Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
/ 1987. augusztus 18. Még több hadihajó az Öbölben A Perzsa(Arab)-öbölbe érkezett a Guadalcanal nevű amerikai hajó. A hajón nyolc különleges aknakutató helikopter van, de emellett harci és csapatszállító helikoptereket is szállít, személyzetéhez több száz tengerészgyalogos tartozik. Az Öböl közelében tartózkodik már egy repülőgép-hordozó és útban van a helyszínre a Missouri csatahajó is, amelyet több más hadihajó kísér. A kuvaiti Mina al-Ahmadinál egyébként már kész a visszaútra a második kuvaiti hajókonvoj, amely amerikai zászló alatt hajózik és amerikai hadihajók kísérnek, az Öböl bejáratánál pedig gyülekezik az újabb, szintén kuvaiti tartályhajókból álló csoport. Irán azonban már többször bejelentette, hogy az iraki légitámadások, az olajlétesítmények elleni akciók megtorlásaként csapást mér Bagdad legközelebbi támogatójára, Kuvaitra. Irak legutóbb vasárnap intézett légitámadást az iráni kőolajmezők ellen, ezúttal Ahvaz környékén. Velajati iráni külügyminiszter, aki két napos látogatáson Ománban tartózkodott, vasárnap este kijelentette, hogy országa szívesen fogadná Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár látogatását az öbölbeli feszültség megvitatására. A külügyminiszter szerint a főtitkár már megmutatta, hogy szívén viseli az öbölbeli béke ügyét és e béke megvalósítása érdekében már tett pozitív javaslatokat. A skóciai Rosyth kikötőjéből hétfőn reggel kifutott az a két brit hadihajó, amely a Perzsa(Arab)-öbölben aknakutatást fog végezni. A Bicester és Hurwoth útja során befut majd a gibraltári kikötőbe, ahol csatlakozik hozzájuk a Falkland- szigetekről odavezényelt Diligence nevű műhelyhajó. A brit haditengerészeti kötelék mintegy öt hét múlva érkezik meg a Perzsa(Arab)-öböl vizeire. Szaúd-Arábia diplomatái hétfőn ismét birtokukba vették teheráni nagykövetségüket. A külképviselet épületét nemrégiben iráni tüntetők szállták meg és tönkretették a berendezést. Áttörő jelentőségű lépések Sajtótájékoztató az agykutatók budapesti kongresszusán Az idegtudományok második világ- kongresszusának első munkanapján, hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Budapest Kongresszusi Központban. Ádám György akadémikus elmondotta: elkezdődött az agyműködéssel foglalkozó tudományos előadások sorozata, s örömmel állapította meg, hogy még most is érkeznek a tanácskozásra neves agykutatók, pszichiáterek, neurológusok. Az újságírók kérdéseire válaszolva az akadémikus hangsúlyozta, hogy az agykutatás terén, mind a klinikai, mind az alapkutatásokban már a hatvanas-hetvenes években behoztuk lemaradásunkat. A magyar szakemberek felzárkóztak a világ élvonalához, s ezért a hazai tudományos eredmények iránt is nagy az érdeklődés. A hétfői, az öregedés és a kóros elbu- tulás (dementia) témaköreivel foglalkozó szimpózium munkájáról Alan Davison londoni biokémikus professzor és Leon- tino Battistin, a padovai egyetem neuro- kémikus tanszékvezető professzora számolt be az újságíróknak. Davison profesz- szor tizenöt éve tanulmányozza az agyban bekövetkező kémiai változásokat, s mint mondta: az utóbbi időben az Alz- heimer-kórban szenvedők emlékezetromlásának okait vizsgálva biztató eredmények születtek. E kór, amely öregkori elbutulással jár, az Egyesült Államokban a negyedik vezető halálok, s ma még gyógyíthatatlan. Battistin professzor neuroklinikai vizsgálatairól szólva hangsúlyozta, hogy az agykutatás legújabb, műszeres módszerei rendkívüli távlatokat nyitottak. Ezen a tudományterületen kényes etikai kérdések merülnek fel, amelyek miatt csak közvetve - többnyire állatmodellek és állatkísérletek segítségével - próbálják a tudósok behatóbban megismerni az emberi agyat. A legjobb műszerek lehetővé teszik, hogy radikális beavatkozás nélkül követhetők legyenek az agyban lejátszódó neurokémiai folyamatok. E kutatásoknak még csak az elején tartanak a tudósok, de ezek az új lehetőségek máris hatalmas áttörést jelentenek, amit jól lehetett érzékelni Budapesten, a világkongresszus első munkanapján - mondotta a professzor. PANORÁMA BUDAPEST - Hazája nemzeti ünnepe alkalmából Kasman Pahala Haodjahan Siahaan, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. * Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hétfőn fogadta Jozef Szmolet, a Szlovén Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének elnökét, aki a HNF Vas megyei bizottsága és a Szlovén Szocialista Szövetség közötti együttműködés keretében tett látogatást Magyarországon. * Első ízben rendezik meg szocialista országban az európai nukleáris medicinái társaságok közös kongresszusát: augusztus 24-28. között Budapest ad otthont a nagyszabású rendezvénynek. A kőbányai vásárvárosban, a Hungexpó- nál tartandó eseményről hétfőn a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége székházában tájékoztatták az újságírókat. MOSZKVA - Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján megalapozatlannak minősítette azokat a nyugati híreszteléseket, amelyek összefüggésbe hozzák a Szovjetunió augusztus 2-i, Novaja Zeml- ján végrehajtott kísérleti atomrobbantását azzal, hogy a skandináv országokban az utóbbi napokban jelentéktelen mértékben növekedett a radioaktivitás. Ennek ellenére a szakemberek elméletileg nem tartják kizártnak, hogy a különböző irányú szelek a Barents-tengerre sodortak jelentéktelen mennyiséget a robbanás után légkörbe került gáznemű anyagokból, így Skandinávia területére is eljuthattak. DETROIT - Súlyos szerencsétlenség történt a detroiti repülőtéren. Felszállás közben lezuhant egy DC-9 típusú repülőgép. A katasztrófát a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl. A hatóságok 153 halottról tettek említést. A szerencsétlenség oka egyelőre nem ismeretes. Mai kommentárunk Győzelem „a világ végén” Lange új-zélandi kormányfő aláírja Roratongában a dél-csendes-óceáni államok atomfegyver-mentességének érvényesítésére kötött nemzetközi egyezményt (Archív felvételünk.) Új-Zélandon lezajlottak a választások, és eredményüket meglepő világpolitikai érdeklődés kísérte. Hogy miért meglepő ez? Azért, mert az egykori brit gyarmat, az 1931-ben függetlenné vált szigetország a maga most is alig három és félmillió lakosával több érthető okból egyszerűen nem volt tényező a világpolitikai porondon. Az egyik ilyen ok geopolitikai természetű: ez az ország valóban „a világ végén” van, még „szomszédjához”, a kenguruk földjéhez, Ausztráliához is nagyjából Buda- pest-Moszkva távolságra terül el a végtelen Csendes-óceánban. Ráadásul sem a bel-, sem a külpolitika nem tartogathatott sok szenzációt. A belpolitika azért nem, mert az ország a hagyományos kétpárti sínen haladt, méghozzá - mivel mindig is magas életszínvonal jellemezte - különösebb viharok nélkül. Ami a külpolitikát illeti, Wellington, az új-zélandi főváros eleinte érthetően általában Londonhoz, a minapi „anyaország" székhelyéhez igazodott, később pedig, megint csak érthető módon Washingtonhoz, elsősorban a térség szovjetellenes csoportosulásán, az ANZUS-on keresztül. Az általános politikai jellegtelenség korszaka 1984-ben