Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
1987. augusztus 24. 2QwÉPÜJSÁG Közös Piac: hogyan tovább? Mai kommentárunk A sorompó húsz éve Immár húsz esztendeje, hogy 1967. augusztus 24-én az Egyesült Államok és a Szovjetunió elvi megállapodásra jutott az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződés kérdésében. Az 1968-ban életbe lépett atomsorompó-egyez- mény manapság egyre többször szerepel az újságok hasábjain: komoly kétségek merültek föl, hogy néhány, az aláírást azóta is megtagadó ország már nem csupán elméletileg rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Dél-Afrika partjai közelében már évekkel ezelőtt észleltek nukleáris kísérletet és nyílt titok, hogy Pakisztán is mindent elkövet az „iszlám atombomba” létrehozásáért. A legkonkrétabban mégis egy harmadik ország, Izrael esetén lehet tudni, hogy már rendelkezik bevethető nukleáris fegyverekkel. Erről részletesen beszámolt egy Vanunu nevű technikus, akit éppen ezért állítanak bíróság elé hazájában, mert brit lapoknak nyilatkozott és fényképekkel szolgált az izraeli nukleáris létesítményekről. A legfrissebb beszámolók szerint az Observer című lap amerikai hírszerzési adatok birtokába jutott Izrael egyik titkos fejlesztési programjáról. A lap írása szerint a Jerikó típusú föld-föld rakétát májusban sikeresen próbálták ki - robbanótöltetutánzattal együtt. Izraelnek azért nincs szüksége nukleáris kísérleti robbantásokra, mert számítógéppel szimulálják a fegyver bevetését. így meg lehet őrizni a titkosságot és nem kell a szovjet és amerikai megfigyelő műholdak adatai alapján bekövetkező leleplezéstől tartani. (Mellesleg a Szovjetunió régóta állítja, hogy a nukleáris arzenálok működőképességének ellenőrzéséhez nincs szükség robbantásokra, mert a számítógépek pontosan tudják imitálni a bekövetkező folyamatokat. Az Egyesült Államok azonban éppen ezzel az ürüggyel ragaszkodik a kísérletsorozat folytatásához.) A Jerikó típusú rakéták hatótávolsága állítólag 1450 kilométer. Ha ez az adat megfelel a valóságnak, akkor nem csupán az arab fővárosok többségét fenyegeti egy esetleges atomcsapás, hanem több szocialista országot, köztük a Szovjetunió egyes körzeteit is. Ez már a globális erőegyensúlyt befolyásoló tényező és komoly nemzetközi feszültség forrása lehet. A húszéves atomsocompó-szerződés tehát éppen most áll a legkeményebb erőpróba előtt. Amennyiben az eddig még nem csatlakozott országok továbbra sem látják be nagyravágyó terveik kockázatát, hamarosan új atomhatalmak lépnek a színre, új válságok robbanhatnak ki, az egész emberiséget veszélyeztetve. Mindannyiunk érdeke, hogy a sorompó továbbra is zárva maradjon. . HORVÁTH GÁBOR Tüntetés Vilniusban A Közös Piac idén ünnepli a közösség alapokmánya, a Római Szerződés aláírásának 30. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezések és alkalmi kiadványok visszapillantanak az eddig megtett útra. 1957-ben hat ország (Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) hozta létre a gazdasági tömörülést, messze tekintő integrációs céllal. 1972-ben Dánia, Nagy-Britannia és Írország csatlakozásával kilencre, 1979-ben Görögországgal tízre, majd 1986-ban Spanyolország és Portugália belépésével tizenkettőre bővült a tagországok száma. Mára a 321 millió lélekszámú közösség ipari-gazdasági világhatalom, a világkereskedelem legnagyobb részvevője (mintegy 20 százalékos részesedéssel). S felvetődik a kérdés: hogyan tovább. A kérdés annál időszerűbb, mivel Brüsszelben, az EGK-főbizottság előtt ott fekszik Törökország és Marokkó csatlakozási kérelme, és sok szó esik Norvégia, Svájc és Ausztria lehető legszorosabb együttműködéséről a közösséggel, sőt esetleges csatlakozásáról is. Norvégia 1972-ben népszavazás után utasította el a felkínált csatlakozási lehetőséget, ma egyes hírek szerint a kormányzat bánja már ezt, s fontolgatja egy újabb népszavazás kiírását. Törökország felvételi kérelme viszont igen vegyes fogadtatásra talált. A