Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

4 ^jEPÜJSÄG 1987. augusztus 24. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Pótolják-e a hiányzó darabokat? Horváth István szekszárdi olvasónk kérdezte, hogy kinek a feladata az Alis- ca utcai játszótér rendbetétele. „Ugyanis van egy játszótér az Alisca u. 14-16. szám között, de jószerivel hasz­nálhatatlan. A homokozó m$r évek óta üres, hintákon kellene pótolni a hiá­nyosságokat. Van egy csúszda is, de csak az állványa áll. Van egy pingpong­asztal - asztallap nélkül. Mivel elég sok a gyerek ezen a lakótelepen, jó lenne, ha az illetékesek minél előbb pótolnák a hiányzó darabokat.” Kovács János, a Szekszárd Város Tanácsa elnöke válaszolt:- A város közterületeinek gondozá­sáért felelős szervezetünk - a Város- fenntartási GAMESZ - megrendelte a városgazdálkodási vállalatnál a levél­ben felvetett hibák megszüntetését. A VGV vállalta, hogy még ebben a hónap­ban kijavítja az Alisca utca 14-16. szám közötti játszótér játszóeszközeit és a padokat, valamint a mászókát felállítják, felszerelik a pingpongasztal lapját. A játszótér homokozójában - a város többi homokozójában is - nem tudjuk kicserélni a homokot mindaddig, amíg homokfertőtlenitő berendezést nem szerzünk be, ugyanis a jelenlegi homok felhasználását a Köjál nem engedé­lyezi. Kinek kellett volna a kárt megtéríteni? Pasinszki István szekszárdi olva­sónk írta, hogy egy szombat délelőtt betért a Herman Ottó lakótelepen lévő Zöldért ABC-be vásárolni. Két flaska asztali borral a kosarában a pénztár fe­lé haladva azonban egy furcsa tánclé­pést tett. Ennek következménye az lett, hogy az egyik borospalack eltörött, s a drága lé szanaszét folyt. Az üvegcsere­pekkel az egyik eladóhoz lépett, bo­csánatot kért és átadta a maradványo­kat. Majd a pénztároshoz ment, ahol el­mondta, hogy megcsúszott az étolajjal kezelt padlón, ezért eltörött egy üveg bor. Arra a kérdésére, hogy ki kell-e fi­zetnie a kárt, igenlő választ kapott. Azt kérdezte olvasónk: „Ugyan már, miért kellett nekem kifizetnem a kárt, ha ön­hibámon kívül történt a dolog?” Kláb József, a Tolna Megyei Zöldért Vállalat igazgatója válaszolt:- Az egységben dolgozók elmondá­sa szerint folyékony mosogatószer szennyezte a padlózatot, mely feltehe­tően egy vevő által vásárolt termék laza zárásából keletkezett. A panaszos megcsúszását megelőzően nem ész­lelték a baleseti veszélyforrást, mivel a pult mögött és a pénztárnál teljesítettek szolgálatot. A csúszás illetve a palack eltűrése után azonban feltörölték a padlózatot. A vizsgálat során megálla­pítást nyert, hogy a pénztáros meg­szegte a KÁUSZ és Üzleti Munkarend szabályait, mivel a keletkezett kár a vá­sárló hibáján kívül keletkezett, így a kár értékét nem háríthatta volna át a pana­szosra. Lehet-e utcafronton sertéshizlaldát építeni? Németh Tiborné harci olvasónk ar­ról érdeklődött, hogy Harcon, utca­fronton, lakóház helyébe lehet-e ser­téshizlaldát építeni, hány férőhelyeset és mik a feltételei. Lehetséges-e egyál­talán ez, ha a legközelebbi lakóház 30 méter távolságra van - szemben? Sióagárd Községi Közös Tanács vb- titkára, Varga Sándor ezt a választ küld­te:- Tekintettel arra, hogy nem jelölte meg, hogy ki, hol kíván ilyet építeni, így érdemben választ nem adhatunk, csak általánosságban: Utcafronton állattartó épület nem létesíthető, sertésól a szom­szédos épülettől minimum 10 méter tá­volságra építhető. Korábban a mellék- épületekre nem kellett építési enge­dély, csak bejelentési kötelezettség volt előírva az I. fokú építésügyi hatósághoz, ahonnan ellenőrizték az ilyen építkezé­seket, s ha az OÉSZ előírásainak meg­felelt, akkor tudomásul vették, ha nem, úgy a lebontásról intézkedtek. Az új szabályzat a legtöbb melléképületre engedélykötelezettséget ír elő, éppen ezért kérem, hogy a Szekszárd Városi Tanács műszaki osztályánál tájékozód­jon. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A lovászlány Az országos hírű ménest Sütvényen 1867-ben alapították. Az már az élet paradoxona, hogy az „előd” ma már csak eltartottnak számít, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban ma összesen 260 lo­vat tartanak, a különböző évjáratokat egybeszámol­va. Ez pedig az állattenyésztési ágazatnak csak tö­redékét teszi ki. Mégis mindenképpen tartani pró­bálják, ha nem is növelni ezt a számot, és persze ke­resik a megoldást a mind gazdaságosabb tenyész­tésre, értékesítésre. Ma nagyrészt sport-military célra, illetve a határőrségnek adnak el, de külföldön is ismertek a Sütvényről kikerülő Gidrán félvérek. * Mindez persze egyáltalán nem érdekli az átutazót. Megáll és mindenféle szán­dék nélkül nézelődik. Gyönyörködik, átadja magát a természet utánozhatatlan szépségének, az ott legelő ménes látvá­Éva és Árva nyának. Szebb kompozíciót a fantázia sem produkálna, vagy ha igen, az min­denképpen a mesterkéltség hatását kel­tené. Itt pedig minden érintetlen. Az egyetlen fogalom, ami találó lenne, a har­mónia. Környezet, állat... és ember kö­zött. A legelésző jószágok között ugyanis, mintha a meséből lépne ki, fiatal lány, mégpedig a maga 19 éves valóságában. Beleznai Éva története nem hétköznapi, de nem is mesebeli. Csikóstőttősön, a nagyapjánál szerette meg az állatok „leg- nemesebbikét”, évről évre érlelődött a kezdeti vonzalom komoly elhatározássá. A család öt esztendőn keresztül igyekez­te lebeszélni - sikertelenül. Tatán kita­nulta a szakmát, lovász lett. így került Sütvényre a méneshez. A nap reggel öt órakor kezdődik szá­mára, a dalmandi munkásszállásról a gazdaság autóbusza hoza a pusztára, ahol a „műszak” fél hétkor indul. Mondja, az állatot nemcsak szeretni kell, a gon­doskodás a legfontosabb, -csutakolni, ápolni, kiabrakolni... Mindez az állandó napi program része. De egyik nap sem ugyanolyan mint a másik, mint ahogy minden ló különböző, az emberekhez hasonlóan. Aki hosszú időt töltött el kö­zöttük, látja ezt. A legragaszkodóbb pél­dául Árva, aki anyja korai elvesztése miatt kapta a nevét, de csak Beleznai Évával szemben hízelgő. Az idegent gya­núsan szemléli, harapná is, ha nem lenne ott a „gazda”. A barátságos mosolyú sző­ke lány el sem tud képzelni szebb, embe­ribb munkát... A tervek azonban mást mutatnak. A dolgozók esti iskoláján, az Apáczai Csere János Szakközépiskolá­ban tanul, és amit a szülőknek annak ide­jén nem sikerült, a családalapításra ké­szülő felnőtt ember akaraterejének igen: rövidesen pályát változtat. A legtöbb ked­vet a gyors- és gépíráshoz érez, már idén beiratkozik a tanfolyamra. Választottjával közösen megegyeztek abban, hogy egy családanya mégsem maradhat nyeregben... TAKÁCS ZS. Fotó: KAPFINGER ANDRÁS A gyámhatóságokról, egyes gyámhatósági felada­tokról és a gyámhatósági el­járásról szól a művelődési miniszter 12/1987. (VI. 29.) MM. számú rendelete, amely­nek első fejezete a gyámügyi igazgatás szervezetét határozza meg. Jó tudni, hogy gyámhatósági ügyekben első fo­kon a községekben a