Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

1987. augusztus 19. ^PÜJSÄG 5 GYÁREGYSÉG: az ipari nagyvállalatoknak az az egysége, amely korábban többnyire önálló vállalat volt, tevékenysége jól elkü­lönül a többi egység tevékenységétől, bizonyos fokú önálló számvitellel is rendelkezik, azonban jogi önállósága nincs és saját mérleget sem készít. Magyarországon az ipar 1962-64. évi átszervezése után alakultak ki a gyár­egységek nagyobb számban. A gyáregységek szervezeti felépítése és önállóságuk mértéke a különböző ipar­ágakba tartozó vállalatoknál nagyon eltérő: élén gyáregységvezető, vagy igazgató áll. (Szakszervezeti kislexikon) Szavai Sándomé a mángorlógépnél, munka közben A csavaripar csavarjai Huszonötmillió mintadarab Szíriába- Milyen saját fejlesztéseik vannak?- Valamennyi profilunkat mi fejlesztjük, mintegy 140-féle terméket gyártunk. Az export- és a gyártmány-, technológia fej­lesztés szintén járható útnak látszik. Egyébként mi gyártjuk a KLG gyújtógyer­tya egyik elektródját Ebből is látszik, hogy nemcsak csavarokkal és drótáru­val foglalkozunk.- Terveik a jövöre?- Az idei első félévünket tervszinten si­került megvalósítanunk, mind mennyi­ségben, mind pedig megismételni a má­sodik félévben is. A személyi bérfejlesz­tést idén megkezdtük, amit jövőre folytat­ni óhajtunk, ezzel is elősegítve a jobb mi­nőségi és mennyiségi munkát MÁTÉ RÉKA- Milyen termékeket állít elő a gyáregységük?- Jelenleg négy alap­termékünk van: szege­csek (2-12 milliméter át- mérővelj; facsavarok tel­jes mérettartományban, kisméretű anyacsavarok, valamint a drótáru. Ez utóbbit tavaly vettük át budapesti létszámhiány miatt A szegecs és a fa­csavar kezd korszerűt­lenné válni, egyre keve­sebb belőlük a megren­delésünk. Egyébként mi 20 filléres darabárukat gyártunk, míg a központ kétforintosokat- Exportra is termelnek?- Elsődleges célunk a belföldi igények maximális kielégítése. A tőkés exportun­kat szeretnénk fellendíteni, ehhez húsz­millió darab DIN-szabványú mintát is ké­szítettünk, hiszen amúgy MSZ szerint dolgozunk. így, ha megrendelő jönne hozzánk, bármikor válogathat igénye szerint Egy szíriai pályázatra elküldtünk __________ 25 millió mintadarabot t ermékeinkből, az ered­ményt még nem ismerjük.- Úgy tudom, NSZK piacra már szállították.- Igen, villanypásztor- vezetékek tartócsavarjait (8 típusban) gyáruk az NSZK-nak. Ha minden minta megfelel, 12-15 ezer darabos éves meg­rendelést várhatunk. A budapesti Csavaripari Vállalat dom­bóvári gyáregységében 350 munkás dolgozik, az egy főre jutó átlagkeresetük városi viszonylatban az elsők között van.- Mekkora az önállóságuk, s'mi az, amit csak a központban végezhetnek el? - fordulunk kérdésünkkel Katona Lász­lóhoz, a gyáregység igazgatójához.- Három olyan terület van, amellyel a központ rendelkezik. Az egyik az alap­anyag-beszerzés, amit a mi igényünk alapján intéznek, a másik a kereskede-- lem. A kereskedelmi igazgatósághoz fut­nak be a megrendelések, mi ezekből vá­logathatunk. Arra azért figyelnek, hogy ugyanazt a termékcsoportot ne gyártsa több egység, a saját profil pedig bizton­ságot és egyben felelősséget jelent. Egyébként általában nagyobb az igény, mint a kapacitásunk, igy saját szempont­jainknak megfelelően válogathatunk az ajánlatok között - A harmadik pedig - folytatja az igazgató - a beruházás, ami vállalati .nagykalapból’ történik. Minden egyéb területen önállóak vagyunk, az üzemi végrehajtás és a tervezés is a mi dolgunk. A tavalyi évtől bevezettek egy vállalati érdekeltségi rendszert, ezzel több és jobb minőségű munkára sarkall­va a dolgozókat A Csavaripari Vállalat dombóvári gyáregységében * új huzalraktárt építenek Egy termelőüzemben évtizedek óta dolgozó főművezető ismerősöm azon em­berek közé tartozik, akik szeretik a munkájukat és nemigen hagynak dolgokat szó nélkül. Ő nemegyszer egy-egy témában vezér is, és önmagával szemben annyira igényes, hogy az üzem legfontosabb kérdéseiben mindig hallatja a hangját A fő­művezető jelen van a termelést meghatározó döntések előkészítésénél, a szerve­zeti és szervezési folyamatok és a feladatok megvalósulását szolgáló garanciák kialakításánál. A főművezető munkája során átélt már sok mindent. Egy aprócska üzemben kez­dett. Itt végigélte, hogy a termelőeszközök, az emberek és a piac szűkössége miatt mennyire véges egy kisüzem tevékenysége. Később dolgozott nagy gyárban is, ahol a gyár „önmaga ura" volt. Ezt követően - munkahelyet változtatott - átment egy gyáregységhez. Meglehetősen gazdag ismerettel és tapasztalattal rendelkezik a „vállalati önállóság” utáni vágy témájában. Beszélgetésünk során többször is mondta, hogy milyen erős bizonyos kisebb gazdasági egységek vezetőiben az a vágy, hogy a vállalati önállóság összes jogával felruházott termelőüzem „legyenek.” Mondja, hogy ez a sok esetben indokolatlan eltökéltség oda is vezethet, hogy megalapozatlan szervezési, szervezeti és piaci döntéseket hoznak. Ez még annál is rosszabb, amikor „ egy kis ember, nagy ruhát akar hordani. ’ Mert a nagy ruhában pompázó embert többnyire csak kinevetik. Ellenben egy ilyen vágy hajtotta gazdasági vezető és társai beláthatatlan hátrányt és kárt okozhatnak a saját termelésüknek, a meglévő keretek között maximálisan ellátó gazdasági egy­ségnek. A főművezető mondott mást is. Ez pedig éppen ennek a témának a másik oldala volt Gyáregységek esetében tapasztalta a „gyarmattartók magatartását". Igaz, hogy keménynek tűnt meghatározása, de teljességgel fedi azt az alapállást amely némely gyáregység életében, munkájában tapasztalható a központi, anya­gyár részéről. Hogy milyen ez? Olyan, amikor a gyáregység helyi dolgaiban is a központban döntenek. Igaz, hogy a gyáregységi önállósodás terén az utóbbi időben több rész- önállósodási folyamat történt - bizonyos tervezési, piád és kereskedelmi tevé­kenységre engedélyt kapnak -, ám mégis honos ez a gyakorlat Aztán a főművezető fordított egyet a dolgon és azt mondta, hogy van itt még egy oldal, amely szintén káros. Ez pedig az, amikor rendelkezik egy gyáregység funk­ciójának ellátásához megfelelő önállósággal, ellenben a gyáregység vezetői állan­dóan, minden piszlicsáré dologban a döntés jóváhagyásáért az anyagyárba utaz­nak, telefonálnak. Gazdasági életünkben egyre jobban megéljük a vállalati önállósodás folyamatát Nem titok, hogy több termelő(gyár)egység már képes lenne önálló gyárrá válni. Azok, ahol ennek minden feltételei adottak. Mégis nagyon, de nagyon meg kell gondolni a felelős vezetőknek, hogy milyen útra íépnek, mert egy-egy elsietett döntés irtózatos gazdasági károkat okozhat SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Ä dombóvári Pátria Önállóan Leányvállalati formában a tolnai Tolnatex A budapesti Pátria Nyomda dombóvári gyáregységének igazgatójával alig kezd­tünk el beszélgetni, csengett a telefon. Néhány pillanat múlva gyors egyezteté­sek miatt kellett csak rövid időre felfüg­geszteni beszélgetésünket Az igazgató tárgyalásának végeztével már várta is kérdésünket- Miként látja a gyáregységi önállóság jogi, személyi és gazdasági helyzetét? Milyen körülmények között dolgoznak? - kérdeztük Somogyi Kálmántól.- A Pátria Nyomdának három terme­lőegysége és egy nyomtatványellátó részlege van. Ezek közül mi az utóbbiak vagyunk - mondta az igazgató. - Mind­három gyáregység profilja eltér egymás­tól. A profilírozás a fontos - hangsúlyoz­ta- Hol van, ha van akadálya a gazdasá­gi önállóságnak és a piaci termelés össz­hangjának?- A függőség megvan. Az önállóso­dásnak részünkről semmiféle ésszerű al­ternatívája nincs. Erről nem kívánok töb­bet mondani... Elmondta még az igazgató, hogy a dombóvári gyáregység az országosan használatos nyomtatványokat gyártja, melyet a kereskedelmi részlegen raktá­rozza és diszponálja. Ha kiválnának a szervezetből, akkor elveszítenék meg­rendelőiket és a meglévő piacot Éssze­rűtlen lenne tehát önállósodni.- Az idei első félévi tervet milyen ered­ményességgel, milyen szinten és milyen időre teljesítették?