görög' kormány azonnal kinyilvánította: ellenzi Törökország felvételét, „amíg az nem hagy fel a katonai fenyegetőzéssel az Égei-tenger térségében" és nem szünteti Tisztázatlan maradt vasárnap egy amerikai újságírócsoport öbölbeli légi katasztrófájának Irán által bejelentett híre. Az eredeti, vasárnap reggeli jelentés szerint - amelyet az ÍRNA adott ki - szombaton délután az Öböl fölött lezuhant egy amerikai helikopter, fedélzetén volt az NBC amerikai televíziós társaság alkalmazásában lévő öt újságíró és fotó- riporter. Egy teheráni katonai szóvivő viszont a meg Ciprus északi részének katonai megszállását. Ha nem is ennyire határozottan, de fenntartásokat hangoztat - eltérő okokból - a törökök felvételével szemben az NSZK, Dánia és Spanyolország is. A nyugat-európai parlamentben, a közösség képviselőházában a baloldali pártcsoportok még azt is ellenzik, hogy az EGK szerződéses kapcsolatot tartson fenn Törökországgal. Úgy látják, hogy azok az okok, amelyek miatt a törökországi katonai hatalomátvétel idején az EGK befagyasztotta a Törökországgal való kapcsolatokat, köztük a pénzügyi segély folyósítását, nagyrészt még mindig fennállnak. Nem értenek egyet azzal sem, hogy török vendégmunkások szabad munkavállalási jogot kapjanak az EGK tagországaiban akkor, amikor a már belépett Spanyolországnak és Portugáliának erre még hét évet kell várnia. A közösség ügyrendje szerint új tagállamok felvételét a külügyminiszterek tanácsának kell megtárgyalnia, véleményeznie kell azt a parlamenti testületnek, végső soron azonban a kormányfők nem hivatalos csúcsértekezletei egyikén kell az egyetértést kialakítani. Leo Tinde- mans belga külügyminiszter 1987 első felében a miniszteri tanács soros elnökeként nem tűzte napirendre Törökország felvételi kérelmét, hogy elkerülje az ennek nyomán várhatóan kiéleződő vitát. Nagyjából ez a sors vár Marokkó felvételi kérelmére is. Az ellenzők gazdasági és politikai okokra hivatkoznak, s a leginkább kézenfekvőként azt említik: a Római Szerződés csak európai országok csatkövetkezőket közölte a Reuter brit hírügynökséggel: Öt amerikai újságírót, illetve fotóriportert „külföldi erők” megmentettek, és csak három amerikai tűnt el. A két jelentés azt állította, hogy a helikopteren lévő személyek az NBC amerikai televíziós társaság alkalmazottai. David Philips, az NBC regionális irodavezetője viszont cáfolta, hogy a televíziós társaság bármelyik alkalmazottja eltűnt volna. Előzőleg amerikai részről is közölték: lakozását rögzíti, Marokkó pedig afrikai ország. A külügyminiszteri tanács így visszautalta a kérelmet „jogi tanulmányozásra”, ami magyarul inkább elfekte- tést jelent. A brüsszeli központban valószínűnek tartják, hogy az EGK kitér a két felvételi kérelem elől, s hangsúlyozva a kölcsönösen előnyös kapcsolatok jelentőségét, kedvezményeket tartalmazó egyezményt fog felajánlani a két belépésre pályázó, de gazdaságilag elmaradott országnak. Norvégiát illetően természetesen nincsenek ilyen fenntartások. 1972 óta alaposan megváltoztak a körülmények. Az a terv, hogy az EGK 1992-re kialakítja a tagországok vámhatárok nélküli egységes belső piacát, nyugtalansággal tölti el Norvégiát és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) többi országát, mert veszélyeztetve látják kereskedelmi lehetőségeiket. Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök a nyár elején Brüsszelben az EGK-főbizottság vezetőivel folytatott tanácskozásán kifejtette: szervezeti változás Norvégia viszonyában az EGK-val egyelőre nem valószínű, de kormánya szorosabb kapcsolatokra törekszik. Hasonló ehhez Svájc álláspontja. Kurt Furgler svájci gazdasági miniszter kifejtette: országa importjának kétharmada az EGK-ból származik, exportjának pedig 55 százaléka oda irányul. Ha a belépés egylőre nincs is napirenden, az igen jelentős kereskedelmi forgalom indokolttá teszi a közeledést és a szorosabb együttműködést. Az ugyancsak semleges Ausztriában viszont a gyáriparosok szövetsége a nyár elején feljegyzéssel fordult a kormányhoz: készítse elő haladéktalanul Ausztria felvételi kérelmét az EGK-ba. Ha vár ezzel 1992-ig - fejtik ki a feljegyzés készítői - akkor Ausztria végleg kimaradhat, mert az EGK megvalósítja a tagországok teljes kereskedelmi-gazdasági integrációját. Tárgyalt a kérdésről Bécsben Alois Mock osztrák és Leo Tindemans belga külügyminiszter, aki szerint Ausztria alkotmánya, amely kinyilvánítja az ország semlegességét, akadálya lehet a belépésnek. Példaként említette a belga külügyminiszter, hogy Írország - semlegessége folytán - hosszú időn át akadályozta a közösség alapokmány-módosításának elfogadását, mert az a tagországok biztonságára vonatkozó részt is tartalmaz. Mindent összevetve: a legközelebbi jövőben nincs kilátás az EGK bővülésére újabb tagországokkal, arra azonban igen, hogy a közösség bővíti kapcsolatait másokkal, köztük a KGST-országokkal. FÁBIÁN FERENC (Brüsszel) nincs tudomásuk arról, hogy bármely amerikai helikopter lezuhant volna az Öbölben. De Bejrútban egy amerikai diplomata a DPA nyugatnémet hírügynökség munkatársát úgy tájékoztatta, hogy jelenleg nyugati - köztük amerikai - újságírók egy csoportja haditudósítások készítése céljából Iránban tartózkodik. Megítélése szerint lehet, hogy az újságírók iráni helikopteren az Öböl Iránhoz tartozó részén lezuhantak. Szélsőséges elemek egy csoportja vasárnap szovjetellenes tüntetést kezdeményezett Litvánia fővárosában, Vilniusban, de a megmozdulás kudarcba fúlt - közli a TASZSZ-iroda. Különböző nyugati rádióadók többször is közölték a tüntetés tervezett helyét és idejét, de mindössze 250-300 Több ok miatt is - egyebek között biztonsági megfontolásokból, no meg mert egy kis „magánéletre” vágynak - az államférfiak szívesen töltik szabadságukat a fürkésző tekintetektől távol. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök minden szabad idejét a Gotland-szigeti kis hétvégi házában tölti. Nagy sétákat tesz az erdőben, gombát szed és futbal- lozik. Norvég kollégája, a dinamikus Gro Harlem Brundtland szívesen tölti szabadságát abban a nyári lakban, amelyet még a szüleitől örökölt, bridzsel, sétálgat vagy egyszerűen csak családja körében és csevegéssel csapja agyon az időt. A nyár jó részét a vitorlásán tölti, a norvég partok mentén hajózgatva. Poul Schlüter dán kormányfő az aktív pihenést részesíti előnyben, szereti a változatosságot. Néha dél-európai utazást tesz, hogy élvezhesse a mediterrán napsütést és hódolhasson kedves sportjának, a kerékpározásnak. Mauno Koivisto finn elnök kedvenc időtöltése a kosárlabdázás, a horgászat és a vitorlázás. Nyári szabadságát általában az elnöki nyári rezidencián tölti Turku város közelében. Fidel Castro kubai vezető, ha csak teheti, főzési tudományát fejleszti. Gabriel Marquez kolumbiai író gyakori vendége Castrónak, mivel ő maga is hódol a konyhaművészetnek és szintén nagy jártassággal rendelkezik a minőségi borok terén. Castro a nyári szabadságát a kubai partoktól délre, egy kis szigeten tölti, sokat úszik és gyakran indul víz alatti vadászatra. A brit politikai élet vezető személyiségeinek nyári programját biztonsági okból általában titokban tartják. Annyi azért kitudódott, hogy Margaret Thatcher brit ember jelent meg a propagált időpontban. Ebben a csoportosulásban is sok volt a járókelő, akinek a provokációhoz semmi köze nem volt. Egyesek rövid beszédeket mondtak, és a litván háborús bűnösöket próbálták rehabilitálni. A gyűlés, amelyre külföldi újságírók is kivonultak, incidens nélkül ért véget. miniszterelnök idén augusztusban a délnyugat-angliai Cornwallban tölti szabadságát. Alan Garcia perui elnök szigorú ütemterv szerint dolgozik a hétvégeken is, csakúgy, mint azokban az időszakokban, amikor a szabadságát kellene töltenie. Állóképességét kocogással tartja fenn, méghozzá a tengerszint feletti négyezer méteres magasságban, az Andokban, ahol a magaslati viszonyokhoz nem szokott embernek már a puszta séta is nehezére esne. Az elmúlt két évben csak két vagy három alkalommal töltötte a vasárnapot családja körében, s még ezeken a napokon is odaült íróasztalához, hogy írógépén rögzítse gondolatait. Wojciech Jaruzelski lengyel államfő - honfitársaival ellentétben - nem szokta kivenni évi rendes szabadságát. Akik aktiv katonai szolgálata idejéről ismerik öt, azt mondják, Jaruzelski most is a munkaprogramok közötti időszakokban pihen, a kikapcsolódásra általában a hét-végeket vagy az országban tett útjait használja ki. Nagyra becsüli a fegyelmet, ragaszkodik a szabályokhoz, s elsősorban önmagával szemben támaszt magas követelményeket. Mint hivatásos katona, államfőként is a honvédelmi minisztérium Varsó melletti pihenőközpontját látogatja, s azt mondják, a közvetlen közelében dolgozók ugyancsak megizzadnak, ha a tábornok kíséretében sétára indulnak a park ösvényein. India vezető politikusai, így Radzsiv Gandhi miniszterelnök is általában újév táján veszik ki évi szabadságukat. Tavalyelőtt például Gandhi egy tigriseiről ismert vadrezervátumában időzött, majd vitorlásán tett körutat. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Augusztus utolsó hetével végérvényesen véget ér a nyárra jellemző hirhiány, újra bőséges kínálatot nyújt a hír- ügynökségek előrejelzése. Minden napra szerepel valami a prognózisokban, ám igazán kiemelkedő jelentőségű tárgyalásokra, konferenciákra még várni kell: a nyaralási utószezon a politikában még csak az előszezonnak számít. Hétfő: Miközben a világ a közép-keleti konfliktusra figyel, egy kicsit megsürüsödött a csend a palesztin mozgalom körül. A háttérben azonban komoly tárgyalások zajlanak, miközben ismét nő a feszültség Libanonban a síiták és a palesztinok között. A PFSZ Végrehajtó Bizottsága Tuniszban tart ülést, ahol elsősorban a libanoni helyzet és a szervezet új politikai vonala lesz a téma. Kedd: Hanoiban folytatódnak a tárgyalások a háborúban eltűnt amerikai katonák felkutatásáról. Az amerikai-vietnami megbeszélések első szakasza sikeres volt és kedvező légkört teremtett a folytatás számára. Vietnami részről minden segítséget megadnak az elhunytak kereséséhez, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nincsenek élő amerikai foglyok az országban. Szerda: Nagy érdeklődés előzi meg Ronald Reagan beszédét a kelet-nyugati kapcsolatokról. A megkülönböztetett figyelem annak szól, hogy most már konkrét lépésekre van szükség a szovjet-amerikai csúcstalálkozó megtartásához. Csütörtök: Reagan amerikai elnök a kontrák vezetőivel tanácskozik Los Angelesben. A demonstrativ lépésre azért van szükség, mert a jobboldal egyre erőteljesebben bírálja a Fehér Házat közép-amerikai „engedékenységéért”, azért, mert nem lép föl elég erőteljesen az Arias Costa-Rica-i elnök nevével jegyzett béketerv ellen. Péntek: Stockholmban nemzetközi kongresszust tartanak a nyugat-európai környezetvédő pártok, a zöldek. Az egyre erősebb mozgalom számos országban szerzett már parlamenti helyeket, sőt, néhol már-már kormányzati tényezővé, potenciális koalíciós partnerré is vált. Szombat: Kanadába indul hivatalos látogatásra Jacques Chirac francia miniszterelnök. A francia többségű Quebec tartomány miatt a francia-kanadai kapcsolatok meglehetősen érzékenyek, a múltban komoly feszültségek is támadtak már a két ország között. A mostani tárgyalások előtt azonban nem volt hasonló nehézség, így jórészt gazdasági és kulturális együttműködési megállapodások kidolgozásáról lehet szó. Vasárnap: Lengyelországba utazik négynapos hivatalos tárgyalásokra a holland külügyminiszter. Van Den Broek tárgyalásainak napirendjén elsősorban gazdasági együttműködési és európai leszerelési, enyhülési kérdések szerepelnek majd. Hogyan döntsenek a belépni szándékozók kérelméről? - a közös piaci külügyminiszterek luxemburgi ülésének ez volt egyik fő napirendje (Archív felvételünk) Ellentmondó jelentések egy helikopter lezuhanásáról Kell egy kis pihenés A politikusok nyaralnak
