Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
4 ^jEPÜJSÄG 1987. augusztus 24. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Pótolják-e a hiányzó darabokat? Horváth István szekszárdi olvasónk kérdezte, hogy kinek a feladata az Alis- ca utcai játszótér rendbetétele. „Ugyanis van egy játszótér az Alisca u. 14-16. szám között, de jószerivel használhatatlan. A homokozó m$r évek óta üres, hintákon kellene pótolni a hiányosságokat. Van egy csúszda is, de csak az állványa áll. Van egy pingpongasztal - asztallap nélkül. Mivel elég sok a gyerek ezen a lakótelepen, jó lenne, ha az illetékesek minél előbb pótolnák a hiányzó darabokat.” Kovács János, a Szekszárd Város Tanácsa elnöke válaszolt:- A város közterületeinek gondozásáért felelős szervezetünk - a Város- fenntartási GAMESZ - megrendelte a városgazdálkodási vállalatnál a levélben felvetett hibák megszüntetését. A VGV vállalta, hogy még ebben a hónapban kijavítja az Alisca utca 14-16. szám közötti játszótér játszóeszközeit és a padokat, valamint a mászókát felállítják, felszerelik a pingpongasztal lapját. A játszótér homokozójában - a város többi homokozójában is - nem tudjuk kicserélni a homokot mindaddig, amíg homokfertőtlenitő berendezést nem szerzünk be, ugyanis a jelenlegi homok felhasználását a Köjál nem engedélyezi. Kinek kellett volna a kárt megtéríteni? Pasinszki István szekszárdi olvasónk írta, hogy egy szombat délelőtt betért a Herman Ottó lakótelepen lévő Zöldért ABC-be vásárolni. Két flaska asztali borral a kosarában a pénztár felé haladva azonban egy furcsa tánclépést tett. Ennek következménye az lett, hogy az egyik borospalack eltörött, s a drága lé szanaszét folyt. Az üvegcserepekkel az egyik eladóhoz lépett, bocsánatot kért és átadta a maradványokat. Majd a pénztároshoz ment, ahol elmondta, hogy megcsúszott az étolajjal kezelt padlón, ezért eltörött egy üveg bor. Arra a kérdésére, hogy ki kell-e fizetnie a kárt, igenlő választ kapott. Azt kérdezte olvasónk: „Ugyan már, miért kellett nekem kifizetnem a kárt, ha önhibámon kívül történt a dolog?” Kláb József, a Tolna Megyei Zöldért Vállalat igazgatója válaszolt:- Az egységben dolgozók elmondása szerint folyékony mosogatószer szennyezte a padlózatot, mely feltehetően egy vevő által vásárolt termék laza zárásából keletkezett. A panaszos megcsúszását megelőzően nem észlelték a baleseti veszélyforrást, mivel a pult mögött és a pénztárnál teljesítettek szolgálatot. A csúszás illetve a palack eltűrése után azonban feltörölték a padlózatot. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a pénztáros megszegte a KÁUSZ és Üzleti Munkarend szabályait, mivel a keletkezett kár a vásárló hibáján kívül keletkezett, így a kár értékét nem háríthatta volna át a panaszosra. Lehet-e utcafronton sertéshizlaldát építeni? Németh Tiborné harci olvasónk arról érdeklődött, hogy Harcon, utcafronton, lakóház helyébe lehet-e sertéshizlaldát építeni, hány férőhelyeset és mik a feltételei. Lehetséges-e egyáltalán ez, ha a legközelebbi lakóház 30 méter távolságra van - szemben? Sióagárd Községi Közös Tanács vb- titkára, Varga Sándor ezt a választ küldte:- Tekintettel arra, hogy nem jelölte meg, hogy ki, hol kíván ilyet építeni, így érdemben választ nem adhatunk, csak általánosságban: Utcafronton állattartó épület nem létesíthető, sertésól a szomszédos épülettől minimum 10 méter távolságra építhető. Korábban a mellék- épületekre nem kellett építési engedély, csak bejelentési kötelezettség volt előírva az I. fokú építésügyi hatósághoz, ahonnan ellenőrizték az ilyen építkezéseket, s ha az OÉSZ előírásainak megfelelt, akkor tudomásul vették, ha nem, úgy a lebontásról intézkedtek. Az új szabályzat a legtöbb melléképületre engedélykötelezettséget ír elő, éppen ezért kérem, hogy a Szekszárd Városi Tanács műszaki osztályánál tájékozódjon. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A lovászlány Az országos hírű ménest Sütvényen 1867-ben alapították. Az már az élet paradoxona, hogy az „előd” ma már csak eltartottnak számít, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban ma összesen 260 lovat tartanak, a különböző évjáratokat egybeszámolva. Ez pedig az állattenyésztési ágazatnak csak töredékét teszi ki. Mégis mindenképpen tartani próbálják, ha nem is növelni ezt a számot, és persze keresik a megoldást a mind gazdaságosabb tenyésztésre, értékesítésre. Ma nagyrészt sport-military célra, illetve a határőrségnek adnak el, de külföldön is ismertek a Sütvényről kikerülő Gidrán félvérek. * Mindez persze egyáltalán nem érdekli az átutazót. Megáll és mindenféle szándék nélkül nézelődik. Gyönyörködik, átadja magát a természet utánozhatatlan szépségének, az ott legelő ménes látváÉva és Árva nyának. Szebb kompozíciót a fantázia sem produkálna, vagy ha igen, az mindenképpen a mesterkéltség hatását keltené. Itt pedig minden érintetlen. Az egyetlen fogalom, ami találó lenne, a harmónia. Környezet, állat... és ember között. A legelésző jószágok között ugyanis, mintha a meséből lépne ki, fiatal lány, mégpedig a maga 19 éves valóságában. Beleznai Éva története nem hétköznapi, de nem is mesebeli. Csikóstőttősön, a nagyapjánál szerette meg az állatok „leg- nemesebbikét”, évről évre érlelődött a kezdeti vonzalom komoly elhatározássá. A család öt esztendőn keresztül igyekezte lebeszélni - sikertelenül. Tatán kitanulta a szakmát, lovász lett. így került Sütvényre a méneshez. A nap reggel öt órakor kezdődik számára, a dalmandi munkásszállásról a gazdaság autóbusza hoza a pusztára, ahol a „műszak” fél hétkor indul. Mondja, az állatot nemcsak szeretni kell, a gondoskodás a legfontosabb, -csutakolni, ápolni, kiabrakolni... Mindez az állandó napi program része. De egyik nap sem ugyanolyan mint a másik, mint ahogy minden ló különböző, az emberekhez hasonlóan. Aki hosszú időt töltött el közöttük, látja ezt. A legragaszkodóbb például Árva, aki anyja korai elvesztése miatt kapta a nevét, de csak Beleznai Évával szemben hízelgő. Az idegent gyanúsan szemléli, harapná is, ha nem lenne ott a „gazda”. A barátságos mosolyú szőke lány el sem tud képzelni szebb, emberibb munkát... A tervek azonban mást mutatnak. A dolgozók esti iskoláján, az Apáczai Csere János Szakközépiskolában tanul, és amit a szülőknek annak idején nem sikerült, a családalapításra készülő felnőtt ember akaraterejének igen: rövidesen pályát változtat. A legtöbb kedvet a gyors- és gépíráshoz érez, már idén beiratkozik a tanfolyamra. Választottjával közösen megegyeztek abban, hogy egy családanya mégsem maradhat nyeregben... TAKÁCS ZS. Fotó: KAPFINGER ANDRÁS A gyámhatóságokról, egyes gyámhatósági feladatokról és a gyámhatósági eljárásról szól a művelődési miniszter 12/1987. (VI. 29.) MM. számú rendelete, amelynek első fejezete a gyámügyi igazgatás szervezetét határozza meg. Jó tudni, hogy gyámhatósági ügyekben első fokon a községekben a községi tanács végrehajtó bizottságának egységes szakigazgatási szerve, városokban a városi tanács vb. igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve jár el. Az eljárási szabályok rögzítését követően rendelkezik a jogszabály a kiskorú házasságkötéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemről, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatról, az örökbefogadás feltételeiről, az örökbefogadás felbontásáról, külön fejezetben a szülői felügyeletről és a kiskorúakról való állami gondoskodásról. Kevesen tudják, hogy a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a szülő vagy a kiskorú kérelmére a gyámhatóság dönt. Szabályozza a rendelet a kiskorúak segélyezése tekintetében követendő eljárást, meghatározza a rendszeres nevelési segély és a rendkívüli segély összegét, ezek folyósításának módját és időpontját is, rendelkezik a kiskorú intézeti elhelyezéséről, intézeti nevelésbe vételéről, az ilyen esetekben fizetendő gondozási díjról, külön fejezet szól a gyámságról és gondnokságról, a törvényes képviselő vagyonkezelői jogáról, az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok jóváhagyásáról, a lakásbérleti ügyekről szólóan pedig kimondja, hogy a kiskorú, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti jogáról történő lemondásához vagy lakáscseréjéhez előirt törvényes képviselői jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 25. számában jelent meg és július 1. napján hatályba lépett. Az 1987-88. évi ifjúsági parlamentekről szól a Minisztertanács 1035/1987. (V. 31.) számú határozata és az ifjúsági parlamentek megrendezésének egyes kérdéseiről az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének 2/1987. (V. 31.) ÁISH számú rendelkezése, ez utóbbiból idézzük, hogy: „Az ifjúsági parlamentek jelen rendelkezés szerinti munkahelyi, intézményi szabályozását a soron következő ifjúsági parlament meghirdetéséig, de legkésőbb 1987. október 15-ig kell elvégezni”. A határozat és rendelkezés a Tanácsok Közlönye f. évi 14. számában olvasható. A Társadalombiztosítási Közlöny idei 6. számában tájékoztató jelent meg az ott írt munkáltatóknak a harmadéves, szakmunkásbérrel foglalkoztatott szakmunkástanulók utáni