- Pontosan zártunk, az anyag és a mű­veleti árbevételi tervet egyaránt öt száza­lékkal túlteljesítettük. Az idén két alka­lommal - egységesen az egész vállalat­nál - fejlesztettünk bért, ami 12 százalé­kos keresetszint-növekedésnek felel meg. Ez egyértelműen a jó nyereségnek köszönhető. ORSÓS JÚLIA A Magyar Selyemipar Vállalat tolnai gyáregységének homlokzatán alig több mint egy éve új tábla került a régi helyére. Az üzemet azóta így nevezik: Magyar Se­lyemipar Vállalat Tolnatex Leányvállala­ta. A köldökzsinór még megvan, ám az új szervezeti forma egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tolnaiak a teljes elszakadásra törekednének. Ugyanis az alapító okirat­ban is megfogalmazódott, hogy az alap­anyag-beszerzéstől a készáru kibocsá­tásáig mindent maguk intéznek, beleért­ve az üzem működtetésével kapcsolatos egyéb feladatokat is. A kötődés azonban ma is élő, hiszen a leányvállalat valahol szülőnek tekinti a nagyvállalatot amely az ötvenes évek közepén jött létre. Valahol biztonságér­zetet jelent számukra, ha netán nehézsé­gek közé kerülnének, továbbra is számít­hatnak az MSV segítségére. Erre többek között az Is garanciát nyújt hogy az adó­zott nyereség 20 százalékát utalják át a vállalat egyszámlájára Adott esetben te­hát a köldökzsinór a visszatérési lehető­séget is biztosiba a tolnaiaknak. A gyáregységi formát végső soron egy év és egy hónapja tudják maguk mögött Az MSV gyáregységei közül ök az elsők, akik leányvállalattá nőtték ki magukat Azóta az MSV-hez hat gyáregység és egy telephely tartozik országosan. A leányvállalati szervezet gondolata nem volt újkeletű a tolnaiaknál, sem pedig a nagyvállalatvezetése részéről. Már évek­kel ezelőtt felmerült a leányvállalattá vá­lás gondolata Akkor kérdezték meg a gyáregység vezetőit vállalnák-e az önállósulást Palotás Lajos főmérnök er­ről az időszakról tömören fogalmazva csupán ennyit mond:- Vállaltuk és belevágtunk, mert úgy éreztük, hogy minden feltétel biztosított továbbá kigazdálkodtuk a korábbi hitele­ket is, tehát teljesen tisztán indulhattunk. Horváth Imréné szövőnő, a ragadó­karos szövőgép előtt Az MSV különben igen kedvező feltétele­ket ajánlott számunkra azzal, hogy 20 százalékot kell fizetnünk az adózott nye­reségünkből. Információim szerint ugyanis az országban működő többi könnyűipari leányvállalat kötődése sok­kal inkább erőteljesebb az anyavállalat­hoz mint a mienk. Példaként úgy gondo­lom elegendő, ha a Gyula Harisnyagyá­rat említem, amely a nyereségének felét fizeti a nagyvállalatnak, de a többiek is 40-30 százalékkal növelik a nagyvállalati bevételeket. A Tolnatex ebben az esztendőben mintegy hétszázmilliós árbevétellel szá­mol, melyből több mint 41,5 millió forint eredmény képződik. Ami a termelésüket illeti, arról a következőket mondhatjuk. Várhatóan két és fél millió négyzetméter üvegszövetet szőnek, amely tíz százalék­kal haladja meg a bázis időszakét Ebből is érződik, hogy az említett termék iránt nagy a kereslet és biztos piaca van. Ezért is végeztetnek bérszövést a Mohácsi Szövőgyárral. Terjedelmesített fonalból az éves terv megközelíti a háromezer tonnát ám a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felhasználói igény, igy várha­tóan tíz százalékkal kevesebbet állíta­nak elő gépeiken. A fonalfestödében 1700 tonnás termeléssel számoltak. A már hagyományosnak tekinthető termé­keken túl ma már pamut-, poliészterpa­mut-, kevert és akrilfonalakat is festenek, bérmunkában. Visszatérve a leányvállalati szervezet megalakulásával kapcsolatos dolgokra: nem hagyható figyelmen kívül, hogy an­nak idején a több mint hatszáz főt foglal­koztató üzem dolgozóinak többsége na­gyobb reményt fűzött az önállósághoz, mint illett volna. A főmérnök szavai sze­rint némelyek úgy gondolták, hogy eljő a Kánaán! Azóta a dolgozók nagy része reálisabban alkot már véleményt Az vi­szont elismerésre méltó, hogy az ötszá­zalékos béremelés nagyobb arányú volt, mint az MSV többi egységénél. Új kezde­ményezésnek számít a Tolnatexnél az is, hogy nemrég nagyobb önállóságot ad­tak az üzemvezetőiknek, akik maguk gazdálkodnak a bértömeggel, s ez min­denképpen ösztönző hatású lehet Végezetül érdemes szólni a fejlesztési kérdésekről is. A leányvállalati alapító okiratban kité­tel, hogy tízmillió forint értékhatárig a tol­naiak döntik el, hogy a forrásokat milyen célra fordítják. Az említett összeg fölött vi­szont az elképzeléseket egyeztetni kell a nagyvállalattal. Idén egyébként elsősor­ban szinttartó fejlesztést hajtottak és haj­tanak végre. SALAMON GYULA Ofszet leporellógép a Pátria dombóvári gyáregységében Köldökzsinóron...

Next

/
Thumbnails
Contents