hirtelen látványosan véget ért, az akkor mindössze negyvenkét esztendős munkáspárti politikus, David Lange megválasztásával. Az új kormányfő első nyilatkozata akkor arról szólt, hogy országa a jövőben nem engedi be vizeire az atomfegyvereket hordozó vagy atommeghajtású amerikai hadihajókat, és ellenzi a térségben történő hagyományos francia atomrobbantásokat. Ezzel David (a publicisták ki is használják ezt a bibliai keresztnevet) egyszerre két Góliátot haragított magára, az Egyesült Államokat és Franciaországot. Mindketten ellenlépésekkel fenyegetőztek, és Washington odáig ment, hogy Új-Zélandot „nem tekintette többé szövetséges országnak”. Ilyen körülmények között került sor a mostani választásokra. Bizonyos belpolitikai dilemmákon túl ezúttal elsősorban annak kellett eldőlnie, helyesli-e az ország közvéleményének többsége David küzdelmét a góliátok ellen. Ezért került a „világvégi voksolás” a nemzetközi sajtó vezető helyére. A válasz markáns és egyértelmű volt: az 1,6 millió szavazó akarata a kilencvenhét mandátumból ötvenhatot juttatott Lange Munkáspártjának és ezzel harsányan igent mondott a harcos antinukleáris politikára is. HARMAT ENDRE Reagan talpon maradt Reagan elnök átveszi a Tower-bizottság jelentését az iráni-kontra ügyről (Archív felvételünk) Mióta az amerikai kongresszus kihallgatási termében kialudtak a nagy televíziós társaságok reflektorai, az amerikai belpolitikában megkezdődött a kár- és helyzetfelmérés. Emlékezetes, hogy a kongresszus látványos jelenetekben bővelkedő vizsgálatot tartott az iráni fegyverszállítások és a nicaraguai kontráknak átjátszott pénzek ügyében. Nemzetközi értelemben sem közömbös, hogy ez miképpen befolyásolja az amerikai belpolitikát. Hatalmi érdekek A kulcskérdés természetesen az, hogy hogyan kell értékelni Reagan elnök hatalmi helyzetét. Figyelembe véve egyrészt azt, hogy az elnöknek néhány belpolitikai kérdésben még kemény harcot kell vívnia a demokrata többségű képvi- selöházzal és szenátussal, valamint azt, hogy néhány hónap múlva, 1988 februárjában megkezdődik az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban. Ez egyben azt jelenti, hogy Reagan elnök fokozatosan és végleg lelép a politikai színtérről. Érthető módon óriási érdekek fűződnek viszont ahhoz, hogy Reagan elég erős maradjon 1988 folyamán. A republikánusok ugyanis csak így számíthatnak arra, hogy valamelyik jelöltjük befut az 1988. novemberi elnökválasztáson és így - feltartóztatva a demokraták rohamát - biztosítsák a politikai folytonosságot. Tekintettel arra, hogy az elnökválasztással egy időben (az egyes államok kormányzóitól lefelé) választott tisztség- viselők ezreinek sorsa is eldől, távolról sem „elvi", hanem nagyon is egyszerű hatalmi személyi és anyagi érdekek lépnek porondra. A vizsgálat után Most, a kongresszusi vizsgálat lezárása után mindenekelőtt azt lehet megállapítani, hogy a demokratáknak nem sikerült döntő csapást mérniök Reagan és a Köztársasági Párt politikai pozícióira. A megfigyelők általában a következő magyarázatot adják. Először: a Demokrata Pártban tucatnyi elnökjelölt van, de nincs olyan kiemelkedő egyéniségük, aki körül a Reagan politikája elleni támadás kikristályosodhatott volna. A második ok az, hogy az amerikai közvélemény legszélesebb rétegeit az iráni fegyver- szállítások és a kontra-ügy botránya lényegesen kevésbé háborította fel, mint az ügyet alkotmányjogi alapon megközelítő és „mellékesen" a maga távolabbi politikai céljait követő Demokrata Párt törvényhozási többségét. A közvélemény túlnyomó