járulékfizetéséről. A tájékoztatóból - csupán figyelemfelhívásként - idézzük az alábbiakat: „A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény 20. §-ának rendelkezése szerint a képzés során a tanulót csak a szakmájával összefüggő munkán lehet foglalkoztatni.” A tájékoztató eligazítást ad arra az esetre, ha a munkáltató e rendelkezés ellenére a szakmunkástanulóval a tanulóviszony körébe nem tartozó munkafeladatok ellátására egy másik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít és az ennek keretében végzett munkáért (pl. műhelytakarítási, fűtési munka) a tanulónak díjazást ad. Az ilyen díjazás után természetesen társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. DR. DEÁK KONRÁD Postastatisztika A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent Postai és Távközlési Évkönyve szerint tavaly összesen 870 millió levelet adtunk postára, 2 millióval kevesebbet, mint a megelőző évben. A csomagforgalom is csökkent a korábbiakhoz képest: valamivel több mint 8 milliót küldtünk el, ebből 38 ezret külföldre. A határokon túlra címzett csomagok jelentős hányadát - megközelítően hat és fél ezret - az NSZK-ba továbbította a posta. A célországok sorában a második az NDK 3400 csomaggal, ezt követi Ausztria, ahová 2700 csomagot küldtünk tavaly. 1986- ban több mint 12 millió táviratot továbbított a posta, s 1,3 milliárd hírlapot adott el, illetve kézbesített házhoz. Számottevően - több mint félmillióval nőtt a külföldre irányuló telefonhívások száma: távhívással 8,7 millió, kézi kapcsolással 577 ezer alkalommal telefonáltunk más országba. A legtöbb hívás az NSZK-ba és Ausztriába ment. Az elmúlt évben 524 570 lakás- telefon volt az országban, 25 ezerrel több, mint a megelőző évben. A nyilvános telefonok száma 600-zal nőtt, elérte a 20 és fél ezret. Kissé javult a beszélőhelysűrűség mutatója: 1986-ban száz lakosra megközelítően 15 telefon jutott. így is meglehetősen hátul áll hazánk az európai országok sorában, ugyanis például Dániában 75, Hollandiában, Franciaországban és Finnországban 60 ez az arány. Továbbra is folyamatosan növekszik a telefonra várakozók száma. Tavaly összesen 478 ezer igénylőt tartottak nyilván, 13 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az évkönyv adatai szerint az elmúlt év végén 2,9 millió volt a televízió-előfizetők száma. A fővárosban van a legtöbb televízió-tulajdonos, 616 ezer, a megyék között Pest megye vezet 243 ezer előfizetővel. A televízió műsorait 22 főadó és 104 átjátszóadó sugározta az elmúlt évben, a rádióadók száma elérte a 64-et. A televízió 1 -es műsorát a lakosság 95 százaléka, 2-es műsorát pedig 90 százaléka tudta fogni. A Kossuth rádió gyakorlatilag az egész országban, a Petőfi és a Bartók műsor pedig az ország területének 90- 93 százalékán vehető. Tartós lakásbérlet külföldieknek Az Immobilja Forgalmi Rt., amely a rendszeresen hazánkba látogató külföldiek számára magyarországi tartós lakásbérletek szervezésével foglalkozik, most bővítette valutaszerző tevékenységét. Eddig kész ingatlanok megvásárlásával szereztek lakásokat a külföldi ügyfeleknek tartós használatra, újabban saját beruházásban épített házakkal is bővitették a kínálatot. A Szabadság-hegy oldalában, a Cinege út mentén négy házat építettek, 9-9 lakással. Ezeknek az egy- vagy kétszobás teakonyhás komfortos otthonoknak az alapterülete általában 40-54 négyzetméter, külön szolgáltatóházat is építettek, amelyben a gondnokság intézi egyebek között - külön térítésért - a lakások takarítását, a mosatást, az étkeztetést, a bankszolgálatot. Az építtető a lakókörzet fejlesztéséhez, például a Cinege úti gázépítés kiépítéséhez is jelentősen hozzájárult. Az új épületek az ország nemzeti vagyonát gyarapítják, azokat külföldiek nem vásárolhatják meg, csak bérelhetik. A négy házból két épület lakásait már kibérelték 30 éves tartós használatra, elsősorban magyar születésű észak-amerikai állampolgárok. A másik két épületet átmenetileg egy NSZK-beli cég bérelte ki, és szeptember végéig panzióként hasznosítja. Ezt követően ezeket a lakásokat is tartós használatba adják. Tervek készültek nyugdíjasok házának építésére is. Az elsőt ugyancsak a Szabadság-hegyen, a György Aladár utcában építik fel. Ezek a munkálatok együttjárnak egy elhanyagolt területrész rendezésével is. Ha a külföldi bérlő felveszi a magyar állampolgárságot, akkor meg is vásárolhatja a lakást. A külföldi ügyfél azt is megteheti, hogy a lakás tartós használatba vételi jogát Magyarországon élő hozzátartozóira ruházza át. Legelésző ménes Anyakancák