Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

4 nlEPÜJSÄG 1987. augusztus 19. Tamásiban Hagyományőrzés a kiállítóteremben... Közös gyökerek, hasonló gondolkodás - más formanyelven. Horváth Ágnes és Szathmáry Tamás munkál A tamási és városkörnyéki hagyomá­nyőrző napok programjaihoz kapcsoló­dóan több kiállítás nyílt meg a városban, amelyeket szeptember 6-ig tekinthet meg az érdeklődő közönség. Valameny- nyi természetszerűleg kapcsolódik a népművészethez, annak egy-egy meg­jelenési formáját képviseli. A valóban ní­vós alkotásokkal jelentkező amatőröktől, a népművészetet önerőből megismerő és folytató, kedvtelésből alkotók mellett bemutatkoztak a mesterségüket művé­szi fokra emelt szakmabeliek is. Közös A fafaragók pályázatán első dijat kapott Tusa János alkotása ■ Berétí István a székegység múltját uőctp iaha” jjwcoic luua jellemzőié valamennyiüknek a .tiszta forrás’­A művelődési központ folyosógalériá­jában Vigovszky István: Fejfák és kopja­fák, a kiállitóteremben a megyénkben élő fafaragók számára meghirdetett pá­lyázat legjobb alkotásai, valamint Hor­váth Ágnes szövő és Szathmáry Tamás keránjiakészrtő kiállításai láthatók. A de- csi gyermekszövőszakkör az úttörőház­ban mutatkozik be, míg Skorutyák János kékfestő iparművész munkáit, a kihaló­ban lévő mesterség .titkait” a Tamási Ga­lériában csodálhatja meg a nagyközön­569 T.ZS. KAPFINGER ANDRÁS felvételei '-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------> SZOMSZÉDOLÁS s ___________:_________________________________________________________J So mogyi Néplap Öt vállalat és a Siótour hozta létre azt a gazdasági társaságot, amely a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalatnak a gesztorságával kezdi meg munkáját és a balatoni vitorláskikötők fejlesztését új ki­kötők építését tűzte ki célul. Dr. Kriston Ferenc, a leányvállalat fő­munkatársa elmondta: a Balatoni Vitorlás Touring GT programjában olyan kikötő építése szerepel, amely legalább 400-500 hajót képes fogadni. (A jelenleg készülő vitoriáskikötő 60-100 hajónak tud csak helyet adni.) A Balatonon közei sincs annyi vitorlás, mint amennyi lehetne. Ennek a legfőbb oka az, hogy a kikötők szűkös-befogadó- képességüek. Összehasonlításképpen: mig a Balatonon 2 ezer széllel hajtott hajó közlekedik, addig a Bodeni-tavon - amely kisebb - 34 ezer. Hiába a nagy víz­felület a déli part kikötőinek telítettsége például már nem teszi lehetővé a bizton­ságos kikötést. Alacsony színvonalú az ellátottságuk is. A leányvállalat 1986-ban határozta el az említett építési programot Olyan kikö­tők megépítését tervezik, amely megfelel az igényes vitorlásoknak is. Az elképze­lés megvalósításához megpróbálkoznak nyugati tőke bevonásával is. A tervek fi­gyelembe veszik a környezetvédelem ér­dekeit és arra is ügyelnek, hogy a sok hajó ne okozzon a Balatonon túlterhelést A leányvállalat jelenleg több olyan te­rületet kezel Siófokon, Balatonszemesen és Boglárlellén, amely alkalmas kikötő építésére. Az elképzelés szerint az új vi- torláskikötöben biztosítják a hajójavítást és a téli tárolást Épül ott gépkocsipar­koló, zuhanyzó, sportlétesítmény és szál­láshely is. A siófoki és a balatonszemesi vitorlás­kikötő beruházási programja elkészült már, a bogláríellei az év végére lesz kész. A beruházás 51 százaléka magyar, 49 százalékban nyugati töke felhasználásá­val készül. A kikötői társaságokban való részvételre külföldi versenytárgyalást irt ki. A jelentkezők egyelőre főleg építési vállalkozók és nem olyan cégek, amelyek az üzemeltetésben is érdekeltek. A tervek szerint a kivitelezést Siófokon még az idén, Balatonszemesen jövőre, Boglárlellén pedig 1989-ben kezdik el. A siófoki vitoriáskikötő az Európa Szálló és a Siótour-klubház között épül föl. A '450 hajó befogadására alkalmas kikötőt olyan vízi létesítmények egészítik ki, mint a hullámtörő gátak és a szárnymólók. Lesz többek között szolgáltatóház, a Munkásőr utcában