része erkölcsileg nem látott kivetnivalót abban, hogy amerikai túszok kiszabadításáért cserébe Irán akár fegyvereket is kapjon. Nicaragua pedig úgy él az amerikai közvéleményben, mint „kommunista támaszpont” az amerikai érdekszférának tekintett Közép-Amerikában. Ehhez a többségi tömegfelfogáshoz képest az a kétségtelenül érvényes jogi érvelés, hogy megsértették a nicaraguai ellenforradalmárok anyagi támogatásának tilalmát és „titkos hadműveletet” eltitkoltak a kongresszus elől - nem lehetett túlságosan hatásos. Harmadszor: a köztársaságpárt általános politikai érdekei szempontjából rendkívül kedvező hatást gyakorolt a közvéleményre az, hogy nem sikerült tételesen bebizonyítani Reagan személyes felelősségét. A kormány két legfontosabb személyisége: Shultz külügyminiszter és Weinberger hadügyminiszter pedig tisztán került ki az ügyből. Némileg leegyszerűsítve a dolgot: a Fehér Ház a vártnál sokkal kisebb nehézségek árán úszta meg az ügyet. Kedvező konjunktúra Belpolitikai szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egész botrány olyan gazdasági háttér előtt játszódott le, amelyet (legalábbis pillanatnyilag) a kedvező konjunktúra jellemez. Aligha tekinthető véletlennek, hogy a botrány heteiben hallgató Reagan a napokban személyesen jelent meg a Fehér Ház sajtótermében, hogy bejelentse: elnöksége óta most először süllyedt 6 százalékra az amerikai munkanélküliség aránya és legalábbis 1988 végéig kedvezőek az amerikai konjunktúra alakulásának többi mutatói is. Azt senki sem tudja, hogy miképpen alakul a helyzet 1988 februárja után. Annyi azonban bizonyos, hogy a demokraták nem tudták „kiütni” az elnököt és apparátusát. _j_e Amerikai kommunisták kongresszusi határozata Vasárnap Chicagóban határozatok elfogadásával véget ért az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa. Az Egyesült Államok kommunistáinál1 legmagasabb fórumán elfogadott politikai határozat elemzi az országban és í világban kialakult helyzetet. Megállapítja hogy a reagani kormányzat évei alatt kétszeresére nőtt az éhezők, a hajléktala nők, a munkanélküliek száma. Példátlar méreteket öltött az Egyesült Államokbar a kábítószerezés, az alkoholizmus, a bű nözés, az erőszak és a korrupció. Az álla mi adósság nagysága jelenleg eléri a há rombillió dollárt. Az Egyesült Államok külpolitikáját az; törekvés jellemzi, hogy az amerikai impe rializmus számára biztosítsa az egyed uralmat - hangsúlyozza az okmány. A politikai határozat leszögezi, hogy < Reagan-kormányzat a leszerelés kér désében sem helyezkedett építő jellegi álláspontra. Egy hónap múlva őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 18-ái nyitja kapuit és szeptember 27-én zár a őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fo gyasztási cikkek szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint Ma gyarországon kívül 25 ország kiállítói mu tátják be fogyasztási cikkeiket, összesei mintegy 60 ezer négyzetméteren. A legna gyobb külföldi kiállító a Szovjetunit amelynek köztársaságai közül ezúttal a Üzbegisztáni Szovjet Szocialista Köztársa ság mutatkozik be külön kiállítással. Az idei őszi BNV-n 12 árucsoportba mutatják be a kiállítók termékeiket. A BNV vei együtt két szakkiállítást is rendeznek: „Csináld magad ’87” IV. nemzetközi bai kács- és kiskertkiállítás, valamint az „In terplayexpo” '87 VI. nemzetközi játék- é oktatási eszköz kiállítást. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén i négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időponl ja szeptember 21., 22., 23. és 24.