községi tanács végrehajtó bizottságának egységes szakigazgatási szerve, városokban a vá­rosi tanács vb. igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve jár el. Az eljárási szabályok rögzítését követően rendelke­zik a jogszabály a kiskorú házasságköté­séhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemről, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatról, az örökbefoga­dás feltételeiről, az örökbefogadás fel­bontásáról, külön fejezetben a szülői fel­ügyeletről és a kiskorúakról való állami gondoskodásról. Kevesen tudják, hogy a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a szülő vagy a kiskorú kérelmére a gyámhatóság dönt. Szabályozza a rendelet a kiskorúak segélyezése tekintetében követendő el­járást, meghatározza a rendszeres neve­lési segély és a rendkívüli segély össze­gét, ezek folyósításának módját és idő­pontját is, rendelkezik a kiskorú intézeti elhelyezéséről, intézeti nevelésbe vételé­ről, az ilyen esetekben fizetendő gondo­zási díjról, külön fejezet szól a gyám­ságról és gondnokságról, a törvényes képviselő vagyonkezelői jogáról, az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok jó­váhagyásáról, a lakásbérleti ügyekről szólóan pedig kimondja, hogy a kiskorú, illetve a gondnokság alá helyezett sze­mély lakásbérleti jogáról történő lemon­dásához vagy lakáscseréjéhez előirt tör­vényes képviselői jognyilatkozat érvé­nyességéhez a gyámhatóság jóváha­gyása szükséges. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 25. számában jelent meg és július 1. napján hatályba lépett. Az 1987-88. évi ifjúsági parlamentek­ről szól a Minisztertanács 1035/1987. (V. 31.) számú határozata és az ifjúsági parlamentek megrendezésének egyes kérdéseiről az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal elnökének 2/1987. (V. 31.) ÁISH számú rendelkezése, ez utóbbiból idéz­zük, hogy: „Az ifjúsági parlamentek jelen rendelkezés szerinti munkahelyi, intéz­ményi szabályozását a soron következő ifjúsági parlament meghirdetéséig, de legkésőbb 1987. október 15-ig kell elvé­gezni”. A határozat és rendelkezés a Taná­csok Közlönye f. évi 14. számában olvas­ható. A Társadalombiztosítási Közlöny idei 6. számában tájékoztató jelent meg az ott írt munkáltatóknak a harmadéves, szakmunkásbérrel foglalkoztatott szak­munkástanulók utáni járulékfizetéséről. A tájékoztatóból - csupán figyelemfelhí­vásként - idézzük az alábbiakat: „A szak­munkásképzésről szóló 1969. évi VI. tör­vény 20. §-ának rendelkezése szerint a képzés során a tanulót csak a szakmá­jával összefüggő munkán lehet foglal­koztatni.” A tájékoztató eligazítást ad arra az esetre, ha a munkáltató e rendelkezés ellenére a szakmunkástanulóval a tanu­lóviszony körébe nem tartozó munkafel­adatok ellátására egy másik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít és az ennek keretében végzett munkáért (pl. műhelytakarítási, fűtési munka) a ta­nulónak díjazást ad. Az ilyen díjazás után természetesen társadalombiztosítási já­rulékot kell fizetni. DR. DEÁK KONRÁD Posta­statisztika A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent Postai és Távközlési Évkönyve szerint tavaly összesen 870 millió levelet adtunk postára, 2 millióval kevesebbet, mint a megelőző évben. A csomagforga­lom is csökkent a korábbiakhoz képest: valamivel több mint 8 milliót küldtünk el, ebből 38 ezret külföldre. A határokon túl­ra címzett csomagok jelentős hányadát - megközelítően hat és fél ezret - az NSZK-ba továbbította a posta. A célor­szágok sorában a második az NDK 3400 csomaggal, ezt követi Ausztria, ahová 2700 csomagot küldtünk tavaly. 1986- ban több mint 12 millió táviratot továbbí­tott a posta, s 1,3 milliárd hírlapot adott el, illetve kézbesített házhoz. Számottevően - több mint félmillióval nőtt a külföldre irányuló telefonhívások száma: távhívás­sal 8,7 millió, kézi kapcsolással 577 ezer alkalommal telefonáltunk más országba. A legtöbb hívás az NSZK-ba és Ausztriá­ba ment. Az elmúlt évben 524 570 lakás- telefon volt az országban, 25 ezerrel több, mint a megelőző évben. A nyilvános telefonok száma 600-zal nőtt, elérte a 20 és fél ezret. Kissé javult a beszélőhely­sűrűség mutatója: 1986-ban száz lakos­ra megközelítően 15 telefon jutott. így is meglehetősen hátul áll hazánk az euró­pai országok sorában, ugyanis például Dániában 75, Hollandiában, Franciaor­szágban és Finnországban 60 ez az arány. Továbbra is folyamatosan növek­szik a telefonra várakozók száma. Tavaly összesen 478 ezer igénylőt tartottak nyil­ván, 13 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az évkönyv adatai szerint az elmúlt év végén 2,9 millió volt a televízió-előfizetők száma. A fővárosban van a legtöbb tele­vízió-tulajdonos, 616 ezer, a megyék kö­zött Pest megye vezet 243 ezer előfizető­vel. A televízió műsorait 22 főadó és 104 átjátszóadó sugározta az elmúlt évben, a rádióadók száma elérte a 64-et. A televí­zió 1 -es műsorát a lakosság 95 százalé­ka, 2-es műsorát pedig 90 százaléka tud­ta fogni. A Kossuth rádió gyakorlatilag az egész országban, a Petőfi és a Bartók műsor pedig az ország területének 90- 93 százalékán vehető. Tartós lakásbérlet külföldieknek Az Immobilja Forgalmi Rt., amely a rendszeresen hazánkba látogató külföl­diek számára magyarországi tartós la­kásbérletek szervezésével foglalkozik, most bővítette valutaszerző tevékenysé­gét. Eddig kész ingatlanok megvásárlá­sával szereztek lakásokat a külföldi ügy­feleknek tartós használatra, újabban sa­ját beruházásban épített házakkal is bő­vitették a kínálatot. A Szabadság-hegy oldalában, a Cine­ge út mentén négy házat építettek, 9-9 la­kással. Ezeknek az egy- vagy kétszobás teakonyhás komfortos otthonoknak az alapterülete általában 40-54 négyzetmé­ter, külön szolgáltatóházat is építettek, amelyben a gondnokság intézi egyebek között - külön térítésért - a lakások taka­rítását, a mosatást, az étkeztetést, a bankszolgálatot. Az építtető a lakókörzet fejlesztéséhez, például a Cinege úti gáz­építés kiépítéséhez is jelentősen hozzá­járult. Az új épületek az ország nemzeti va­gyonát gyarapítják, azokat külföldiek nem vásárolhatják meg, csak bérelhetik. A négy házból két épület lakásait már ki­bérelték 30 éves tartós használatra, első­sorban magyar születésű észak-ameri­kai állampolgárok. A másik két épületet átmenetileg egy NSZK-beli cég bérelte ki, és szeptember végéig panzióként hasznosítja. Ezt követően ezeket a laká­sokat is tartós használatba adják. Tervek készültek nyugdíjasok házá­nak építésére is. Az elsőt ugyancsak a Szabadság-hegyen, a György Aladár ut­cában építik fel. Ezek a munkálatok együttjárnak egy elhanyagolt területrész rendezésével is. Ha a külföldi bérlő felveszi a magyar ál­lampolgárságot, akkor meg is vásárol­hatja a lakást. A külföldi ügyfél azt is meg­teheti, hogy a lakás tartós használatba vételi jogát Magyarországon élő hozzá­tartozóira ruházza át. Legelésző ménes Anyakancák

Next

/
Thumbnails
Contents