pedig a tároló és javí­tó is. A tárolóban 120 hajónak lesz hely. PETŐFI NÉPE Az utolsó üveg zöldborsó is lekerült a szalagról a Kecskeméti Konzervgyárban, most már a zöldbab, az uborka, a paradi­csom, a zöldpaprika és a csemegekuko­rica van terítéken. Miből mennyi - és mi­lyen áron: a fogyasztókat ez érdekli. Rosszul számol az a háziasszony, aki úgy gondolja: olcsóbban megússza a zöldbabeltevést, ha maga csinálja Ez a tétel - bár általában igaz, ha a saját mun­káját nem számolja - az idén nem áll erre a zöldségféleségre. A friss, jó minőségű zöldbabnak ugyanis - ha egyáltalán kapható - magas ára van a piacon, a boltban. Összefüggésben lehet ez azzal is, hogy a júliusi szárazság miatt keve­sebb a termés, annak ellenére, hogy sok helyen öntöztek. A természetes csapa­dék jótékony hatását a víz nem pótolhat­ta, megnövelte viszont a termelés költsé­geit Azonban nem ennyivel, hanem sok­kal drágább az idén a zöldbab, ami vi­szont az árfelhajtók számlájára írható. A Kecskeméti konzervgyár - miként a feldolgozó üzemek általában - szerző­désben rögzített áron vásárolhatja fel a terméket ebben tehát nemigen tud kon- kurrálni más cégekkel. Mint azt Únyi László áruforgalmi osztályvezető-helyet­tes elmondta: 150 vagon zöldbab feldol­gozását tervezték ugyan az idén, ám en­nek a mennyiségnek előreláthatóan csu­pán ötven százaléka fesz meg, illetve ke­rül üvegekbe, dobozokba. Eddig negy­ven vagonnal vettek át a termelőktől. Ha a konzervgyár felvásárlásiár-emelésre kényszerül, az a végtermék fogyasztói árát is növeli. Teljesítik, esetleg túlteljesítik viszont a 340 vagonos urbokafekfotgozási tervü­ket Pillanatnyilag nem jön ugyan a várt napi mennyiség - alighanem ebben is szerepe van annak, hogy az uborkának „felszaladt” az ára -, azonban bíznak benne, hogy ez csak átmeneti megtorpa­nás. A múlt héten került az első szállítmány paradicsom, paprika a gyárba, feldolgo­zása e napokban van felfutóban. Az előb­biből 450 vagyon felvásárlását tervezték, jelenleg úgy tűnik, ezt 500 vagonra tud­ják teljesíteni. Zöldpaprikából eddig mi­nimális mennyiség, nyolc vagonra való érkezett a tervezett kétszázból, aminél valószínűleg többet vásárolnak fel a sze­zon végéig. Végső soron attól is függ ez, hogy mennyire kúszik fel az ár. Dunántúlt napló Mohács őrzi, ápqjja történelmi emlé­keit Erre bizonyság a Mohácsi Vá­rosszépítő Egyesület munkásságának egy része, amellyel történelmi évfordu­lókról ünnepségen emlékeznek meg, vagy pl. Várostörténeti füzetek c. kiad­ványsorozatuk is. Ennek a különkiadásaként jelent meg a napokban a város egykori jeles hely- történeti kutatójának, dr. Horváth Kázmér al polgármesternek két tanulmánya, ha­sonmás kiadványként - mint az egyesü­let elnöke, Kispál Tibor előszavából kitű­nik - hozzáférhető forrásanyagul a bara­nyai helytörténészek szűk táborának. E két tanulmány 50 évvel ezelőtt jelent meg a Nagyharsány közelében, illetve a Villány-Nagyharsány-Lapáncsa három­szögben levő területen - a szövetséges európai hadak és a török haderő között - lezajlott sorsdöntő ütközet 250. évfordu­lóján. A facsimile kiadást a csata 300. év­fordulója tiszteleiére adták közre Mohá­cson. Az első tanulmány Mohács városát mutatja be 1687-ben, majd a szerző magát a csatát ismerteti. Az 1687. évi hadjárat és a I mohácsi ütközet cím­mel. Érdekes, hogy a fél évszázada - ért­hetően - büszkén és önérzettel emlege­tett „II. mohácsi csata’ elnevezés átvéte­lére ma is hajlik egyik-másik történé­szünk, mivel az „az első mohácsi csata* színhelyétől „légvonalban alig 15-16 km-re ment végbe”. □lentétben a napokban megjelent Bu- dától-Belgrádig c. vaskos kötettel, amely a legújabb kutatások eredményeit adja közre, s egyértelműen az 1987. augusz­tus 12-i nagyharsányi csatáról beszél. Erről történészeink is élénk vitát folytat­tak a napokban megtartott siklósi tudo­mányos konferencián. A mohácsi városszépítők nemes tö­rekvéseit tükröző hasonkiadású két ta­nulmány szép és figyelmes színfolt az év­forduló alkalmából megjelent kiadvá­nyok sorában. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A nyári szünetben sem csendesedtek el a fehérvári diákotthonok. A nemzetközi és hazai turizmus viszonylag olcsó, de kényelmes szálláshelyeiként teltek meg élettel. Ügy tűnik, a tanintézetek egyre jobban beletanulnak a vendégfogadás­ba, hiszen évről évre emelkedik az itt éj­szakázó, vagy hosszabb időre bekvárté- tyozott turisták, többségükben vékony- pénzű diákok száma. A kollégiumok kö­zül a Kállai Éva és a Radnóti Miklós valóságos nagyüzem a szezonban és az idén sem panaszkodhattak forgalmukra A pálmát a Kállai Éva diákotthon viszi el, ahol 12 ezer 800-an, majdnem húsz­ezer vendégéjszakát töltöttek. Június kö­zepétől még csak „félgőzzel” álltak a tu­risták rendelkezésére diákjaik nyári gya­korlata miatt Július 5-e és augusztus 15- e között már teljes üzemben dolgoztak, az ötszáz ágyas épületben napi átlagban 350-en éjszakáztak. Tíz nap kitehették a „Megtett” táblát Helyet adtak az Expressz Utazási Iroda turistáinak, az úttörők vándortáborának, csoportoknak, nyelvtanfolyami hallga­tóknak és egyéneknek, diákoknak, fel­nőtteknek egyaránt A honiak mellett zö­mében lengyel és NDK-beli turistákat fo­gadtak. A Radnóti kollégium kis szívesen látja a vendégeket A bevételnek az intézetben maradó részéből kicsinosítják, rendsze­resen karbantartják, felújítják az épületet Egész évben nyitottak, fogadnak vendé­geket Január elejétől kétezer-kétszázán - hatvan százalékuk diák - 6 ezer 700 éj­szakát töltöttek el itt kirándulás, szakmai gyakorlat KISZ-rendezvények vagy nyelvi tábor, csoportos turizmus alkal­mából. A magyar diák- és felnőtt vendégek mellett zömükben lengyelek éjszakáztak náluk. Ügyes szervezéssel megoldották, hogy bentlakó diákjaik nyári szakmai gyakorlatának idejére, sőt a szünidőben szokásos karbantartás alatt sem kellett ajtót mutatniuk egyetlen szálláskeresö- nek sem. A József Attila kollégiumban már meg­kezdődött a nyári nagytatarozás. Ezt megelőzően az intézményben is nagy volt a jövés-menés. Ezerhétszázan öt­ezer-kétszáz éjszakát töltöttek a diákott­honban. A vendégek hatvan százaléka Len­gyelországból, tíz százalékuk az NDK- ból érkezett és fogadtak cseh, jugoszláv, osztrák és olasz turistákat is. Százötven éves a Nemzeti Színház Jelentős évfordulóhoz érkezett a ma­gyar kulturális-művészeti élet: 150 esz­tendeje nyílt meg a Nemzeti Színház. Ettől az évtől, 1837-től számítja a magyar színháztörténet a folyamatos magyar nyelvű színjátszás kezdetét is. Az évfor­duló ünnepi eseményeiről, valamint a színház új évadjáról tájékoztatták ked­den az újságírókat a Fészek Művészklub­ban a Nemzeti Színház, a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Magyar Színházi Intézet képviselői. Miként elhangzott: a jubileum méltó megünneplésére emlékbizottság alakult a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tu­dományos Akadémia Szinháztudományi Bizottsága, a Magyar Színházi Intézet, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Nemzeti Színház képviselőiből. Az év­fordulót köszöntő rendezvénysorozatra készülve már tavaly meghívásos dráma- pátyázato* hirdettek meg a szervezők. A napokban már megjelentek az eltelt másfél évszázadot bemutató ünnepi kiadványok is. Augusztus 22-én - szombaton - a Nemzeti Színház 150 évvel ezelőtti meg­nyitásának napján a színház társulata ünnepi ülést tart Itt találkoznak majd a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségei, a nemzet színházának egykori és mai nagy mű­vészegyéniségei is. Közösen róják le kegyeletüket a pesti Magyar Színház, valamint a volt Blaha Lujza téri épület emlékkövénél, s emlék­táblát avatnak a színház mai otthonának, a Hevesi Sándor téri épületnek a főbejá­ratánál. Egy kihalóban lévő ősi mesterség folytatója, Skoratyák János iparművész mun-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents