrő autóbusz, amelyet Baranya megyében tavaly szereltek fel, és indítottak útnak a megye kis településeire. A csuklós autóbuszban olyan műszereket helyeztek el, amelyekkel a legkülönbözőbb vizsgálatok elvégezhetők, így például tüdőszűrés, belgyógyászati- és nőgyógyászati vizsgálat, valamint EKG. Az autóbusz meghatározott időnként keresi fel az aprófalvakat, így az ott lakók egészségét rendszeresen ellenőrzik, s a leleteket átadják a körzeti orvosoknak. A kongresszus idején a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szak- kiállítást nyitnak orvosi műszerekből, s bemutatják a szűrő autóbuszt is. Kovács Ferenc festő Gergely Magdolna, aki Kalaznóról jár a Patexhez
